Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselő asszonynak jelezném, hogy a salátatörvény nem egy szitokszó, hanem az egyfajta jogalkotási eszköznek a  hogy mondjam?  kicsit profánabb megnevezése, amikor több törvény bizonyos pontjait valamilyen szempont szerint módosítaná vagy tervezi módosítani a benyújtó. Itt pontosan arról van szó  ahogy ezt ön is megerősítette , hogy uniós irányelvek különböző megfelelését kell valahogy összehangolni, ezért nyilvánvalóan első pillantásra egymástól talán elütő tárgyú törvényekben is megtalálhatjuk azokat a közös pontokat, amiket ön is felemlegetett, tehát nem egy szitokszó maga a salátatörvény.Sok mindenről beszélt államtitkár úr részletesen a törvényjavaslat kapcsán, illetve Witzmann képviselőtársam is. Itt a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről szólnék egypár szót, hiszen ez a javaslat a pénzügyi piacokat érintő versenyképesség javítását szolgálja. Ennek alapja a 2017/828. irányelv, ennek átültetése is a célja a javaslatnak, nyilván, hogy megfeleljen a magyar jogrendnek is, mert a 2008-as gazdasági válság rámutatott arra, hogy a tőzsdén jelen lévő cégekben, a nyilvánosan működő részvénytársaságokban jelentős érdekellentét léphet föl a tulajdonosok, tehát a részvényesek és a társaság irányítói, a menedzsment között, valakik a rövid és valakik inkább a hosszú távú érdekeket tartják fontosnak, és ezek az érdekek ütközhetnek, a rövid és a hosszú távú céges érdekek. Uniós szinten is nagy erőkkel törekednek arra, hogy a nemzeti szabályok össze legyenek hangolva a felelős vállalatirányítást összefoglaló szabályok tekintetében az Európai Unió tagállamaiban, hiszen az európai társaságirányításra vonatkozóan az európai normák soft law-ként működnek, tehát ajánlásként nyilvánulnak meg, de továbbra is elsődleges a gazdasági társaságok önszabályozó mechanizmusa, ez nagyon fontos.

Nem előzmény nélküli ez az irányelv sem, és a most elénk kerülő törvény sem, hiszen a Budapesti Értéktőzsde is korábban készített már ajánlásokat a hazai tőzsdén jelen lévők számára. A „Felelős társaságirányítási ajánlások” jogilag nem kötelező, de ajánlott előírásokat is tartalmaz, így a cégeknek ezt érdemes mind forgatni, mind pedig megfogadni. Tehát a törvényjavaslat célja, hogy az érintett gazdasági társaságok és szervezetek az üzleti pozíciókat és tagjaik érdekeit is figyelembe véve biztosítsák azt, hogy a részvényesek kellő információhoz jussanak a megfontolt és hosszú távú üzleti döntéseik során.

Tehát nagyon fontos, hogy az üzleti érdekeket és üzleti pozíciókat, valamint a tagok érdekeit és a tulajdonosok érdekeit is, mind a kettőt meg tudják jeleníteni és össze tudják hangolni. Ezek az előírások mostantól kezdve, ha majd a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot, akkor mindenkire nézve egyaránt kötelezőek lesznek.

Az Unió és a magyar állam törekvése itt ugyanaz: a pénzpiac jelentős korlátozása nélkül teremtsen meg olyan biztosítékokat a gazdasági életben, amelyek a 2008-as világválsághoz hasonló válságokat képesek megelőzni. A nyilvánosság megfelelő tájékoztatását hoznám ide és húznám alá: a befektetői politika elérhetővé tétele, nyilvános rendezvények, illetve tájékoztatók megtartása, és olyan rendelkezések, amelyek alapján a befektetők kellően megalapozott döntéseket tudnak majd hozni, és hosszú távon is képesek előre tervezni, ami összességében a részvényesi szerepvállalást ösztönzi a gazdasági társaságok életében, ezáltal egyébként  és ezt a gazdasági társaságok és a menedzsmentek is elismerik  versenyképesebbé is téve ezeket a cégeket.

(18.00)

A fiatalokról már szólt Witzmann Mihály képviselőtársam. Azt én is aláhúznám, és fontosnak tartom, hogy itt egy tisztázó és fontos passzus került be, illetve az elektromobilitással kapcsolatban is egy folyamatosan, hál’ istennek, egyre gyorsabban és dinamikusabban terjedő igénybevételi gyakorlatot kíván rendezni a minisztérium vagy a kormány az elektromobilitás-szolgáltatáshoz kapcsolódó engedélyezési, bejelentéskötelezettségi és adatszolgáltatási szabályok megalkotásával.

Mi azt gondoljuk a Fidesz-KDNP-frakciószövetségben, elsődleges nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország csatlakozzon az elektromos autózás által generált fejlesztésekhez. Az elektromobilitási program kiemelten járulhat hozzá a környezetterhelés csökkentéséhez és az életminőség javulásához, új innovatív technológiák bevezetésével a közösségi közlekedés is nagymértékben korszerűsíthető.

A törvényjavaslat további részeiről, akár a békéltető testületekre vonatkozóan már az előttem szólók elmondták a részleteket. Itt a törvényjavaslat címében is „a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése” van kiemelve; nem véletlenül, azt gondolom, ez a leghangsúlyosabb része a törvénynek.

Fontos irányelveket ültetünk át a magyar jogba, fontos lépéseket teszünk, azt gondolom, egy jobb gazdasági környezet megteremtéséhez, úgyhogy a kereszténydemokrata frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)