Felszólalás adatai

Most soron következik a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10591. számon ismerhették meg.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Soltész Miklós úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előadójának, összesen 20 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényt az Országgyűlés 2005-ben fogadta el. A törvény megalkotásának célja az volt, hogy az önkéntesség, e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon.

A törvény meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében. A 2005 óta eltelt nyolc évben egyetlen lényeges tartalmi változás volt a törvényhez kapcsolódóan: a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján 2011. december 22-étől a nem közhasznú civil szervezetek is fogadhatnak önkéntest e törvény hatálya alatt. 2011 az önkéntesség európai éve volt, melynek keretében egész Európában, így Magyarországon is kiemelt figyelem irányult e területre. A rendkívül sikeres év célkitűzésének egyik eredményeként az Emberi Erőforrások Minisztériumának koordinálásával kidolgoztuk, és a kormány 2012 márciusában elfogadta hazánk nemzeti önkéntes stratégiáját.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A nemzeti önkéntes stratégia tűzte ki célul többek között a közérdekű önkéntes tevékenységet szabályozó 2005. évi LXXXVIII. törvény felülvizsgálatát és napjaink igényeihez való igazítását. A felülvizsgálat munkacsoport keretében történt, amelynek munkájában önkéntességgel foglalkozó civil szervezetek is részt vettek. Ennek a közös munkának az eredménye az előterjesztés, amely kisebb pontosítások mellett az önkénteseket fogadó szervezetek bejelentkezésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat javasolja módosítani.

A törvény módosításai így a következők. A törvény alapján a fogadó szervezetek nyilvánossága és az önkéntesek védelme érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet végző, önkénteseket fogadni kívánó szervezeteknek ez irányú szándékukat be kell jelenteniük az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Ezt mind ez idáig a törvény mellékletét is képező bejelentési adatlap, valamint a törvény által meghatározott dokumentumok benyújtásával tehették meg a szervezetek, a bejelentési adatlap és a csatolandó mellékletek köre azonban az egyéb módosuló törvényeknek és a jogalkalmazói észrevételeknek köszönhetően újraszabályozásra került. A bejelentési lap tekintetében az utóbbi években alkalmazott szabályozási elveknek megfelelően a módosítás az adatlapot már nem, csak annak adattartalmát szabályozza. Ezzel lehetővé válik a miniszter által rendszeresítendő adatlap rugalmasabb hozzáigazítása a jogalkalmazói igényekhez. A bejelentési lapot a módosítás alapján a meghatározott adattartalommal a minisztérium fogja rendszeresíteni és az interneten közzétenni, ahogyan ez eddig is megtörtént.

A másik módosítás: emellett pontosításra kerül a bejelentéshez csatolandó iratok köre, és ehhez kapcsolódóan a minisztérium adatbeszerzési kötelezettsége is.

A harmadik: a módosítás megteremti az összhangot a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek a hatósági nyilvántartásra vonatkozó, 2013. július 1-jétől hatályos szabályaival, amikor kimondja, hogy a fogadó szervezet által bejelentett adatokról vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak számít.

A negyedik módosítás: mindezek mellett nagyon fontos változás, hogy a módosítás a nemzeti köznevelésről szóló törvényhez igazítja a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény fogalomhasználatát, és elhatárolja az iskolai közösségi szolgálat fogalmától a közérdekű önkéntes tevékenység fogalmát. Az iskolai közösségi szolgálat és a közérdekű önkéntes tevékenység szigorúan elválasztásra kerül. Ez azt jelenti, hogy a közösségi szolgálatot egyáltalán nem lehet az e törvény hatálya alatt végzett közérdekű önkéntes tevékenységgel teljesíteni. Ha tehát a diák közérdekű önkéntes tevékenységet végez, és ugyanott szeretné teljesíteni a közösségi szolgálatot is, akkor a fogadó szervezetnek teljesítenie kell a közösségi szolgálathoz előírt feltételeket is.

2005-2010 között összesen 1612 szervezet regisztrált a minisztérium által vezetett hatósági nyilvántartásban. Az önkéntesség elterjesztését szolgáló kormányzati intézkedések eredményeként az utóbbi két évben ennek majdnem kétszerese, további 2950 szervezet került be az adatbázisba, így a regisztrált szervezetek száma 2013. március 31-én érte el az ötezret. Bár nem tartozik pontosan a törvénymódosítás hatálya alá, érdemes tudni, hogy 2011. január 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra is lehetőséget nyújt a törvény annak keretében, hogy aki itt végzi önkéntes tevékenységét, egy évben minimum 30 napot, akkor ő a foglalkoztatást helyettesítő támogatás kiírásainak és előírásainak megfelel.

A másik, amit érdemes tudni, hogy az Új Széchenyi-terven keresztül önkéntes centrumhálózat kiterjesztésének érdekében több mint 1,3 milliárd forintért írtunk ki pályázatot, ennek eredményeképpen 78 olyan pályázat érkezett, amelynek eredményeképpen a megyei önkéntes centrumi hálózatot ki tudtuk terjeszteni és az önkéntességet egyre inkább elterjeszteni. Ennek köszönhetően, és annak köszönhetően is, hogy nagyon sok olyan ember végzi az önkéntes feladatát, ajánl fel önkéntes munkát, egyre több olyan segítség érkezik az ország különböző részeibe, azt gondolom, hogy csak köszönetet érdemel mindenki; azok is, akik bejelentkeznek szervezetként, mindazok, akik e szervezeten keresztül végeznek önkéntes munkát. Azoknak is szeretnék ezúton köszönetet mondani, akik akár az elmúlt hónapokban, márciusi nemzeti ünnepünk alkalmával, akár most a gátakon, akár a belvizek során a védekezésben részt vesznek, de minden más területen mindenkinek, aki önkéntes munkát végez, szeretném megköszönni a tevékenységét. Persze, természetesen hozzáteszem, hogy azon pártoknak kevésbé köszönöm meg a tevékenységét, amelyek - nem önkéntes munkával - székházakat vagy bármilyen más területet foglalnak el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(13.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság álláspontját a napirendi ajánlásnak megfelelő ötperces időkeretben Rónaszékiné Keresztes Monika képviselő asszony fogja ismertetni. Parancsoljon, képviselő asszony!

RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a T/10591. számon benyújtott, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatot megtárgyalta és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.

A javaslattal kapcsolatban véleményemet egy külön felszólalásban szeretném majd elmondani.

Köszönöm. (Soltész Miklós tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre bejelentkezett képviselői felszólalások következnek. Elsőnek megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Rónaszékiné Keresztes Monika képviselő asszonynak. Parancsoljon!

RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. 2005-ben az Országgyűlés felismerte szükségességét, majd szinte egyhangú döntéssel fogadta el a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényjavaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a társadalom állapotának egyfajta jelzőrendszere az önkéntesek számának alakulása, hiszen közös ügyeink önkéntes szolgálata egyfajta gondolkodásbeli fejlettségi szintet, jót tenni akarást feltételez. A nonprofit szervezeteknél önkéntes munkát végzők számát a KSH 1995-től tartja nyilván, a legfrissebb, 2010-es adatok szerint a szűkebb értelemben vett önkéntesek száma a felnőtt népesség 4,1 százalékát teszi ki.

A legfrissebb KSH-adatok 2011-es mérése alapján kiegészítésként készült vizsgálat szerint - amely az önkéntes munkában az adott háztartásban együtt nem élő családtagoknak nyújtott segítséget is beszámította - az önkéntes munkát végzők száma a felnőtt népesség mintegy 30 százalékát teszi ki.

De mit is értünk önkéntesség alatt? Az önkéntesség fogalma, más néven voluntarizmus azt jelenti, hogy külső ráhatás nélkül, saját belső indíttatásból vállalunk és teszünk valamit. A kifejezés a latin voluntarius szóból ered, ami hajlandót jelent.

Nagyon fontos eleme az önkéntességnek a tudatos választás, azaz tudatosan melléállunk valamilyen számunkra is fontos ügynek. Az önkéntesség alapvető kritériumát az önkéntesség nemzetközi évének alkalmából 2001-ben kiadott ENSZ-dekrétum alapján határozhatjuk meg. Eszerint az önkéntes tevékenységet a személy szabad akaratból, nem anyagi ellenszolgáltatásért végzi, az önkéntes tevékenység más személy vagy a társadalom hasznára irányul. Az ENSZ működési feltételként határozza meg, hogy az önkéntes tevékenységnek szervezett keretek között kell folynia, vagyis magánszemélyek egymás közti önkéntes tevékenységét, segítségnyújtását nem veheti számításba. Emellett fontos szempont, hogy az önkéntes munka nem helyettesítheti a hivatásszerű, fizetett munkalehetőségeket, de hozzáadott értéket nyújt a társadalom számára.

Zárójelben szeretném megjegyezni - hosszú évek tapasztalatai alapján -, hogy a másokért vagy másokért is végzett önzetlen munkának komoly gyakorlati terepe a család. Több gyermeket nevelő vagy több generáció együttélését koordináló családban kicsi kortól természetesen alakul ki a segítési hajlandóság, ezért - mint oly sok területen - az önkéntesség sikerességének kérdésével is összefügg a családpolitika.

A jelen törvényalkotásnál azonban az államnak elsősorban a szervezett keretek közötti tevékenységvállalással kell foglalkoznia, és törekednie kell ezek elősegítésére. Ebben az új, önálló jogviszonyban az önkénteseknek a leglényegesebb vonatkozásokban a munkavállalókhoz hasonló védelemben kell részesülniük. Az önkéntes által kapott költségtérítés jellegű juttatások pedig adó- és járulékmentesek kell hogy legyenek. Éppen ezért különös körültekintéssel kell eljárni az alanyi és az ellátható tevékenységi kör pontos meghatározásánál és az ellenőrzés feltételeinek megteremtésénél, ezzel is minimalizálva a jogviszony teremtette lehetőségekkel történő esetleges visszaéléseket.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a 2005 óta bekövetkezett változásokat veszi figyelembe, nem utolsósorban azon észrevételek mentén, amelyeket maguk az érintettek tettek, vagyis a civilek javaslatai alapján kerültek a módosítások átvezetésre. A cél azonban változatlan: minél többen érezzék hazánkban az önkéntesség jelentőségét, társadalmi hatását. Az önkéntes tevékenységek ugyanis fejlesztik a szociális készségeket és kompetenciákat, segítik a társadalmi szolidaritást, valamint sokoldalú tapasztalatot nyújtanak.

Fontos, hogy ez a tapasztalatszerzés már fiatal korban jelentkezzen, ezért tartom rendkívül hasznosnak a már korábban említett önzetlen segítségre nevelő családi élet mellett az iskolai közösségi szolgálat intézményének bevezetését is. Egyúttal azonban fontos megjegyezni, hogy az iskolai szolgálat jogi értelemben nem önkéntes tevékenység, ahogy a törvényjavaslat szigorúan el is határolja a két fogalmat. De az effajta nevelés minden fiatal magyar állampolgár esetében felelősen gondolkodó, a közösségért akarni és tudni tevő potenciális önkéntessé válás lehetőségét hordozza magában.

Megjegyezném, hogy a kormány a nemzeti önkéntes stratégia elemeit és a végrehajtáshoz kapcsolódó középtávú feladatokat az 1068/2012-es számú határozatban rögzítette. Az abban megfogalmazottakkal, így például az önkéntesség oktatásával és népszerűsítésével vagy a nyilvántartott szervezetek adatbázisainak fejlesztésével csak azonosulni lehet, s jelen javaslat is pontosan ezt a célt szolgálja.

Végezetül engedjék meg, hogy Nemzeti hitvallásunkból idézzek, amely így szól: összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Vállaljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és szegények segítésének kötelezettségét.

Ennek szellemében szeretném én is ezúton megköszönni a hazánkban akár e percben is helytálló áldozatos önkéntesek munkáját akár a belvízi gátakon, az elmúlt időszakban a hókatasztrófák esetén, de akár a gyermekkórházakban is. A közösség erejében való hit, az elesettek megsegítésére való törekvés az önkéntesség alapja, ami Magyarország felemelkedésének is egyik fő záloga.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik képviselőcsoportjának szónoka Staudt Gábor képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A cél, ami ebben a törvényjavaslatban és a módosításában is meg van fogalmazva, az támogatható, vagy inkább úgy is mondhatnám, hogy amit Rónaszékiné Keresztes Monika képviselőtársam elmondott, azok a célok maximálisan támogathatóak. Viszont egy törvénymódosítás vitájában legfőképpen magáról a módosításról kell beszélni, hiszen ha az önkéntesség szóba jön, akkor nem hiszem, hogy túl nagy vita alakulhat ki abban, hogy ennek a társadalomra gyakorolt hatása mennyire pozitív, és hogy a kormányzat és minden intézmény és szerv részéről, amely ebben részt tud venni, támogatható. De attól függetlenül azt kell megvizsgálnunk - és főleg ellenzéki képviselőként, ellenzéki frakcióként -, hogy azok a javaslatok, amelyeket a kormány benyújt, ezeknek a konkrét céloknak mennyiben felelnek meg, és esetleg mennyiben kell még módosítani vagy előrelépni a szabályozási környezetben.

Ezt azért tartottam fontosnak felvezetőként megjegyezni, mert nagyon gyakran találkozhatunk azzal, hogy amikor egy törvénymódosítás bejön, akkor a vezérszónoki kör, amit itt a Fidesz részéről is hallhattunk vagy sok esetben hallhatunk, a célokat és azoknak a magasztosságát nagyon szépen és nehezen vitathatóan elmondja, de kevés szó esik annak szabályozási környezetéről. Mert ugyanis mindent a jogszabályokon keresztül lehet kivitelezni, bármennyire is furcsa vagy nem furcsa, de a szép szavak mögé meg kell alkotni a megfelelő jogi környezetet.

(14.00)

A nemzeti önkéntesstratégia, amelyet a kormányzat elfogadott, egy megfelelő célrendszert jelöl ki erre, és itt jómagamnak is lehetősége volt ebbe beletekinteni. Részletesen, táblázatokkal kimutatja, hogy mik azok a változások, amik a szektorban bekövetkeztek, mik azok a hiányosságok, amiket el kell érni (sic!), és ebben a stratégiában szerepel a törvényi környezet megteremtése is, ami az önkéntes munkát, az önkéntes tevékenységet és annak bátorítását és előrevitelét illeti.

Én nagyon remélem egyébiránt, hogy ez csak az első lépés ebben a törvényalkotási munkában, hiszen a 2005. évi törvény, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény módosítása vagy tulajdonképpen néhány pontban való toldozgatása-foldozgatása történik meg jelen pillanatban, ami persze lehet fontos, erre ki fogok térni mindjárt részletesebben is, de nagyon szeretném tudni - és ezt majd államtitkár úr nyilván el fogja tudni mondani, mert ő a törvényalkotás menetében jobban benne van, vagy a terveket jobban ismeri -, hogy mik azok a tervek, amelyek esetleg a jövőben a Ház elé kerülnek, és az önkéntesstratégia és a kormányrendelet kitöltését szolgálják.

Ez a törvényjavaslat, ez a módosítás, ami előttünk fekszik, feltételezett - illetve az interneten is megjelent - egy társadalmi véleményezést, amiről kevés szó esik az indokolásban. Amikor én először kézbe vettem ezt a javaslatot, akkor elkezdtem áttekinteni ennek az általános indokolását és a részletes indokolást, és sajnos én ezt nem tartottam kellően kielégítőnek, még akkor sem, hogyha csak technikai módosításokról van szó. Elvártam volna mint ellenzéki képviselő, akinek nyilván kisebb rálátása lehet a kormányzati munkára, hogy tájékoztasson ez az általános indokolás minél részletesebben arról, ahogy egyébként a jogalkotási törvény elő is írja, hogy mik azok a célok és tapasztalatok, amelyek a módosításokat indokolják.

Volt tehát egy társadalmi véleményezés is, ezt is az internetről lehetett kibányászni, hogy március 1-jei határidővel kérték az érintett szervezetek és az érintett állampolgárok véleményét. Viszont ennek az eredményéről nem nagyon esik szó az indokolásban. Nagyon jó lett volna, ha ez részletesen leírásra kerül, mert csak ennyi szerepel az indokolásban, hogy egyrészt az ötezredik fogadó szervet is nyilvántartásba vette a minisztérium, ami egyrészről örömteli, lévén, hogy akkor nagyon sok fogadó szervezetnél lehet önkéntes munkát végezni, de akkor ezzel kapcsolatosan a tapasztalatokat is nagyon szívesen vettük volna legalább néhány gondolatban, hogy esetleg voltak-e visszaélések, nem voltak, voltak olyanok, akik visszaéltek az önkéntes munka adta lehetőséggel, és esetleg egyéb tevékenységeket is végeztettek. Ez mint törvényalkotó számára egy fontos információ lehet.

A következő bekezdésben az indokolás úgy szól, hogy a törvény a hatálybalépése óta eltelt időszakban egy lényeges tartalmi módosításon esett át. Én ennek utánanéztem, hiszen nagyon fontos lehet, vagy gondoltam én, hogy nagyon fontos lehet, hogy amikor ez a tartalmi módosítás elfogadásra került a 2011. évi CLXXV. törvényben, akkor az milyen indokolással született meg, és mi lehetett a már jelen kormányzat alatt elfogadott módosítás lényege.

Azt csalódással vettem tudomásul, ezt nem tudom, hogy kinek a felelőssége egyébként, de mint ellenzéki képviselő csalódással vettem tudomásul, hogy az a törvény, amely módosította a Köt.-öt, tehát a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényt, tulajdonképpen egy salátatörvény volt, és a módosító rész egy indokolás nélkül hatályon kívül helyező rendelkezésben szerepel, ráadásul úgy, ahogy mondtam, hogy magában az indokolásban úgy utalnak erre a módosításra, mint egy lényeges tartalmi módosításra.

Ez egyébként véleményem szerint - ezt most itt legfőképpen jogászként mondom, tehát inkább jogászként, mint a szociális terület és az önkéntes munka szakértőjeként - a jogalkotási törvénynek akkor, 2011-ben sem feltétlenül felelt meg, hiszen itt ismerik el az indokolás szövegezésében, hogy ez egy tartalmi, érdemi módosítás volt, nevezetesen az, hogy civil szervezetek is, tehát nemcsak közhasznú jogállású civil szervezetek, hanem sima civil jogállású szervezetek is fogadhatnak és fogadó szervezetek lehetnek a közérdekű munka tekintetében, önkéntes munka tekintetében, de ezt jó lett volna annak idején egy megfelelő módosítással és nem egy salátatörvényben behozni.

Ehhez csatlakozik az, hogy amikor én ezt a bekezdést olvastam, akkor még felmerült bennem, hogy akkor ezt az egész módosítást, ami most itt előttünk van, ugyanúgy meg lehetett volna tenni, ugyanígy akár egy salátatörvényben is, persze jogilag nem lett volna kielégítő, de hát hogyha az előzőt megtette a kormányzat, akkor ezt is meg lehetett volna tenni. De a nemzeti önkéntesstratégia keretében, ahogy elmondtam, felülvizsgálatát vállalták ennek a törvénynek, és ezért a Ház elé került. Ez azért nem baj egyébiránt, mert legalább szó eshet az önkéntes munkáról, és ezeket a jogi érveket is el lehet mondani a tisztelt Ház előtt.

Hozzátéve azt is, és ez megint csak az önkéntes munka méltatásának a területére tartozik, hogy ha már európai példákat említ a kormányrendelet, akkor hozzátenném azt is, hogy sok esetben, például Ausztria viszonylatában az önkéntes tevékenységet és bár ez nem egy klasszikus terület, de például az önkéntes tűzoltóságot és annak az intézményét szokták úgy emlegetni, mint amely az osztrák társadalmat a világháború utáni állapotokból kirántotta, és az osztrák társadalmat egy olyan erős kohézióval rendelkező közösséggé alakította, amelynek gazdasági-társadalmi eredményeit bárki tapasztalhatja, hogyha Ausztriába átmegy. Tehát annak a folyamatnak ez egy első korrekciós állomása, akkor úgy tekintem, és remélem, hogy még nagyon sok ötlettel elő fognak állni a kormányzat részéről az önkéntes munka, önkéntes tevékenység megerősítésére. Mi minden támogatást ehhez meg fogunk adni.

Ami viszont egy tartalmi kérdés megemlítését illeti, jómagam itt áttekintve a javaslatot találtam hivatkozást arra, hogy bizonyos esetekben gazdasági társaságok, tehát cégjegyzékben nyilvántartott fogadó szervezetek esetében is lehetőség van erre az önkéntes munkára, viszont csak a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok esetében. Tehát a betéti társaság és a közkereseti társaság klasszikusan, amely ennek a kritériumnak megfelel. Természetesen a törvény egyéb kritériumokat is támaszt.

Én esetleg államtitkár úrtól azt szeretném kérdezni, hogy ez az egyébként - gondolom - nem gyakori forma milyen esetekben képzelhető el, vagy esetleg ha néhány példát tudna erre mondani, hogy mely intézmények vagy szervezetek tartozhatnak ez alá itt az önkéntes munka szempontjából, illetve hogyha ez így van, akkor mi indokolja, hogy az egyébként jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, amelyek megfelelnek a törvény egyéb kritériumainak, ebbe nem kerülhetnek bele, tehát itt a különbségtételt mi indokolja.

Annál is inkább kérdezem ezt, és itt már a jövőbeli szabályozási környezetre is utalnék, mert az új Ptk.-ban, hogyha jól tudom és jól emlékszem, akkor ez a különbségtétel meg fog szűnni. Tehát lehet, hogy akkor most kellene módosítani ezt a törvényjavaslatot, már felkészülve eleve az új Ptk. hatálybalépésére, vagy esetleg akkor fel kell készülni arra, hogy ha az új Ptk. hatályba lép, akkor itt módosítani kell ezt a meghatározást, lévén, hogy a jogi személyek, gazdasági társaságok rendszere is átalakul az új Ptk.-ban, ahogy azt a Ház már elfogadta.

(14.10)

Mindezekkel együtt így zárszóként azt szeretném elmondani, hogy úgy tűnik, mi támogatni tudjuk ezt a javaslatot, legfőképpen az önkéntes munkára tekintettel, de nagyon szerettem volna látni, és ennek még, gondolom, megvan a lehetősége, ha államtitkár úr esetleg majd tájékoztatást tud adni a beérkezett társadalmi konzultációról, egyeztetésről. Mert ha ez megtekinthető, ami egyébként szerintem az indokolásban is szerepeltethető lett volna, akkor esetleg számunkra is megnyugtatóbb módon lehetőséget nyújt arra, hogy egy támogató szavazattal ezt a módosítást elősegítsük; nem elfelejtve azt, hogy ez egy 2005-ös törvény, amely már nagyon sok szempontból... - talán az addig vagy azóta bekövetkezett változásokkal eljutottunk oda, hogy akár egy új törvény vagy törvények meghozatalára is szükség lehet. Mert azt látni kell, hogy ami eddig az önkéntes munka területén történt, az sok esetben jó, de azt a pluszlendületet, amit egyébként a nemzeti önkéntesstratégia is nevesít vagy aminek okán ez született, azt csupán ezzel a törvénymódosítással, ami néhány ponton inkább technikai, nem tudjuk megadni az önkéntes munkának, tehát egyéb törvényekre és egyéb ösztönzőkre is szükség van.

Ezekben természetesen mi a Jobbik részéről a segítséget igyekszünk megadni, és hangsúlyozottan azt kérem államtitkár úrtól, hogy ezen a megkezdett úton, ami a társadalom önszerveződése felé hat, és ennek csak a nulladik lépése az előttünk lévő törvényjavaslat, menjenek vagy menjünk tovább, és szülessenek olyan törvények, amelyek még hatékonyabban létrehozzák ezt a társadalmi kohéziót, amire ma Magyarországnak talán nagyobb szüksége van, mint a történelme során bármikor.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ertsey Katalin képviselő asszony következik, parancsoljon!

ERTSEY KATALIN (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én meg fogom önöket kímélni mind a lírai, mind pedig a politikai beszólogatós részektől, egy szakmai hozzászólással készültem azzal a két szervezettel egyeztetve, amelyek Magyarországon ebben a témában a legilletékesebbek, a NIOK és a DIA vezetőivel. A NIOK minden nonprofit szervezetről jelenleg a legtöbbet tudja az országban, a DIA pedig a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, aminek az egyetlen eredménye annak idején, a köznevelési törvény módosítása kapcsán az volt, ami most itt szerepel, hogy az önkéntességet, amit kötelezően bevezet egy furcsa, faramuci lépéssel vagy bevezetett volna a köznevelésbe az államtitkár asszony, azt közösségi szolgálatnak kell nevezni az iskolai gyakorlatban, hiszen a kötelező önkéntesség egy olyan fából vaskarika, ami az egész világ csodálatát kivívta volna, ha ez így megvalósul.

Tehát természetesen üdvözlöm a Lehet Más a Politika és azok nevében is, akik ebben a szférában évtizedeket dolgoztunk, és tisztában vagyunk azzal, hogy mik a nehézségek és mik a szépségek ezen a területen. Tehát az első, valójában az egyetlen tartalmi módosítással egyetértünk, és örülünk, hogy ezt rögzíti végre ez a törvény.

Hadd idézzem föl azt a történetet, ami még a közoktatási törvénybe vagy most már köznevelési törvénybe való beiktatását jelentette ennek a bizonyos tevékenységnek, ami az iskolákban végzett módon közösségi szolgálatot, máshol végzett módon akár önkéntes munkát is jelenthet. 2010 nyarán az első önálló javaslatom ebben a Házban új képviselőként egy országgyűlési határozati javaslat volt azzal a címmel, hogy: Az ifjúsági önkéntes munka támogatásáról és motiválásáról. Ennek a lényege az volt, ami három év elteltével sem valósult meg semmiféle formában, hogy konkrétan azt a fajta önkéntes tevékenységet, ami nem a kötelező közösségi munka, hanem önkéntes valóban, és ami azt a fajta társadalmi kohéziót valóban erősíti, amiről itt már szó esett, ösztönözzük az ifjúság körében kétféle módon, érettségi pluszpontokkal, tehát a felvételibe beszámító pluszpontokkal, az egyetemen pedig pluszkrediteket lehessen kapni. Ez a világban jól működő gyakorlat.

Akkor ezt a javaslatot szintén hasonló lírai körítéssel, szép szavakkal, de úgy söpörték le, hogy na, majd jön az önök megoldása erre, és én csak várjam meg, a kormány ezt remekül fogja rendezni. Azóta is várok arra, hogy a valódi önkéntes munkát azokon a szép szavakon túl, amiket a kormány ilyenkor hangoztat, valódi, az ifjúságot valóban motiváló módon ösztönözzék egyetemi kreditpontokkal, illetve érettségi pluszpontokkal.

A szakmai egyeztetés során természetesen az előttünk fekvő törvényjavaslattal egyetértett mind a két szervezet, viszont fontosnak tartották felhívni a figyelmet arra, hogy jelentős egyensúlytalanság van abban, ahogy az önkéntes munkát szabályozó törvény bizonyos értelemben túlszabályozza az önkéntes munkát, ellenben viszont a közösségi szolgálatot alulszabályozza, ami nem egy veszélytelen dolog. A közösségi munka alulszabályozása jelen esetben azt jelenti, hogy minden próbálkozás ellenére ez egy egyszerre, egy lépésben, azonnal mindenki számára több ezer iskolában kötelezően bevezetendő szolgálat.

Ezt viszont nem követte egy olyanfajta szabályozás, ami a gyerekeink életét vagy legalábbis biztonságát megóvná, és a felelősséget tisztázná az iskolai közösségi szolgálat során. Ugyanis amíg az önkéntestörvényben jól szabályozottan és ilyen módon most már elektronikus formában a befogadó szervezetek bejelentése során jól követhetően megvan, hogy ki milyen keretek között hogyan végez önkéntes munkát, tisztázott a felelősség kérdése, bármi történjen, addig az önkéntes munka szabályozásának pandanjaként nem valósították meg azt, hogy a közösségi szolgálatot végző iskolások, akik kiskorúak, tehát egészen más szituációban vannak... - a közösségi szolgálat végzését felelősségteljesen hogyan tudják vezetni azok a pedagógusok, akik sem felkészülve, sem felelősségvállalásra felkészítve nincsenek.

Egy nagyon komoly feladat áll itt a kormányzat előtt, ugyanis részletesen ki kell azt találni, hogy ki és hogyan felelős azért, ha egy az iskola környékén, befogadó szervezetnél, itt-ott végzett közösségi szolgálat során a gyerek bármilyen módon megsérül, veszélybe kerül. Ezt jelenleg úgy próbálják elintézni, hogy a szülőkkel aláíratnak egy papírt év elején, de természetesen azt nem lehet tudni, hogy abban az évben sor kerül-e ilyenfajta munkára. Ezért sürgetném a kormányzatot arra, hogy ha nem is annyira részletesen és túlszabályozva véleményem szerint, mint ahogy az önkéntestörvényben van, de mindenképpen ezt a fajta veszélyforrást, az ifjúsági közösségi szolgálat végzése közben felmerülő veszélyeket legyen szíves, szabályozza, hiszen az nem egy felelős magatartás, hogy ez nem történt meg akkoriban.

Az elektronikus adatközlés kapcsán csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy a konzultációk során jelezték a hozzáértő szervezetek, hogy jelentős problémák vannak az elektronikus hozzáféréssel Magyarországon, ezért sokaknak nyilván nem fogja ez megkönnyíteni a helyzetét. Viszont a nonprofit szervezetek általános jelentéstételi, adatközlési, adminisztrációs teendői körében még ennél sokkal súlyosabb nehézségek várhatók, és erre kérték a kormányzatot, hogy legyen figyelemmel, ugyanis jelenleg lényegében nem tudja teljesíteni egy csomó szervezet azt a fajta elvárást, amit adminisztrációban, elszámoltathatóságban követelnek tőle, és ez nem egy mellékes körülmény.

Ugyanis a harmadik dolog, amiről szeretnék szólni, az a nemrég nagy port felvert, az atlatszo.hu által közzétett hír, amiről mi, akik a szektorban sokáig dolgoztunk, pontosan tudtuk, hogy létezik. Ez egy milliárdos csalás, amit három, azonos címre bejegyzett szervezet nevében végeznek. A daganatos.eu, gyermekmento.hu, allatmento.eu domainneveken regisztrált szervezetekről van szó, akik egy azonos körben - ennek az azonos körnek az egyetlen átfedése egy Gombár Györgyi nevű hölgy -, egy címre vannak bejegyezve, és milliárdos 1 százalékos bevételeket gyűjtöttek úgy, hogy az APEH, ma már NAV és a főügyészség semmi kivetnivalót nem talált a működésükben.

(14.20)

Holott ezek a szervezetek olyan szervezeteknek a jól felépített brandjével - hogy ezt a szakszót használjam -, az ismert imázsával operálnak, mint például a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete, amelynek jól ismert citromsárga pálcikaemberkés logóját mindenki ismeri, és amelynek alapító tagjai között Orbán Viktor, Kövér László, Demszky Gábor, Fodor Gábor és mások vannak. Akkoriban, a rendszerváltáskor ezt a szervezetet közösen alapította a demokratikus ellenzék Edvi Péter kezdeményezésére, és ez a mai napig súlyos károkat szenved amiatt, hogy emberek visszaélési céllal regisztrálnak hasonló domainneveket, és visszaélnek azzal. Én jó pár évvel ezelőtt felhívtam egyébként a Gyermekmentő Szolgálat egyik munkatársának a figyelmét arra, hogy ilyen visszaélés folyik, de sajnos úgy tűnik, hogy az a kuratórium, amelyben a mai napig ülnek mindkét politikai oldalról, nem tartotta elég fontosnak, hogy az ő brandje, az ő imázsa ilyen módon súlyosan károsul.

Azért mondom el ezt a történetet, mert szinte már megszoktuk, hogy visszaélnek civil szervezetek az adományokkal, de ez a kormány azzal lépett hatalomra, hogy megszünteti ezt a fajta visszaélést, és tesz azért, hogy ne lehessen visszaélni emberek adományaival, legyen az akár csak az adójuk 1 százaléka. Az, hogy a Gyermekmentő Szolgálat milyen módon károsul, nyilván milliárdokban mérhető, hiszen az ő nevükkel visszaélő szervezet gyűjti be helyettük azt a pénzt, amit nekik kellene kapniuk. Miért nem lehet a NAV-nak és az ügyészségnek olyan módon bevezetnie egy előszűrést, ami nem utólag konstatálja azt, hogy hoppá, itt átverték emberek tízezreit forintok milliárdjaival, hanem előzetesen egy szűrést vezet be, és azt mondja, hogy csak az gyűjthet 1 százalékot, aki megfelelő átláthatósági vizsgálatokon ment keresztül, amit az ügyészség megvizsgált, és megtalálta azokat a pontokat, amelyeken javítani kell?

Nyilván a branddel való visszaélés egy másik kérdés, tehát ne keverjük össze. Azért szerintem a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének és a benne ülő felelős politikusoknak kell tenni, hogy ne élhessenek vissza az ő imázsukkal, de azt, hogy Magyarországon egyetlen szervezet se élhessen vissza ilyen súlyos módon és emberek milliárdjaival játszva a tevékenységében, azt gondolom, ennek a kormánynak rendezni kellett volna. Pontosan tudjuk, hogy voltak az előző kormányzat időszaka alatt olyanok, akik akár a kormányzat tudtával és elnézésével is végeztek csalárd munkát, de önök azt mondták, hogy ennek véget vetnek, úgyhogy itt az idő.

Én azt gondolom, hogy fontos beszélni arról, hogy az átláthatóság milyen módon teremthető meg a szektorban, és mikor máskor beszéljünk erről, ha nem akkor, amikor arról beszélünk, hogy önkéntes munkával emberek ezrei, tízezrei segítik ezeket a szervezeteket, és adják ingyen az idejüket, adott esetben a szolgáltatásaikat, és támogatják a szervezeteket. Tehát ezen a vitán szeretném felhívni arra a kormányzat figyelmét, hogy ezen a meglehetősen technikai módosításon túl jelentős teendői vannak abban, hogy a civilek, a nonprofitok, az önkéntes tevékenységet végzők átláthatóan végezhessék a munkájukat, az adminisztratív terheik kisebbek legyenek, és a másik oldalon, az iskolai közösségi szolgálat terén pedig azok a tanárok, akik ezeket a gyerekeket viszik most közösségi szolgálatra, felelősen tudjanak felelősséget vállalni értük, és ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy ha egy közösségi iskolai szolgálat során egy gyerek bármiféle veszélybe kerül, akkor annak nincs felelőse. Kérem, hogy ezt a fiatalok érdekében is kezdjék szabályozni.

Zárásként ismét szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a valódi ifjúsági önkéntes munka ösztönzése terén is van még teendő, ezért úgy döntöttem, hogy újra benyújtom ezt az országgyűlési határozati javaslatot, hátha most itt az önkéntes téma kapcsán több fogadókészségre talál, mint három évvel ezelőtt, és meg tudjuk teremteni azt, hogy egyetemi kreditekkel, illetve érettségi pluszpontokkal ösztönözzük a valódi önkéntes munkát, ami megkülönböztetendő a közösségi szolgálattól, ami kötelező.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. Igen, Staudt Gábor képviselő úr kért szót kettő percre. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden: abban Ertsey Katalin képviselőtársamnak maximálisan igazat kell adnom, és ezt kérni szeretném én is a kormányzattól, hogy azokat a visszaéléseket, amelyek az 1 százalékos adófelajánlások területén sajnos nagyon régóta zajlanak, akár egy másik törvényjavaslattal, -módosítással vagy az ügyészségi szervezet megfelelő fellépésével legyenek szívesek visszaszorítani. Mert azon túl, hogy bizonyos szervezetek visszaélnek azzal, hogy esetleg hasonló nevet választanak, mint jól ismert és nagy társadalmi elfogadottsággal működő szervezetek, ha a legtöbb 1 százalékot begyűjtő szervezetnek a statisztikáját megnézzük, nagy számban találni fognak közöttük olyanokat, amelyekkel a sajtó is többször foglalkozott, és amelyek, visszaélve azzal, hogy a rákos gyermekek iránti adakozókedv kiemelkedő, és begyűjtve ezeket a pénzeket, nagyon sok esetben ezt nem fordítják arra, hogy a rákos gyermekeknek az életét vagy a gyógyulását segítsék, hanem felhalmozva esetleg az alapítványoknak a működtetésére és a saját jólétükre fordítják. Ez nem azt jelenti, hogy minden alapítvány vagy minden, rákos gyermekek megsegítésén dolgozó alapítvány így járna el, de sajnos a médiában több esetben is felmerültek ezek a visszaélések, és mit ad Isten, sokszor ugyanazok a szervezetek továbbra is, évről évre gyűjthetik ezeket az adományokat.

Tehát a legkegyetlenebb drákói szigort és büntetőjogi fellépést szeretnénk kérni ebben a témakörben a kormányzattól, és ehhez minden segítséget természetesen mi is meg fogunk adni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel többen nem kívánnak felszólalni, megkérdezem Soltész Miklós államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Dr. Staudt Gábor képviselő úrnak szeretném jelezni egyrészt, hogy az ön jogász észrevételeit elismerem és elfogadom, azt a mondatát feljegyeztem, hogy mindent a jogszabályok alapján lehet kivitelezni, de azért ehhez hozzáteszem azt, hogy a jogszabályok a keretet adják meg, és egyébként főleg az önkéntességnél nagyon sokat számít maga az önkéntes gondolat, maga a lemondás, a kitartás, hozzáteszem: a fantázia, az ötletek, hogy milyen önkéntes tevékenységet és feladatot lehet elvégezni. Tehát ilyen értelemben ez a törvény, amit egyébként még az előző kormány hozott meg 2005-ben - szerintem nagyon helyesen -, illetve amivel most kiegészül és a múltban kiegészült, ezt a keretet adja meg. Az való igaz, hogy a jogszabályok kellenek hozzá (Dr. Staudt Gábor: Egyetértek!), de ahhoz, hogy tartalommal megtöltsük, sok embernek a munkája és a fantáziája kell.

Azért annyit hadd tegyek hozzá a visszaélésekhez, ami biztos egy jogos probléma, és ezt mondom a képviselő asszonynak is és önnek is, de amikor arról beszélünk, hogy ötezer szervezet regisztrálja magát, ez már olyan értelemben mindenképp egy pozitív dolog, hogy ha vannak is visszaélések, összességében nyilván az, aki regisztrálja egy ilyen területen magát, nem a visszaélés miatt regisztrálja magát, és nekik csak megköszönni lehet azt a munkát, amit végeznek. Nyilván azt a hibát, azt a - azt gondolom - nagyon súlyos hibát, amit az előző kormány elkövetett annak kapcsán, miszerint volt egy olyan civil szervezet, de talán annak se mondható, amely visszaélt az adományokkal, ennek következtében egyébként az adományozás áfáját visszahozták a szocialisták, egyébként hozzájuk köthető szervezet volt, most már, ha jól tudom, jogerős bírósági ítélet is született az ügyben, nyilván nem lehet azt elkövetni, hogy ha ilyen visszaélések vannak, akkor a többi, egyébként sok-sok jó szándékú civil szervezetet is büntessük.

(14.30)

Ennek ellenére köszönöm szépen azokat az észrevételeket, amelyeket akár az 1 százalékkal kapcsolatban mondtak - erre fel fogom hívni a NAV figyelmét -, de arra kérem a képviselő asszonyt is, hogy ha konkrétat tud ilyen esetekről, akkor a feljelentést vagy a bejelentést tegye meg, mert nem biztos, hogy egyből jogi útra kell terelni az ügyet. De ha egy bejelentés alapján vizsgálatot indít el olyan szervezetekkel szemben, amelyek visszaélnek azoknak a jó szándékú szervezeteknek a nevével, munkájával, amit tesznek, akkor azt hiszem, mindannyiunk közös ügye, hogy ezt megtegyük. Egyébként ezért tettük meg - ezt majdnemhogy csak zárójelként mondom, de idetartozik - a legutóbbi nagy árvíz, illetve a kolontári vörösiszap-katasztrófa és tragédia tanulságai alapján, hogy azokat a civil szervezeteket, karitatív szervezeteket, amelyek a legnagyobb adománygyűjtők voltak a múltban is és a jelenben is, közös vagy pedig egymáshoz közel álló adományvonallal láttuk el annak érdekében, hogy ha mások gyűjtenek, és olyanok gyűjtenek, akik csak vissza akarnak élni ilyenkor a jó szándékú emberek adományozókészségével, akkor azt megakadályozzuk, és egyértelműen csak azok gyűjthessenek, akik az adományozásban részt vesznek.

Arra mindenképpen szeretnék reagálni, hogy a fogadó szervezetek adott esetben miért lehetnek gazdasági társaságok. Nyilván azért, mert mind az egészségügy területén, mind pedig a szociális területen vannak olyan gazdasági társaságok, amelyek olyan közhasznú és közszolgálati tevékenységet végeznek, ahol nyugodtan lehet önkénteseket fogadni. Az nem baj, ha ők bejelentkeznek, mert ha valaki - pontosan az általam említett példa miatt is - a foglalkoztatáshelyettesítési támogatást ilyen szervezetnél végzi, akkor legalább azt a harminc napot meg tudja szerezni és akkor jogosult lesz erre az ellátásra. De képviselő úrnak javaslom - s ez egyben kérés is elnök úr felé -, ha tud olyan gazdasági társasági formát, amit még érdemes lenne a törvényben feltüntetni, akkor a módosító indítványok lezárását halasszuk a mai vitanap végére, ha van rá mód, és ha a képviselő úr benyújt ennek kapcsán ilyen módosítást, akkor azt szívesen és örömmel fogadjuk, mert lehet, hogy elkerülte akár a civil szervezetek - akikkel készítettük ezt a módosítást -, akár a mi figyelmünket is. És akkor én ezt mindenképpen megköszönöm önnek.

Ertsey Katalin képviselő asszonynak szeretném elmondani, hogy a felsőoktatásban a kreditek 5 százaléka ma is megszerezhető az önkéntes tevékenységgel. Tehát ez a dolog nem áll távol attól a javaslattól, ami mindenképp fontos, hogy a fiatalokat az önkéntes tevékenységbe bevonjuk, de az más kérdés, hogy mindent nem válthat ki az önkéntes tevékenység. Éppen ezért volt fontos a kormánynak az a döntése, hogy az iskolai közösségi szolgálat 2002. szeptember 1-jétől, magyarán, ettől az iskolai évfolyamtól már kötelező, és 2006-tól már érettségi nem szerezhető az iskolai közösségi szolgálat nélkül. Én megértem azt, hogy ön, képviselő asszony ennek a közösségi munkának, lehetőségnek a veszélyeire hívja fel a figyelmet, de azt gondolom, hogy sokkal nagyobbak az előnyei, sokkal nagyobbak a lehetőségei.

Egyébként megint csak zárójelben mondom, hogy nem ennek a törvénynek a kereteit szolgálják azok a gondolatok, amiket elmondott, legfeljebb az általános vita egy részéhez hozzátartoznak. De az a feladat és az a munka, amit elvégeznek most már nem egy szociális otthonban, idősotthonban, fogyatékosotthonban vagy bárhol máshol azok a fiatalok, akik eddig ehhez nem jutottak hozzá, ez nemcsak ott segítség, ahol dolgoznak és ahol önkéntes feladatot vállalnak, hanem az ő életükben is segítség. Segítség a kamaszkornak a nagyon nehéz időszakában, hogy lássák mások szenvedését, mások problémáját, és annak a feldolgozásában adott esetben saját maguk is segítséget vállalnak, de ez saját maguknak is segítség. És segítség a jövőre nézve is, hiszen egyik oldalról mind a pályaválasztásukban, a döntésükben lehet egy döntéshozó szerepe ennek a munkának, illetve a későbbi élethelyzetükben bárhol, lehetnek akár döntéshozók, akár vezetők egy cégnél, ha fogyatékossággal élő vagy súlyos betegségben szenvedő emberekkel találkoznak, egész máshogy fognak hozzájuk közelíteni. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy úttörő az iskolai közösségi szolgálat, és mindenképpen óriási nagy társadalomformáló szerepe van. De szeretném jelezni, hogy nem ennek a törvénynek a részét képezi.

Befejezésül: köszönöm szépen az észrevételeket. Amennyiben van mód arra, elnök úr, hogy a későbbiekben még érkezzen be módosító indítvány, akkor nyilván meg fogjuk fontolni annak a lehetőségét, és teljesen egyértelmű, ha olyanok, hogy ennek a törvénynek a jobbítását szolgálják, akkor befogadjuk őket.

Köszönöm szépen az észrevételeket és azt, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Államtitkár úr felvetette, hogy ne zárjam le az általános vitát, hanem hagyjuk nyitva a mai ülésnap végéig annak érdekében, hogy az ezután készülő módosító javaslatok a Házszabály előírásainak megfelelően beadhatók legyenek. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy pillanatnyilag még nem adtak be a törvényjavaslathoz módosító javaslatot. Kérdezem Staudt Gábor képviselő urat, hogy óhajt-e élni ezzel a lehetőséggel, mert ha élni óhajt, akkor nem zárom le az általános vitát, ha viszont nem, akkor a házszabályi előírásoknak megfelelően kénytelen vagyok az államtitkári zárszót követően lezárni a vitát. (Dr. Staudt Gábor: Megfontolom.)

Annak érdekében, hogy a módosító javaslatok házszabályszerűen beadhatókká váljanak, az általános vitát a mai ülésnap végéig nem zárom le, annak lezárására az ülésnap végén kerül majd sor.

Soron következik a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Gulyás Gergely és Kocsis Máté fideszes képviselőtársaink önálló indítványát T/10622. számon ismerhették meg.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   35-83   83-97   97-113      Ülésnap adatai