Felszólalás adatai

Felszólalások:   27-30   31-88   89-100      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk. Most elfogadott napirendünknek megfelelően soron következik az egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6191. számon a Ház informatikai hálózatán mindenki számára elérhető.

Most tisztelettel felkérem Novák Katalin államtitkár asszonyt, a napirendi pont előterjesztőjét, hogy fáradjon az emelvényre, és az emelvényről tartsa meg expozéját. Parancsoljon, államtitkár asszony, öné a szó.

NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A mai napon arra kérem önöket, hogy támogassák azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy jövő év január 1-jétől a nagyszülők is még aktívabban vehessék ki részüket az unokák nevelésében. Ez egy olyan lépés, amellyel szorosabbá tesszük a nagyszülők és az unokák közötti, tehát a generációk közötti kapcsolatot, és egy olyan lépés, amellyel ismét segítséget tudunk nyújtani a magyar gyermeket nevelő családoknak. De honnan is indultunk és milyen helyzetben vagyunk ma Magyarországon, illetve Európa-szerte? Ha azt mondjuk, hogy demográfiai helyzet, ha azt mondjuk, hogy népesedési kihívások, akkor ma már egyre többen tudják azt, hogy Európát milyen komoly demográfiai krízis sújtja. Ma, tisztelt képviselőtársaim, Európában nincsen egyetlen olyan ország sem, ahol elegendő gyermek születne. Ma már Európában nincsen egyetlen olyan ország sem, ahol akár csak annyi gyermek születne, amennyien elegen lennének az ország népességének a fenntartásához.

Félreértés ne essék, Európa népessége ma is évről évre növekedik. Tavaly többen voltak Európában, mint tavalyelőtt, és így van ez évről évre. Ennek a népességnövekedésnek azonban mára már kizárólagosan a migráció a forrása. Ez azt jelenti, hogy ma már saját erejéből Európa nem képes sem megfiatalodni, sem megújulni, sőt még önmagát sem képes fenntartani, külső erőforrásokra van szükség, külső erőforrások betelepítése mellett döntött számos európai vezető. Mi nem ezt az utat járjuk, mi nem ezt az utat választjuk.

Miért nem? Mert ha megnézzük mi a helyzet Magyarországon, akkor látjuk azt, hogy bizony Magyarországon is 1981 óta évről évre fogy a népesség. 1981 óta minden évben többen halnak meg, mint ahány gyermek születik, 1981 óta közel 10 százalékát veszítettük el a jelenlegi földrajzi területeinken belül élő magyarságnak. Ez azt jelenti, hogy a népességünk folyamatosan fogyatkozik, és erre szeretnénk valami megoldást kínálni, ami a mi esetünkben semmiképpen nem a migráció. Mi azt mondjuk, hogy a mi népesedési problémáinkat nem külső erőforrások bevonásával, nem külső erőforrások betelepítésével, hanem a magyar gyermekek születésének a támogatásával kell megoldani.

Miért is mondhatjuk ezt bátran? Azért, mert a magyar fiatalok családcentrikusak, azért, mert a magyar fiatalok szeretik a gyerekeket, és szeretnének házasságban, sőt gyermekekkel együtt élni. Ha ma megkérdezzük a magyar fiatalokat, hogy mik a terveik a jövőre nézve, azt válaszolják, hogy házasságban szeretnének élni, gyerekeket szeretnének, legalább kettőt átlagosan. Nincs más dolgunk tehát, mint hogy megnézzük, hogy milyen akadályokkal szembesülnek ezek a magyar fiatalok, és ezeknek az akadályoknak a lebontásában segítsük őket. Ez a családpolitika egyik legfontosabb célkitűzése.

Azt szeretnénk, ha Magyarországon minden vágyott, tervezett gyermek megszülethetne. Azt szeretnénk, ha a mai fiataloknak sokkal könnyebb lenne a helyzetük, mint amilyen a szüleiknek és a nagyszüleiknek volt. Azt szeretnénk, hogy a mai fiatalok ne szembesüljenek anyagi akadályokkal akkor, ha gyermekvállalás mellett szeretnének dönteni. Azt szeretnénk, hogy ma bátran mondhasson mindenki igent a gyermekvállalásra, családalapításra Magyarországon. Ezen dolgozunk. És azon is dolgozunk, hogy azoknak, akik már gyermeket nevelnek, akik már gyermekes családban élnek, könnyebb legyen az életük, minél többet tudjanak adni a gyerekeiknek, minél többet tudjanak a gyermeknevelésre fordítani anyagi értelemben is és minőségi idő tekintetében is.

Erről szól a családbarát kormányzás, erről szól a családközpontú döntéshozatal. Ezt a családbarát kormányzást folytatjuk már 2010 óta következetesen. Ez a családbarát kormányzás teszi azt lehetővé, hogy abból az igen nehéz helyzetből, ahonnan 2010-ben indulni kényszerültünk, igyekezzünk kiverekedni magunkat, és jussunk minden évben egyről a kettőre és így tovább.

Ez a családbarát kormányzás teszi azt lehetővé, hogy ma már meglátszanak az eredményei is az eddigi kilenc évnek. Ma többen kötnek házasságot, mint az elmúlt húsz évben bármikor, több gyermeket vállalnak átlagosan a fiatalok, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Ha állandósult volna az a gyermekvállalási kedv, ami 2011-ben jellemezte ezt az országot vagy akár 2010-ben, akkor bizony ma 88 ezerrel kevesebb gyermek lenne Magyarországon, 88 ezerrel kevesebb gyermek született volna meg.

(10.20)

De ha a házasságkötések és a válások számát nézzük, ha azt nézzük, hogy ez a mutató, mind a házasságkötések, mind a válások számára vonatkozó mutató állandósult volna a 2010-es szinten, ami egy akkori mélypontot jelentett, és az elmúlt évtizedek mélypontját jelentette, akkor mondhatjuk azt, hogy ma közel 200 ezerrel, több mint 188 ezerrel kevesebben élnének házasságban, mint ahányan ma élnek.

Tehát láthatjuk azt, hogy megvannak a családpolitikának, a családközpontú kormányzásnak már az eredményei. Én ebben a tekintetben mindig óvatosan fogalmazok, nem dőlhetünk hátra, sok teendő van még előttünk, és azt is látjuk, hogy újabb lehetőségek kellenek ahhoz, hogy a gyermekvállalási kedv növekedését fenn tudjuk tartani.

Az előző kilenc évben, 2010 óta számos lépést tettünk annak érdekében, hogy könnyebb legyen a gyermekvállalás Magyarországon és hogy könnyebb legyen gyermeket nevelni Magyarországon. Erről szól a családi adókedvezmény, erről szól a gyed extra, vagy éppen erről szól az otthonteremtési program, csak hogy néhányat emeljek ki az elmúlt kilenc év legfontosabb lépései közül. És erről szól a családvédelmi akcióterv is.

Miért döntöttünk a családvédelmi akcióterv bevezetése mellett? Azért, mert úgy látjuk, hogy további segítségre van szüksége a magyar családoknak, tudunk még hova előre lépni, és azért van erre lehetőségünk, mert a magyar emberek szorgalmának köszönhetően az ország gazdasági mozgástere megnőtt, van lehetőségünk arra, hogy még többet fordítsunk a családok támogatására. Felhívnám a figyelmet arra a számra, ami a költségvetési ráfordításainkat tükrözi az elmúlt években. 2010-ben, tisztelt képviselőtársaim, 960 milliárd forintot fordítottunk családtámogatásokra. Idén ez az összeg, 2019-ben meghaladja a 2000 milliárd forintot. Több mint duplájára tudtuk megemelni a családokra fordított költségvetési támogatások mértékét, és nem állunk meg itt sem. Látni fogják a jövő évi költségvetésben, hogy még ennél is több jut 2020-ban a magyar családoknak. Tehát évről évre növelni tudjuk a költségvetési ráfordításaink mértékét.

De úgy látjuk, hogy még mindig van hova előre lépni, ezért is döntött úgy a kormány, hogy bevezeti a családvédelmi akciótervet. A családvédelmi akcióterv, amit miniszterelnök úr februárban hirdetett meg, hét pontot tartalmaz. Ennek a hét pontnak az egyike a bölcsődefejlesztésekre vonatkozik, a bölcsődei hálózat további bővítésére. Vállaltuk azt, hogy a jelenlegi 50 ezerről 70 ezerre bővítjük a bölcsődei férőhelyek számát. Azonban nem a számokról szól ez a lépés, ez arról szól, hogy minden olyan családnak, ahol a szülők dolgoznak, és ahol pici gyermeket, három év alatti gyermeket nevelnek, és nem tudják a családon belül megoldani a gyermek felügyeletét, és nem szeretnének nagyon sokat fizetni olyan segítségért, amely a gyermek felügyeletében a család szolgálatára lehet, igénybe tudják venni a bölcsődei ellátást közel az otthonukhoz.

Ezért alakítottuk át a bölcsődei ellátás rendszerét, ezért tettük ezt többszereplőssé, ezért vezettük be a hagyományos bölcsődék mellett a minibölcsődéket, a családi bölcsődéket és a munkahelyi bölcsődéket is. Minél több lehetőséget szeretnénk adni a magyar családoknak arra, hogy el tudják helyezni akár ezeket a pici gyermekeiket is, ha dolgoznak, hiszen egyre többen dolgoznak Magyarországon.

Úgy látjuk, hogy a bölcsődei férőhelyek iránti igények egyre növekednek, ezért is döntöttünk úgy, hogy tovább fogjuk növelni a bölcsődei férőhelyek számát, hogy elérjük azt, hogy minden gyermek számára legyen megnyugtató bölcsődei elhelyezés Magyarországon, ahol erre igény van. Azt hozzátenném, hogy annak ellenére döntöttünk a további bővítés mellett, hogy a három év alatti gyermekek számát tekintve, ha ehhez viszonyítjuk a bölcsődei férőhelyek jelenlegi számát, akkor ez az arány ilyen magas még soha nem volt Magyarországon, mint amilyen most.

A családvédelmi akciótervnek ez tehát az első pontja. Van további négy olyan pont, amelyek július 1-jével indulnak el. Az egyik ilyen a babaváró támogatás. Ez egy olyan lehetőség a magyar fiataloknak, amilyenhez hasonló még soha nem volt Magyarországon, sőt mondhatom azt, hogy ilyen nemzetközi szinten sem létezik. A babaváró támogatás egy olyan mozgásteret ad a családalapítás előtt álló, a közös életüket kezdő fiataloknak, amelynek köszönhetően akkor és annyi gyermeket tudnak vállalni, amikor és amennyit szeretnének. Hiszen ez a célunk, minden fiatal számára lehetővé tenni azt, hogy akkor és annyi gyermeket vállaljon, amennyit szeretne.

A babaváró támogatás egy 10 millió forintos kamatmentes kölcsönként indul, de ha a gyermekek a tervezettnek megfelelően megszületnek, akkor akár teljes egészében támogatássá is válhat. Ez azt jelenti, hogy ezt a 10 millió, teljesen szabadon felhasználható forintot nem kell visszafizetniük egyáltalán. Tehát 10 millió forinttal több áll rendelkezésükre ahhoz, hogy el tudják kezdeni a közös életüket. Ez tehát a babaváró támogatás, amelynek elindításában július 1-jétől eltökéltek vagyunk, érje azt bármilyen támadás belföldről vagy külföldről.

Egy másik lehetőség a családvédelmi akciótervben a CSOK-kölcsön kiterjesztése. A CSOK, az otthonteremtési program rendkívül népszerű, nagyon sokan élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen mindenki arra vágyik, hogy megfelelő otthont, megfelelő körülményeket biztosítson a családja számára. Azt látjuk, hogy nagy az igény a használt ingatlanok vásárlásához felvett CSOK iránt is. Azt is látjuk, hogy ha bevezetjük, márpedig július 1-jétől bevezetjük azt a lehetőséget, hogy a használt lakáshoz felvett CSOK, tehát vissza nem fizetendő támogatás mellé egy kedvezményes kölcsönt is kaphassanak az érintettek, akkor még többen tudnak önálló otthonhoz jutni, saját tulajdonú otthonhoz jutni. Ezért terjesztjük ki a kedvezményes, garantáltan 3 százalék alatti kamatozású CSOK-kölcsön lehetőségét a használt ingatlanok vásárlásához is. Ez is július 1-jével indul.

Gondolunk azokra is, akik a gyermeknevelés mellett jelzáloghiteleket kell hogy törlesszenek. Ezeknél a családoknál, ha újabb gyermeket vállalnak, akkor csökkentjük a fennálló jelzáloghitel összegét. Hiszen nagyon nehéz egy további gyermek vállalása mellett dönteni, ha tudják azt, hogy havonta még a hitel törlesztőrészleteit is ki kell gazdálkodniuk. Ezért, ha egy második gyermek érkezik a családba, akkor július 1-jétől, a július 1-je után született gyermekek után már a várandósság harmadik hónapjának lejárta után igényelhetik a fiatalok a fennálló jelzáloghitel 1 millió forintjának elengedését. Bővítjük a harmadik gyermek érkezésekor leírható összeget is. Ez annyit jelent, hogy ha jön a harmadik gyermek a családba, akkor 4 millió forinttal csökkenthetik a fennálló jelzáloghitel összegét.

Ez magyarul annyit jelent, hogy ha mondjuk, egy egygyermekes család még tervez további két gyermeket, akkor számíthatnak arra, hogy 5 millió forinttal kevesebbet kell majd törleszteniük a fennálló hiteleikből, és ez természetesen a CSOK-kölcsönre is vonatkozik. Ha kétgyermekes a család, akkor is számíthatnak arra, hogy további egy gyermek érkezésekor 4 millió forinttal kevesebbet, akik pedig negyedik, ötödik, hatodik további gyermekeket terveznek, további gyermekenként 1-1 millió forinttal csökkentjük a fennálló jelzáloghitelüket.

Szintén július 1-jével indul a családvédelmi akcióterv negyedik olyan pontja, illetve ha a bölcsődefejlesztéseket számítom, akkor az ötödik pontja, amely a nagycsaládosok autóvásárlásához nyújt segítséget. Ez annyit jelent, hogy azok a nagycsaládosok, akik egy legalább hétszemélyes személyautót vásárolnak, 2,5 millió forintot kaphatnak ehhez támogatásként, ha új személyautóról van szó, legalább hétszemélyes új személyautóról. Ez akkor is segítséget jelenthet, ha egy negyedik gyermeket tervez a család, és pontosan tudjuk, hogy négy gyermeket már nem lehet utaztatni egy klasszikus autóban, egy ötszemélyes személyautóban, ehhez kapnak segítséget ezek a nagycsaládosok.

De akinek van három gyermeke vagy próbált már három gyerekülést beszuszakolni a hátsó ülésre, az is pontosan tudja, hogy amikor a három gyerekülést kell betenni és a gyerekekhez, az egész családhoz kapcsolódó összes csomagot, akkor bizony szintén nagy segítség, ha ezt nem egy klasszikus személyautóba, hanem egy hétszemélyes személyautóba tehetik be. Ehhez kapnak segítséget, akár vásárláshoz, akár zárt végű lízinghez, tehát lízingeléshez a családok július 1jétől.

Van még két pontja a családvédelmi akciótervnek, amely jövő év január 1-jével indul. Itt azokra gondolunk egyrészt, akik legalább négy gyermeket nevelő édesanyák, akik legalább négy gyermeket vállaltak életük során és neveltek fel, megkapják jövő év január 1-jétől a teljes személyijövedelemadó-mentességet. Ehhez a lehetőséghez hasonló nincsen sehol a világon. Ez annyit jelent, hogy azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket felneveltek, nem kell hogy fizessenek személyi jövedelemadót egész életükben. Ezt a lehetőséget kínáljuk jövő év január 1-jétől, amely egyrészt egy nagyobb anyagi mozgásteret, egy nagyobb biztonságot jelent ezeknek a szülőknek, ezeknek a családoknak, másrészt pedig egy elismerést a közösség részéről: jelezzük azt, milyen értékes számunkra az a szolgálat, amit ők a négy gyermek vállalásával, nevelésével elvégeztek.

És van még egy lehetőség a családvédelmi akciótervben, amelyről a mostani törvénymódosítás is szól. Ez a nagyszülői gyed bevezetése. Jövő év január 1-jétől a nagyszülők is gyedre mehetnek a gyermekekkel bizonyos feltételek fennállása esetén, amennyiben az Országgyűlés a törvénymódosító javaslatokat elfogadja. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy segítsünk azoknak a családoknak, ahol vagy mind a két szülő dolgozik egy kisgyermek mellett, és nincsen más segítség, amit igénybe tudnának venni, viszont ott vannak a nagyszülők vagy legalább egy nagyszülő, aki aktívan bekapcsolódna a gyermek nevelésébe, vagy akár olyan egyszülős családoknak is segítséget nyújthat, ahol az egyedül nevelő szülő dolgozik, korán visszatér a munkahelyére, és van egy olyan nagymama vagy nagypapa, aki részt vállalna a kisgyermek otthoni nevelésében.

(10.30)

Ott lesz a bölcsődei férőhely is mint lehetőség, de ha a nagyszülők készen állnak erre és szívesen veszik ki a részüket az unokák neveléséből, akkor ennek is szeretnénk a feltételeit megteremteni. Ezért kérem, hogy támogassák a mostani törvénymódosító javaslatot, amely a nagyszülői gyed bevezetéséhez adja meg a jogszabályi lehetőségeket.

Ez a törvényjavaslat a következő két törvény módosítását tartalmazza: ez a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, illetve az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény. Ezt a két törvényt módosítanánk annak érdekében, hogy jövő év január 1jétől a nagymamák, nagypapák, valamelyikük otthon maradhasson az unokával, ha erre igényük van és lehetőségük van.

A nagyszülői gyed azt a lehetőséget teremti meg, hogy az unoka kétéves koráig  ha ikerunokákról van szó, akkor az ikrek hároméves koráig  valamelyik nagyszülő otthon maradhasson, igénybe vehesse a gyed lehetőségét. A jogszabály-módosítások egyrészt fogalmakat tisztáznak, másrészt kibővítik a rendelkezésre álló lehetőségek körét, hiszen jelenleg a nagyszülők nem mehetnek el gyedre az unokák után.

Vannak bizonyos feltételei is annak, hogy a nagyszülők igénybe vehessék majd a nagyszülői gyedet. Leginkább az a feltétel, hogy ez egy közös igény legyen a család részéről; hogy ez legyen az a lehetőség, amire a szülők is vágynak és a nagyszülő is, és a gyermeknek ez a legnagyobb érdeke. Ezért tehát azt szabjuk feltételül, hogy a szülők ebbéli szándékukat nyilvánítsák ki, illetve hogy a szülők is jogosultak legyenek a gyedre. Tehát azok a szülők tudják átadni az ő gyedre való jogosultságukat a nagyszülőknek, akik maguk is gyedjogosultsággal rendelkeznek.

Milyen feltételek vannak még? A nagyszülőnek is kell gyedjogosultsággal rendelkeznie. Ez tehát annyit jelent, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenni a nagyszülőnek. Ez praktikusan annyit jelent, hogy dolgozó nagyszülőknek, akik az előző években is dolgoztak, nyílik meg a nagyszülői gyed lehetősége.

Feltétel az is, hogy a gyermeknek mind a két szülője  ha a gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, akkor természetesen az a szülő  dolgozzon, tehát keresőtevékenységet végezzen.

Az is egy feltétel, hogy a gyermek gondozása a nagyszülői gyed igénybevétele esetén a szülő háztartásában történjen. Ez a gyakorlati életben azt jelenti, hogy természetesen a nagymama vagy a nagypapa elviheti magához napközben a gyereket, de alapvetően a kisgyermeknek, az unokának a szülőkkel kell élnie.

Feltétel az is, hogy a szülők vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő nyilatkozzon, nyilatkozzanak arról, hogy hozzájárulnak a gyermekgondozási díjnak a nagyszülő általi igénybevételéhez.

Az is feltétel, hogy erre a gyermekre tekintettel másnak ne biztosítsanak, ne folyósítsanak a gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátást. Tehát ilyenkor a nagyszülő lesz jogosult erre az ellátásra.

A nagyszülő számára csak az otthon való munkavégzést tesszük lehetővé. Tehát az nem lehetőség, hogy a nagymama vagy a nagypapa elmegy nagyszülői gyedre, és utána bölcsődébe adja az unokát, és ő elmegy dolgozni. Ez a nagyszülői gyed nem erről szól. Ez arról szól, hogy tényleg olyan nagymamák, nagypapák kapjanak segítséget, akik aktívan kiveszik a részüket az unoka neveléséből. Tehát ilyenkor a nagyszülő  a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt  nem dolgozhat, kivéve, ha a munkavégzés az otthonában történik. Tehát az otthonában dolgozhat.

Az is feltétel, hogy ne nyugdíjas nagyszülőkről legyen szó. Tehát nyugellátásban vagy ehhez hasonló ellátásban nem részesülhetnek a nagyszülők a nagyszülői gyed folyósítása alatt. Tehát ez a lehetőség a munkaerőpiaci értelemben aktív nagyszülőknek jár, ők élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy otthon maradnak az unokák valamelyikével.

Azt is rögzíti a jogszabályjavaslat, hogy a nagyszülő több unoka után többszörösen is igénybe vehesse a nagyszülői gyedet. Ez annyit jelent, hogy ha, mondjuk, két vagy három unokával lenne párhuzamosan nagyszülői gyeden otthon az illető nagyszülő, akkor a többszörösét, két- vagy háromszorosát is megkaphatja havonta a nagyszülői gyed összegének. Tehát minden nevelt unoka után ellátásra, illetve annyiszoros ellátásra jogosult.

Ez tehát az a javaslat, amiben kérem a támogatásukat; ez tehát az a törvénymódosító javaslat, amely lehetővé teszi azt, hogy jövő év január 1-jétől a nagyszülők is otthon lehessenek az unokákkal, így segítsék azokat a szülőket, akik pici gyermekeket nevelnek, és közben korán visszatérnek a munkaerőpiacra. Én bízom benne, hogy sokan fognak élni ezzel a lehetőséggel, hiszen gondoljanak bele, hogy a nagyszülői gyed egy átlagfizetés esetén 208 ezer forintos havi támogatást jelent, tehát 208 ezer forintos támogatás fejében tud az a nagyszülő az unokájával otthon lenni. És ez azt jelenti, hogy utána ugyanúgy visszatérhet a munkaerőpiacra, ha így kívánja. De mivel a nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek minősül majd ez a gyermekkel, unokával otthon töltött időszak, természetesen utána nyugdíjba vonulhat úgy, hogy ezt az időszakot is be tudja számítani a nyugdíjba vonuláshoz szükséges időszakhoz.

Én abban bízom, hogy ennek a törvénymódosító javaslatnak az elfogadásával ismételten egy lépést tudunk tenni a családbarát Magyarország irányába, ismét növelni tudjuk a családoknak nyújtott támogatás összegét. És én abban bízom, hogy a családtámogatások végre jelenthetnek egy olyan kérdést Magyarországon, amelyben nemcsak a magyar emberek, nemcsak a választóink között van konszenzus, egyetértés, nemzeti egyetértés, hanem a parlamenti pártok között is ki tud alakulni egy olyan támogatás, amellyel nem megakadályozzák azt, hogy még többet tudjunk adni a családoknak, hanem segítik azt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Selmeczi Gabriella képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. „A bölcs késő öregségében is elülteti a fát, noha hasznával maga nem élhet; de érti, miképpen az rendes időre megnő, s unokáját gyümölccsel enyhíti.” Tisztelt Képviselőtársaim! Kölcsey Ferenctől idéztem, a gondolata ma is időszerű.Tisztelt Képviselőtársaim! A legfrissebb kutatások során bebizonyosodott, hogy a mai magyar családszerkezetben a szülők mellett rendkívül fontos szerepe van a nagyszülőknek is. A kutatás rávilágított, hogy a nagyszülő-unoka viszonyban a közösen eltöltött minőségi időn és az érzelmi alapú értéken van a hangsúly. A gyermek és a nagyszülő kapcsolatának a legfőbb bástyája a szeretet és a tisztelet. A mindennapokban közösen eltöltött idő alatt, játék közben rengeteg olyan gondolatot, szokást, tudást tud átadni unokájának a nagyszülő, mellyel otthon vagy az iskola életében nem találkozik. Tőle, a leghitelesebb forrástól tanulja a gyermek a család múltját, a felmenők legendáit. Ez idő alatt pedig egy hihetetlenül szoros lelki szál alakul ki közöttük, mely kölcsönösen fontos lesz mindkettőjük életében. Mivel nekünk a gyermek az első, fontosnak tartottuk a nagyszülők bevonhatóságát is, támogatását is a gyermeknevelésbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkezett a nap, amikor a nagyszülői gyed bevezetéséről szóló törvényt tárgyalja a magyar Országgyűlés. A tavalyi év második felében lefolytatott nemzeti konzultáció alkalmával kikértük az emberek véleményét a családok védelméről. Akkor is látszott és most is látszik, hogy a magyar emberek többsége igent mond a biztonságos Európára és a védelmező Magyarországra. A bevándorlók betelepítése helyett sok gyermek születésével, a fiatalok gyermekvállalási kedvének ösztönzésével, a családok támogatásával kívánjuk erősíteni ezt az országot. Közel 1,4 millió ember fejezte ki akaratát, hogy olyan országban akar élni, ahol érték a gyermek, a család, és ahol a kormány és a parlamenti döntéshozók segítik őket ebben a nemes feladatban.

A családok támogatásának ügyében nemzeti egység van Magyarországon, hiszen minden egyes kérdésben 93 százalék feletti támogatást kapott a kormány a nemzeti konzultáció során. Az óriási támogatottság egyben okot és erőt adott ahhoz, hogy kidolgozzuk a családokat védő akciótervet. Mert a mi értékrendünk szerint a bevándorlók betelepítése helyett sok gyermek születésével, a fiatalok gyermekvállalási kedvének ösztönzésével és a családok támogatásával tudjuk erősíteni országunkat. Éppen ezért korábban olyan új Alaptörvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyben helyet kaptak az alapvető családi értékek, ezenkívül pedig kétharmados törvény is védi a családokat Magyarországon.

(10.40)

Lássuk hát, mit jelent számunkra ez a védelmező Magyarország! Tisztelt Képviselőtársaim! A védelmező Magyarország a társadalom legkisebb és legfontosabb egységére építi alapköveit, ez pedig nem más, mint a család. A magyar családok védelmében 2010 óta rengeteg intézkedést hoztunk. A miniszterelnök úr által februárban meghirdetett családvédelmi akcióterv újabb támogatásokkal segíti a fiatalok életkezdését, a gyermek vállalását és nevelését. Nyugat-Európában a legnagyobb probléma, hogy tabuként kezelik a családtámogatás kérdését, és csak azzal foglalkoznak, hogy hirtelen, gyorsan hogyan pótolják a csökkenő születésszám okozta hiányt. Nem teszik fel azonban a valódi kérdést, mégpedig azt, hogy mi az oka a népességcsökkenésnek.

Mi azonban megtettük ezt, és a kérdés megválaszolásában mára odáig jutottunk, hogy Európában Magyarország fordítja a legtöbb pénzt a családok támogatására. Ahogy ezt államtitkár asszony már elmondta, 2010-hez képest már több mint kétszer nagyobb összeget fordítunk erre, 2000 milliárd forintot, ami a nemzeti össztermék 4,8 százaléka. 2012 óta a gyermekvállalási kedv jelentősen, 21 százalékkal emelkedett, a vágy tehát létezik, a kormány pedig a rendelkezésére álló eszközökkel támogatást nyújt ehhez.

Tisztelt Képviselőtársaink! Engedjék meg, hogy a családvédelmi akcióterv részleteit én is összefoglaljam röviden, mielőtt rátérünk a mai legfontosabb törvényjavaslatunkra, a nagyszülői gyed bevezetésére.

2019. július 1-jétől jön a babaváró támogatás, amely fiatal családok gyermekvállalási kedvét hivatott elősegíteni. A CSOK kedvezményes kamatozású kölcsön már használt lakásra vagy házra is felvehető lesz 2019. július 1-jétől; ez két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint lesz. Bővül a jelzáloghitel-csökkentésre jogosult gyermekes családok köre és a támogatás összege. 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak egy új, legalább hétszemélyes autóvásárláshoz a három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosok; 2019. július 1-jétől lép ez is hatályba.

Ma Magyarországon egyébként 150 ezer családnak jelenthet segítséget ez a lehetőség. Szja-mentességet kapnak a legalább négy gyermeket nevelő édesanyák; ez a jelenlegi adatunk szerint mintegy 40 ezer édesanyát érint. Megvalósul a teljes bölcsődei ellátás. Végül: 2020. január 1-jével bevezetjük a nagyszülői gyedet, ami a mai napunk fő témája is egyben.

Lássuk is, hogy mi is ez a nagyszülői gyed! Az elmúlt hónapokban sok szó esett róla, nagy az érdeklődés a családvédelmi akcióterv eme pontja iránt, sokakat érdekel, hogy miért kerüljön a nagyszülőkhöz ez a juttatás. A nagyszülői gyed egy olyan lehetőség, ami nem volt még Magyarországon, és azoknak a családoknak szól, ahol a szülők dolgoznak, és a nagyszülők szívesen vennének részt az unokák nevelésében aktívabban. A Népességtudományi Kutatóintézet által végzett felmérések szerint elmondható, hogy az 55 év feletti nagymamák és nagypapák közel azonos arányban vesznek részt az unokáik ellátásában és felügyeletében. 2008-ban a nagypapák 41 százaléka, a nagymamáknak pedig 42,6 százaléka unokázott, míg 2016-ban ez a két adat 67,7 százalék és 70 százalék lett. Ebből is látszik, hogy nagyon sok nagyszülő vesz részt az unoka nevelésében, felügyeletében.

A családok sokoldalú támogatása érdekében, ahol a nagyszülő, segítve a dolgozó szülőket, részt vesz unokája ellátásában, elismerve ezen „munkát”, a nagyszülő a gyermek kétéves koráig, ikrek esetén hároméves korig jogosulttá válhat a gyedre. A nagyszülői gyedet tehát az a nagyszülő kaphatja meg, aki még nem nyugdíjas, dolgozik, de a munkát fel kell adnia azért, hogy unokájára vigyázzon.

Ennek feltételei vannak, hiszen a nagyszülők abban az esetben kaphatják meg a gyedet, ha: a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 napon át biztosítottak voltak; a gyermek mindkét szülője, egyedülálló szülő esetében a gyermeket gondozó szülő keresőtevékenységet folytat; a gyermek gondozása-nevelése a szülői háztartásban történik; a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy hozzájárulnak a gyed nagyszülő általi igénybevételéhez; a nagyszülő a gyed alatt nem dolgozik, csak akkor, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik, hiszen ténylegesen az az elvárás, hogy az unokával foglalkozzon; a nagyszülő nem részesül társadalombiztosítási nyugellátásban vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban, ez is feltétele a nagyszülői gyednek, továbbá a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezésben nem részesülhet, vagyis nem jár bölcsődébe a gyermek. Ha valaki az otthonában végzett munka után járó táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat kap, az nem kizáró ok.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nagyszülői gyedet 2020. január 1-jétől lehet kérni. Ha több unoka van, aki után gyedre lehet menni, akkor is csak egyetlen nagyszülő élhet a lehetőséggel, tehát vagy a nagymama, vagy a nagypapa lehet gyeden. Ha viszont több különböző várandósságból származó gyermekre felügyel a nagymama vagy a nagypapa, akkor gyermekenként állapítják meg a gyedet, így tehát egy nagyszülő több gyerekének több unokájára is kérheti a nagyszülői gyedet, azaz nincs felső határ, a támogatás többszörösen igénybe vehető. Jó tudni azonban, hogy nem azonos terhességből született gyerekek esetén értendő a többszörös igénybevételi lehetőség, tehát ikrek esetén nem lehet többszörösen igénybe venni.

A nagyszülői gyed összege a nagyszülő jövedelme alapján kerül megállapításra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény általános szabályainak figyelembevételével. Folyósításának időszaka a nyugdíjjogosultság szempontjából szolgálati időnek számít. Tekintettel arra, hogy a gyedfolyósítás alatt a nagyszülőt fizetés nélküli szabadság és felmondási védelem illetné meg, a nagyszülői gyed jogrendszerbe illesztésével összefüggésben több más törvény munkajogi szempontú módosítására is szükség van. A nagyszülői gyed bevezetésének költségvetési kiadása körülbelül 1 milliárd 300 millió forint lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy a nagyszülő is igénybe veheti a gyedet, segíti a szülő munkájához való mihamarabbi visszatérését amellett, hogy a gyermekről közeli családtag gondoskodik. Az intézkedéssel várható a családbarát szemlélet megerősödése, a generációk közötti együttműködés erősítése is. Eleve nagy szerencsének számít szerintünk és sok családban óriási segítség a nagyszülők jelenléte. A nagyszülőknek komoly szerepe van a család összetartásában, a hagyományok és a szokások megismertetésében, így esetlegesen a szülők távollétében a nevelői-gondozói szerep betöltésében is. Míg régebben a gyermekek napi kapcsolatot ápoltak nagyszüleikkel és a családszerkezeti adottságok miatt természetes volt az együttélésük, napjainkban sajnos folyamatosan fokozódik a nagyszülők és unokák közötti eltávolodás, földrajzilag mindenféleképpen. Mára a lakásviszonyok, a földrajzi távolság, a családszerkezeti változások miatt sokkal ritkábban találkoznak a nagyszülők és az unokák, illetve a szülők.

A nagyszülői gyed bevezetésével újra esélyt adhatunk a nagyszülőknek és az unokáknak az egymáshoz történő közeledésre és a kölcsönös örömteli idő eltöltésére. A gyermeknevelés színterei közül a család az első, a legfontosabb, a legszorosabb, a legérzelemdúsabb közösség a benne felnövekvő gyermek számára. A nagyszülői gyed bevezetésével azt kívánjuk elősegíteni, hogy ha valaki akarja, akkor tarthassa a család kötelékében a picikorú gyermekét azalatt is, amíg visszamegy dolgozni. A szeretetet és a gondoskodást a nagyszülőktől ugyanúgy megkaphatja a gyermek, mint a szüleitől vagy a gondozóitól, de így mégiscsak a családban marad.

A család a szoros és meghitt emberi kapcsolatok élményét adja a gyermekek számára. A családok összetartása, a gyermekek és a szülők kölcsönös kötődése, a gyermekek érzelmi biztonsága a társadalomnak is alapvető érdeke. Mindezt az összetartást, érzelmi kötődést és biztonságot hivatott elősegíteni a ma napirenden lévő nagyszülői gyed bevezetése. Ahogy Böjte Csaba mondta, azok a családok, akik együtt tudnak dolgozni, azok együtt is maradnak.

(10.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Korábban már említettem, hogy mennyire fontos is a gyermekek számára a család összetartó ereje. Nem kell itt magyarázni, hogy miért szükséges együttműködni mindannyiunknak a családok támogatása érdekében. Fontos, hogy egyre több gyermek szülessen, de az is fontos, hogy szeretetteljes családi körben nevelkedjenek és éljenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akik a nemzeti konzultáción részt vettek, azoknak több mint 93 százaléka minden egyes témában támogatott bennünket abban, hogy a családok védelmében intézkedéseket tegyünk. Éppen ezért a családvédelmi akcióterv végrehajtásával nem is ér véget a folyamat, a feladat adott, a lista pedig nyitott. A jövőben lesznek még javaslataink, és további támogatásokkal kívánjuk könnyebbé tenni a családok számára a gyermekvállalást. A családok számítanak ránk, törvényhozókra. Bízom abban, hogy önökre is, az ellenzéki képviselőkre is számíthatnak, és ők is a törvényjavaslat mellé állnak.

Kérjük önöket, hogy támogassák a kormányt és bennünket ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportja jelezte, hogy a frakciójuk álláspontját két felszólaló ismerteti. Ennek megfelelően elsőnek Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban a reményben emelkedek szólásra, hogy a szakmai kérdéseket tekintve egy korrekt vitát is folytathatunk. A politikai minősítésekhez hozzászoktunk. Napirend előtt is feltettem három, a demográfiai kérdéskört illető konkrét kérdést, az államtitkári választ inkább hagyjuk, mert egy termelési jelentés és egy kommunisztikus eposz keveréke volt. Ezt próbáljuk meg elengedni. Én államtitkár asszony felé fordulok, hiszen mi már folytattunk korrekt szakmai vitát, és kezdem azzal, amiben egyetértünk, mert talán ez egy olyan közös alapot képezhet, amiből konszenzuális megoldások is születhetnek. Egyetértünk abban, hogy a reprodukciót Magyarországon kell pótolni, önerőből kell pótolni, tudom, hogy tőlem furcsa lesz, de meg kell próbálni magunkat a saját hajunknál fogva kihúzni abból a gödörből, amelyben vagyunk. Hiszen kétségtelenül gödörben van az ország, akár az élveszületések számát nézzük, akár az elhalálozások számának brutális növekményét ahhoz képest, mint amit ez egy ideális helyzetben mutathatna. S abban is tökéletesen egyetértek az elhangzottakkal, hogy a bevándorlás, betelepítés, betelepíttetés minden formáját el kell utasítani. A hitelesség e tekintetben, úgy érzem, hogy az én közösségemnél van, hiszen mi zéró toleranciát szavazunk ebben a kérdésben. Tehát sem idegen munkások, sem kötvényesek formájában nem járulunk hozzá és nem járultunk hozzá a bevándoroltatáshoz. Márpedig tudjuk, hogy ahogy a cirill betűs táblák megjelennek a különböző közérteken, bevásárlóegységeken, valahogy így kezdődött Németországban is a török vendégmunkásokkal. Tehát elindultak olyan folyamatok, amelyek ellene hatnak a megfogalmazott céloknak. Nagyon remélem, hogy nem ezek fognak dominálni a jövőben.

Itt beszélhetnénk a családvédelmi akciótervről, amit én egyébként támogattam, és az értetlen államtitkárral szemben, aki a napirend előttimre válaszolt, nem kritizáltam, hanem három konkrét, megfogható ponton a kibővítését javasoltam, hogy ne kozmetikai jellegű kedvezményt jelentsenek néhány ezer ember részére, hanem valódi, megfogható segítséget százezrek számára, hiszen elképesztő különbség van a két perspektíva között.

Azt is el szeretném mondani, hogy most a nagyszülői gyedről tárgyalunk, tehát én is igyekszem viszonylag szűkre szabni a tárgyalás körét. Egyrészt magáról a gyedről is beszélhetnénk, hogy a fizetés maximum 70 százalékát meddig indokolt folyósítani. Szerintem sokkal tovább lenne indokolt, mint ahogy a gyed mostani formájában elérhető. Ez is egy legitim vitaalap, tárgyalási alap lenne, de nem ez van most napirenden.

Amiről viszont beszélünk, a nagyszülői gyed jelen kiírásában, úgy érzem, hogy van, akinek segítséget nyújthat, néhány száz, néhány ezer embernek, és én támogatom ezt a segítséget, tehát nehogy ellendrukkernek tűnjek, mert nem vagyok az. Viszont olyan módosításokat javaslok, amelyek értelmében sokkal szélesebb kör számára lenne mindez elérhető. Mert jelen pillanatban mit látunk? Vegyünk egy nagyszülőt, aki még dolgozik, a dolgozó évei utolsó periódusában tart a nyugdíj előtt, és az esetében kinyílna az a lehetőség, hogy nagyszülői gyedet kapjon. Viszont a nyugdíjszámítás tekintetében, mindannyian tudjuk, hogy az utolsó munkában töltött évek számítanak igazán, elképesztő módon számítanak. Tehát nem életszerű az az elgondolás, hogy valaki ezen utolsó munkában töltött éveit, a későbbi járulékszerző éveit feladja a korábbi fizetése maximum 70 százalékáért, és adott esetben vállal egy olyan kétségkívül nagyon fontos családi kötelezettséget, amely miatt aztán élete végéig alacsonyabb nyugdíjra kárhoztatja magát. Ennél még az is életszerűbb, államtitkár asszony, hogy az otthon maradó édesanya a megkapott gyedét, tehát a dolgozói gyedet átadja a nagyszülő számára, hogy segítsen. Sajnálatos módon tehát ez a megoldás így, ebben a formában sokkal szűkebb kört érint, mint érinthetne.

S azt is el kell mondjuk, hogy nemcsak a várható alacsonyabb nyugdíj jelenti a problémát egy olyan nagyszülő esetében, aki még dolgozik, de az is problémát jelent, hogy a nyugdíjban lévő nagyszülő adott esetben választásra kényszerül a nyugdíja és a nagyszülői gyed között. Én sokkal inkább életszerűnek éreznék egy olyan támogatási formát, hogy a nyugdíj kézhezvétele mellé kaphasson valaki még egy speciális formájú gyedet, hiszen talán megállapodhatunk abban, hogy az otthoni nyugdíj megkapása semmilyen tevékenységben nem akadályozza a gyermek felügyeletét, a gyermek gondozását. Tehát önmagában nem zárható ki a nyugdíj és egy speciális nagyszülői gyedforma együttesen történő megkapása.

Én köszönöm Selmeczi képviselőtársamnak, hogy felnyitotta a szemünket. Valóban, ez a tervezet így nagyjából egymilliárdos költségvetési forrástömeget mozgat meg. Én azt szeretném, ha ennek az ötszörösét, tízszeresét mozgathatná meg. Azért szeretném ezt, mert ennyivel több magyar honfitársunk esetében tudnának nagyszülők hozzájárulni a gyermekek gondozásához, neveléséhez. Hallatlanul fontos célról van szó, nem szabad aktuálpolitikai érdekek alá rendelni, tökéletesen egyetértünk ebben. Viszont hogy ez a csomag ne fékezett habzású legyen, hanem teljes körben hatóképes, nagyon fontos lenne egy ilyen kiterjesztéssel élnünk.

S azt is szeretném elmondani, hogy elhibázottnak tartom azt a kormányzati leszűkítést, amely a nagyszülői gyed folyósítását vagy mindkét szülő munkaviszonyához köti  az alapelvvel egyetértek, de a gyakorlati kivitelezéséről mindjárt mondanék pár szót , vagy pedig, ha egy ember neveli a gyermeket, akkor annak az egy szülőnek kell munkaviszonyban állnia. Ezzel önmagában nem lenne semmi baj, de nagyon széles társadalmi csoportot zár ki a nagyszülői gyed ezzel a megoldással, hiszen pontosan azoknak kéne segítenünk, ahol mondjuk, az anya betegsége miatt nem képes az egyik szülő munkát vállalni, mert pont ők szorulnak rá kiemelt módon arra a segítségre, amit a nagyszülő tud nyújtani. Tehát vannak olyan tipikus magyar élethelyzetek, még egyszer mondom, amiket kezelni kell. Úgy gondolom, hogy be kéne ezeket vonni a kedvezménytömegbe.

Jelen kiírása szerint a nagyszülői gyed kizárólag extrém esetekben nyújthat értékelhető, mérhető segítséget. Ilyen extrém eset például, ha a nagymama, aki ezt fel szándékozik venni, elbocsátás előtt áll, erről tudomást szerez, a gyermeke, aki gyermeket vállal, pedig mondjuk, 18 éves, és még nincs vagy nem lehet munkaviszonya. Ilyen extrém élethelyzetekben valóban segítséget, mankót jelenthet ez a megoldás. De pontosan fideszes képviselőtársam volt az, aki az alacsony költségvetési forrás közlésével elismerte azt, hogy egy nagyon-nagyon szűk kör tudja mindezt igénybe venni. Én azt szeretném, úgy tudnám támogatni ezt a javaslatot még jobb kedvvel, ha egy sokkal szélesebb kör számára tennék elérhetővé mindezt.

S ugyanezt gondolom a bölcsődei átalakításokról is, ahol elhangzott, hogy a bölcsődék igénybevétele ingyenes, de aki a valóságban ilyen intézmények közelében, akár családtagokon keresztül jár, tudja, hogy ez nem így van, hiszen jövedelemfüggő módon a felügyeletért is fizetni kell 4 és 13 ezer forint közötti összeget a piaci átlag szerint, az étkezésért is egy 4 és 9 ezer forint közötti összeget. Tehát nem igaz, hogy ingyenes lenne, pedig ez lehetne ingyenes.

Ugyanígy a nagycsaládos autóvásárlás tekintetében is további kedvezményeket kéne szélesíteni. Ami pedig a legfontosabb, a jelzáloghiteles családok teljes körű kimentésével az egész bázist lehetne szélesíteni, növelni.

Így válna ez a csomag nemzetstratégiai szempontból teljes mértékben hatóképessé. Ha pedig így lesz, akkor még jobb szívvel tudjuk támogatni azt, amit így is támogatunk, de egyáltalán nem mindegy, hogy a magyar demográfiai, nemzetstratégiai célokhoz mennyiben tudunk hozzájárulni így. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint ahogy jeleztem, a Jobbik képviselőcsoportjának a második felszólalója, Stummer János képviselő úr következik. Parancsoljon!

STUMMER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tegyük a kezünket a szívünkre: kinek nincs kedves emléke a nagyszüleivel kapcsolatban? Ki az, akit nem adtak le a szülei nyaranta néhány hétre gyermekkorában vidékre a nagyihoz? Sok honfitársunk volt olyan szerencsés gyerekkorában, mint jómagam, és megtanulhatta a kertészkedés, a barkácsolás vagy a főzés alapvető csínját-bínját azoktól a kedves idős hozzátartozóktól, akik felnevelték neki az édesapját és az édesanyját.

(11.00)

A nagyszülők szerepe felbecsülhetetlen jelentőségű a gyermekek életében ma is. Sőt, egyre nagyobb szerep hárul a nagypapákra és nagymamákra a csonka, szétszakított családokban, ahol az egyik szülő vagy cserben hagyta az övéit, vagy külföldre kényszerült kivándorolni, hogy hazautalhasson, és ezáltal biztosíthasson megfelelő életszínvonalat gyermekeinek. Minden olyan törvényjavaslat, amely tekintetbe veszi ezeknek a nagyszerű embereknek a fáradozását, bízvást számíthat a Jobbik országgyűlési képviselőinek támogatására. A Jobbik természetesen a nagyszülői gyed bevezetése mellett áll, hiszen üdvözli a kormánynak minden olyan törekvését, amely növeli a család kohézióját, segíti a gyermekvállalási kedvet és ezáltal nemzetünk fennmaradását.

A nagyszülői gyed bevezetése kapcsán azonban kettős érzéseink vannak. A kormány ismét egy jó ötlettel állt elő, melyet rosszul készül kivitelezni. Ha nem vagyunk résen, a nagyszülői gyed arra a sorsra fog jutni, mint a babaváró hitel vagy a CSOK, vagyis a jó szándékú, de elhibázott és ezért hatástalan intézkedések sorát gyarapítja majd, melytől nem várható tényleges társadalmi hatás. A nagyszülői gyedre vonatkozó javaslatot végigolvasva mit állapíthatunk meg? A kormány egyik kezével ad, a másikkal pedig visszatart. Mit hallunk ismét? Hangzatos ígéreteket, szépen zengő frázisokat, ám a családok megint nem kapnak valódi segítséget. Mire van szüksége valójában a magyar családoknak? Olyan családpolitikára, amelynek középpontjában a családbarát munkahelyek kialakítása áll. Olyan családpolitikára, amely ösztönzi az otthoni munkavégzést, a távmunkát és a részmunkaidős foglalkoztatást. Olyan családpolitikára, mely rugalmas foglalkoztatási viszonyokat teremt, és segít a fiatal magyar nőknek magyar anyává válni.

Tisztelt Ház! A Jobbik alapvetően támogat minden olyan intézkedést, amely szélesebb lehetőségeket biztosít a családok számára, és a mindennapi életüket megkönnyíti. Azonban ahhoz, hogy ez az intézkedés valóban segítséggé váljon, az alábbi módosításokat javasoljuk. Először is, bővítsék a támogatásra jogosultak körét. Jelenlegi formájában a nagyszülői gyed csak egy nagyon szűk kör részére ad segítséget. Az önök javaslata kizárja a már nyugdíjban lévő, özvegyi nyugdíjban részesülő, illetve az ápolási díjban részesülő nagyszülőket a kedvezményezettek köréből. Mit is jelent ez? Azt, hogy pontosan azokat fosztják meg a nagyszülői gyed lehetőségétől, akikre a fiatal szülők leginkább támaszkodhatnának, mert idejük is lenne az unokákkal foglalkozni.

A mi javaslatunk a következő: az ápolási díjban és özvegyi nyugdíjban részesülő nagyszülők korlátozás nélkül vehessék igénybe a nagyszülői gyedet. A nyugdíjas nagyszülőknek is járjon a nagyszülői gyed azzal, hogy a nyugdíj és a nagyszülői gyed együttes összege nem éri el a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének 200 százalékát.

Második módosító javaslatunk pedig azt szorgalmazza, hogy az egyedülálló szülők esetén adjanak magasabb összegű nagyszülői gyedet. Miért javasoljuk ezt? Az egyedülálló szülők kénytelenek hamarabb visszamenni dolgozni, a nagyszülők ösztönzése az ő esetükben kiemelten fontos, hiszen ezek az édesanyák, vagy sok esetben édesapák persze, még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mint azok, akik ép családban nevelik a gyermekeket, ahol mindkét szülő gyarapítja a családi kasszát. Az egyedülálló szülők esetében még inkább könnyíteni kell a családon belüli segítségnyújtást. Magasabb ellátással kell ösztönözni a nagyszülőket arra, hogy a segítség az egyedülálló anyák és apák mindennapi küzdelmét segítse. Ezért javasoljuk, hogy az egyedülálló szülők által nevelt gyermek után a nagyszülői gyed összege másfélszeres legyen.

Harmadrészt pedig azt javasoljuk tisztelettel, hogy a nagyszülői gyed ne egyetlen megoldás legyen, hanem alternatíva. A kormány a jogszabály szövegezése során gondolte ugyan azokra az apákra és anyákra, akik messze élnek a nagyszülőktől, és a földrajzi akadályoztatás miatt nem tudják igénybe venni a nagyszülői gyedet?

A kormány az ő számukra is segítséget tud nyújtani, tisztelt képviselőtársaim? Meggyőződésem szerint azt is lehetővé kell tenni, hogy a nők anélkül mehessenek vissza dolgozni, hogy a nagyszülőket kivonnák ezzel a munkaerőpiacról. Mire van szükség ehhez? Arra, hogy a kormány többszöri ígéretéhez híven végre drasztikusan emelje meg a bölcsődei férőhelyek számát, és hajtson végre bérfejlesztést a bölcsődei dolgozók körében. Ezek az emberek, akik a gyermekeinket, a magyar honfitársaink családjainak legkisebb tagjait gondozzák ezekben az intézményekben, egészen szomorú, hogy milyen alacsony bérért kell hogy elvégezzék ezt a nélkülözhetetlen és nemzetstratégiai szempontból olyan fontos munkát, mint amit végeznek hétfőtől péntekig minden áldott nap.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi értjük és érezzük a törvényjavaslat mögött meghúzódó szándékot. A tervezet jelenlegi formájában nem kellően kidolgozott, a jogosultak köre indokolatlanul szűk, és nem biztosít mérlegelési lehetőséget az érintetteknek. Mi további szakmai egyeztetést tartunk szükségesnek. Ez az ügy ugyanis túl fontos ahhoz, hogy pótcselekvés történjen valódi megoldások helyett. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ma már hallhattunk több felszólalást is a nagyszülői gyed részleteiről és részletszabályairól. De hogy honnan is indultunk, hová tartunk, és hogyan léptünk arra az útra, hogy megérkezhettünk a mai törvényjavaslat tárgyalásáig, azt is vegyük végig egy pillanatra.2010-ben bekövetkezett az a családbarát fordulat, ami után a családot helyeztük az első helyre, a Fidesz-KDNP politikájában a család jelenti az első helyet, és mindent megtettünk azért, hogy a Magyarországon gyermeket vállaló családokat a lehető legnagyobb mértékben tudjuk támogatni folyamatosan. Ez nem egy lezárt folyamat ugyanis, ahogy már elhangzott, hiszen számos intézkedést megtettünk az elmúlt években, és még továbbiak várhatók. Nem mondható el ugyanez a jelenség a 2010 előtti balliberális-szocialista kormányokra, hiszen emlékezhetünk arra, hogy 2010 előtt a gyermekes családok voltak a szocialista kormány megszorításainak első számú célpontja, hiszen a gyes időtartamát három évről kettőre csökkentették, felszámolták az otthonteremtési támogatásokat és programokat, eltörölték a családi adókedvezményt, az egy- és kétgyermekeseknél kezdték ráadásul, és folyamatos megszorításokkal, adóemelésekkel, illetve létszámleépítésekkel tették nehezebbé a gyermeket nevelő családok életét.

Ezért volt fontos az a családbarát fordulat, amely 2010-ben bekövetkezett Magyarországon, ahogy el is hangzott, kétszeresére növeltük a családokra fordított támogatást, ezzel az Európai Unió éllovasaként büszkén tekinthetünk a magyar családtámogatási rendszerre. Még egyszer mondom: ez nem az út vége, itt csak folyamatosan megyünk előre. De nagyon fontos, hogy példát mutassunk az Európai Unióban is a családtámogatási rendszerrel és a családbarát szemlélettel, hiszen ha most megnézzük, az Európai Parlamentben vagy éppen az Európa Tanácsban Strasbourgban lényegében nem lehet a családról beszélni, vagy nem lehet a hagyományos családról beszélni, folyamatos támadásokat kapunk, amikor ilyen témákat vagy ilyen jellegű konferenciákat, határozati javaslatokat vagy felszólalásokat teszünk az említett nemzetközi intézményekben, hiszen ott a család támadás alatt áll, a férfi és a női nem összemosása, a család relativizálása az, amivel szembesülhetünk ezekben a nemzetközi intézményekben. Így fontos, hogy Magyarország példát mutasson ezekben az időkben is arról, hogy a család egy fontos értékteremtő, értékhordozó egysége, közössége a társadalomnak, és mi ezt az értékteremtő és értékhordozó közösséget megbecsüljük.

Így indultunk el 2010-ben, ezek voltak az alapvető célkitűzéseink, és így jöttek sorban azok az intézkedések, amelyek mind anyagi, mind erkölcsi, mind szellemi-lelki megbecsülést jelentettek a családoknak akár a családi adókedvezményről beszélünk, akár a gyes három évre való visszaállításáról, a gyed extráról, a főiskolásgyedről, most a családvédelmi akciótervről vagy éppen a családi otthonteremtési kedvezményről. Azt gondolom, hogy ennek az útnak egy hihetetlen fontos állomása a családvédelmi akcióterv, amelyet idén februárban jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök, és amelynek négy-öt elemét már korábban tárgyalta a magyar Országgyűlés, és ezeket a vitákat lefolytattuk, hiszen fontos, hogy erről a témáról beszéljünk. Örülök, hogy alapvetően vagy részben támogatásra leltünk a Jobbik-frakcióban is, és azokban a problémákban egyetértünk, hogy a családbarát közgondolkodás fejlesztését vagy akár a népesedési problémák megoldását közös munkával kell kezelni, és közös munkával kell alapvetően előrelépni.

Itt azokat a vádakat szeretném visszautasítani, amelyek elhangzottak sokszor a mai nap is és a korábbi viták során is, és amelyek azt mondják, hogy a magyar családtámogatási rendszer csak egy szűk réteg felé nyitott és egy szűk réteg felé irányul. Ha megnézzük a családtámogatás teljes spektrumát, akkor azt tudjuk mondani, hogy minden gyermeket nevelő család valamilyen részét a családtámogatási rendszernek igénybe tudja venni. Ha látjuk a családi adókedvezményt, akkor a jogosultak 97 százaléka élni tud a családi adókedvezménnyel vagy annak kiterjesztésével. Ha megnézzük azt a számot, hogy már közel félmillió embernek segített a családi otthonteremtési kedvezmény  százezer fölötti családról van itt szó , nekik már új otthonuk épül vagy már meg is épült a családi otthonteremtési kedvezménynek köszönhetően.

(11.10)

Ha megnézzük azt, hogy hányan vesznek részt az ingyenes gyermekétkeztetésben vagy éppen az ingyenes tankönyvprogramban, ha megnézzük azt, hogy akár a gyed extrával hányan tudnak egyszerre dolgozni és megkapni a gyermek után járó ellátásokat, akkor azt mondhatjuk, hogy lényegében a társadalom egészét érinti a családtámogatási rendszer, és a gyermeket nevelők valamilyen formában egy vagy több elemét a magyar családtámogatási rendszernek igénybe tudják venni. Azt gondolom, ez nagyon fontos, éppen ezért visszautasítom azokat az ellenzéki vádakat, amelyek itt egy szűk rétegről beszélnének.

A családvédelmi akcióterv korábbi vitájában már hozzászokhattunk ahhoz, hogy például a szocialisták szövetségese, a Párbeszéd, semmilyen módon nem képviselteti magát ezen a vitán, mint ahogy nem is szavazták meg a családvédelmi akciótervet, egyáltalán nem tartották fontosnak, hogy akár a plenáris ülésen, akár a bizottságokban részt vegyenek, hozzászóljanak, építő jellegű kritikával vagy akár dicsérettel illessék a családvédelmi akciótervet. Ezt szokhattuk meg tőlük, ők a magyar családok ellen dolgoznak, nem is várunk most se mást, mint ahogy a Demokratikus Koalíciótól, a Gyurcsány-párttól sem, akik szintén leszavazták a magyar családokat segítő csomagot, mint ahogy eddig tették ezt bármikor, hiszen egyetlenegy családbarát intézkedést nem támogattak 2010 óta, 2010 előtt meg csak a magyar családok ellen dolgoztak. Most az európai kampányban is Gyurcsányné európai béreket ígért, eddig csak saját magának sikerült ezt elintéznie, senki másnak. (Arató Gergely: Nem vette át a mandátumát! Várd ki a végét!)

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a nagyszülői gyeddel erősíthetjük azt a generációk közötti együttműködést, amelyre nagyon nagy szükség van Magyarországon, és amely közgondolkodásbeli változást képes elérni, hiszen azt gondolom, személyes tapasztalatból is, akár amikor gyerekként éltem, vagy akár most, amikor a saját gyermekeimről van szó, nagyon fontos és nagyon nagy segítséget jelent az, amikor egy vagy több nagyszülő jelen van a család életében aktívan, aktívan tud segíteni, aktívan tud részt venni akár a gyermekvigyázásban, akár a segítségben, mindenféle betegségekkor vagy logisztikai problémák megoldásakor. Én ezt egy nagyon-nagyon fontos szerepvállalásnak tartom, és mi is hálásak vagyunk, akár én a nagyszüleimnek, akár most a gyermekeim nagyszüleinek, hogy ebben a nehéz feladatban részt vállalnak és segítenek bennünket.

Azt gondolom, hogy a nagyszülői gyed is alkalmas arra, hogy ezt a generációk közötti együttműködést és a tiszteleten alapuló együttműködést tovább erősítse, és talán jobban be tudjanak vonódni a gyermeknevelés örömeibe és nehézségeibe is azok a nagyszülők, akik ezt talán eddig kevésbé tették. Fontos lehetőséget nyit meg ezzel a kormány. Azt gondolom, hogy a nagyszülői gyed egy nagyon fontos innovatív eszköz a magyar családtámogatási rendszerben. Azért is tartom fontosnak, mert ezt az együttműködést tudja támogatni, amellett, hogy a részletszabályok már elhangzottak, és a részletszabályokat megismerhette a nagyközönség az elmúlt hetekben, amikor a kormány benyújtotta ezt a parlament elé, és nyilvánvalóan most is erről beszélünk.

Nagyon fontos, hogy a nagyszülői gyed egy olyan intézkedés, amelyet a magyar emberek támogattak. A nemzeti konzultációban 93 százalékos eredmény fölött kapott igen pozitív megerősítő támogatást a magyar állampolgároktól a nagyszülői gyed. Tehát azt látjuk, hogy igény van erre. Ez nem egy hivatali szobában egy-két ember által kitalált intézkedés, hanem a magyar emberek szerették volna, és a magyar emberek támogatták ezt az intézkedést, és a Fidesz-KDNP parlamenti többsége és a kormány ezért érezte úgy, hogy kötelességünk ezt idehozni az Országgyűlés elé, és kötelességünk megalkotni azokat a jogszabályokat, amelyeket a magyar emberek kértek tőlünk. Én erre kérem az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy mivel a magyar emberek ezt kérték a nemzeti konzultáción keresztül, a magyar emberek igent mondtak arra, hogy legyen nagyszülői gyed, ezért támogató szavazataikkal majd ők is támogassák ezt az intézkedést.

Csak egy idézetet szeretnék elmondani, ami itt a vita során eszembe jutott, és felírtam magamnak. Szent II. János Pál pápa mondta azt, hogy „Amilyen a család, olyan a nemzet, és így olyan az egész világ, amelyben élünk.” Pontosan ezért fontos az a közgondolkodásbeli változás, amely már azt eredményezte, hogy nő a házasságkötések száma, csökken a válások száma, csökkent a terhességmegszakítások száma, és növekedett a termékenységi ráta. Látunk egy elmozdulást a társadalomban a családbarát közgondolkodás miatt, a családbarát fordulat miatt, ezt szeretnénk a családvédelmi akciótervvel is tovább segíteni, hogy ne csak anyagi, hanem erkölcsi, szellemi, lelki megbecsülést is kapjanak a magyar családok. Azt kell mondanom, hogy a magyar családok számíthatnak a Fidesz-KDNP-re, és a KDNP-frakció támogatja az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót Korózs Lajosnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Folytathatnám ott, ahol Nacsa Lőrinc képviselőtársam abbahagyta. Az idén az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 4,3 százalékkal kevesebb gyerek született, ezzel szemben 1,6 százalékkal nőtt a halálozások száma. Ez ma reggeli KSH-adat. A természetes fogyás negyedév/negyedév alapon 10 százalékkal nőtt. Részletezve: idén az első negyedévben 20 830 gyermek jött világra, ami 946-tal, 4,3 százalékkal elmaradt a 2018 első negyedéves születésszámtól. Januárban 5,4, februárban 4,5, márciusban pedig 3,1 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma 2018 azonos hónapjához képest. Tehát itt tartunk. Más a valóság, mint amit hirdetnek.

Szerintem az első bejelentésekhez képest itt nem a nyugdíjas nagyszülőknek járó ellátásról van szó, hanem a még dolgozó, aktív nagyszülőknek járó, számos feltételt előíró juttatásról. Tehát feltehetően jóval szűkebb kört érint, mint ahogy azt sokan elsőre gondolták, erre utaltak már itt képviselőtársaim.

Fontos, hogy a javaslat nem tartalmazza az aktív korú nagyszülők munkajogi védelmét, miközben a korábban megszületett, főbb irányokat megadó kormányhatározat - lásd: majd később itt idézem  azt is lefektette, hogy az ellátás folyósítása alatt a nagyszülő fizetés nélküli szabadságban és felmondási védelemben részesül. Továbbá nem látni olyan rendelkezést sem, ami azt garantálná, hogy az ellátás folyósításának időszaka a társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából szolgálati időnek minősül, miként az szintén szerepel az említett kormányhatározatban. Ezek a problémák felvetik a módosító javaslatok benyújtásának szükségességét is, ahogy az is, hogy más egészségbiztosítási ellátásban részesülők  például megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülők, már nyugdíjasok  nem kaphatják az ellátást. Többek között erre is utalt előbb a Jobbik felszólalója.

Tekintettel a megszabott feltételekre, nem lehet nyugdíjas, de nem dolgozhat a nagyszülő, tehát ott kell hagynia a munkáját, mindkét szülőnek dolgoznia kell, valamint nem lehet bölcsődében a gyerek, csak napközben lehet a nagyszülőnél, egyszerűen nem életszerű a támogatás ebben a formában. Ennek több oka is van. Ma már a gyed mellett is lehet dolgozni a gyerek féléves kora után, tehát a szülő akkor is megkapja a saját keresete alapján számított ellátást, ha dolgozik. Miért mondana le akár a nagyszülő javára is a pluszpénzről? Ráadásul a nagyszülőnek ott kell hagynia a munkáját egy felteletőleg nyugdíj előtti időszakban. Miért tenné ezt bárki is  erre is utaltak képviselőtársaim , miközben egyébként simán igényelhet ma gyest a nagyszülő is, amit a nyugdíj mellett is megkap. Ez az, amit a Fidesz vezetett be 2001-ben, ezt el kell ismerni, de akkor még szintén azok kaphatták, akik nem kaptak nyugdíjat. Az MSZP bővítette ki a nyugdíjasokra is a jogosultak körét, ez sokkal életszerűbb támogatási rendszer, de feltehetően ezt sem veszik sokan igénybe, bár az adatok nem ismertek. Nem tudom, hogy a közelmúltban készülte valamilyen statisztikai felmérés erre vonatkozóan.

A nagyszülői gyed akkor nyújthat megoldást, ha valóban nincs bölcsődei férőhely a gyerek számára, és valamiért nem számít a nagyszülőnek, ha otthagyja a munkáját, és a szülőnek se, ha nem ő kapja a pénzt, sőt van olyan kedves, hogy jogosulttá tegye a nagyszülőt. Egyébként ez utóbbi akár zsarolásként is elképzelhető, vagyis a nagyszülő, aki adott esetben addig is vigyázott napközben a gyerekre, azt kéri majd a szülőtől, hogy kapja ő az ellátást, de a munkáját akkor is ott kell hagynia. Még az a ritka eset is előfordulhat, hogy bizniszel a család, és megkérik a nagypapát vagy a nagymamát, hogy menjen el gyedre, és osztozzanak a hasznon, merthogy a variációkba ez is belefér. (Moraj a kormánypártok soraiban.)

Elképzelhető az a mögöttes kormányzati cél, hogy az idősebbeket kiszorítsák a munkaerőpiacra, hiszen rájuk a gyed extra kedvezménye nem vonatkozna, tehát ők nem kapják az ellátást munka mellett. Érdekesség, hogy az indokolás szerint a nagyszülői gyermekgondozási díj azt a munkát ismeri el, ahol még a nem nyugdíjas nagyszülő, segítve a dolgozó szülőket, részt vesz az unokája ellátásában. Mindez számos kérdést vet fel. Ezek szerint a gyermeknevelés munka. Ezek szerint, ha mindezt egy nyugdíjas nagyszülő látja el, az meg nem munka. Ha valaki nem a dolgozó szülők, hanem a tanuló vagy a munkát kereső szülők gyermekeit gondozza, az nem érdemes támogatásra. Ezek szerint az a szülő, nagyszülő, akinek nincs előzetesen kellő biztosítási ideje, nem érdemes a gyermeknevelés mint munka végzésére, ilyen szintű támogatásra, hiszen van, aki lényegében csak tizedakkora összegű támogatást kap gyes révén, mint az a szülő, aki a gyed által kapja az ellátást. A támogatás, akármilyen sok vagy kevés embernek jelent lehetőséget, alapvetően a magas jövedelmű, jobb helyzetű családoknak lett kitalálva, mindez tovább fokozza a családtámogatás egyre növekvő egyenlőtlenségeit.

(11.20)

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A nagyszülői gyed intézménye ebben a formájában nem életszerű támogatási forma, erre is utaltak már képviselőtársaim. A valódi problémákra nem ad választ. Mivel sokan egyre később vállalják az első gyermeküket, így sok esetben a nagyszülő már nyugdíjas, akiket eleve kizárnak a jogosultak köréből. Mindeközben egyébként 18 éve létezik a nagyszülői gyes, amit említettem, amit a nyugdíjasok is igénybe vehetnek, de jóval alacsonyabb összegben. Mindezek miatt is sokkal fontosabb lépés lenne a gyes, a gyet, az anyasági támogatás összegének jelentős emelése és indexálása, ezáltal támogatva a szülőket és a nagyszülőket.

Már a családvédelmi akcióterv bejelentésekor is elmondtuk, hogy a népességfogyás számos okra vezethető vissza. Egyik probléma a kivándorlás. Minden hatodik gyermek ma külföldön születik. Egyébiránt csak megjegyzem, hogy akik itthon szülnek is, a lehető leghamarabbi időpontban pakolnak össze és mennek el Magyarországról.

A másik probléma a magas halálozás, ezért különösen fontos az egészségügy javítása. Nem utolsósorban pedig a születések számának növelését kell erősíteni. Ehhez azonban komplex intézkedésekre van szükség, a szociálpolitikától kezdve az oktatáson, lakhatáson át az egészségügyig. Ezért nyújtotta be az MSZP a „Gyerek, család, lakhatás” programról címet viselő H/5359. számú határozati javaslatát, amit azonban a kormánypárti képviselők a Népjóléti bizottság ülésén leszavaztak.

Ezzel együtt az MSZP számára is kiemelten fontosak a családok. Úgy gondoljuk, hogy az államnak a gyermek születését és nevelését is támogatni kell. Tehát nemcsak a gyerek megszületését, hanem a gyermek felnevelését is támogatni kell. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Arató Gergelynek, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Köszönöm szépen.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Amikor a javaslatról beszélgetünk, akkor nagy örömmel látom, hogy Rétvári államtitkár úr már olyan részletesen tanulmányozta a Gyurcsány-kormány tevékenységét a saját kormányának tevékenysége helyett, hogy a Demokratikus Koalíciót látja az árvíz és az aszály mögött is, de az az igazság, hogy téved.Azt tudom önöknek mondani, hogy én a Demokratikus Koalíció álláspontját szeretném ismertetni, és nyugodtak lehetnek abban, hogy a többi ellenzéki képviselőnek és ellenzéki pártnak is megvan a saját álláspontja, amit részben el is mondott és részben elmondott. Abban azonban biztosan van egyetértés az ellenzéki pártok között is, hogy nem vitatjuk azt a közös szándékát a Ház mindkét oldalának, hogy több gyerek szülessen Magyarországon, hogy jobb körülmények között növekedhessenek föl ezek a gyerekek, hogy több támogatást kapjanak a családok a gyerekneveléshez.

Nem a célban van tehát köztünk vita, tisztelt képviselőtársaim, a kormány és az ellenzék között, hanem a módszerekben. Mi azt mondjuk, hogy azok az intézkedések, amiket önök tesznek és javasolnak, papíron jól néznek ki, de a gyakorlatban nemhogy nem segítenek, hanem inkább ártanak. Itt mind Rétvári államtitkár úr, mind államtitkár asszony képzeletbeli vonalakat húzogatott, és annak alapján beszélt arról, hogy mennyivel több gyerek születik most, mint született volna, ha nem tudom, mi történik, és nem tudom, honnan húzunk statisztikai vonalakat.

Csak, drága képviselőtársaim, drága államtitkár asszony, drága államtitkár úr, a valóság nem ez. Mi a valóság? 2008-ban, a Gyurcsány-kormány utolsó évében 99 149 gyermek született; 2018-ban, az önök utolsó lezárt évében meg 89 800. Majdnem tízezerrel kevesebb gyerek! Ennyit ér az önök családpolitikája, ennyire tudták megállítani a gyereklétszám csökkenését. Innentől kezdve egy kicsit több szerénységet várnék önöktől, hiszen itt termelési beszámolókat és győzelmi jelentéseket hallgattunk egész délelőtt. Államtitkár asszonynak 12 percébe telt, mire rátért egyáltalán a törvényjavaslatra. Meg is van az oka, hogy miért tette ezt, mert ezzel a törvényjavaslattal aztán nem lehet dicsekedni.

Önök megint sokat ígértek, és nagyon keveset teljesítenek. Arról beszéltek, hogy létrehozzák a nyugdíjasgyest, hogy elismerik a gyereknevelésben, a családok támogatásában nagy szerepet játszó nyugdíjasok munkáját. Alig hiszem, hogy bárki vitatná ebben a parlamentben, hogy ez egy fontos cél, hogy ha jól áll a gazdaság, mint ahogy ezt önök állítják, akkor nagyon helyes, hogy kapjanak több támogatást azok a nyugdíjasok vagy idősebb emberek, nagyszülők, akik részt vesznek a gyermekek nevelésében, akik segítik a családokat, akiknek valóban, ahogy itt már többször elhangzott, nagyon sokat köszönhetünk, többségünk személyesen is.

De ha így van, akkor miért ilyen szűkkeblű ez a javaslat? Akkor miért csak azok a nyugdíjasok kaphatják meg ezt a támogatást, akik még nincsenek nyugdíjban? Akkor hogyan várjuk el azt, hogy azok az emberek, akik nagy része eleve rossz pozícióban van a munkaerőpiacon, hiszen önök itt munkaerőhiányról beszélnek, de majd kérdezzenek meg néhány ilyen, hozzám hasonlóan már az 50-es évein túl lévő munkavállalót, hogy hogyan tudnak elhelyezkedni, milyen módon tudnak munkát találni maguknak? Kérdezzék meg az idős embereket, hogy vállaljáke azt, hogy otthagyjáke a munkahelyüket, és vissza tudnake majd menni, nem papíron, a valóságban! Kérdezzék meg őket, hogy tudjáke vállalni azt, hogy éppen a jogosultságszerző éveikben lemondanak a keresetük egy jelentős részéről! Le tudnake mondani nyugdíjukról abban az országban, ahol a minimális nyugellátás még mindig 28 ezer forintnál alig egy picivel több, amit tíz éve nem emeltek? Ilyen országban melyik nyugdíjas képes arra, hogy lemondjon a későbbi nyugdíjának egy részéről?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez szemfényvesztés! Ennek a javaslatnak a szabályait úgy állapították meg, hogy ne kerüljön a kormánynak semmibe. Ez ugyanolyan, mint az önök családpolitikájának többsége: sokat beszélnek, és nagyon keveset teljesítenek.

Hadd beszéljek egy másik részéről ennek a javaslatnak! Azt mondják, hogy az a feltétel, hogy a szülőknek legyen munkaviszonya. Tehát nem kaphatja meg a szülő, ha nincsen munkaviszonya. Mi a helyzet? Ha a szülő elveszti a munkáját, abban a pillanatban elveszik önök az idős emberektől, a nagyszülőktől ezt az ellátást, innen kezdve a szülő vegye igénybe, tehát esélyt sem adnak arra, hogy ideje és lehetősége legyen visszailleszkedni a munkaerőpiacra. Megint azokat a családokat és azokat az embereket büntetik, akik a legnehezebb helyzetben vannak, azokat a családokat, ahol gondot okoz munkát találni, ahol gondot okoz megfelelő bérért megfelelő munkát keresni.

Önök tehát ismét egy olyan támogatást hoznának létre, ami nagyon kevesek számára vehető csak igénybe. Elhangzott már minden ellenzéki párttól számos javaslat arra, hogy ha ezt komolyan gondolják, akkor ne legyenek szűkkeblűnek. Ha ezt komolyan gondolják, vegyék komolyan a saját javaslatukat! Akkor terjesszék ki minden nagyszülőre ezt a javaslatot, találjuk meg a megfelelő formákat, és ne kössék olyan szabályokhoz akár szülőknél, akár pedig a nagyszülőknél, amik nem vagy csak nagyon nehezen teljesíthetőek.

Ha önök ezt komolyan gondolják, hogy ez egy fontos cél akár annak érdekében is, hogy növekedjék a lehetősége a gyermekes családoknak arra, hogy bent maradjanak a munkaerőpiacon, hogy könnyebben munkát vállaljanak, hogy ne érje hátrány a munkaerőpiacról való kimaradás miatt döntő részben a szülők közül az anyákat, a nőket, akkor ez egy fontos cél, akkor erről beszéljünk. Találjuk meg a jó szakmai megoldásokat!

Itt megint az történt, hogy önök sajnos csak propagandagyőzelmet akarnak aratni, és nem segíteni akarnak a magyar családoknak. Ugyanolyan történet ez, mint az itt sokat emlegetett családtámogatási rendszerüknek az az eleme, ahol hitelt kínálgatnak, de éppen ma jelent meg az a hír, hogy olyan feltételekhez kötik ezt a babaváró hitelt, ami a támogatást igénybe vevők közel felének nem elérhető. Tehát még akik ezt igénybe akarják venni, azokat is kizárják belőle. Itt pontosan ugyanez a trükk van. Nagyon jól hangzik, szép, hosszú szónoklatokat lehet majd róla tartani a parlamentben, segíteni pedig nagyon keveseknek segít.

Mi akkor fogjuk támogatni ezt a javaslatot, ha ez valódi segítséget nyújt a családoknak, ha olyanok a feltételei, amelyek lehetővé teszik, hogy a családok nagy része, minden nagyszülő ezeket igénybe vegye. Mert mi olyan családtámogatási rendszert tudunk támogatni, amiben minden család és minden gyerek fontos, amiben minden család és minden gyerek fontos. Ezért kezdeményeztük azt a javaslatunkat korábban, amit önök itt megvitatni sem voltak hajlandóak, hogy beszéljünk azokról a problémákról, amelyek minden magyar családot érintenek. Beszéljünk a kisgyerekes családok kilakoltatásáról! Beszéljünk a tönkrement egészségügyi ellátásról! Beszéljünk a rabszolgatörvényről, ami elszakítja a szülőket a saját családjuktól!

Beszéljünk arról, hogy mikor emelik meg végre a családi pótlékot! És mikor ismerik el munkaviszonynak az ápolási díjat? Ha segíteni akarnak a magyar családoknak, ha azt akarják, hogy több magyar gyerek szülessen, akkor legalább megvitatni legyenek hajlandóak azokat az intézkedéseket, melyek minden magyar családnak fontosak. Ne látszatintézkedéseket, ne kamukedvezményeket adjanak, hanem valódi támogatást a magyar családoknak, mi ebben leszünk partnerek.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

(11.30)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Demeter Mártának, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DEMETER MÁRTA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az LMP már korábban is jelezte azt, hogy támogatjuk a családvédelmi akciótervnek a pontjait, ezt kifejtettük már a korábbi vitákban is. Hiszen nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a társadalom legkisebb egységét, a családot helyezzük előtérbe, és nyilvánvalóan az Országgyűlésnek az a feladata, hogy támogassa a magyar családokat. Mi mindenképpen azt tartjuk szem előtt, hogy a családokat a valós problémák mentén szükséges támogatni, és az is tény, hogy a nagyszülői gyed sok nagyszülő számára megoldás lehet, hogy energiáikat és idejüket leginkább a családjukra fordítsák. Nagyon fontos az is, hogy a gyermekeknek is rendkívül építő lehet az testi-lelki fejlődésüket tekintve, hogy egy ismert, biztonságos, a család saját értékrendjét közvetítő közegben nevelkedjenek, szeretetben és még nagyobb odafigyeléssel, tehát szükségesnek tartjuk ezeket az intézkedéseket. Ám szeretném azt jelezni, hogy nehézséget okozhat a nagyszülői gyed igénybevételekor az, ha a nagyszülők nem egy településen laknak például az adott családdal. Több száz kilométerre lakó családoknak nem adatik meg ennek a lehetőségnek az igénybevétele, így ez a fajta konstrukció, ami itt megfogalmazódott ebben a formában, kizárólag az egymáshoz közel lakó családoknak és családtagoknak nyújt segítséget. Tehát ebben mindenféleképpen érdemes változtatni.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szülések egyre inkább kitolódnak, egyre később vállalnak a fiatalok gyermeket, így felmerülhet az, hogy számos nagyszülő nem tud majd élni a nagyszülői gyed adta lehetőségekkel, mert mire ők nagyszülők lesznek, addigra már jócskán el fogják érni a nyugdíjkorhatárt, így tehát le fognak csúszni a kormány által biztosított lehetőségről.

Az LMP több módosító javaslatot is be fog nyújtani a törvényjavaslathoz. Először azt említeném, hogy azok az 50 év feletti nagyszülők, akik 2-3 évre is elmennek majd gyedre, sokkal nehezebben fognak tudni visszatérni a munka világába, ami egyébként óriási kockázatot jelent, ez eleve már a fiatalok számára is nagyon sokszor problémát és nehézséget jelent, főként, ha valaki már 50 év feletti. Előfordulhat az, hogy egyáltalán nem tudnak majd ők munkát vállalni, ugyanúgy kiesnek tehát a munkaerőpiacról, mint a fiatalok. Éppen ezért erre intézkedést kell tenni, hogy megvédjük a nagyszülőket, hogy vissza tudjanak illeszkedni mielőbb a munka világába, és tudják a foglalkozásukat tovább folytatni.

A másik módosításunk az lesz, hogy a nagyszülők gyed melletti 4 órás munkavállalási lehetőségét biztosítsuk. A gyed extra révén a szülők munkát vállalhatnak, míg itt kikötés, hogy az otthon végzett munkán kívül semmilyen más munkát nem végezhetnek a nagyszülők.

A mai világban, azt gondoljuk, mind anyagilag, mind pedig az aktivitás szempontjából lehetőséget kell biztosítani a nagyszülőknek is, hogy ne csak kizárólagosan az unokára vigyázás lehessen a feladatuk, hanem ők is vállalhassanak legalább 4 órában munkát. Emellett nagyon fontosnak tartjuk az egyszülős családoknak a kiemelt támogatását ennek a konstrukciónak az esetében is, valamint hogy az özvegyi nyugdíjasokra is kiterjesztésre kerüljön ez a konkrét javaslat. Éppen ezért élni fogunk ezekkel a módosítójavaslat-lehetőségekkel, és arra kérjük az államtitkár asszonyt, a kormánypárti képviselőket és a bizottsági tagokat is, hogy támogassák majd ezeket a módosító javaslatokat, hiszen mi azt mondjuk, hogy ez egy jó intézkedés, ki kell bővíteni, és életszerűbbé kell tenni bizonyos pontokon ezt a lehetőséget. Azt pedig természetesen látni fogjuk, hogy egyáltalán hány család fog majd élni a jövőben ezzel a lehetőséggel, és amennyiben szükséges, hogy a források is kibővítésre kerüljenek, akkor mi ezt mindenféleképpen támogatni fogjuk a magunk részéről.

Szeretném azt kiemelni, hogy ennek a konstrukciónak az esetében helyesnek tartjuk azt, hogy közvetlenül a családok kapják meg ezt a támogatást. Emellett viszont még további intézkedésekre van szükség, hiszen még mindig kevés szó esik arról, hogy hogyan lehetne a válásokat megelőzni. Ennek a konstrukciónak az esetében és más támogatási formáknál is nagyon nagy problémát fog jelenteni az, amennyiben a szülők elválnak, problémát fog jelenteni az, ha a kívánt gyermekek nem tudnak megszületni, ezért további intézkedésekkel kell ezt ösztönözni. Így például az egyszülős családokat kiemelten kellene támogatni, és számos javaslatot nyújtottunk be, sajnos a kormány eddig még ezeket nem támogatta meg, most újra szeretném ezt kérni, így például az egyszülős családi pótléknak az emelését, illetve a nagycsaládos kedvezmények kiterjesztését az egyszülős és az egy gyermeket nevelő családokra is, természetesen emellett pedig ösztönözni, hogy ne csak egy gyermeket vállaljanak a szülők, hanem minél többet, ám szeretnénk, ha már az első gyermek meg tudna születni minél előbb.

Emellett a bölcsődei férőhelyek számának a bővítését is célul tűzte ki a kormányzat, ahogy látjuk, ám még mindig nem elegendő ez a bölcsődei férőhelyszám, ami így megvalósulhat. Nyilvánvalóan ahhoz is egyébként idő kell, és továbbra is azt mondjuk, hogy ingyenessé kell tenni teljes egészében a bölcsődei ellátást; sajnos ez sem valósult meg a mai napig.

Támogatni kellene intenzívebben a lombikprogramot is, hogy a kívánt gyermekek megszülethessenek, hiszen tízezreket érint ez a probléma. Segítséget kell nekik nyújtani, mind lelki támogatással, mind jogi, mind pedig anyagi segítségnyújtással. Emellett pedig egy érdemi bérlakásprogramnak a bevezetése szükséges lenne amellett, hogy egyébként a kormányzat elindított lakásprogramot, de ez egy viszonylag leszűkítő konstrukció. Mi szeretnénk, hogy sokkal több család támogatása megvalósulhasson egy érdemi bérlakásprogrammal, ami nem mellesleg számos munkahelyet is tudna teremteni.

Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy például a babaváró támogatás esetében az, hogy segítsék a gyermekvállalást, egy kifejezetten támogatandó cél, ám számunkra teljesen érthetetlen, hogy miért a bankok zsebébe rakják a pénzt. Miért? Miért nem a családoknak adják oda közvetlenül, ahogy például ennek a támogatásnak az esetében, amiről most a konkrét törvényjavaslat szól? Meg lehetne tenni a babaváró program esetén is, hogy nem a bankokat tömik meg pénzzel, nem a bankok kapják meg ezeket a fajta kedvezményeket, hanem közvetlenül a családok. Tehát mi arra is azt javasoljuk, hogy közvetlenül a párokhoz, a családokhoz kerüljön ez a pénz, ne a bankokhoz, és egyébként abból a pénzből, ami nem kerül a bankok zsebébe, még több családot lehet támogatni.

Emellett pedig alapvetően lenne szükséges újragondolni azt a gazdaság- és társadalompolitikát, amit jelen pillanatban megvalósít a kormány. Hiszen látszik az, hogy bár történnek intézkedések a családok megsegítésére, mégis csökkent újfent a születéseknek a száma.

Tehát alapvetően szükséges lenne azt újragondolni, hogy vajon célra vezete az a fajta neoliberális politika, amit a kormányzat folytat, célravezetőe vajon a multinacionális cégeknek a folyamatos támogatása, ahelyett, hogy egyébként a hazai mikro, kis- és közepes vállalkozások részesülnének sokkal nagyobb támogatásban, és ezek a cégek tudnának helyben is sokkal több embert foglalkoztatni, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a fiatalok ne hagyják el Magyarországot, és érdemi perspektívát, munkahelyeket és tisztességes béreket lehessen számukra kínálni. Ehhez természetesen egy érdemi béremelésre is szükség lenne.

Az LMP azt mondja tehát, hogy gazdaságpolitikai fordulatra is szükség van, hiszen ezzel lehet olyan környezetet teremteni, amivel fenntarthatóbbá válhat a magyar gazdaság, és a versenyképességnek, a gazdaságnak az alapját nem képezhetik a tudatosan alacsonyan tartott bérek, hanem tisztességes béreket kell adni a magyar embereknek.

A születésszám további csökkenése mellett szomorú adat az is, hogy immár 610 ezer fiatal hagyta el Magyarországot és ment külföldre munkát vállalni, és ott is alapítanak családot. Mára minden hatodik anyaországi gyermek külföldön születik meg. Mi azt szeretnénk, hogy ezek a gyermekek és a jövőben megszületendő gyermekek itt, Magyarországon tudjanak megszületni. Rémisztő adat az, hogy amennyien már elmentek Magyarországról, legalább ennyien tervezik a következő években, hogy elhagyják az országot. Nagyon kérem itt is a kormányzatot és a kormánypárti képviselőket is, hogy tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt a fajta nemzettragédiát elkerüljük. Mi azt gondoljuk, hogy tragédia, ha a kívánt gyermekek nem itt helyben, Magyarországon születnek meg.

(11.40)

Éppen ezért szükség van ezeknek a támogatásoknak a kiterjesztésére. Kérjük azt, hogy fontolják meg és támogassák a módosító javaslatainkat, amiket benyújtunk ehhez a törvényjavaslathoz és az előbbiekben ismertettünk. Mi pedig arról tudjuk biztosítani önöket és leginkább a magyar családokat, hogy az LMP minden olyan intézkedést támogat és kezdeményez, amely érdemi segítséget nyújthat a magyar családoknak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Dúró Dóra képviselő asszonynak.

DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk Mozgalom képviselői természetesen támogatják ezt az előterjesztést, hiszen a magyarság legnagyobb problémájaként határoztuk meg a demográfiai katasztrófánkat, ugyanakkor mind a baloldali ellenzéki hozzászólásokat, mind a kormányzatot kritikával kell illessem ennek a javaslatnak a kapcsán is, a vita kapcsán is, és annak a politikának a kapcsán is, amit a családokkal szemben folytattak és folytatnak.Rendkívül színvonaltalannak tartom azt az MSZP, a DK és az LMP képviselői részéről, hogy folyamatosan arról beszélnek, hogy csökkent a születések száma. Akkor lenne önöknek igazuk, ha ez a tendencia csak 2010 óta tartana, de ez a tendencia leginkább arra vezethető vissza, hogy a szülőképes korú nők száma csökken évről évre. 2019-ben például 81 ezren vannak 40 éves nők Magyarországon, 10 év múlva csak 35 ezren lesznek. Nyilvánvaló, hogy 35 ezer szülőképes korú nő nem fog annyi gyermeket vállalni, mint amennyit 81 ezer. Tehát igen, ha önmagában ezt az adatot nézzük, akkor fals képet kapunk arról, hogy valójában milyen trend és milyen tendencia érvényesül Magyarországon.

Ami érdemi, az az egy anyára eső gyermekek száma, a termékenység. Az pedig, tisztelt képviselőtársaim, 2010 óta nőtt; rendkívül kis mértékben ugyan, de nőtt. Ezt elvitatni és a számokkal vitatkozni hiteltelenné teszi és színvonaltalanná teszi ezt a vitát, úgyhogy remélem, hogy erre a későbbiekben nem kerül sor.

2010-ben az egy anyára eső gyermekek száma 1,27 volt, 2018-ban már 1,48  ez egyértelmű növekedés. Ugyanakkor az, amit Orbán Viktor 2030-ra kitűzött, hogy addigra 2,1 legyen ez a bizonyos termékenységi arányszám, ilyen politika mellett teljességgel irreális. Orbán Viktor kormányzásának kilenc éve alatt mindössze 0,2-t sikerült javítani a termékenységen, és ahhoz, hogy 2030-ra ezt a 2,1-et elérjük, ahhoz közel ugyanennyi idő alatt kellene megháromszorozni ezt a növekedést, amire ezek az intézkedések és összességében a családvédelmi akcióterv nem alkalmas. Azért nem alkalmas, mert számos olyan konfliktust kellene felvállalnia a Fidesz-kormánynak, amit egész egyszerűen nem tesz meg. És ennek a nagyszülői gyednek is egy nagyon súlyos korlátját fogja jelenteni az a jelenség, amellyel az elmúlt tíz évben sem kezdett semmit a kormányzat, és az azt megelőző időszakban sem kezdtek semmit, nevezetesen azzal, hogy az anya életkora rendkívüli mértékben kitolódott az első gyermek vállalásakor. S erről nagyon fontos beszélni, hiszen ez több százezer gyermek megszületését lehetetlenítette el, ugyanis az anya életkora érdemben befolyásolja azt, hogy őneki lehete még gyermeke, illetve hány gyermeke születhet meg.

Egy nemzedékkel ezelőtt még nem volt jellemző az a felsőoktatásban, hogy a nők tömegesen vegyenek ebben részt, és nem szeretnék ez ellen beszélni, mert természetesen üdvözlendő az, hogyha továbbtanulnak, hogyha minél inkább képzik magukat a nők is, és nagyon örömteli, hogy erre most már lehetőségük is van, de például az én szüleim időszakában ez sokkal kevésbé volt jellemző, mint akár ma. Manapság már a felsőoktatásban több nő vesz részt, mint ahány férfi, ugyanakkor ezt a társadalmi változást a magyar politika az elmúlt harminc évben nem követte le. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az első gyermek vállalásakor egy magyar nő átlagos életkora most már harminc év.

Ugyanakkor a biológiát nem tudjuk becsapni. Kopp Mária kutatásaiból is egyértelműen kiderül, hogy mind biológiailag, mind pszichológiailag az ideális időszak az első gyermek vállalására egy édesanyának a húszas évei, és mi ezt a társadalmi változást nem követtük le politikailag, társadalmilag, ezért megnehezül már az első gyermek világrajötte is több százezer magyar fiatal család számára.

Ezért lett például népbetegség Magyarországon a meddőség, hiszen egy nő harmincévesen 3,5-szer meddőbb, mint ugyanez a nő volt húszévesen. És ennek a következménye az, hogy például Kaáli Géza, akinek az intézete a legtöbb lombikbébi-beavatkozást végzi Magyarországon, arról beszél, hogy ma már minden negyedik pár csak orvosi segítséggel tud Magyarországon gyermeket nemzeni. Lássuk be, ez egy társadalomban nem normális!

És ez összefügg azzal is, hogy a nagyszülő olyan életkorban vane még, hogy szellemileg is és fizikailag is friss annyira, hogy tudja segíteni a gyermeknevelésben, a gyermekvállalásban a fiatalokat. Mert bizony, hogyha mondjuk, egy édesanya 25 évesen vállalja az első gyermekét, akkor ő, ha a gyermeke is hasonló életkorban lesz, már 50 évesen akár nagymama vagy nagypapa (sic!) lehet. De ha ezt csak 35 évesen teszik meg mindketten, akkor már 70 éves kora körül lesz, amikor az unokája megszületik.

Nagyon súlyos társadalmi trend tehát, ami az elmúlt 30 évben lezajlott Magyarországon, és erre megoldási javaslata sem ennek a kormányzatnak, sem a korábbi szocialista kormányzatoknak nem volt. Szükséges lenne tehát, hogy családbarát felsőoktatást teremtsünk a fiataloknak, és családbarát pályakezdést biztosítsunk számukra, mert azt a hátrányt, amit a nők a munkaerőpiacon el kell hogy szenvedjenek, nem a nőiségük miatt szenvedik el, hanem az anyaságuk miatt. A bérhátrány is a gyermekvállalást követően jelentkezik egy édesanyánál. És egy ilyen szemléletű társadalom, teljesen nyilvánvaló, hogy hosszú távon sem fogja tudni fenntartani saját magát. Ha a társadalom, a munkáltató, a munkaerőpiac bünteti azt, hogy te anyává váltál, akkor az nem lesz vonzó számodra. Tehát nagyon súlyosan, nagyon radikálisan és nagyon gyorsan kell beavatkoznunk a munkaerőpiac szemléletébe is ahhoz, hogy ezt a demográfiai trendet meg tudjuk fordítani. De erre sem történt érdemi kormányzati intézkedés.

Egészen elképesztő, hogy a szocialisták szónoka az életszerűséget vonja kétségbe ezen javaslat kapcsán, majd elkezd olyanról beszélni, hogy valaki rábízza a gyerekét olyanra, aki egyébként zsarolja őt. (Korózs Lajos közbeszól.) Hát, ne vicceljünk már! Ha valaki 140 ezer, 150 ezer forintért zsarolja, ráadásul a saját gyerekét egy nagyszülő, akkor majd a gyereke rá fogja bízni a gyermekét, az unokát egy olyan édesanyára, aki egyébként 140 ezer forintért képes őt megzsarolni? Ha már életszerűségről beszélünk, akkor legalább ne ilyen példákat hozzon fel, ami egyébként is teljesen abszurd.

A DK részéről az, hogy az ilyen intézkedések egyenesen ártanak a családoknak, szintén egészen elképesztő. De azt lehet vitatni, hogy elengedően hozzá fognake férni ehhez a támogatási formához, lehet vitatni azt, hogy ki kellene bővíteni azokat, akik ezt igénybe tudják venni, de az, hogy ez árt, az nyilvánvalóan nem igaz. Attól, hogy vannak olyanok, akik nem tudják igénybe venni, attól még összességében az intézkedés nem ártani fog, hanem használni fog, ha kismértékben is, akkor is használni fog, segíteni fog. Látjuk azt, és rendkívül elégedetlenek vagyunk a kormányzat családpolitikájának a hatékonyságával, hiszen látjuk azt, hogy kilenc év alatt mindössze 0,2-del sikerült a termékenységet növelni, holott sokkal többel kellene, sőt még arra a 2030-as céldátumra kitűzött 2,1-es termékenységi ráta sem elérhető, de önmagában is mintegy 6-7 millió fős lakosságra rendezkedne be Magyarország, sajnos.

Ha a nagyszülőkről beszélünk és a nagyszülők családban betöltött szerepéről beszélünk, akkor mindenképpen örömteli, hogy erre az aspektusra ráirányítja a figyelmet ez az intézkedés, ez a tervezet, hiszen fontos, hogy a családban végzett tevékenységét ne csak a szülőknek, hanem a nagyszülőknek is elismerjük, és az ő áldozatvállalásukat anyagilag is jutalmazzuk.

Fel kell hívnom ugyanakkor a figyelmet két olyan trendre, illetve tendenciára, amely gyengíti a hatékonyságát ennek az intézkedésnek is, és a demográfiai helyzetünknek is.

(11.50)

Az egyik ilyen az elvándorlás. Sajnos, azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei külföldön vállalnak munkát, vagy huzamosabb ideig külföldön tartózkodnak, egész egyszerűen nincsen nagyszülői élményük, vagy rendkívül kevés. Ezért is fontos lenne, az érzelmi szempontok miatt is, hogy ezt a tendenciát sikerüljön csökkenteni vagy akár megfordítani.

Ráadásul azok a gyermekek, akik külföldön születnek meg magyar családokban, az ő magyar identitásuknak a megteremtése rendkívül fontos feladat kellene legyen. Tehát ha már nagyszülői élményben nem részesülhetnek, fontos lenne, hogy olyan intézményrendszereket építsünk ki a külföldre, Nyugat-Európába vándorolt magyarok számára, akik tömbben élnek  hiszen sajnos már olyan számról beszélhetünk, hogy tömbben élnek magyarok , hogy a gyermekeiket magyar identitásúvá, a magyar kultúrát ismerővé tudják nevelni. Ugyanakkor ehhez sincsen semmilyen állami intézményrendszer, semmilyen állami kezdeményezés, hogy ezt meg tudják tenni. Pedig ezeket a gyerekeket nagyon nehéz lesz visszahozni Magyarországra, akiknek semmilyen közösségi élményük nincsen hazánkkal, hanem az iskolai, óvodai élményeiket, a barátaikat is már eleve külföldön szerzik meg. Tehát a család magyarrá nevelése mellett fontos lenne, hogy ehhez állami segítséget is kapjanak.

Másrészt szóba kerültek az egyszülős családok, illetve azok, akik például a földrajzi távolság miatt nem tudják majd igénybe venni ezt az ellátást. Van nagyon sok olyan civil kezdeményezés már hazánkban, amely egy úgynevezett pótnagyiprogramra épül, amikor is egy adott település vagy közösség nyugdíjaskorú tagjai segítséget vállalnak és segítik azokat a családokat, akik nem tudnak a nagyszülőkkel kapcsolatba kerülni például a földrajzi távolság miatt, vagy a nagyszülők életkora már nem teszi lehetővé, hogy ők az egészségi állapotuk miatt érdemben tudják segíteni őket.

A szociális rendszer bevonásával, természetesen ellenőrzött keretek között, szeretném, ha az állam felkarolná ezeket a civil kezdeményezéseket, és ehhez hasonlóakat ösztönözne, hiszen nagyon sok egyedül maradt, időskorú személy számára érzelmileg is rendkívül sok többletet jelentene, ha ők rendszeresen gyerekekkel foglalkozhatnának, ha ők rendszeresen közösségbe járnának, ezeket a gyerekeket segítenék, és a szülőknek is óriási érzelmi és logisztikai segítséget tudnának adni, ha az adott településen élő idősek segítenék az adott településen élő családokat abban, hogy a gyermekek akár különórára járjanak, akár olyan élményben legyen részük, amelyekben nincsen különböző családi okok miatt.

Összefoglalásképpen tehát azt tudom mondani, hogy természetesen támogatjuk ezt az intézkedést is, ahogy a Mi Hazánk Mozgalom számára minden olyan intézkedés, amely bármely családot segíti, mindenképpen támogatandó és előremutató, ugyanakkor a káros demográfiai trendek megváltozását vagy érdemi változását ettől az intézkedéstől sem tudjuk elvárni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a független képviselők körében.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Novák Katalin államtitkár asszonynak.

NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Mivel abban maradtunk Rétvári államtitkár úrral, hogy meg fogjuk osztani a kormányzati hozzászólásokat, ezért én most szeretnék reagálni azokra a hozzászólásokra, amelyek elhangzottak, még akkor is, ha Korózs képviselő úr már elment; azért az ő hozzászólásaira is fogok reagálni azoknak, akik még itt vannak a teremben.Hallgattam a hozzászólásokat, és azt állapítottam meg, hogy szerencsére vannak olyanok, akik támogatják, ezt külön köszönöm azon képviselőtársaknak, illetve azon frakcióknak, akik támogatásukról biztosították a nagyszülői gyed bevezetését is. Tehát köszönöm a támogató hozzászólásokat. Minél többen állunk ki a családok mellett, minél többen képviseljük a magyar családok érdekét, annál többet fogunk tudni segíteni a magyar fiataloknak, illetve a gyermeket nevelő családoknak.

Ugyanakkor, amikor a hozzászólásokat hallgattam, azt is megállapítottam, hogy vannak olyanok, akik azt a kritikát fogalmazták meg, hogy igen, ez jó, de még többet kellene adni, meg meg kellene szorozni hárommal meg tízzel meg tizenöttel. Mindig lehet ilyet mondani, tehát mindig lehet egy számnál egy nagyobb számot is mondani, szerintem ez nem feltétlenül egy előremutató, konstruktív javaslat.

Aztán volt olyan hozzászólás, amelyben a már általunk bejelentett intézkedéseket mondták el, ebben én igazából a megerősítést látom, hallom, hogy jó úton járunk, hogy ezeket a még tervezett lépéseinket is érdemes lesz bevezetni, ilyen a rugalmas munkavégzés, a bölcsődei férőhelyek bővítése, a bölcsődei béremelések. Részben megtett, részben már bejelentett intézkedésekről van szó.

Aztán találkoztunk nem kis mértékben a szokásos demagógiával, félrevezetéssel, mellébeszéléssel. Nem tudom megállapítani néha, az az igazság, hogy itt most rosszindulatról vagy csak butaságról van szó egyes képviselői hozzászólások esetén, tájékozatlanságról vagy tudatos félrevezetéséről; egyik nem feltétlenül jobb, mint a másik. Több ilyennek lehettünk fültanúi is, nem is fogom az összeset helyre tenni, de egyet-kettőt szeretnék mindenképpen lereagálni, származzanak ezek a megállapítások akár rosszindulatból vagy csak merő tájékozatlanságból. Szomorú, hogy ilyen tájékozatlanul érkeznek a képviselők egy-egy ilyen vitára.

Amikor arról beszélnek, hogy minden hányadik gyerek születik külföldön, nem győzzük elégszer elmondani, ezek egyszerűen nem valós adatok. Azt, hogy a DK képviselői a határon túli magyarokat nem tekintik magyarnak, ezt megszoktuk, ismerjük (Gréczy Zsolt: Ne hazudjon, államtitkár asszony, nem éri meg…), folyamatosan tanúi vagyunk annak a lázításnak, amely a határon túli magyarok ellen szól, de az, hogy külföldön született gyereknek számítják a Magyarországon kívül született, magyar szülőktől, a Kárpát-medencén belül, határaink túl született gyerekeket, szerintem merő ferdítés.

Ugyanez igaz arra, amit már Dúró Dóra képviselő asszony nagyon helyesen helyre tett több ponton is, ezt csak megerősíteni szeretném. Amikor arról beszélnek, hogy ha még mindig DK-kormányunk lenne, akkor hány gyerek lenne, és milyen dicső időszak volt az családtámogatási szempontból, ezt visszasírjuk (Gréczy Zsolt: Több gyermek született.), azt hiszem, hogy erről nagyon keveseknek ez a véleménye, körülbelül annyi embernek, ahányan itt ülnek a parlamenti padsorokban a DK színeiben. Tehát én úgy látom, hogy nincs tömeges igény arra, hogy annak az időszaknak a családtámogatását visszakérje bárki. (Gréczy Zsolt közbeszól.) De nem is nevezném egyébként családtámogatásnak ezt az időszakot, hiszen gyakorlatilag mindent elvettek a családoktól, amit mi korábban odaadtunk nekik, és nyilván ezt tennék, ha bármikor lenne erre ismételten lehetőségük.

Tehát hogy a demográfiai adatok hogyan alakulnak és alakultak volna, tényleg merő ferdítés és tájékozatlanság, amit ezzel kapcsolatban mondott képviselő úr, hiszen való igaz az, hogy ha azok a termékenységi mutatók maradtak volna fönn, 88 ezerrel lenne ma kevesebb gyerek, mint ahány van. Tehát kérem azt, hogy ne tévesszük meg a magyar embereket. Amikor demográfiai adatokról beszélünk, ne havi adatokat nézzünk, hanem éves adatokat! Mindig elmondjuk, most is aláhúzom, nem állunk jól, a helyzet nem könnyű, éppen ezért nem könnyű a dolgunk sem, amikor a demográfiai fordulatot szeretnénk elérni.

Arról is szó van, hogy hányan vándorolnak ki, meg mindenki el akar menni Magyarországról. Megint kérném, hogy tájékozódjanak, nézzék meg az adatokat. Éppen most jött ki az a mutató, amelyben a KSH tájékoztatást adott arról, hogy a tavalyi év volt az első, amikor többen jöttek vissza Magyarországra olyanok, akik Magyarországon születtek, mint ahányan elmentek. Tehát ez ismételten valami olyasmi, amit vagy nem olvasnak el, vagy nem akarnak tudomásul venni, de mindenképpen egy ezeket a tényeket mellőző félrevezetésnek lehetünk most már sokadszorra tanúi.

Módosító javaslat a törvényjavaslatunkhoz még nem érkezett. Várjuk azt, hogy be is nyújtsanak módosító javaslatokat, akkor tudjuk majd ezeket egyenként megnézni, megvizsgálni. Ha építő jellegű észrevételeik, javaslataik vannak, azokat előre is köszönjük.

Amit most előre tudok rögzíteni, az az, hogy itt valami elvi félreértés van. Néhány hozzászólásból kiderült az, hogy a nagyszülői gyednél  térjünk rá konkrétan a nagyszülői gyeddel kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra  van egy olyan félreértés, hogy miről is szól ez a lehetőség, miről is szól ez a javaslat. Már nem is szeretném minősíteni azt a megállapítását Korózs képviselő úrnak, hogy majd hogy lehet ezzel visszaélni, hogy lehet ezzel trükközni.

Már most azzal a rosszindulattal él, hogy majd hogyan fogják ezt az idősebb emberek kihasználni, hogy majd hogyan trükközik a család és számolgatja a nagyszülői gyedet. Szerintem joggal kérné ki bárki magának ezt a feltételezést akkor, amikor éppen a törvényjavaslat vitájáról beszélünk.

Ugyanígy elhangzott egy ilyen, megint csak elég érdekes megállapítás és demagógia, hogy majd ez megint ugyanúgy bukik meg, mint ahogy a babváró támogatás bukott meg. Ez érdekes, miután még el sem indult. Ez olyan, mint amikor megírták azt, hogy milyen kritika ért engem az egyik veronai beszédem kapcsán, amikor még el sem mondtam a beszédemet, ott sem voltam, de már lehetett tudni azt, hogy milyen fogadtatása volt. Ezt, mondjuk, újságíróknak nevezett firkászoktól már nem veszi zokon annyira az ember, de azért képviselőktől ennél nagyobb komolyságot várnánk el.

(12.00)

Ami pedig a konkrét javaslatokat a nagyszülői gyed kapcsán illeti, illetve az észrevételeket, ez nem azoknak a családoknak szól, ahol nyugdíjasok a nagyszülők. Nem is ez a szándék. Erről Dúró képviselő asszony is beszélt. Én is csak azt tudom megerősíteni, hogy nem erről van szó. Itt nem olyan nagycsaládoknak szeretnénk ezzel az új lehetőséggel segíteni, ahol egyébként a nyugdíjas nagyszülők amúgy is kiveszik a részüket az unokák neveléséből  ezt megtehetik, erre van lehetőségük jelenleg is , hanem éppen azoknak a családoknak szeretnénk segíteni, ahol a szülők dolgoznak, a nagyszülők is dolgoznak, és ha mindenki dolgozik, akkor milyen lehetőség van arra, hogy a kisgyermek napközbeni elhelyezésére segítséget kapjanak: a bölcsődei ellátás. Fejlesztjük, bővítjük a bölcsődei ellátást is. Igen, azoknál, ahol nem egy településen élnek a nagyszülők, az valószínűleg reálisabb segítséget nyújt, de nagyon sok olyan helyzet van, ahol egy településen élnek, a nagymama vagy a nagypapa szívesen segítene az unoka nevelésében, de nem teheti ezt meg, hiszen ő nem tudja azt mondani a munkahelyén, hogy én most egy évig otthon maradok, egy évig kérek egy fizetés nélküli szabadságot, és akkor majd vigyázok az unokára. Erre ma nincsen lehetőség. Ezeknek a családoknak fog segíteni a nagyszülői gyed.

Volt olyan észrevétel is, ami a költségvetési kihatásáról, illetve ennek az ilyen értelemben vett fékezett habzásáról szól. Szeretném képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy azért van ennek, mondhatjuk azt, relatíve mérsékelt költségvetési kihatása, vagy költségvetési értelemben azért nem számít annyira drága intézkedésnek, nem is ez volt a célunk, hogy minél több pénzt fordítsunk erre, hanem hogy lehetőségeket teremtsünk, hiszen van egy kieső gyed a szülő oldaláról, és gyakorlatilag ehelyett kapja meg a nagyszülő. Tehát akárhogy is kombináljuk ezt, ilyen értelemben, miután a szülő gyedét veszi át a nagyszülő, ebben az értelemben ennek a költségvetési kihatásánál nem feltétlenül számíthatunk a sokszorosára a jelenleginek, de szerintem ez nem is cél. A cél az, hogy valós, érdemi segítséget tudjunk nyújtani azoknak, akik szeretnék, hogy a nagyszülők minél aktívabban kapcsolódjanak be a gyerek nevelésébe.

Volt olyan érdemi észrevétel is Korózs képviselő úrtól, aminek alapvetően a létjogosultságát nem kérdőjelezem meg, csak megint arról van szó, hogy egy mondat egyik felét elmondta, a másik felét már nem olvasta hozzá, nem mondta hozzá. Egy kormányhatározatra hivatkozott. Ha azt a kormányhatározatot végigolvasta volna, vagy megosztja velünk a másik felét is, akkor pontosan tudja azt, hogy igen, lesznek munkajogi garanciák, erre vonatkozóan kaptunk is feladatot, van is határideje ezen munkajogi garanciák érvényesítésének, kell is törvénymódosítással idejönnünk majd az Országgyűlés elé, január 1-jén indul jövőre ez a lehetőség. Tehát az őszi ülésszakban fogunk még tárgyalni a nagyszülői gyedről és a hozzá kapcsolódó munkaügyi, munkaerőpiaci garanciákról, tehát hogy ugyanaz a védelem illesse meg a nagyszülőket, illetve ugyanolyan bátran és szabadon igénybe tudják venni a gyedet ők is, mint ahogy a szülők ezt megtehetik a munkajogi garanciák, a munkajogi védelem mellett. Tehát ezek a garanciák meglesznek, amennyiben erre hajlandóak a támogatásukat adni önök is, illetve igazából attól függetlenül is meg tudnak lenni, de azért milyen jó lenne, ha önök is támogatnák.

Összességében úgy látom, hogy az irányokat legalább nem vitatták. Szerintem ez mindenképpen pozitív dolog. Úgy gondolom, hogy ha érdemi, tartalmi javaslatok beérkeznek írásos formában is, és lesz olyan, amely nem ellentétes a céljainkkal, a szándékainkkal, illetve a nagyszülői gyed jellegével, ha ezt önök is értik és ehhez tudnak valamit hozzátenni, akkor azokat a javaslatokat örömmel megnézzük majd és egyenként megvizsgáljuk.

Én azt kérem önöktől, hogy a nagyszülői gyed bevezetése lehetőségének ne álljanak útjába. Higgyék el, hogy ezzel megint megnyitunk egy ajtót olyan családok előtt, ahol jelenleg nem tudnak a nagyszülők aktívan bekapcsolódni a gyerekvigyázásba, az unoka felügyeletébe. Ezzel olyan életre szóló élményt adhatunk a gyerekeknek, amit csak a nagyszülőkön keresztül tudnak megkapni, úgyhogy én azt kérem, hogy biztosítsák támogatásukról majd a nagyszülői gyedről szóló törvénymódosító javaslatokat. Köszönöm államtitkár úrnak, hogy ő is aktívan részt vesz a vitában. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár asszony. Most kétperces hozzászólásokra van lehetőség. Z. Kárpát Dániel képviselő úr jelentkezett.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! KDNP-s vezérszónok képviselőtársamhoz fordulnék azzal, hogy itt a kivándorlási egyenleg tekintetében legyenek kicsit óvatosabbak. Egyetértek államtitkár asszonnyal, a valós diagnózist kell letennünk az asztalra és a különösen nehéz helyzeten együttesen segíteni, ahol csak lehet. Olyanokat mondani, hogy többen térnek haza Magyarországra, mint ahányan elvándorolnak innen, nemcsak felelőtlenség, de a valóság talajával nem találkozik. (Dr. Rétvári Bence: Ez a valóság! Még a német statisztikai hivatal is ezt mondta, nem csak a magyar!) A képviselőtársamat azért kérem, hogy ne ferdítsen, mert egyrészt önök beleszámolják a hazatérők egyenlegébe azokat a határon túli magyar testvéreinket, akik adott esetben (Dr. Rétvári Bence: Még a külföldön született gyerekeket se számoljuk bele!) ide, a Csonka-Magyarországra települnek át. Hogy kényszerből, vagy önkéntes alapon, ez egy másik kérdés, csak sokkal inkább az ő autonómiatörekvéseiket illene támogatniuk azért, hogy mindenki szülőföldjén boldogulhasson a Kárpát-medencében. (Dr. Rétvári Bence: Gyurcsánnyal matekoztál?) Államtitkár úr, ha megnyomja a gombot, ön bármikor szót kap, én nem. Ha ennyi tiszteletet nem tud képviselőtársa irányában tanúsítani (Dr. Rétvári Bence: Csak helyreigazítottam a felszólalását.), akkor kérem, gondolkozzon el azon, hogy megfelelően viselkedike államtitkárként, még egyszer hangsúlyozom, az ön felelőssége egészen más, mint az enyém. (Nacsa Lőrinc: Nincs mondandód! Csak ezt tudod mondani!)

Másrészt a kivándorlási egyenleg tekintetében szeretném Nacsa képviselő úr figyelmébe ajánlani azt is, hogy a statisztika szerint kivándoroltak közé kiket számolnak. Jellemzően azokat, akik a társadalombiztosítási viszonyokat rendezték, magyarán, leadták a tajkártyájukat. Nem ez a tipikus magyar élethelyzet, képviselőtársam. Nagyon sok devizahitel-károsult a holland vágóhídon keresi meg az ottani magasabb bért, amiből az itteni hitelét törleszti, de nem feltétlenül adja le a tajkártyáját, nem mondja fel még a lakóhelyét sem, a társadalombiztosítási jogviszonyát sem.

Az a kérésem, hogy ne próbálják a valóságot eltorzítani. Államtitkár asszony vonalvezetése a helyes. Ő azt mondja, hogy nehéz a helyzet, egyetértek vele, és ezt a nehéz helyzetet meg kell próbálni oldani, meg kell próbálni a feszültségeket enyhíteni. A valóság eltorzításával ön eredményt nem fog tudni elérni. Attól még ezek a problémák léteznek, és ha tisztességesen állnának hozzá, akkor együtt kellene megoldanunk ezeket.

Köszönöm. (Dr. Rétvári Bence: Taps?)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak két percben.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyrészt Novák Katalin szavait határozottan visszautasítom. A Demokratikus Koalíció számára minden határon túli magyar gyermek ugyanolyan fontos, mint bárki más magyar állampolgár számára. (Derültség a kormánypárti sorokban.) Nem én tehetek arról, hogy a Fidesz úgy váltogatta a határon túli magyarokkal kapcsolatos álláspontját, mint más a fehérneműjét. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: 180 fokos fordulat! Szégyelld magad!) Nem mi vonultunk ki, amikor a Trianon szó elhangzott, hanem Orbán Viktor frakcióvezető parancsolta vigyázzba és kivonulásra a Fidesz-frakciót. Az első Orbán-kormány idején Martonyi János ígérte meg a Velencei Bizottságnak, hogy az Orbán-kormány nem vezeti be a kettős állampolgárságot. Amikor bevezették a kettős állampolgárságot, akkor azt mondták  amikor az a bizonyos népszavazás volt , hogy szavazati jog nem lesz, csak egy útlevél lenne. Ebből lett aztán szavazati jog, amiből aztán a választási családok történnek. Ennyit a határon túli magyarokról.Önök akkor lennének igazán családbarát kormány, ha visszavonnák a rabszolgatörvényt, és nem köteleznének embereket arra, hogy szombaton dolgozzanak, vagy napi 10-12 órát kelljen dolgozniuk (Boldog István: Látszik, hogy egy helyen vagytok Z. Kárpád Dániellel! Bolsevikok!) mondjuk, az államigazgatásban, hogy a maguk ostoba és korlátolt törvényeit kidolgozzák. Akkor tennének sokat például, ha nem állították volna le a Gyurcsány-kormány óvodáztatási programját és bölcsődeépítési programját.

Akkor tennének sokat például a magyar családokért, ha az egyetemre bejutást, mondjuk, biztosítanák a fiatalok számára, és nem lennének brutális tandíjak, ha mondjuk, bérlakásépítési programot indítanának, és nem stadionokat építenének, akkor mindjárt több gyermek születne. Így minden más tevékenység, amit önök csinálnak, az semmi más, mint, mint szemfényvesztés, semmi más, mint óriásplakát-kormányzás. Felteszik tízmilliárdokért a hazugságaikat az óriásplakátokra, de ez köszönőviszonyban nincs a valósággal.

Csak egy mai adatra hadd hívjam fel a figyelmet! Ez a KSH friss adata: az első negyedévben  mai adat  az előző év azonos időszakához képest 4,3 százalékkal kevesebb gyerek született, 1,6 százalékkal viszont nőtt a halálozások száma, a természetes fogyás 10 százalékkal nőtt. Önök kormányoznak kilenc éve. Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence: Taps?)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most ugyancsak kétperces hozzászólásra Nacsa Lőrinc képviselőnek adom meg a szót.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azért ez a folyamatos kétperces hazugság a Gyurcsány-párt képviselőitől mégiscsak felháborító. Képviselő úr, ez nem a Népszabadság, ahova ön bármilyen hazugságot leírhatott, amikor ön oda írt, és azt mindenki elhitte. (Gréczy Zsolt: Mai KSH-adat, uram! Mai KSH-adat!) Önök voltak azok, akik 2004-ben megtagadták a határon túli magyarokat, és azóta is folyamatosan ellenük kampányolnak, gyűlöletet keltenek, lerománozzák őket. Ez az önök pártja. Ennyit tudnak nekik ígérni. Ez az önök pártja. (Gréczy Zsolt: Hol románozták le? Kérek egy idézetet! Hazudik!)Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak csak szeretném mondani, hogy én most nem beszéltem a kivándorlásról a felszólalásomban, összekever most valakivel, de egyébként a KSH-adat ezt mondja. Arra kérném önöket…  mert néha azt mondják, amikor éppen önöknek a felszólaláshoz úgy jó, hogy ez a sziklaszilárd KSH-adat, ebben bízunk, ezt kell mondani, amikor a kormány ellen lehet azt fordítani, néha meg azt mondják, hogy ne higgyenek ennek a KSH-adatnak, ami most éppen kijött, hogy többen tértek haza, mint ahányan elmentek, mert az nyilvánvalóan hazugság. Tehát most döntsék el, hogy a KSH-ból idézni rendben van, vagy nincs rendben.

(12.10)

A KSH kihozta ezt az adatot, ahogy államtitkár asszony is elmondta: a tavalyi évben többen tértek haza magyarországi születésűek, mint ahányan elmentek. Szerintünk ez egy jó hír. Azt, hogy most önöknek az egyetlen politikai akciójuk vagy témájuk ezzel elhal, én sajnálom önöket, de ettől még egy jó hír, örüljünk ennek közösen. Szerintem ez közös érdekünk, ha ez a tendencia folytatódik, és mi örülünk ennek, úgyhogy kérem, hogy vegyük komolyan a Statisztikai Hivatal adatait, és hivatkozzunk rá úgy, ahogy ezt egyébként megérdemli.

Például Gréczy képviselő úr is most hivatkozott épp egy másik KSH-adatra. Azt gondolom, hogy most akkor vagy komolyan vesszük egymást, vagy nem, de szerintem ez egy jó hír, ezért közösen kéne örülnünk, és olyan lépéseket tennünk, ami ezt a folyamatot majd a továbbiakban erősíti. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom két percben a szót Révész Máriusz képviselő úrnak.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. El kell mondjam, hogy ritka arcátlan volt egyébként Gréczy Zsolt képviselőtársam hozzászólása, de azt kérte, hogy mondjunk egy példát, hogy mikor románozták le a határon túli magyarokat. Nem tudom, emlékszik-e, amikor a 2002-es kampányban dübörgött a „23 millió román fogja elárasztani Magyarországot”, az ön kedves főnöke egyébként büszke is volt, hogy ezt a nagyszerű kampányt ő csinálta; és utána volt egy másik kampány két évvel később, amikor egészen elképesztő állapotokat vizionáltak például azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni, ha mondjuk, a magyarok esetleg állampolgárságot kapnak. Nézzen bele, hogy miket állítottak annak idején!Egyébként azért lenne egy kicsit nagyobb szerénység az ön részéről indokolt, mert Magyarországon történelmi mélyponton a termékenységi ráta akkor volt, amikor önök a kormányzást befejezték (Gréczy Zsolt: Rengeteg termékenységi ráta sírt már fel kórházban.) 1,27 százalékkal, és ezeket a számokat nagyon-nagyon nehéz javítani. Azt az ámokfutást, amit önök végeztek a családokkal szemben, azt hosszú-hosszú évek munkájával lehet kijavítani.

És csak tényleg egyetlen mondatot még, hogy milyen örökséget hagytak maguk után: 2006-ban tudja, mennyi volt a magyar költségvetés hiánya? 9,3 százalék. Megnövelték a magyar államadósságot, ennek következtében 2011-ben 1500 milliárd forintot kellett adósságtörlesztésre fordítani. (Gréczy Zsolt: Csak a magánnyugdíjakat loptátok el.) Mivel körülbelül a 30-35 százalékát önök tették hozzá az adóssághoz, ez azt jelenti, hogy minden évben az önök hitelfelvétele miatt olyan 300-400 milliárd forintot fizettünk ki arra az adósságra, amit önök nyolc év alatt pluszban felhalmoztak. Ha az, mondjuk, az oktatásügyre vagy az egészségügyre fordítható lenne, akkor ez az ország nem így nézne ki. Az önök kormányzásának a terhét évente a költségvetésben most is körülbelül 300-400 milliárd forintban próbáljuk kiegyensúlyozni, egyensúlyba hozni. Ezt az örökséget hagyták itt nekünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most visszatérünk a normál felszólalásokhoz. Megadom a szót Zsigmond Barna Pálnak, a Fidesz részéről.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Tisztelt Ház! Februárban jelentette be a miniszterelnök úr a családvédelmi akciótervet, és a hét pont közül az egyik bejelentés volt a nagyszülői gyed, azaz, ha a jövőben a szülők úgy döntenek, akkor a nagyszülők is gyeden maradhatnak helyettük. Szeretném idézni a miniszterelnök urat: „Sem a harmadik kétharmadot, sem a kiemelkedő gazdasági növekedést nem adták ajándékba. Magyarország mindkettőért keményen megdolgozott. Mély összefüggés van a politika és gazdaság között, az eredmények sosem a vakszerencsének köszönhetők.” És ha visszaemlékszünk 2009-re, akkor emlékezhetünk arra, hogy a baloldali rémkormányzás csődbe vitte az országot, és a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően, az elmúlt kilenc év gazdaságpolitikájának köszönhetően ma be lehet vezetni ezeket a családvédelmi intézkedéseket. És az a jó hír, ahogy elhangzott, hogy az intézkedéseknek a költségvetési fedezete is biztosított. Most további jó híreket szeretnék mondani, mert annyi rossz hírt mondtak itt az ellenzéki képviselőtársaim. Ma a házasságkötések száma nő, a csecsemőhalandóság csökkent, a foglalkoztatás 55 százalékról 70 százalékra nőtt, a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, a jövedelmeket folyamatosan növelik, a minimálbér pedig több mint a duplájára emelkedett. Fontos, hogy ezekről beszéljünk, mert az önök elmondása alapján itt mindenféle rémképeket lehetne vizionálni, miközben ezek a tények, ezek a statisztikai adatok.

Selmeczi Gabriella képviselőtársam vezérszónokként részletesen ismertette a törvényjavaslat részleteit, különösen tetszett a védelmező Magyarország megfogalmazás, hiszen ez a szókép nagyon kifejezi azt, hogy mi nem a bevándorlókkal, hanem a magyar gyermekekkel és a magyar családok támogatásával képzeljük el Magyarország jövőjét. Kifejezi azt is, hogy a kormány e családvédelmi akciótervvel egyebek mellett azt üzeni, hogy a gyermeknevelés olyan teljesítmény, amely közösségi szinten is elismerendő, és kifejezi azt is, hogy Európában Magyarország fordítja a legtöbb pénzt a családok támogatására.

A családvédelmi lépéseket az emberek túlnyomó többsége támogatja, a nemzeti konzultáció is ezt bizonyította. Kár, hogy az ellenzék akkor ezt is támadta, és nem tartotta fontosnak a részvételt a konzultációban. És ha szétnézünk Európában egy pillanatra, akkor azt látjuk, hogy az európai államok, az európai emberek hatalmas többsége hagyományos módon éli az életét, a családot tartja a legfontosabbnak. Ám sokan vannak olyanok, akik nem értenek egyet a mostani kormányzati javaslatokkal, nem értenek egyet Magyarország családtámogatási akciótervével.

Nyugat-Európában az a legnagyobb probléma, hogy tabuként kezelik a családtámogatás kérdését, és csak azzal foglalkoznak, hogy migrációval pótolják a csökkenő születésszám okozta hiányt. Nem teszik fel azonban a valódi kérdést, azt a kérdést, hogy mi az oka a népességcsökkentésnek (sic!). Az Európa Tanácsban, ahol én is képviseltem Magyarországot, számtalan olyan javaslat születik, amely szivárványcsaládokról, rainbow-családokról szól, azonban az elmúlt egy évben egyetlen javaslat sem volt, amelyik a családtámogatásról, gyermeknevelésről, gyermektámogatásról szólt volna.

Fontos az, hogy Magyarországon ma tudunk ezekről a kérdésekről őszintén beszélni, lehet erről beszélni, és a családvédelmi akciótervnek a pénzügyi támogatáson túl egyik legfontosabb hozadéka az, hogy a család, a gyermeknevelés bekerül a középpontba, bekerül a közbeszédbe. Ma már nem szégyen az, ha egy nagycsalád végigmegy az utcán, egy gyermek, aki nagycsaládba születik, nem szégyenkezve mondja az iskolában, hogy nekem bizony sok testvérem van, hanem érték lesz, a valódi helyére kerül a család, a valódi helyére kerül a gyerek, hiszen az elmúlt években, az elmúlt évtizedekben, mondhatjuk, gyakorlatilag a nagycsalád szégyen volt, a sok gyerek szégyen volt, háttérbe szorult a gyermeknevelés, és mindent a fogyasztói társadalom uralt. Fontos az, hogy a közbeszédben Magyarországon ez fontos téma, értékként kezeljük a családot, értékként kezeljük a gyermeket is.

Hadd szóljak néhány szót az ellenzékről is, bár megtették már képviselőtársaim. Azért fontos, mindannyiszor mondjuk el, hogy amikor Gyurcsány és a szocialisták kormányoztak, akkor a családok voltak a megszorítások első számú célpontjai. Fontos az, hogy az MSZP-sek és a DK-sok az elmúlt években nem támogatták a családokat segítő intézkedéseket, köztük a családi adókedvezmény bevezetését vagy a családi otthonteremtési programot sem. Ismételjük meg megint, nem árt, ha felidézzük, hogy mit műveltek a családvédelmi nemzeti konzultációval.

Elég, ha felidézzük Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársunknak a cselekedetét, amikor itt látványosan összetépte azt a nemzeti konzultációt, amit több millió honfitársunk küldött vissza, és tartotta fontosnak, hogy részt vegyen ebben a konzultációban. Felidézném itt a Gyurcsány-párti Bauer Tamásnak a mondatát, aki azt mondta, hogy ők Magyarország jövőjét a migránsokban látják, és nem a magyar családok támogatásában. Tehát ez is hozzátartozik ahhoz a kontextushoz, ami itt az ellenzéki oldalon jellemző.

A konkrét vitában elhangzott ellenzéki álláspontokra: a Jobbiknak, ugye, két vezérszónoka is volt, az egyik vezérszónok dicsérte a konkrét törvényjavaslatot, bár azt is mondta, hogy nem életszerű, és sokkal szélesebb kört javasolt. Ismételten el kell mondjuk, hogy mi a munkához kötjük a családvédelmi akciótervet, mi munkaalapú társadalmat építünk, tehát minden támogatás alapja a munka, a munkaviszony. A másik vezérszónok már rossz iránynak nevezte az intézkedést, azt mondta, nem várható széles társadalmi hatás. Én azt javaslom a Jobbik számára, hogy döntsék el, hogy melyik a valós irány, bár a tegnapelőtti vereség után, gondolom, ez igen nehéz, hogy meghatározzák, hogy melyik pontosan az önök álláspontja.

Itt többen utaltak rá, államtitkár asszony is, Dúró Dóra képviselőtársunk is minősítette az MSZP-s vezérszónoknak a kekeckedő és nehezen követhető gondolatmenetét, én se nagyon tudtam követni, hogy miről beszél. Olyanokat mondott, hogy például gazdagoknak van kitalálva, én nem láttam a javaslatban semmilyen olyan kitételt, ami jövedelemhez kötötte volna a támogatást. Tehát én azt javaslom, még egyszer olvassa el a szocialista frakcióhoz tartozó képviselőtársunk ezt a törvényjavaslatot, és arról beszéljen, ami ott le van írva, ne olyanokat mondjon, ami nem szerepel a törvényjavaslatban.

A DK vezérszónoka statisztikai játéknak állítja be a családok támogatását. Valahogy mindig azt érzem, ha valami rossz számot találnak, akkor nagy örömmel jelentik be, és próbálják a valóságot meghazudtolni. Sosem beszélnek azokról az intézkedésekről, azokról a számokról, amelyek a jó irányt mutatják, és ezek vannak meghatározó többségben. Kiválasztanak egy olyan dimenziót, ahol esetleg be lehet mutatni valami negatív folyamatot, azt felnagyítják, és azzal kampányolnak. Ez a „merjünk kicsik lenni!”, folyamatosan azt a képzetet keltik, hogy itt minden rossz, itt minden rossz irányba megy. Hála istennek, a magyarok többsége nem így gondolja.

(12.20)

Azt is mondták, hogy nem teljesítjük azt, amit ígértünk. Szerintem rekordgyorsasággal vezette be a kormány a családvédelmi akcióterv hét pontját, illetve vezeti be. A magyar közigazgatásnak nagy sikere az a teljesítmény, amit ebben a vonatkozásban is bemutatott. Amit a miniszterelnök úr megígért, az már működik, illetve néhány intézkedés pedig a közeljövőben bevezetésre kerül.

Az is érthető, hogy önök ezeket az intézkedéseket korábban sem szavazták meg, miközben az önök képviselőtársai az Európai Unióban minden migránstámogató intézkedést megszavaztak, de semmit sem szavaztak meg önök itt a magyar családok védelme érdekében. Ez nagyon világosan jelzi a DK álláspontját, stratégiáját a kérdésben.

Az LMP képviselőjének, vezérszónokának köszönöm a pozitív véleményét. Alapvetően a pozitív dimenziót emelte ki, bár értelemszerűen néhány aspektusra fölhívta a figyelmet. Azt mondta, hogy a születések kitolódnak, és ez egy veszélyes jelenség. Például a babaváró hitel vagy egyéb intézkedések pont arról szólnak, hogy a nők hamarabb vállaljanak gyereket, pont azért, hogy ne tolódjanak ki a szülések. Az egy intézkedés, amiről most beszélünk. Az egész csomagot kell összességében nézni. Ez önmagában nem oldja meg a teljes magyar népesedési problémát, de fontos eleme a teljes családvédelmi akciótervnek, annak a törvényjavaslat-csomagnak, amely a magyar családok helyzetét jobbítja és a gyermekvállalást támogatja.

Külön köszönöm Dúró Dórának a nagyon pozitív fölszólalását. Bár ami a kivándorlást illeti  ezt többen is szóvá tették , én azért biztató jelnek látom azt, hogy többen jönnek haza, mint amennyien elmennek. S talán itt is érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a családvédelmi akciótervnek, csomagnak milyen fontos hazatérési hozadéka van. Hiszen ha összerakjuk azt, hogy miközben Nyugat-Európában mennyibe kerül a lakhatás, mennyibe kerül a rezsi, mennyibe kerül a gyermekek oktatása, mennyibe kerül az egészségügy, nálunk ez a kormány lépéseinek köszönhetően ingyen van, vagy komoly támogatások vannak emellett, akkor ez már attraktív tud lenni a fiatal családok részére. Hiszen akár a CSOK-ot veszik igénybe, akár a babaváró hitelt veszik igénybe, akár az ingyenes tankönyvellátást, az ingyenes egészségügyi ellátást, és ha a béremelkedéseket is figyelembe vesszük, akkor egy család számára összességében már nagyon komoly lehetőség az, hogy hazajönnek Magyarországra. Hiszen ha összeadjuk ezeket a költségeket, akkor az kedvezőbb, mintha Nyugat-Európában vállalnának munkát.

Mindenkit arra kérnék, ellenzéki képviselőtársaimat is, nem feladva a reményt, hogy támogassák a konkrét törvényjavaslatot.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót két percben Arató Gergely képviselő úrnak.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örül a bánat annak, hogy rosszak a demográfiai adatok! Mi biztosan nem örülünk ennek, csak azt szeretnénk, hogyha szembenéznének a tényekkel. Az, hogy ma 10 ezerrel kevesebb gyerek születik, mint tíz évvel ezelőtt évente, az egy tény. Most ellenőriztem az előbb a KSH adatbázisában. Ehhez képest, államtitkár úr, húzhat képzeletbeli vonalakat képzeletbeli görbékhez megfelelően kiválasztott két ponttal, és ebből kimutathatja ön a 77 ezret, államtitkár asszony a 88 ezret, ha lesz még ma itt államtitkár, akkor lesz az 95 ezer is, de a valóság mégiscsak az, hogy a valódi születésszám csökken. Mi összesen csak annyit kérünk önöktől, hogy nézzenek ezzel szembe. Ne az önök által festett győzelmi jelentésekből és sikerpropagandából kiindulva próbáljanak meg családpropagandát tervezni, mert úgy járnak, mint az egykori anekdotában jártak annak idején a Központi Bizottságban. Tehát kerüljük el azt, hogy önök elhiszik a saját propagandájukat, és ez alapján próbálnak meg családtámogatási rendszert tervezni.

A helyzet valóban súlyos, valóban nagyon komoly erőfeszítéseket igényel, ezért kérjük mi azt, hogy engedjék ide a parlament elé azokat a javaslatokat, amelyeket nem csak mi tettünk, mert szinte minden ellenzéki párt tett az elmúlt évben javaslatokat arra, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a helyzeten. Ha önök komolyan segíteni akarnak a családokon, akkor ne a saját sikerpropagandájukat nyomják, hanem engedjék ide azokat az ellenzéki kezdeményezéseket, amelyek esetleg tényleg tudnának segíteni.

Vitassuk meg még államtitkár úrral is egyszer kivételesen nem a régmúltat, hanem a közeli jövendőt, és beszéljük meg azt, hogy mi a legjobb a magyar családoknak. Mi összesen ennyit kérünk önöktől. Sajnálom, hogy ma se mutatkozik erre hajlandóság.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Visszatérünk a normál hozzászólásokhoz. Bősz Anett képviselő asszonynak adom meg a szót.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon fontos vitáznunk a nagyszülői gyedről, mert mindannyiunk közös érdeke az, hogy az a nagyfokú rugalmasság, amit a fiatal családoktól elvár a jelenlegi évszázad és az a felgyorsult világ, amiben élünk, az bizony nagyon sok segítséget kíván. Nagyon fontos arról beszélni, hogy a nagyszülők hogyan vonhatók be ebbe az alázatos munkába, amit egyébként a szülők végeznek a gyermekeiért, s nagyon fontos az, hogy felismerte ez a kormány ezt a problémát. Azonban nem mehetünk el szó nélkül amellett, amit már említett képviselőtársam is, hogy alapvetően ez a csomag nagyon sok mindenre nem koncentrál, mint például a nők és főként az anyák hátrányos munkapiaci megkülönböztetésére, nem koncentrál arra, hogy mennyire nehéz a munkapiaci visszailleszkedés.

Ez kivételesen fontos. A nagyszülői gyed egyébként ezt kezelni tudná abban az esetben, ha nem lenne ennyire szűk azoknak a köre, akik igénybe vehetik. Erről beszéltek már ellenzéki képviselőtársaim.

De államtitkár úr figyelmét is szeretném felhívni arra, amit én, bevallom őszintén, hogy először egy óvatlan hibának véltem ebben a javaslat, de aztán rájöttem, hogy önök kifejezetten büszkék arra, hogy kizárólag azok a nagyszülők vehetik igénybe ezt a lehetőséget, akik még aktív részvevői a munkapiacnak, illetve azok a nagyszülők, akik kezei közül aztán ezek a gyerekek nem mennek bölcsődébe. Ezt gyakorlatilag a legnagyobb jóindulattal is úgy tudom feltételezni, hogy a kormány szemében a bölcsődei ellátás helyettesítői lesznek azok a nagyszülők, akik még aktív részesei a munkapiacnak, tehát jelentős jövedelemtől esnek el, ugyanakkor terheket vesznek le az állam válláról, hiszen ezeknek a gyerekeknek már nem kell betagozódniuk a bölcsődei ellátásba. Ezzel ezek a nagyszülők azt korrigálják, hogy a bölcsődei férőhelyek változatlanul elégtelenek.

Lenne tehát egy olyan javaslatom a Magyar Liberális Párt nevében, amely előremutató, hiszen nem kizárólag arról kívánok beszélni, hogy ebben a javaslatcsomagban mit tartok rossznak. Azt jónak tartom, hogy beszéljünk arról, hogy a szülők és a nagyszülők meg tudják osztani a munkát.

Jónak tartom azt, hogy valamilyen módon végre elkezdjük a családi munkamegosztást valahogyan segíteni szervezni, hiszen egyébként azok a hátrányos munkapiaci megkülönböztetések, amiket főként a fiatal anyák szenvednek el, abból adódnak, hogy nem koncentráltunk eddig arra, hogy az apák szerepe hol határozódik meg a gyermeknevelésben. Nem koncentráltunk arra, hogy a nők hogyan tudják összeegyeztetni a családtervezést, a babavárást, aztán később az anyaságukat a munkapiaci részvételükkel. Azt gondolták, önök legalábbis, hogy ez egy egyéni szociális probléma. Nem!

Ez egy társadalomszervezői kötelezettség, hogy figyelünk azokra az anyukákra, akiknek szükségük van jogszabályi és intézményi keretrendszerre ahhoz, hogy a méltóságukat ne vitassák el tőlük, és a jogaikat ne vitassák el tőlük abban az esetben, ha gyermeket vállalnak. Arról szól tehát a nagyszülői gyed, legalábbis az én olvasatomban, hogy a nagyszülők ily módon a munkapiacról való kiszorulást, kiesést vagy a későbbiekben a karrierutak megtörését kicsit korrigálni tudják.

Kérdésem az államtitkár úrhoz azonban, ami jelen pillanatban az én szememben fogyatékossága ennek a csomagnak, ennek a javaslatnak, hogy nem gondoljae azt, hogy az egyébként jó egészségnek örvendő, de már nyugdíjazott nagyszülők is, amennyiben ezt kívánják és el tudják látni a feladatot, miért ne tehetnék meg, hogy gyedre mennek. A második kérdésem: amennyiben a kormány kinézi a még aktív, ám már nyugdíjazott nagyszülőkből azt, hogy képesek ellátni a feladatot, és lehetőséget is kell számukra teremteni, nem gondoljae azt, hogy a kormánynak kifejezetten feladata keresni azokat a módszereket, amikkel megfelelő gyermekgondozási díjban lehet részesíteni azokat a nagyszülőket, akik már nyugdíjazottak?

Azért teszem fel ezeket a kérdéseket, mert ezekre van jó megoldás. Van olyan megoldás, hogy ha családi szinten próbáljuk meg meghatározni a gyed összegét, értse ez alatt azt, hogy megnézzük és szembesülünk azzal, hogy a gyermekvállalás többletjövedelmet kíván, hiszen meg fog ugrani a családi költségvetés, meg fog ugrani a költségoldal, tehát a bevételi oldalt valamilyen módon segíteni kell. Akkor miért nem nézik meg azt, hogy a legjobban kereső ember mekkora gyedre lenne jogosult? Miért nem adják ezt oda a nyugdíjazott nagyszülőnek, aki egyébként átvállalná a gyermekgondozási feladatokat az anyukáktól és az apukáktól, ameddig ők dolgoznak?

Ez egy nagyon fontos olyan módosító javaslat, amely konstruktív, s alapvetően nem támadja azt a szemléletet, amiben a nagyszülőket be kellene vonni, és kifejezetten segíteni kéne a családtervezésben. Azonban egy olyan szemléletet kérne ettől a kormánytól, hogy lássák be, hogy rendkívüli terheket ró az a családokra, hogy sok esetben több helyen kénytelenek dolgozni a szülők, sok esetben képtelenek bölcsődei férőhelyeket találni. S amennyiben az önök számára csak annyit jelent a nagyszülői gyed, hogy a még aktív korú nagymamák és nagypapák átvállalják a bölcsőde feladatát, akkor azt kell mondjam, hogy önök nem értik jól, hogy mi ez a feladat.

(12.30)

Arra kérem önöket, keressenek arra jó megoldást, hogy hogyan tudják a nagyszülői gyed létszámát, a potenciális társadalmi csoport létszámát kibővíteni. Keressenek arra megoldást, hogy hogyan tudják segíteni a nyugdíjasok számára azt, hogy nagyszülőként gyedre menjenek, és keressék azt a megoldást is, hogy hogyan tudnak valóban segíteni abban a fiatal családoknak, hogy a jelenlegi kihívások teremtette rugalmasságkívánalmat ők teljesíteni tudják.

Egy közel 5 százalékos gazdasági növekedésből igenis kell hogy arra jusson, hogy az egyéni szabadság, valamint az emberi méltóság megvalósulhasson ebben az országban, és ne csak azok számára, akik ma elő tudják maguknak teremteni, hogy úgy éljenek vagy úgy szervezzék a családjukat, ahogyan ők elképzelték, hanem azok számára is lehetővé kell tenni, akik jelen pillanatban nagyon súlyos joghátrányokat szenvednek a munkapiacon, ők pedig jellemzően a fiatal anyukák.

Kérem, hogy erre figyeljenek akkor, amikor ezt a törvénymódosító csomagot egy az egyben elfogadásra kínálják, mert ezekkel a fogyatékosságokkal jelen pillanatban nem elfogadható. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Kállai Máriának a Fidesz képviselőcsoportja részéről.

DR. KÁLLAI MÁRIA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy a mai társadalmunknak, jövőképünknek nagyon komoly meghatározója az, hogy milyen lehetőséget biztosítunk a családok számára, hogyan tudjuk erősíteni a családokat, hogyan tudjuk összekapcsolni a munkát, a boldogulást a gyermekvállalással. Magyarország Kormánya pontosan erre adta azt a jó választ, amely tulajdonképpen a családvédelmi akcióterv. Amikor erről döntött, pontosan ezekre az alapvetésekre kereste a jó választ. Úgy kereste ezt, ahogyan már hallottuk ma többször, hogy a családvédelmi akciótervet a nemzeti konzultáció előzte meg, és ennek eredményei szem előtt tartásával készült. Azt is tudjuk, és azt is mindenki ismeri pontosan jól, hogy nem lezárt folyamat, hiszen ami már elindult  el sem indult, elindulni fog , nyilván fogja egy monitorozás követni, hogy mire van igény egyrészt, másrészt pedig nyilván az a szándék, amely, azt gondolom, és igenis jó kimondani, hogy ma Európában Magyarország fordítja a legtöbb anyagi erőforrást a családok támogatására, jelesül 2000 milliárd forintot  és hallhattuk államtitkár asszonytól, hogy a következő költségvetés előkészítésében is többre lesz majd javaslat , a GDP 4,8 százalékát; ez mindenféleképpen mutat egy nagyon komoly, felelős gondolkodást.

A családvédelmi terv egyik lépése a mai törvényjavaslat vitája, a 2020 januárjában életbe lépő nagyszülői gyed. Az erről szóló törvényjavaslat arra vár, hogy mindannyian elfogadjuk, mindenkinek lehetősége van erre, lehetősége van az ellenzék teljes palettájának is, és itt lenne az ideje végre valóban a családok oldalára állni, hisz ma már többen felsoroltak olyan tényeket, amelyek az elmúlt ellenzéki kormányzások idejéből örökségként maradtak a polgári kormányra; akár a családi adókedvezmény, akár a hároméves gyes eltörlése, akár az otthonteremtési program megszüntetése, hogy csak néhányat emeljünk ki. Ma is hallhattunk olyan okfejtéseket, amelyek, azt gondolom, jelesül mutatták, hogy egy nagyon jó kezdeményezésnek hogyan lehet, nem is azt mondom, hogy a fonákját látni, hanem azt, hogy hogyan nem lehet, de azt hiszem, hogy térjünk vissza a pozitív értékek felé.

A nagyszülői gyed egy remek lehetőség lesz arra, hogy újra összehozza a családokat, a generációkat egymás életében közelebb hozza, építőleg hasson egy-egy család sorsára. Abban biztosak lehetünk, hogy azok a gyerekek, akik gyakorlatilag több generáció tapasztalatát ilyen módon is magukba fogják szívni, megélni, biztos, hogy többet jelent számukra a közösség, többet jelent számukra gyakorlatilag majd a gyermekvállalás is. Ez pedig  mindannyiunk számára világos  Magyarország alapvető jövőképének pillére.

Úgy vélem, hogy vannak olyan alapvetések, mint amilyen a gyermekvállalás, hogy a gyermek óriási érték, és ha a gyermek megszületik, joga van biztonságban élnie, joga van családban élnie, és joga van arra a gondoskodásra, arra az egészséges fejlődésre, amely beépül a személyiségébe. Pontosan a családi csomagnak ez egy nagyon komoly olyan lehetősége, amely olyan családoknak, ahol erre van családi döntés alapján igény, megteremti a lehetőségét, és ezáltal a gyerek számára megad olyan lehetőséget, olyan szociális sémák megtanulását, amit egy teljes családban lehet megtanulni.

Természetesen, akik körülveszik a gyereket, ideális esetben anya, apa, testvére, nagyszülők, azoktól tanulunk meg szeretetet adni, elfogadni, abban a családi miliőben szocializálódunk, és nagyon meghatározza természetesen az egész életünket. Szép számmal élnek közöttünk, hál’ istennek, jó szülők, elég jó szülők, minden szülő számára sokszor kihívás, hogy elég jó szülő vagyok-e, úgy gondolom, hogy pontosan jó, elég jó szülőnek lenni, de ugyanakkor lehetőséget kell teremteni a jogszabályokon keresztül is arra, hogy a munkaerőpiaci szempontból még aktív szülőnek is legyen lehetősége arra, hogy úgy tudja igénybe venni a nagyszülői gyedet, úgy tudjon a családjának segíteni  ha ez egy családi döntés következménye  nullától kettő, illetve ikrek esetén hároméves koráig, hogy tulajdonképpen nem esik ki a munkaerőpiacról. Persze, biztos lesznek olyan szülők, akik nem mennek vissza dolgozni. Biztos lesznek olyan szülők, akik a bölcsődét, az intézményes nevelést választják.

Amikor tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, akkor nagyon fontos, arra a fő szempontra kell figyelnünk, hogy az ellátás körének a bővítésére törekszünk; hangsúlyozom, hogy lehetőséget adjunk a családoknak, lehetőséget arra, hogy a még aktívan dolgozó nagyszülő is vállalja az unoka napközbeni gondozását, felügyeletét, miközben a szülő visszamehet dolgozni.

Lehetőséget kínál egy olyan családi élethelyzetre, ahol a legjobb családi döntés, ha a szülő dolgozik, és a nagyszülő munkahelyét megtartva  és államtitkár asszonytól hallhattuk, az őszi időszakban további törvénymódosítással e tekintetben is szabályozásra kerül  valóban foglalkozzon az unokával. Nem igaz az, hogy nincs erre igény. Biztos vagyok benne, hogy a számok, tények ezt fogják majd mutatni.

Vezérszónokunk ma már utalt arra a felmérésre, amelyet a Kopp Mária Intézet végzett, és én már csak a jelen számát mutatom, nem a trendet, hogy 2016ban elmondhatjuk azt, hogy a férfiak 67,7 százaléka, a nőknek pedig mintegy 70 százaléka mindenféleképpen az unokázásra mondott már igent, és valóban aktívan részt vállal az unokák felügyeletéből. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által benyújtott törvényjavaslat ezt teszi lehetővé, hogy a dolgozó szülők átadhassák a gyed jogosultságát valamelyik nagyszülőnek.

Lesznek olyan nagypapák, nagymamák, akik ugyan imádják a hivatásukat is, mégis ott fogják hagyni erre az időre. Lesznek olyanok, akik nem teszik ezt, de mindenféleképpen tudni kell azt is, hogy különböző motivációkkal különböző családok különböző lehetőségekkel működnek. És itt nagyon-nagyon szeretném aláhúzni a lehetőség adását egy élethelyzet megoldására egyrészt. Másrészt pedig nagyon fontos az, hogy lesznek olyanok, akik nagyon nagy örömmel élnek ezzel a lehetőséggel, mert olyan életszakaszban vannak, hogy ám dolgoznak, de mindenféleképpen az unoka felülírja a munka szükségességét.

Nagyon fontos az, hogy a társadalomnak, a családnak és nemzetgazdasági szempontból is nagyon komoly erőforrást jelentenek az idősebb emberek, az aktív életet élő, fizikailag, lelkileg, szellemileg jó erőben lévő, idősödés útján lévő emberek. Meggyőződésem az, hogy az egészséges életen túlmenően nagyon-nagyon fontos szerepe van ennek a biztonságot nyújtó családnak is.

Biztos vagyok abban, hogy ez meghatározza azt, hogy ki hogyan fog igent mondani erre a lehetőségre. Gyakorlatilag nagyon fontos az, hogy lássuk, hogy a nagyszülői gyed igénybevétele nem kizárólag áldozatok árán valósulhat meg, hanem pontosan a lehetőség árán, hiszen nagyon fontos az, hogy ez egy személyes döntés kérdése, személyes felelősség.

Maga az egész családvédelmi akciócsomag senkit nem állít kényszerpályára, hiszen azt gondolom, hogy erre nincs is sem jogunk, sem lehetőségünk, nem lehet arra kényszeríteni senki, hogy gyermeket vállaljon. Itt nagyon fontos, hogy nem a „kell”-en, hanem a „lehet”-en van a hangsúly, hogy lehet vele élni, merthogy ezek a jogszabályrendszerek megteremtik annak a feltételét, hogy aki eddig nem mondott igent a vágyott gyerekre, ezt megtehesse, és gyarapodhasson a családja. Tehát adjuk meg azokat a lehetőségeket, hogy akik szívesen vállalnának munka mellett több gyermeket, a nevelésükhöz szívesen veszik igénybe valamelyik aktív nagyszülő segítségét, azok ebben az esetben éljenek ezzel, és a feltételek pedig teljesíthetők.

Természetesen az is nagyon fontos, hogy mindez a munkához kötött. Természetesen egy másik nagyon fontos komponense a személyes felelősség. Az a tény, hogy valaki biztosítottként szerezhet jogosultságot a gyedre, eddig is fontos kritérium volt, a nagyszülői gyed esetében is az marad, hiszen csak az a nagyszülő lehet rá jogosult, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosítotti jogviszonnyal rendelkezett.

(12.40)

És ha megismerjük pontosan a többi feltételt  én most nem olvasom mindegyiket föl, néhányat emelek ki , gyakorlatilag nagyon fontos, hogy a gyermek mindkét szülője, egyedülálló esetében a gyermeket gondozó szülő természetesen keresőtevékenységet végezzen, a szülő háztartásában történjen mindez, és a gyermek mindkét szülője írásban nyilatkozzon arról, hogy egyetért a díj nagyszülői igénybevételével. Fontos kiemelni azt, hogy a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményi elhelyezésben ebben az esetben nem részesülhet, tehát nem lehet bölcsődés. Illetve nagyon fontos az, hogy a munkaviszonya a gyeden lévő nagyszülőnek ugyanúgy folyamatos, mintha az édesanya lenne gyeden.

Felmerül a kérdés, hogy a nyugdíjjogosultság szempontjából szolgálati idő-e. Természetesen az. De mindenféleképpen hozzáfűzném azt, hogy meggyőződésem, hogy akik ezt a lehetőséget fogják választani, legalább olyan biztos, hogy belső motivációból is teszik ezt. És nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy mindenképpen családi döntésről van szó, hiszen egy olyan kötődés alakul ki ezzel olykor egymástól távol eső generációk között is, amelynek értéke megfizethetetlen.

Természetesen az, hogy kik és hányan lesznek, akik majd választani fogják, hogy aktív munkaviszonyukat inkább az unokáik gondozására cserélik le, a gyakorlatban nem is olyan soká meg fogjuk látni. Biztosan vannak, akik szeretetből eddig is nagyon sok időt töltöttek az unokájukkal, de ez mindenféleképpen egy egészen más együttléti forma. Biztos vagyok benne, hogy ez egy olyan lehetőség a családok számára, amellyel mindenképpen élni fognak.

Ez az intézkedés egy nagyon fontos eleme annak a törekvésnek, amely hivatott erősíteni a családbarát szemléletet, amelyben közös felelősségünk az, hogy akár a munkahelyeket nézzük, akár ha megnézzük a közigazgatásban a szabadságok kiadásánál, hogy hogyan juthat plusz öt nap szabadsághoz a nagyszülő abban a családban, ahol unoka születik; és folytathatnám azokat az elemeket, amelyek egy komplex egésszé állnak össze, és biztos vagyok benne, hogy Magyarországon a családbarát szemléletet, a generációk együttműködését és a kötődést erősíthetik, hiszen az anyagi feltételek biztosítása, segítése, támogatása mellett rendkívül fontosak ezek a kérdések is, hiszen ezek nélkül család nem működik.

A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. Arra kérek mindenkit, a parlament kormánypárti és ellenzéki frakcióit is, hogy álljunk a családok mellé, és közösen támogassuk ezt a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most két percben megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem ismét szót, mert Kállai Mária képviselőtársamnak szeretnék röviden reagálni. Nem vitatom azt, hogy vannak olyan, a munkapiacon aktív nagyszülők, akik örömmel veszik igénybe ezt a lehetőséget. Én azért hívtam fel a figyelmet arra, hogy ennek nagyon súlyos anyagi vonzatai vannak, és szerintem nem is kell magyarázni, nemcsak kisbabakorban, hanem aztán később, bölcsődében, óvodában, ami ha egy kvázi jövedelemkieséssel párosul, nagyon megterheli a családokat. Tehát ezért kérem önöket, fontolják meg azt a javaslatot, amelyben a már nyugdíjazott nagyszülők is igénybe vehetik. Én erre mondtam egy javaslatot, hogy hogyan lehetne megvalósítani: ha családi szinten meghatároznák a gyednek a mértékét, és arra törekednének, hogy a lehető legjobban jöjjenek ki ebből a családok anyagilag. És szeretném megjegyezni ebben a rövid időben is, hogy természetesen nem pusztán anyagi kérdést kívánok gyártani a családtervezésből, hanem én úgy veszem ki az ön szavaiból is, hogy ön is arra szeretne fókuszálni, ami a legfontosabb, hogy ezek a családok olyan módon maradhassanak egyben, és olyan módon tudjanak rugalmasak lenni, hogy abban mindenki a lehető legjobban érezze magát. Jelen pillanatban döntően az anyukák hátrányos munkapiaci megkülönböztetéséből adódóan, illetve abból adódóan, hogyan esik a jövedelemkiesés a család zsebének, nagyon sok nehézségbe ütközik egy fiatal család. Én erre hívtam fel a figyelmet.

A teljesítményelvet magam sem vitatom. Tehát az egy jó dolog, hogy biztosítotti jogviszonyhoz kötnek bizonyos állami szolgáltatásokat, ezt helyesnek tartom, ugyanakkor, aki már nyugdíjas, az ő háta mögött 40 évnyi biztosítotti jogviszony van, tehát ilyen értelemben neki bőven van már annyi szolgálat a háta mögött, hogy most ő kaphasson valamit a közösségtől, ha ezt a kormányzat is így akarja. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Két percben Böröcz László képviselőnek adom meg a szót.

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy Arató képviselő úr elhagyta az üléstermet, mert alapvetően neki szerettem volna válaszolni az általa említettekre. Egyrészt csak szeretném emlékeztetni, ő azt mondta, hogy mi sokat beszélünk, de keveset cselekszünk. Mi megkérdezzük az emberek véleményét, hogy ők mit szeretnének, hogy támogassuk a családokat. Ezért volt egy nemzeti konzultáció, mi kikértük az emberek véleményét ez ügyben, meghallgattuk őket, és az alapján cselekedtünk. Ehhez képest a DK képviselői és az ő vezetőjük, azt hiszem, hogy egészen nyíltan elmondta, hogy ők látszatkormányzást folytattak, ők hazudtak reggel, délben és este, és nem csináltak semmit, csak úgy csináltak, mintha kormányoznának. Önök nem kérdezték meg az emberek véleményét, önök nem foglalkoztak az emberek problémáival, sőt amit csináltak, az is jobb lett volna, ha nem tették volna, mert tönkretették a családokat, több millió embert olyan helyzetbe hoztak, hogy kilátástalanságba kerültek. A devizahitelesekre gondolok, azokra a családokra, amelyeket a gazdasági világválság előtt már tönkretettek, hiszen Magyarországon a gazdasági világválság előtt már egy évvel gazdasági összeomlás kezdődött. Önök tönkretettek több millió magyar állampolgárt, családot, és ehhez képest önök próbálják meg kioktatni azt a kormányt, amely az elmúlt kilenc évben olyan gazdasági eredményeket produkált és olyan népesedési politikát produkált, aminek hála, 1996 óta a legmagasabb a születési ráta Magyarországon.

Ha már itt a számokba belemegyünk, és önök folyamatosan arra hivatkoznak, hogy mennyivel kevesebb gyerek született ma, mint 2008-2009-ben: szándékosan ferdítik a valóságot, mert nyilvánvalóan, ahogy elhangzott már többször is, ez azért van, mert a szülőképes korú nőknek a száma jelentősen csökkent… (Z. Kárpát Dániel: Ezt elmondtam!)  így van; másrészt pedig azért is van, mert önök a gazdasági válság következtében ellehetetlenítették a családokat, ezáltal nyilván mindenki a gyerekvállalást is arrébb tolta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Két percben megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Muszáj rendbe tenni ezt a történetet, úgy látom. Nagyon sokszor el fogom mondani, és úgy látom, ezt a választók kezdik is a Demokratikus Koalíciónak visszaigazolni: a Gyurcsány-kormány, illetve annak a nyolc évnek, a 2002 és 2010 közötti kormányzásnak a szociálpolitikája arról szólt, hogy ami 2002-ben volt családtámogatás, az 2010-re megduplázódott. (Moraj a Fidesz soraiban.  Dr. Rétvári Bence: A szegénység duplázódott meg!) Ez tény, Rétvári úr, tény! A 200 millió és az 560 millió két különböző szám. (Boldog István: Most Gyurcsány Ferenc fizetéséről beszélsz?) Ennyi volt 2002-ben, és lett 2010-ben.Azt is közzé kell tenni, akkor még egyszer elmondjuk, önök állandóan születési rátákról beszélnek, könyörgöm, születési ráta hol sírt fel kórházban, Böröcz úr, mikor sírt fel születési ráta? Önök 1,4-ről meg 2,2-ről meg 1,8-ról meg 0,3-ról beszélnek, mi meg 90 ezer gyerekről beszélünk 2009-ben. Az önök idején nem születnek meg a magyar gyerekek. Az önök családpolitikája konkrétan megbukott. Azért bukik meg, mert nincs elég óvodai férőhely; mert nem segítenek a környezeti katasztrófák elhárításában; mert az iskolákat tönkretették; mert nincs egészségügyi ellátás; azért nem születik gyerek, mert bezár a csecsemő sürgősségi osztály a Honvéd Kórházban.

Hát, az a szülő, amelyik gyermeket akarna vállalni és mondjuk, éppen hezitál, hogy érdemes vagy szabad-e, elég, ha elolvassa a napi híreket, hogy mi újság van a magyar egészségügyben. Nincsenek gyermekorvosok ebben az országban. (Boldog István közbeszól.) Ne kiabáljon bele, fideszes képviselőtársam, nyomja meg a gombot és szóljon hozzá!

Szeretném jelezni, hogy eltűntek a háziorvosok és a gyermekorvosok Magyarországon, 50 kilométeres körzetek vannak Magyarországon, ahol már nincsenek gyermekorvosok. Ilyen környezetben beszélnek önök fantasztikus családpolitikáról. Az önök családpolitikája konkrétan megbukott, ez az igazság. (Boldog István: Megbukott? Gyurcsány Ferencné férje bukott meg!)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Gréczy képviselő úrra válaszolnék. Nem én válaszolnék, csak miután felpolírozta, felfényezte itt a saját időszakukat, nem én mondanék önnek két mondatot, hanem Ferge Zsuzsától idézném az önök időszakának az értékelését.

(12.50)

Nem is fűznék hozzá semmit, csak azt, hogy amiről ön azt mondta, hogy a gyurcsányi aranykor, arról az egyik fő ideológusuk, fő társadalomkutatójuk mit mondott. Azt mondta: „2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy. Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély.” Az önök szociológusa az önök időszakáról, amelyet ön feldicsért, ennyit mondott. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most megadom a szót két percben Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár csak látszólag van nyár, de mégis egyfajta hógolyózást kezdett a Gyurcsány-korszak az orbáni korszakkal. Én szeretném jelezni, hogy a népességfogyás sem 2002 után kezdődött, nagyjából velem egyidős folyamatról beszélünk, tehát a ’70-es évek végén datálódhatott a történet eredője. (Dr. Rétvári Bence: Akkor egyidősek vagyunk!) Nekem vádolnom kell mindegyik korábbi kormányzópártot bűnrészességgel, hiszen gondoljunk csak a 2002 és 2010 közötti időszakra, amikor a devizahitelezés szelleme a palackból kiszabadult, és gondoljunk csak 2010 óta az Orbán-kormányokra, akik nem kezelték ezt a problémát. Ha azt nézzük, hogy milyen közös bűnrészességek lelhetők fel és ezeknek milyen a népesedési kihatása, elképesztően súlyos károkat látunk.

Értem az önök aktuálpolitikai érdekeinek a leképeződését, miszerint itt mindenki igyekszik a bizonyítványt magyarázni. Én szakmailag korrekt szeretnék lenni: alacsonyabb szülőképeskorú hölgyek számát illető bázis tekintetében nem várok el magasabb születésszámot, de önmagában ezzel megmagyarázni a nem túl fényes bizonyítványt a kormány részéről szerintem nem tisztességes út, szerintem nem egyenes út. Most össznemzeti, konszenzuális, minden párt támogatását élvező megoldási csomagra lenne szükség, nem kizárólag egy leszűkített nagyszülői gyedre, hanem bérlakásprogramra a kivándorlással szemben.

Szeretném emlékeztetni Nacsa képviselőtársamat, bár most nincs itt, aki azzal vádolt minket, hogy alaptalanul vádoljuk a kormányt azzal, hogy csak a szerencsésebb társadalmi csoportoknak kedvez. Én egy konkrét, a való életből vett, tehát nem öltönyösök által irodában kitalált kérdést tennék fel, hanem egy valódit. Mit javasol Nacsa képviselőtársam annak a magyar fiatalnak, aki a lakáscélú előtakarékosság állami támogatásából szedte össze az önrészt a CSOK-hoz? Ezt a támogatási formát beszántotta ez a kormányzat, pontosan a saját CSOK-igénybevevőinek a körét szűkíti le erőszakkal, és a magyar jövendőt áldozza fel, miközben nem nyújt utat ezeknek a fiataloknak.

Ez a magyar valóság, ezekre kell válaszokat találni, az önök hógolyózása pedig nem a magyar valóságról szól. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Rétvári Bence kíván válaszolni államtitkárként. Öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Az ön által elmondottakra: az első felében nagyon biztatóan indult a felszólalása, és nagyon jó lenne, ha tényleg olyan vitákat tudnánk folytatni, amelyeket ön is mondott a felszólalása első felében. A második felére pedig csak annyit reagálnék, hogy amit ön gondolati konstrukcióként mondott, olyan helyzet nem létezhet, hiszen ha valaki elkezdett egy lakás-előtakarékosságot, és úgy gondolja, hogy mondjuk, majd jövőre az akkor lejáró lakás-előtakarékosságából plusz a CSOK-ból fog ingatlant vásárolni, az természetesen működik, hiszen a már megkötött szerződések továbbra is mentek és továbbra is kifutottak (Z. Kárpát Dániel: És aki most kezdi az életet, mit csinál?), tehát senki nem vesztette el a korábbi ilyesfajta megtakarítását, senki nem vesztette el a korábbi ilyesfajta támogatási formáját. Hanem csak az állam úgy gondolkozott, hogy hogyan tudja ugyanabból az összegből, amelyet lakástámogatásra fordít, jobban segíteni a fiatalok vagy nem annyira fiatalok lakásvásárlását. (Z. Kárpát Dániel: Nincs helyette semmi!) És azt mondta, hogy ha a CSOK-konstrukcióba teszi, láthatóan a CSOK-ban ez a fiatalok, a családosok számára sokkal nagyobb segítséget jelent, hiszen a CSOK sokkal hatékonyabban működött, mint a másik lakástámogatási forma.

Itt arról van szó, hogy azt a közpénzt, amely rendelkezésünkre áll, mi mindannyian itt, akik a költségvetésről döntünk, egy kevésbé hatékony vagy a családok számára hatékonyabb formában költjük el. Semmit nem vesztettek a családok, hanem éppen hogy nyertek, hiszen egy olyan konstrukcióra lesz több forrás, amely hatékonyabban szolgálja az ő javuló lakhatásukat, mint egy korábbi konstrukció.

Arról van szó, hogy az állam eddig egyféle módon adta a pénzt a családoknak lakhatásjavításra, és láthatóan az nem volt eléggé hatékony, mert a bankok vagy azok az intézetek, amelyek ezt folyósították, nem tettek mellé annyi kedvezményt és lehetőséget, mint indokolt lett volna.

Ezért az állam azt mondta, hogy akkor ugyanazt a pénzt nem ebben, hanem más formában adja a családoknak, ami a családoknál népszerű, hiszen ma már arról beszéltünk, hogy több mint 100 ezer, 102 ezer CSOK-os igénylés érkezett már. Köszönöm, csak ennyire akartam helyreigazítani az elmondottakat.

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most két percben megadom a szót Böröcz László képviselő úrnak.

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Megértem, hogy Gréczy képviselő úr nosztalgiázik itt 2002-2010-ről. Végül is az ön által elmondott csodálatos időszak csodálatos kormányzati teljesítményéről, azt hiszem, a magyar választók 2010-ben elég egyértelmű bizonyítványt adtak önöknek: 2010-ben a Fidesz kétharmaddal győzött, önök pedig gyakorlatilag majdnem eltűntek a süllyesztőben. 2018-ban a következő nyolc évről szintén a magyar választók mondták el a véleményüket (Gréczy Zsolt: Csalás volt… Választási csalás!), annak a nyolc évnek a gazdaságpolitikájáról, annak a nyolc évnek a családpolitikájáról, és az után a nyolcéves kormányzás után a Fidesz szintén kétharmados győzelmet aratott. (Gréczy Zsolt: Választási csalás!) Ez a különbség önök és a Fidesz között.Természetesen tudatában vagyunk, hogy ez egy nagyon komoly probléma, ezért is foglalkozunk vele már nyolc év óta, és keressük azokat a lehetőségeket, amelyeket nyilván a költségvetés megenged, hogy ösztönözzük a magyar fiatalokat, a magyar családokat arra, hogy minél több gyereket vállaljanak. Abban egyetértek Z. Kárpát Dániellel, hogy ebben konszenzust kell keresnünk.

Valóban, ahogy államtitkár úr elmondta, mi keressük azokat a megoldásokat, amelyek hatékonyak és ösztönzik a gyermekvállalást Magyarországon. Azt hiszem, a Fidesz-kormányzat minden olyan javaslat iránt nyitott, amely egyébként ebbe az irányba hat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Gréczy Zsolt képviselő úrnak adom meg még két percben a szót. (Gréczy Zsolt: Nem kérek szót.) Nem kíván hozzászólni, rendben. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Rétvári Bence: Eddigi legjobb hozzászólás!) Akkor vissza is térünk a normál időkerethez. Normál időkeretben Simon Róbert Balázs képviselő úrnak adom meg a szót.

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A család- és népességpolitika egy kiemelt nemzetstratégiai ügy, egy olyan közös ügyünk, amely hosszú távon meghatározza a jövőnket Magyarországon és a nagyvilágban. Jövőnket ugyanis legfőbb kincseink, a gyermekeink jelentik, ezért a legfontosabb feladatunk a gyermekvállalás és -nevelés támogatása és védelme. Mi, a Fidesz-KDNP-ben az elmúlt években azon dolgoztunk, hogy a családokat megerősítsük, hogy a lehető legtöbb támogatást megadjuk a szülőknek és a leendő szülőknek azért, hogy gyermekeket vállaljanak és neveljenek. Ennek köszönhetően az elmúlt években egyre szélesebb körű támogatásban részesültek a családok.Fontos számunkra, hogy olyan országgá tegyük Magyarországot, ahol az édesanyák és a gyermekes családok minden lehetséges támogatást megkapnak ahhoz, hogy felelősséggel tudjanak gyermekeket vállalni és nevelni, valamint a fiatalokat is segítsük abban, hogy annyi gyermekük lehessen, amennyit szeretnének, és akkor, amikor szeretnék.

Továbbra is folytatjuk azt a családbarát kormányzást, amelyet elkezdtünk, megőrizzük az eddigi családtámogatásokat, és bővítjük a lehetőségeket. Az idén februárban beterjesztett hétpontos családvédelmi akciótervből négy elem július 1-jével lép hatályba: a családi otthonteremtési kedvezmény kedvezményes hitelének kiterjesztése használt ingatlanokra, az ingatlanfedezetű jelzáloghitelek egy részének elengedése a gyerekek születésekor, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, valamint a 10 millió forintos babaváró támogatás.

A most előttünk fekvő törvényjavaslat a családvédelmi akcióterv azon pontját tartalmazza, amely bevezeti 2020. január 1-jétől a nagyszülő részére járó gyermekgondozási díjat. Sajnos, a szocialisták és a DK-sok az elmúlt években nem támogatták a családokat segítő intézkedéseket, köztük a családi adórendszer bevezetését, a kétgyermekes családi adókedvezmény további emelését, a gyed extrát, a hároméves gyest és a családi otthonteremtési program bevezetését sem, támadták a családvédelmi nemzeti konzultációt is, sőt egyes képviselők odáig mentek, hogy nyíltan összetépték a konzultációs ívet.

(13.00)

Azonban nekünk, Fidesz-KDNP-s képviselőknek a gyermek az első. Mi nem bevándorlókkal, hanem magyar gyermekekkel és gyermekes családok támogatásával képzeljük el Magyarország jövőjét, kiemelt célunk, hogy az eddigieknél is erősebben segítsük az édesanyákat és a leendő édesanyákat. Számíthatnak ránk minden élethelyzetben, amikor gyermekvállalásra készülnek, amikor várandósak, amikor megszületik az első, a második vagy a harmadik gyermekük, amikor úgy döntenek, hogy szeretnének otthon maradni a gyermekkel, amikor a gyermeknevelés mellett tanulni vagy dolgozni akarnak, amikor otthonteremtésbe kezdenek, amikor bölcsődébe, óvodába, iskolába járatják a gyermeküket, vagy amikor hosszú évtizedek munkája és gyermeknevelés után úgy döntenek, hogy szeretnének nyugdíjba menni és az unokák nevelésében segíteni.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért  röviden: KINCS , illetve a Népességtudományi Kutatóintézet által végzett felmérések azt mutatják, hogy az 55 év feletti nagymamák és nagypapák közel azonos arányban vesznek részt az unokáik ellátásában és a felügyeletében. A kormány által benyújtott törvényjavaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy az a nem nyugdíjas nagyszülő, aki részt vesz unokája ellátásában, segítve a dolgozó szülőket, a gyermek kétéves koráig jogosulttá válhasson a gyedre. A gyedjogosultság akkor adható át valamelyik nagyszülőnek, ha mindkét szülő  illetve egyedülálló esetén a szülő  dolgozik. A gyed összegét a nagyszülő fizetése alapján határozzák meg. A javaslat azáltal, hogy megteremti annak a lehetőségét, hogy a nagyszülő is igénybe veheti a gyedet, segíti a szülő munkaerőpiacra való mihamarabbi visszatérését amellett, hogy a gyermekekről közeli családtag gondoskodik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, azáltal, hogy bevezetésre kerül a nagyszülői gyed, segíteni fog abban is, hogy újra szorosabb legyen a kapcsolat a nagyszülő és az unoka között, a kisgyermek nemcsak közelről, hanem napi szinten tapasztalhatja meg, hogy milyen a nagyszülőkkel, a nagymamával vagy a nagypapával együtt lenni, amely egy életre szóló útravalót jelenthet a kisgyermek számára.

Végezetül arra kérem az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mutassák meg végre önök is, hogy a magyar családok mellett állnak. Mi a Fidesz-KDNP részéről ezt meg fogjuk tenni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Kovács Sándor képviselő úrnak.

KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy nem beszélhetünk eleget a családpolitikáról egy olyan társadalmi környezetben, amilyenben most az európai társadalom él, ahol egy matematikusokat, közgazdászokat eljátszó társadalmi csoport az elmúlt húsz évben azt tervezte, hogy Európában bevándorlással fogja pótolni a születő kevés gyermekek számát. Annak a parlamenti pártnak, amelyik az európai uniós választáson most kicsit emelte a képviselőinek számát, az egyik képviselője nyilatkozta, hogy Magyarországon is az a feladat, hogy bevándorlókkal kell pótolni a meg nem született gyermekeket. A kevés születésszám, ahogy Böröcz képviselőtársam és Z. Kárpát képviselőtársam is elmondta, a szülőképes nők számának csökkenéséből adódik ugyan, ami probléma, de mégsem az a megoldás, hogy külföldről hozzunk be  illegálisan ráadásul  bevándorlókat, hogy ezt megpróbáljuk helyre tenni. Egy kicsi település polgármestere voltam, amikor iskolákat zárt be egy Gyurcsány nevű ember kormánya, és levélben fordultunk egy Arató Gergely nevű, oktatáspolitikáért felelős államtitkárhoz, hogy a kistelepülések társadalompolitikájában segítsen megtartanunk egy iskolát. Olyan választ kaptunk (Gréczy Zsolt közbeszólása.), amelyből kiérződött, hogy nem érdekli őket az a gyermekellátás, nem érdekli őket a vidéki életforma fenntartása.

Nem kell bekiabálni, az előbb ön is ezt mondta az én képviselőtársamnak, nyugodtan tessék ülni, Gréczy úr, mert tudják az emberek, hogy önök mit csináltak (Gréczy Zsolt: Persze!), és kiállítják a bizonyítványt, és sokszor ki fogják még állítani önökről a bizonyítványt. Tessék megnyugodni! (Gréczy Zsolt: Alakul, alakul!) Ennek a társadalompolitikának az alapja a család, amit önök szintén nem néznek semmibe. Önök csak és kizárólag azt látják a családban, hogy milyen sakkozásokat, milyen matematikai egyenleteket lehet lehívni belőle.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A Fidesz-kormány az, amely igazi családpolitikai intézkedéseket kezdett tenni annak érdekében, hogy ez a nemzet, ez az ország fejlődésnek induljon, és az a fajta népesedéspolitika, amely valóban most problémával küszködik, valamilyen irányba elinduljon, és olyan vidéki helyszíneken is tovább élést jelenthessen, ahol nagyon nagy a népességfogyás. Ezt mi látjuk. Összefüggés van a faluprogrammal, hogy megpróbáljuk az embereket ott tartani, azokban a társadalmi közegekben, ahol a gyökerük van. Önöknek ez semmit nem jelent, tudom, mert egyszer már vitatkoztunk azon, hogy nekünk, a nemzeti oldalnak egyfajta szakrális érzelemmel megtöltött szerepe is van a társadalomnak, nemcsak matematika, hogy kipipálom, egy ember száz forint költségvetési sort jelent. Nekünk érzelmi alapon közösséget jelent. Mi ennek a közösségnek a családokon keresztüli felépítésében vagyunk érdekeltek, ahova most beemelnénk azokat az aktív korú nagyszülőket, akik szívesen segítenének a gyerekeknek, és ezen szülőknek a foglalkoztatáspolitikájában is, azt gondolom, szerepet kell hogy játszódjon, amellett, hogy az unoka nevelésében nemcsak intézményi hátteret ad, hanem olyan élményeket, amelyek pótolhatatlanok.

Tehát summa summarum, azt gondolom, hogy a Ratkó-korszakhoz képest csökkenő szülőképeskorú nők számát nem rajtunk kell számonkérni. Ön azt mondja, hogy kezdenek felébredni. Tegnap este kaptam egy telefont, választókerületi elnökként elemezgetjük a választást, egy jobbikos elnök felhívta az én kollégáimat, hogy megkezdték a DK-csoport létrehozását, úgyhogy tessenek nyugodtan lenni, visszavándorol, ami visszavándorolandó (Z. Kárpát Dániel: Ezt fejtsd már ki bővebben!), és megtalálják a helyüket azok, akik meg kell hogy találják a helyüket. Nyugodjon meg, Gréczy úr, nem fognak önök soha a büdös életben kormányra kerülni, amíg nincs meg az az érzés, ami a társadalompolitikához, a családpolitikához szükséges.

Kérem önöket, hogy ha van egy pici gerinc, van egy kicsi tenni akarás, akkor támogassák ezt a családpolitikai intézkedést. Köszönöm szépen. (Gréczy Zsolt: Ez a pökhendiség nagyon rossz lesz!  Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK : Üdvözlöm önöket. Örülök, hogy ilyen jó hangulatban találom az Országgyűlést (Derültség.  Dr. Rétvári Bence: Már az elnök úrtól!), és így kezdhetem el a mai elnöklést, ami Z. Kárpát Dániel képviselő úr felszólalásával fog folytatódni, a Jobbik képviselője. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár az előttem szóló kormánypárti képviselő szavainak egy részével mélységesen egyetértek, egy másik részével nem, egy dologra szeretném inteni önöket. Bár ezt nem kérték, de úgy érzem, hogy meg kell tennem, mert nekem van lelkiismeretem. Az emberekről, képviselőkről, egy hatalomról a valódi bizonyítványt mindig az állítja ki, hogy egy akkora győzelem után hogyan viselkednek azokkal szemben, akik adott esetben gyengébben teljesítettek, akik az adott pillanatban gyengébbek náluk. Az önök pökhendi, nagymellényes viselkedése kiállítja ezt a bizonyítványt. Őszintén bízom emberileg abban, hogy tudnak ezen változtatni, és fel tudnak nőni ahhoz a százalékos arányhoz, amit a választáson kétségkívül elértek.Szeretnék államtitkár úr felé fordulni, hiszen van közöttünk egy elvarratlan szál. Nekem nem volt felszólalási lehetőségem az utóbbi percekben, amióta reagálni tetszett a magyar fiatalokat érintő kérdésre. Szeretném ezt tisztába tenni. Amikor a lakáscélú előtakarékosság állami támogatásának hiányát rovom fel önöknek és ennek a megszüntetését kérem számon, miért teszem ezt? Mondhatja ön, hogy az egyik családtámogatási vagy otthonteremtési támogatási forma helyett a másikba csatornáznak át költségvetési forrásokat, a két forma között azonban az elérendő és az elérhető társadalmi bázis jelenti az óriási különbséget. (Dr. Rétvári Bence: Csak az szélesebb!)

Államtitkár úr, nincs benne a CSOK-ról szóló rendelkezésekben, de ön szerint mennyit kell keresnie két magyar fiatalnak együttesen ahhoz, hogy a CSOK támogatását, mondjuk, egy új ingatlanra igénybe tudják venni? Üssön a hasára, és mondjon egy tippet! De egyébként tudunk ezen segíteni. Nagyságrendileg 250-300 ezer forintos bevétellel a két keresőnek együttesen kell ahhoz rendelkeznie, hogy a bank ilyen-olyan kifogásokkal ne hajtsa el őket.

Én elismerem, hogy ez nincs benne az önök által az asztalra tett jogszabályban. Elismerem, hogy ezt nem a kormányzat kodifikálta, de attól még a valóság terében szembejön az, hogy gyengébben kereső magyar fiatalok tízezrei kimaradnak egyrészt a takarékoskodási lehetőségből, mert ez megszűnt, ennek volt eddig állami lába, másrészt viszont nem keresnek eleget ahhoz, hogy a CSOK rendszerébe, akár a felduzzasztott CSOK rendszerébe csatlakozzanak. Államtitkár úr, még egy az életből vett példa.

A társasházak mintegy 80 százaléka LTP, lakáscélú előtakarékosság, államilag támogatott takarékossági forma segítségével újított fel, cserélt kazánt, és ezek a beruházások a következő 4-5 évben esedékessé válnak egyre nagyobb tömegben, és nincs alternatíva. Nincs olyan helyettesítő forrás, amellyel ki tudnák gazdálkodni ezeket.

Ezek valódi problémák, államtitkár úr. Nem lehet elintézni annyival, hogy az egyik költségvetési sorról a másikra csoportosítanak át. Én sokkal mélyebb gondnak érzem ezt, és úgy érzem, hogy kibeszélésre érdemes, attól függetlenül, hogy mi politikailag hogyan látjuk a mindennapokat. Ez mélyen szakmai kérdés, magyar emberekről szól. Ezt a felelősséget, kérem, érezzék át!

Szeretném három konkrét kérdésemet feltenni, ami egyértelműen a tárgyhoz csatlakozik, tehát a nagyszülői gyed és szélesebb értelemben a családvédelmi csomag kérdéséhez. Amellett, hogy mind a hét pontot tudom támogatni az eredetiek közül, a Jobbik 12 pontot tett le az asztalra, héthez módosítókat tett le, és további öt saját elképzelésével igyekezett gazdagítani ezeket.

(13.10 )

De van három konkrét kérdés, ami ma is felmerült. A napirend előtt válaszoló államtitkár úr válaszát nem szeretném minősíteni sem szakmailag, sem emberileg. Nem a tárgyról szólt, maradjunk annyiban. De: családi adókedvezmények tekintetében egyetértek, ez egy jó irány, a családokat támogatni kell. Azzal is egyetértek, hogy voltak olyan nyolc évek Magyarországon, amelyek gazdasági szőnyegbombázással értek fel a magyar családokkal szemben. Demográfiai kitekintéssel több évtizedre érdemes visszanézni: a Bokros-csomag volt az egyik legsúlyosabb ilyen, tehát mehetnénk vissza még régebbi korokra, és az első Fidesz-kormányzásra is, ahol voltak kedvező jelek, de voltak elszalasztott lehetőségek. Állami hátterű bérlakásépítési program akkor sem indult, ahogy most sem indult. Márpedig azoknak a fiataloknak, akiket én emlegettem, erre lenne szükségük.

De: családi adókedvezmények tekintetében a kétgyermekesekre vonatkozó évenkénti folyamatos, lassú emelkedés, ami legalább az inflációt képes lenne követni, ezzel az évvel megállt. A hatályos jogszabály tekintetében kijelenthetjük, hogy az ezen évre vonatkozó összeg jövőre is ugyanennyi lesz, meg azután is ugyanennyi lesz kétgyermekesek esetében, miközben az alapvető élelmiszereket érintő fogyasztói kosár ára elképesztő növekményt mutat, többszöröse a maginflációénak. Adódik a kérdés tehát, államtitkár úr, hogy kétgyermekesek tekintetében a családi adókedvezmény esetében hajlandóake legalább inflációkövetővé tenni ezt a rendszert. Szerintem a családvédelmi csomag pontjait csak egy nagy egységben érdemes kezelni, hiszen egyik pont hat a másikra, és különböző társadalmi szegmensek elérése által, mondjuk, egy nagyobb létszámú családra különböző pontokon tud hatni, adott esetben multiplikátorhatással erősítve egymás hatásait.

Szeretném azt is elmondani, hogy második konkrét kérdésünk is felmerült, erre is kérem, válaszoljon. A családi autó vásárlása tekintetében, tehát nagycsaládosok autóvásárlásra nyújtott kedvezménye tekintetében miért ragaszkodnak ennyire kizárólag új személygépjárműhöz? Tehát miért nem tudunk egy olyan konszenzusra jutni, hogy bizonyos minimum műszaki paramétereknek megfelelő, tehát biztonságos, a környezetet nem szennyező, mégis használt jármű vásárlása esetén tudnánk kedvezményezni azokat a nagycsaládokat, akik nem tudják kifizetni az új autó árát, viszont mindennapi mozgásaikhoz, egészségügyi kezeléshez, a gyermekek szállításához, oktatásához, neveléséhez szükséges lenne ez a támogatás, ez a segítség? Úgy érzem, hogy itt bőven van cselekvési tér, lehetőség, és költségvetési forrás, mozgástér is.

Valamint a jelzáloghiteles családok tekintetében mi már sok vitát folytattunk. Ezt nem akarom újranyitni, de szerintem, ezt ön is tudja, megoldás az úgynevezett devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítása. De ha most nem erről beszélünk a csomagban, hanem a jelzáloghitel-könnyítésről  amelyet bár kozmetikai jellegűnek nevezek, de mégsem mindegy, hogy egy- vagy három- vagy négymillió könnyebbséget ér el az az adott család , akkor miért nem lehet kiterjeszteni ezt a kedvezménylehetőséget azok számára, akik 2018 januárja és 2019 júniusa között adták be a hasonló igénylésüket, még egy kedvezőtlenebb rendszerben, tehát az ő esetükben ez a kedvezmény nem tud a maga egészében érvényesülni?

Úgy érzem, hogy ha ezen a három ponton beavatkoznánk, nem kellene tízmilliárdokat elkölteni a költségvetési források közül, viszont több tízezer család számára tudnánk mérhető kedvezményt nyújtani. Éppen ezért, mivel csak csomagban képzelhetők el a pozitív hatások, az a kérésem, hogy ezekre is érdemben reagáljanak, hiszen ha komolyan vesszük, hogy támogatni akarjuk a magyar jövendőt, akkor valóban nem statisztikai számokon és nem költségvetési sorokon kell kizárólag javítani, hanem életérzésen, víziót kell felfesteni a magyar fiatalok számára, egy olyat, hogy ne akarjanak elvándorolni ebből az országból, itt képzeljék el a boldogulásukat. Ehhez viszont fontos, hogy minden társadalmi szegmensben tudjunk hatni, ne csak felső középosztálytól fölfelé. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem, további felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíváne előterjesztőként reflektálni. (Jelzésre:) Rétvári államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólást, különösen a támogató jellegű hozzászólásokat, és leginkább azokat, amelyek a témához is tartoztak. Azt hiszem, hogy Kovács Sándor képviselő úr itt a vége felé egy alapvető tételmondatot mondott, amit minden józan gondolkodású ember is így gondol  bár az ellenzéki felszólalásokból nem teljesen ezt éreztük mindig , hogy alapvetően nyilván egy érzelmi kérdés, hogy ki vállal gyermeket és ki segít a gyermek nevelésében, és így is kell ehhez hozzáállni, nem olyasfajta technokrata módon, ami egyik-másik ellenzéki felszólalásból létrejött.

Az államnak egy feladata van. Ez nyilván a családban érzelmi kérdés, nem az államnak kell ezt megszabni; az államnak a választás lehetőségét kell kibővíteni a családok számára, hogy hol akar az édesanya, az édesapa vagy a nagyszülők otthon maradni a gyerekkel, és minden lehetőséget biztosítanunk kell, hogy ahol ez az érzelmi döntés születik meg, hogy gyermeket vállalnak, vagy még egyet, meg még egyet, meg még egyet vállalnak, ott az állam ebben ne akadályozó tényező legyen, hanem segítő, és az állam azokat az anyagi és időbeosztási problémákat, amelyeket az élet hoz, vagy a közigazgatási rendszerünk, az élet rendje gördít, azokat igyekezzen kompenzálni. Tehát a családi típusú adózásban nem elvonni azt a jövedelmet, amelyet a gyermek nevelésére és nem önmagukra fordítanak a családtagok, itt pedig a gyermek felügyeletével, gondozásával, nevelésével kapcsolatos időt, ha meg akarják osztani generációk egymás között, akkor erre biztosítsa a lehetőséget.

Hogy igenis értelme volt az elmúlt időszakban a legnagyobb költségvetésiforrás-bővítést a családokra fordítani, az nemcsak érzelmi kérdés viszont, hanem azt már vissza is jelzik azok a tendenciák, amelyeknél azért szeretném itt a vita zárásaként is leszögezni, hogy a gyermekvállalási kedvben igenis megjelentek, és nemcsak hogy megjelentek, hanem szépen szembeállíthatók egymással a tendenciák, a magyar, a V4-es és az európai migrációpárti intézkedések következményei. Hiszen az a gyermekvállalási kedv, termékenységi arányszám, amiről minden frakció beszélt, amihez mindenki hozzászólt, az Európai Unióban 2010 óta csökkent, 1,9 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a V4-es országokban 11,3 százalékkal nőtt.

Magyarországon pedig ezt is messze meghaladó módon, 23,2 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv. Tehát a kormányoknak felelősségük van ebben. Fel kell ismerjék, hogy igenis befolyásolni tudják a népesedési folyamatokat, túl azon, hogy ez alapvetően az édesanya és az édesapa személyes döntése, de ettől függetlenül befolyásolni tudja őket a szemléletmóddal és támogatási rendszerrel is. Látszódik, hogy ahol lemondtak az európai családokról, ahol a migrációra költik a forrásokat, ott csökken is a gyermekvállalási kedv; ahol nem mondtak le a családokról, ahol támogatások vannak, amelyeknek szimbolikus ereje és már anyagi ereje is van, ott pedig a V4-eknél 11,3, Magyarországon pedig 23,2 százalékkal nőtt a termékenységi arányszám, nőtt a gyermekvállalási kedv. Míg 2010-ben senki nem volt mögöttünk az Európai Unió 28 tagállama közül ezen a listán, ma már tucatnyi országot megelőzünk, megelőzzük Máltát, Spanyolországot, Olaszországot, Ciprust, Görögországot, Portugáliát, Luxemburgot, Horvátországot, Lengyelországot, Finnországot, Ausztriát és Szlovákiát. Abban az időszakban, amit ellenzéki, főleg DK-s képviselőtársaink a legjobbnak tartottak, senki nem volt mögöttünk. Most, 8-9 évnyi Fidesz-KDNP-kormányzás után ezek az országok már szerencsére mögöttünk vannak. Nem az a lényeg, hogy mögöttünk vannak, hanem hogy nekünk jobb eredményünk van, mint ennek a tucatnyi országnak.

Fölmerült itt megint karrierút és hasonló kérdések. Mi a választás szabadságát adjuk meg; ki-ki a maga karrierjét úgy osztja be, ahogy gondolja, ki-ki a gyermekvállalását a legszemélyesebb döntéseként maga hozza meg, de nem akarjuk, hogy akár eljárási, akár adó- és más szabályok az útját állják annak, aki gyermeket szeretne vállalni.

Az ellenzéki oldalról szerintem az embereknek nem a támogatási formák jutnak eszükbe. Mert lehet, hogy Gréczy képviselőtársam nagyon büszke a Gyurcsány-kormány családtámogatási rendszerére, de ha kimennénk az utcára, és megkérdeznénk embereket, hogy mondjanak pozitívumokat a Gyurcsány-időszakból a családok javára, és mondjanak új intézkedéseket, új kedvezményeket, pozitívumokat az Orbán-kormány időszakából, szerintem nem sokan emlékeznének a Gyurcsány-kormányból bárifajta pozitívumra, és nemcsak azért, mert régebben volt pár évvel, hanem azért is, mert egész egyszerűen sem a CSOK-ot, sem a különböző családi típusú adózás bevezetését, és a többi, lehetne sorolni, hogy mennyi mindent, vagy a babaváró támogatást nem abban a korszakban, nem abban az időszakban találták ki.

Arra emlékeznének, hogy hogyan vették el az otthonteremtési támogatásokat, hogyan vették el az adókedvezményt, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény körét hogyan szűkítették, erre mindenki emlékszik. Az önök időszakából egyvalamire emlékeznek az emberek, de az nem feltétlenül a növekedés és a pozitív emlék, hanem a megszorítások, ahogy szépen, először 2002-2004 között még a Medgyessy-kabinet teljesen ideológiai alapon vett el a családoktól, aztán pedig ahogy egyre romlottak a gazdasági mutatók, úgy már takarékossági okokból is megszorítás megszorítást követett a családok terén. Azért is tették meg önök, mert legitimációban sem annyira az emberekre és a családokra támaszkodnának, önöknek az a fontos, hogy azok az IMF-szakértők és mások, akiket idehívtak Magyarországra, elégedettek legyenek.

Mert önök nem az emberek elégedettségében keresik a saját legitimációjukat, hanem valamilyen külső szervezetnek, IMF-nek, Brüsszelnek  sokféle példát lehet mondani (Gréczy Zsolt: Moszkvának!), nem akarom tovább sorolni visszafelé a sort , önöknek ez a fontos. Mert akkor úgy gondolják, hogy kedvükben járnak ezeknek a szakértőknek, ennek az elitnek, ezeknek a köröknek, és akkor ők majd áttelefonálnak az RTL Klubba meg más külföldi tulajdonú médiumba, és elmondják, hogy na, most akkor a DKt tolni kell, mert ezek ügyesek, mert megszorítanak a magyar családokon. Önöknek ez a hatalmi logikája. Ezért is váltottak be minden receptet, ami megszorításokra szolgált, és ezért nem mertek kiállni a magyar családok mellett. És ez jelenik meg az önök egyik nagyon közeli pártja ma, az MSZP látványos gesztusában is, amikor Bangóné Borbély Ildikó éppen széttépi itt a parlamentben a nemzeti konzultációs íveket, mert nem az emberek véleménye számít, hanem az, hogy Brüsszelben meg az IMF központjában, meg a Világbankban mit mondanak rólunk, és azt kívánják követni.

(13.20)

Hosszú vita bontakozott ki arról, hogy kivándorlás-bevándorlás kapcsán mennyi magyar vállal külföldön munkát. Éppen ezért kigyűjtöttem a számokat és az adatokat is, hogy mindenki ezt láthassa. Itt nem egyik évről a másikra látható csupán egy pozitív változás, hogy tavaly már pozitívba fordult a ki-be vándorlási szaldó a Magyarországon születettek tekintetében, hanem itt egy 2010 óta tartó folyamatot kell látni. A legutóbbi pozitív hír valóban az, hogy 20 ezer itthon született magyar jött haza; ha az előző évek szaldóit nézzük, akkor 18 500-an távoztak külföldre, és 20 ezren tértek haza a korábban külföldre távozók közül. De ennél többen jöttek ténylegesen haza, mert a külföldön született gyerekeket ehhez a 20 ezerhez még hozzá kell számítani. Tehát jóval 20 ezer fölött van a visszajövők száma, úgy, hogy 18 500 a külföldre távozók száma. Tehát többezres pozitív szaldóval számíthatunk, a legkonzervatívabb számítás szerint is kétezerrel többen jöttek haza tavaly, mint amennyien elmentek.

Ahogy mondom, ez egy tendencia része, nem egy egyévi, egyszeri adat, hiszen az első kormányzati ciklusunk 2010-14 között azzal telt, hogy ezt a növekvő tendenciát megállítottuk. És 2014-15-re megállt, tehát 2015-től, 2016-ban már elkezdett csökkenni a külföldre menők száma. Ez volt az egyik fontos bázis. A másik pedig, hogy 2015-től viszont folyamatosan nőtt, egyre emelkedett azok száma, akik hazajöttek. Ez a két pozitív tendencia, hogy lassult először a kivándorlás növekedési üteme, utána megállt, majd pedig csökkent a Magyarországról való kivándorlás, és mindemellett a hazatérés folyamatosan nőtt, ez 2018-ban hozta meg az átfordulást, ötödével így csökkent a külföldre vándorlók száma.

Ha pedig a hazatérőket nézzük, 2010-ben 1600-an tértek haza, most pedig 18 150-en. Azért ez elég nagy növekedés, tisztelt képviselőtársaim; miközben a másik tendenciát sikerült megfordítani, úgy a hazajövők számát 1600-ról 18 150-re sikerült emelni. A visszavándorlóknak egyébként 66 százaléka munkavállalás céljából ment ki, 20 százaléka pedig tanulás céljából. És ma itt Magyarországon  még mielőtt Z. Kárpát képviselőtársam távozna  242 ezer olyan ember él, aki legalább egy évet élete során külföldön töltött, legfőképpen munkavállalással. Tehát ők itt élnek közöttünk.

Az, amit önök próbálnak sugallni meg ellenzéki képviselőtársaik, hogy aki egyszer elment, az a Magyarországot örökre elhagyás szándékával ment el, az tehát nem valós. Közel negyedmilliónyian külföldön tapasztalatot szereztek, és azzal tértek haza, és valószínűleg azzal itthon talán jobban is tudnak boldogulni, lehet, hogy magasabb is a fizetésük, hiszen a nyelvtudásuk jobb, a szakmai tudásuk jobb. Negyedmillióan itt vannak, és így most már a magyar nemzeti összterméket is gyarapítva, Magyarország teljesítményét növelik, és egyáltalán nem azért mentek el, hogy ne térjenek vissza. Egyébként a most kint levőknek az elsöprő többsége is a visszatérés szándékával ment ki.

És még Z. Kárpát képviselőtársam beszélt, hogy a határon túli magyarok hogyan, miként számítanak ebbe bele. Pont fordítva, mint ahogy önök mondják, hiszen a határon túli magyaroknál, ha valaki erdélyi magyar és úgy megy el Bajorországba munkát vállalni, akkor ezekben a statisztikákban úgy jelenik meg, vagy mondjuk, erdélyi magyarként elmegy Spanyolországba munkát vállalni, úgy jelenik meg, mint ha Magyarországról ment volna Spanyolországba vagy Bajorországba munkát vállalni. Tehát a kimenők, a Felvidékről, Erdélyből, más környező országból Németországba, Spanyolországba, Olaszországba dolgozni menők is ebbe a kivándorlószámba beszámítanak. Amikor visszamennek Erdélybe vagy a Felvidékre, akkor viszont nem számítanak be a visszaköltözőkbe, hiszen nem Magyarországra térnek vissza.

A német statisztikai hivatalnak is ha megnézi a kimutatásait, ha esetleg a KSH-nak nem hinne, bár nem hiszem, hogy erre lenne oka, a német statisztikai hivatal is azt mondta, hogy 2013 óta csökken a Németországba költöző magyarok száma. Tehát ’13-ban volt a trendforduló. Ahogy említettem, ’13 után, ’14-15-ben sikerült a kivándorlók számának emelkedését is megállítani, előbb lassítani, majd megállítani, utána azt meg is fordítottuk már ebben a legutóbbi ciklusban, de ’13 volt a német statisztikai hivatal szerint is a Magyarországról Németországba költözésnél az évente emelkedő szám megtörése. Tehát azóta nem emelkedik ez a szám évről évre, hanem csökken.

Visszatérve az eredeti, a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos törvényjavaslatra, abban bízunk valóban, hogy ha másból nem, a választók hétvégi véleménynyilvánításából mindenki bölcsebb lesz és tanul, hiszen láthatóan a Fidesz-KDNP rekordgyőzelméhez, a magasabb részvétel melletti magasabb támogatáshoz hozzájárult az is, hogy mi biztonságot akarunk nyújtani a családoknak, a családokat és a gyermekvállalást támogatjuk, hiszen gyermekszeretők alapvetően a magyar emberek.

Az a 13 képviselő, aki a Fidesz-KDNP részéről, illetve az a 15, akit az RMDSZ-től is hozzászámítok a nemzeti gondolkodású magyar képviselők részéről, az Európai Parlamentben is egy erős és hatékony támogatója lesz a családpolitikának és a családoknak, hogy Európa jövőjét az európai családokra és nem pedig a bevándorlókra kell építeni. A nemzeti konzultációból is tanulhattak volna az ellenzéki képviselők, de ezt nem tették, ezt már az előbbiekben kifejtettem. Nekünk itt, a magyar parlament képviselőinek, a 13 magyarországi és a 15 magyar képviselőnek az Európai Parlamentben egyaránt az az egyik feladatunk, hogy ezt a zsákutcás európai politikát meg kell akadályoznunk, amely öngerjesztően, folyamatosan a családok támogatásait erodálja, csökkenti és mellette a migráció támogatását növeli.

Azt is vissza szeretném utasítani a zárszóban, amit az ellenzéki képviselők mondtak, hogy a CSOK ne lenne széles körű támogatási lehetőség. Mindenkinek, akinek megvan az anyagi lehetősége arra, hogy valóban munkajövedelméből, legalább minimális mértékű munkajövedelméből ne csak vállalni, de fel is tudja nevelni a gyerekét, azok számára a CSOK lehetősége nyitott, tisztelt képviselőtársaim. De minimális feltételek azért nyilván a felelős gyermekvállaláshoz is kellenek, és nyilvánvalóan egy ingatlan megvásárlásához is.

Éppen ezért népszerű a CSOK, bármilyen társadalmi réteget néz. Azért, tisztelt képviselőtársaim, akik nyilván szerényebb körülmények között egy kisebb léptékű ingatlant kívánnak vásárolni, azok számára a 10 plusz 15 millió forintos CSOK-os vissza nem térítendő, illetőleg nagyon kedvezményes kamatozású támogatás nagyobb segítség, mint akik sok tízmillió forinttal rendelkezve nagyobb, drágább ingatlant akarnak vásárolni. Aki szerényebb körülmények között él, azoknak relatíve és abszolút mértékben is nagyobb segítség a családi otthonteremtési kedvezmény. Ezért vagyunk büszkék arra, hogy 102 ezer család igényelte már a CSOK-ot, ez is mutatja a népszerűségét, azt, hogy sokak számára kedvező, és közel 300 milliárd forint összeget igényelt ez a 102 ezer család.

Arra is szeretnék röviden reagálni, hogy a nagyszülői gyed nem rontja az átlagkeresetet, ha gyedre megy a nagyszülő, mert a gyedidőszak nem fog beleszámítani így az átlagkeresetébe a számításoknál.

Utolsó érvként pedig azt szeretném elmondani, biztatva mindenkit ennek a javaslatnak a támogatására, hogy a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért  rövidítve a KINCS nevű intézmény  rögtön az akcióterv bejelentése után megkérdezte a magyar családokat, hogy elképzelhetőnek tartják-e, hogy igénybe veszik valamelyik támogatást. A válaszadók háromnegyede azt mondta a célcsoportból, hogy valószínűleg igénybe fogja ezt venni. Tehát ha önök ezt támogatják, akkor olyan intézkedést támogatnak, amit a családosok közel háromnegyede szívesen igénybe venne. És a nagyszülői gyermekgondozási díj támogatottsága pedig elsöprő, kétharmados mértékű volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk az a feladatunk, hogy képviseljük az embereket, képviseljük a magyar családokat. A magyar családok egyértelműen szeretnék, ha ez az újfajta forma, a nagyszülői gyermekgondozási díj létrejöjjön Magyarországon. Nekünk az a feladatunk, hogy az emberek véleményét ne eltépjük, hanem képviseljük. Ezért kérem önöket ezen törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   27-30   31-88   89-100      Ülésnap adatai