Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Elismerem, hogy ez egy általános vitára alkalmas törvénytervezet, és a korábbiakhoz képest egy jól előkészített törvénytervezet, s úgy gondolom, az ellenzéki megszólalások, a szakmai érvelések nem a kötekedés szándékával, hanem valóban egy jó törvény előkészületei reményében fogalmazódnak meg.

(13.20)

Hiszen mind a gazdasági életet, mind a fogyasztói érdeket jelentősen meghatározó törvénytervezet került a tisztelt Ház elé. A képviselők a fogadóóráikon számos olyan helyi panasszal szembesülnek, amelyekre részben választ kapnak a törvénytervezetben, de az esetek többségében nem megnyugtató választ.

Világos megfogalmazást várunk el az előterjesztőktől, olyan egyértelmű megfogalmazást, ami megoldaná a monopolhelyzetben lévő áramszolgáltatónak kiszolgáltatott fogyasztó helyzetét. Hadd említsek csupán két példát; mindkettő részletkérdésnek tűnhet, de az a bizonyos kisördög ilyen paragrafusok tövében bújik meg, hogy aztán - ahogy mondani szokás - kicsapja a biztosítékot, rongálja a törvényt, zaklassa az életünket.

Nézzük az első példát! A Tisza menti tiszakécskei választókerületemben élő gazdálkodó földjét egy viszonylag alacsony magasságban keresztező villanyvezeték szeli át. A vezeték alatti négyzetméterekért az áramszolgáltató cég fizetne ugyan némi kártérítést, de azért már nem, hogy a földterület mintegy felét nem tudja megközelíteni a gazda a nagyobb erőgépeivel. Évek óta húzódik a vita, és ez az előterjesztés nem intézkedik egyértelműen arról, hogy vitás esetekben a megegyezésig ne jegyezhessék be az ingatlanra a vezetékjogot.

Említek egy másik példát, Kecskemét környéki példát; nemrégen történt. Tulajdonosváltás miatt a korábbi vevő tartozását a későbbi tulajdonoson követelte az áramszolgáltató. Kikapcsolta az áramot, és azt is kilátásba helyezte, hogy kiszedeti az ingatlanhoz vezető villanyoszlopokat, amely oszlopokat a felhasználó csak súlyos százezrekért tudna visszaállítani. Sajnos, ez a törvénytervezet sem szögezi le egyértelműen, hogy az áramszolgáltató nem számolhatja fel azt a vezetékrendszert, vagy meg sem rövidítheti. A 23. §-ban leírtak nem védik kellően a fogyasztót, nem tiltják meg az áramszolgáltató számára a megfélemlítési céllal kilátásba helyezett villanyoszlop-kiszedést.

Egyébként az utóbb említett, nemrég történt konkrét esetben a cég vezetése, képviselői közbenjárást követően korrekt módon és azonnal intézkedett: visszakapcsolta az áramot a fogyasztóhoz. Örülök annak, hogy az előbb hallhattuk Podolák képviselő úrtól, hogy módosító indítványt terjesztenek be, amelyben talán e gondokra is megoldást fog adni majd a módosító indítvány.

Tisztelt Ház! A törvénytervezet pluszjogosítványok és -feladatok sokaságával látja el a Magyar Energia Hivatalt. Lényegesen megnövekednek az engedélyezéssel, ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai, árfelügyeleti hatáskört kap, saját hivatalos lapot kell létesítenie a korábban a Gazdasági Minisztérium közlönyében közzétett határozatai nyilvánosságra hozatala érdekében. A megnövekedett kötelezettségekhez viszont nem nyújt sem a dologi kiadások fedezésére, sem a bérkeret növelése érdekben pluszforrásokat az előterjesztő. Azaz ismét előáll a szokásos helyzet: a korábbi kötelezettségek rovására, az eddig elvégzett munka színvonalának a csökkentése révén lehet csak ellátni az újonnan előírt feladatokat. Nagyon bízunk abban, hogy a színvonal mégsem fog csökkenni, és megteszik azt az erőfeszítést a hivatal munkatársai, hogy a korábbi színvonalat inkább növelve lássák el megnövekedett feladataikat.

Választókerületem egyik nagy gondja Kecskemét, Félegyháza környékén a tanyák egy részének villamosítatlansága. Bugac, Fülöpjakab tanyáinak villamosított többsége a mai gondok ellenére legalább vegetál, fennmarad, vonzó és életképes tanyákra is egyre több példa van, de a villamosítatlan területeken szemmel látható a pusztulás, az elhagyott, romos tanyák látványa. Itt senki sem vásárol tanyás ingatlant, mert a legegyszerűbb háztartási és termelést szolgáló gépeket sem képes működtetni.

A törvénytervezetnek tartalmaznia kellene az ország eddig villamosítatlan lakóterületeinek villamosítását, illetve az ilyen irányú program megvalósításának ütemtervét és feltételeinek kialakítását. Hadd ajánljam a tisztelt Ház figyelmébe az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a tanyavillamosítással kapcsolatos ajánlásait, észrevételeit és tanácsait. Az Országgyűlés kötelezettsége, hogy gondoskodjon az emberhez méltó életfeltételek kialakításáról és fenntartásáról. Erre alkalmat is teremtene ez az előterjesztés véleményünk szerint, de nincs ebben most ilyen irányultságú jogszabálytervezet.

Tisztelt Ház! Mint oly sok benyújtott törvénytervezetnek, ennek is az Európai Unió a hivatkozási alapja. Ilyen esetekben egyértelműen mellékelni kellene az Európai Unió követelményeit, mert számos esetben már szembesültünk azzal a tapasztalattal, hogy nem annyira szigorúan, nem olyan mértékben és nem olyan módszerekkel követelt meg az Európai Unió kötelezettségeket, ahogyan ezt nekünk, képviselőknek előadták.

Hadd jelezzem azt a gyanúmat - de nyilván el tudják oszlatni ezt a gyanút megfelelő tényismerettel -, hogy például az Európai Unióban nem valószínű, hogy engedélyköteles a csupán 0,5 megawatt teljesítményű, mindössze 60-80 háztartás villamosenergia-igényét fedező törpe erőmű. Az eddig 50 megawattban meghatározott engedélykötelezettségi teljesítményhatárt egyszázad részére szállítaná le az előterjesztő. Az uniós biztonsági követelmények betartatása - ami gyakori érv az engedélykötelezettség kiterjesztése mellett - nem kell hogy az engedélyezéstől függjön, hiszen korábban már a bejelentést követően számíthattak ellenőrzésre az erőművek.

Végezetül, ami itt a vitában is több ütemben már előkerült: az energiahordozó ásványok tekintetében köztudottan szegény Magyarország a megújuló energiára kell hogy támaszkodjon, fogalmazzák meg többen; szakvélemények álláspontja sok esetben ez. Úgy tűnik számomra, hogy a szélenergián alapuló erőműveknek - és ezt megerősítik különféle felmérések - van jövője, hiszen 40-50 méter magasságban állandó a széljárás. Elődeink feltérképezték a szélcsatornákat, a reformkori térképeken már jól követhető egy-egy uralkodó széljárás iránya az épített szélmalmok láncolata mentén.

Állami segítség nélkül már kérdéses a szélerőmű-építés gazdaságossága, de tudnunk kell azt, hogy ezen a területen az állami segítség egyben gazdasági függésünk csökkenése is. A napenergia kihasználása is rendkívül drága még, de ezen a területen is ígéretes a technika gyors fejlődése, és úgy gondolom, hogy azok a vélemények, amelyek itt is megfogalmazódtak, lehet, hogy öt esztendő múlva már elavultnak tűnnek. Hiszen az elmúlt öt esztendőben egytizedére csökkent például a napkollektorok révén előállított áram önköltsége, és még nincs vége a fejlődésnek. Mindenképpen támogatni kell a megfelelő formában ezeket a beruházásokat, természetesen a teljesítőképességünk figyelembevételével.

A választókerületemben, Ágasegyházán is épül, félkész állapotban van egy ilyen napház, és ennek a beruházásnak a kedvező tapasztalatai, remélem, felgyorsítják a napenergia-felhasználással kapcsolatos reményeinket. Az így nyert áram önköltsége - elhangzott itt - még rendkívül magas, még nem versenyképes, azaz még mindig olcsóbb lenne vezetékes árammal megoldani a tanyavillamosítás feladatát, mint helyi szél- vagy napenergia-erőművek révén.

Végezetül szólni kell még a lopakodó privatizáció törvényben rejlő céljáról, azaz a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. részbeni eladhatóságáról.

A törvénytervezet javasolja az úgynevezett aranyrészvény kialakításának lehetőségét erre az állami tulajdonú részvénytársaságra. Az aranyrészvény jövője teljesen bizonytalan, és a kormány már több esetben is nyújtott be olyan céllal törvénytervezetet, hogy megszűnjön ez az intézményesített tulajdon-ellenőrzési lehetőség. Úgy gondolom, hogy nem lenne szabad ilyen bizonytalanságra új jogszabályokat alapozni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.