Felszólalás adatai

Most soron következik a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. T/11106. számon kaphatták meg a törvényjavaslatot.

Az előterjesztői expozé következik, Kontrát Károly államtitkár úr, maximálisan húszperces időkeretben.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az új körözési nyilvántartási rendszerről és személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szól. A törvényjavaslat célja a hatékonyabb, gyorsabb és eredményesebb körözés, vagyis az, hogy az elkövetőket gyorsabban kézre tudjuk keríteni. A törvényjavaslat ezt úgy éri el, hogy a személy- és tárgykörözésről szóló korábbi törvényt hatályon kívül helyezi, és a szabályozási területet új módon közelíti meg.

Miért fontos a körözési eljárás újraszabályozása? Ez azért fontos, azért fontos ezt a területet átalakítani, mert egyrészt megváltozott a világ, az elektronikus rendszerek nagyobb, pontosabb adatmennyiséget képesek feldolgozni, tárolni, ennek segítségével gyorsabban és pontosabban tud eljárni a hatóság. Másrészt maga a jogterület is szerteágazó, ezért nagyon sok szabályt át kell alakítani ahhoz, hogy egységes, modern jogszabály születhessen.

A törvényjavaslat ezért egyértelműen meghatározza és szétválasztja az egyes eljárási szereplők jogait és kötelezettségeit, tisztázza eljárási szerepüket, tevékenységük jogalapját. Ennek érdekében a rendőrség mint a nyilvántartást vezető szerv és a rendőrség mint intézkedő szerv feladatai és hatáskörei elkülönülnek a normaszövegben. A körözési eljárás alapja a körözési nyilvántartás, tekintettel arra, hogy a körözési eljárás a körözési nyilvántartásban való megjelenéssel kezdődik. Az új szabályozás átláthatóvá és egyértelművé teszi a körözési nyilvántartás felépítését, adattartalmát, valamint célját. A törvényjavaslat meghatározza az adatokhoz való hozzáférés módját, kezelését, amely a rendőrségről szóló törvénnyel összhangban van.

A javaslat új, egységes nyilvántartást hoz létre a talált dolgok tekintetében. A talált dolgokat a jegyző rögzíti a nyilvántartásban, amelyet a rendőrség mint nyilvántartó közzétesz a saját honlapján. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítását is.

A körözési eljárás a körözést elrendelő döntés alapján, a körözési nyilvántartásba történő közvetlen bejegyzéssel indul. A körözést lefolytató rendőri szerv önálló eljárási rendben, a törvényjavaslatban meghatározott intézkedések végrehajtásával végzi a felkutatást, azonosítást. A kialakított szabályozás alapján az ágazati jogszabályok meghatározzák a körözés elrendelésének feltételeit, célját és a rendőrségtől elvárt eredményt, a végrehajtandó intézkedést. Azokban az esetekben, ahol a körözés elrendelése rendőrségi bejelentéssel indul, ott a törvényjavaslat meghatározza a körözés elrendelésének feltételeit, célját és egyéb szabályait.

A rendőrség intézkedésének nyomon követése érdekében a körözési eljárást lefolytató rendőri szervnek minden intézkedését a körözési nyilvántartásban rögzíteni kell, ezzel egy mindig naprakész információs rendszer jön létre. A törvényjavaslat alapján a körözési eljárást a rendőrség végzi, egyben a norma meghatározza azokat az eseteket, amikor a média, illetve egyéb szerv segítségét igénybe veheti.

A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza a közérdekből nyilvános adatok körét, így minden állampolgárnak lehetősége nyílik arra, hogy díjmentesen a körözési nyilvántartás meghatározott adataihoz hozzáférjen a rendőrség honlapján keresztül. Nemcsak az eltűnt személyek adatait kívánja a törvényjavaslat a rendőrség honlapján közzétenni, hanem azon személyek adatait is, akik ellen a büntetőeljárás során elfogatóparancsot, európai elfogatóparancsot, valamint nemzetközi körözést bocsátottak ki.

A törvényjavaslat új eljárási eleme az eltűntté nyilvánítási eljárás. A körözési eljárást lefolytató rendőri szerv a körözés elrendelésétől számított 90 nap elteltével a körözött személyt eltűntté nyilváníthatja. Ez az új eljárás összefügg a holttá nyilvánítás szabályaival, mivel a polgári törvénykönyv módosítása értelmében kizárólag az a személy nyilvánítható holttá, akit eltűntnek nyilvánítottak, a halál időpontját az eltűntnek nyilvánítás időpontjához képest állapítják meg. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az eltűntnek nyilvánítás nem zárja le a körözési eljárást, az eljárást legalább évente felül kell vizsgálni, hogy szükséges-e további intézkedés elrendelése vagy sem.

A törvényjavaslat speciális szabályokat állapít meg az eltűnt személyek tekintetében. A legfontosabb újítás az, hogy az eltűnt személyek esetében azonnal el kell rendelni a körözést, ezáltal jelentősen felgyorsul a körözési eljárás, amely növelheti a megtalálások számát. A törvényjavaslat ugyanakkor a körözési eljárás szakszerű végrehajtásának felügyeletére vonatkozóan felügyeleti szabályokat is tartalmaz.

A javaslat tartalmazza a rendőrségről szóló törvény módosítását is, amely részben a körözési eljáráshoz kötődik, részben pedig az egységes európai segélyhívó rendszer bevezetéséhez. Az egységes európai segélyhívó számra, a 112-re alapozott egységes segélyhívó rendszer keretében a segélyhívásokat a jövőben főképp az úgynevezett hívásfogadó központokban fogadják, ahonnan a segélyhívás jellegétől függően az informatikai rendszerben rögzített adatokat továbbítják a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez: rendőrség, katasztrófavédelem, mentők. A hívásfogadó központban a rendőrség állományába tartozó munkavállalók látják majd el a híváskezelői feladatokat.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítása szükséges a körözési eljárás hatékonyabbá tétele érdekében. A módosítás alapján a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv megkeresheti a hitelintézeteket, a körözési eljárást jelentősen elősegítheti a bankinformációkhoz való hozzáférés.

Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyről szóló törvény módosítása alapján az egészségügyi állami szervnek lehetősége van az egészségügyi törvényben meghatározott betegek tekintetében elrendelni a körözést vagy előállítást. Az előállítást a törvényjavaslat csak szűk körben, kizárólag indokolt esetben engedi. Ezek azok a súlyos esetek, amelyeknél a járványveszélyt mindenki belátja. Ez esetekben is csak lehetőség, és nem kötelezően rendelendő el a körözés. E súlyos esetek a következők: aki fertőző betegsége miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra vagy aki úgynevezett járványügyi megfigyelésre és zárlatra szorul, illetve akik tuberkulózis miatt elkülönített, őrzött osztályon való elhelyezésre kötelezettek.

(19.40)

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása a körözési eljárás elősegítését szolgálja. A módosítás értelmében a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv hozzáférhet a helymeghatározási adatokhoz is, amelyekre korábban csak a nyomozó hatóságnak volt lehetősége. Ezáltal a körözési eljárás során végzett felkutatás sikeresebbé válhat.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Staudt Gábor képviselő úrnak ügyrendi javaslata van, ha jól sejtem, akkor itt is...

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Igen, igen...

ELNÖK: Akkor essünk is túl rajta, egy az egyben!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Az lenne a javaslatom, ha esetleg mód van rá, és a nap végéig lehetne a módosító javaslatokat beadni, akkor azt megköszönném.

ELNÖK: Rendben, technikailag is oké, akceptálom, teljesen igaza van a képviselő úrnak.

A bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, honvédelmi és rendészeti bizottság, 5 perces időkeretben, Kulcsár József Ferenc bizottsági előadó.

KULCSÁR JÓZSEF FERENC, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A honvédelmi és rendészeti bizottság 2013. május 13-ai ülésén megvitatta a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló T/11106. számú törvényjavaslatot. A bizottság a javaslatot 15 igen és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A bizottsági ülésen a Belügyminisztérium képviselője tájékoztatta a bizottságot az előterjesztésről. A javaslat célja, hogy a terület újragondolásával elhatárolja a körözési eljárások szereplőinek feladat- és hatáskörét. A személyekre és tárgyakra vonatkozó körözési eljárás egy olyan komplex eljárást jelent, amely büntetőeljárási, közigazgatási, hatósági eljárási, valamint rendészeti elemeket egyaránt tartalmaz. A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza és szétválasztja az egyes eljárási elemeket.

A honvédelmi és rendészeti bizottság a többségi véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most az írásban előre jelentkezett képviselőké a szó, úgyhogy a képviselő úrnak le sem kell ülnie, hiszen rögtön ön folytatja. Képviselő úr, öné a szó.

KULCSÁR JÓZSEF FERENC (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A most tárgyalandó törvényjavaslat tárgyát jelenleg a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény szabályozza, azonban a javaslat célja, hogy ezen törvény hatályon kívül helyezésével, és ahogyan a bizottsági véleményemben is elmondtam, a terület újragondolásával elhatárolja a körözési eljárások szereplőinek feladat- és hatáskörét.

Számos új fogalmat határoz meg a törvényjavaslat, amelyre már az első fejezetben is sor kerül. A korábbi "tárgy" fogalom helyett a "dolog" fogalom kerül alkalmazásra, tekintettel arra, hogy a dolog fogalmába nemcsak tárgyak tartoznak. Ugyanebben a fejezetben a körözés tekintetében is új fogalmat határoz meg, amely alapján egyértelműen elhatárolható a körözési eljárás és a körözés, így a körözés alatt az alábbiakat kell érteni. Személy esetén törvényben, holttest és dolog esetében jogszabályban meghatározottak szerinti döntés, valamint az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs és nemzetközi körözés. A körözési eljárás pedig az ismeretlen helyen lévő személyek és dolgok hollétének megállapítására, ismeretlen személyek, holttestek, valamint ismeretlen eredetű dolgok azonosítására irányuló eljárást jelent.

Fontosnak tartom kiemelni a körözési nyilvántartási rendszert, hiszen ez a körözési eljárás alapja. A törvényjavaslat pontosan és részletesen meghatározza a körözési nyilvántartási rendszer felépítését, tartalmi elemeit. Az adatközlői feladatokat a nyilvántartással kapcsolatban a rendőrség látja el. Külön nyilvántartásról rendelkezik a javaslat a körözött személyek, a körözött dolgok, az ismeretlen holttestek, valamint a talált dolgok tekintetében, hiszen mindegyik esetben más-más adatokat kell hogy tartalmazzon a nyilvántartás. Amint már említettem, a körözési eljárás alapja az adatok körözési nyilvántartásban való rögzítése, tehát amíg nem történik meg a nyilvántartásba vétel, addig a rendőrség nem kezdi meg a körözési eljárást. A közvetlen rögzítés szabályával felgyorsul a körözés elrendelésének menete, illetve pontosabban kerülnek rögzítésre a körözési adatok.

A talált dolgok tekintetében is egy új, egységes nyilvántartást hoz létre a törvény, és itt is rögzíti a rendőrség, illetve a jegyző feladatait. A jegyző veszi nyilvántartásba a talált dolgot, ezt a rendőrség honlapján közzéteszi. Ha nem történik meg a tulajdonosnak a talált dolog átadása, akkor a találó igényt tarthat rá; azonban ha ezzel a jogával nem él, akkor a jegyző egy év elteltével értékesítheti a talált dolgot; ha a talált dolog nem értékesíthető, akkor pedig megsemmisítésre kerül.

Az eltűnt személyekkel kapcsolatban is egy új szabályt vezetne be a javaslat. Az új polgári törvénykönyv a holttá nyilvánítást az eltűntté nyilvánítás megállapításához köti. Ennek értelmében az eltűntek azonnal bekerülnek a körözési nyilvántartásba. Ez azért nagyon fontos, mert így azonnal megindul az eljárás, és nagyobb az esély és a remény az eredményes felkutatásra. Az eltűnt személyekkel kapcsolatban még lényeges kiemelni, hogy a javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a médiaszolgáltatók segítségét igénybe veheti a rendőrség, ami nagyban hozzájárulhat az eredményes munkához.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció támogatja a T/11106. számú törvényjavaslatot, és kérem tisztelt képviselőtársaimat is, hogy szavazatukkal támogassák azt.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Harangozó Tamás az MSZP frakciójából jelezte, hogy innen, az előadói pulpitusról fog beszélni.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Röviden reagálva az államtitkár úr előbbi hozzászólására, szeretném mondani, hogy nekem sajnos vagy hál' istennek nem volt szerencsém személyesen részt venni a világhírű nagy ózdi nemzeti konzultáción, és ebből lehet, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében még bajom is lehet (Dr. Kontrát Károly: Elnök úr...), de arra azért nem válaszolt, államtitkár úr, hogy attól a magyar embereknek miért lesz jobb, ha 2 hónap után külföldi menekülteket nyelvtudás, helyismeret, mindenféle tapasztalat és kapcsolat nélkül önök kiraknak az utcára. Mi fog velük történni, államtitkár úr? Bűncselekmény áldozatai lehetnek, vagy bűncselekmény elkövetői lehetnek; erre nyilvánvalóan az államtitkár úrnak lesz majd lehetősége válaszolni a végén.

Az előterjesztő, illetve az előttem szóló kormánypárti felszólaló már hosszasan ismertette és méltatta a körözési nyilvántartásokról és a körözési eljárás lefolytatásáról szóló javaslatot. A körözési eljárás szabályozásának megújítása mellett felhozott érvekkel az MSZP is egyetért. Egy új, átfogó törvény megalkotásának szükségességét az adatvédelmi jog elmúlt évtizedben lezajlott fejlődése, a jogalkalmazási tapasztalatok és az alapvető jogok biztosa által e tárgykörben múlt hónapban közzétett számos hiányosságra rámutató jelentése is alátámasztja. Az előterjesztő által megfogalmazott megoldások megítélésünk szerint alapvetően előremutatóak és támogathatóak, azonban sajnos a törvényjavaslat tárgyalásakor is szembesülnünk kellett azzal a rossz kormányzati gyakorlattal, hogy az alapvetően támogatható előterjesztésekbe olyan vitatható rendelkezéseket is belecsempésznek, amelyeknek semmi közük az adott témához.

E törvényjavaslat esetében két ilyen elemre szeretném felhívni a figyelmüket. Az egyik egy kormányzati beismerés, persze nem nyílt és őszinte, egyetlen kormányzati szereplő nem mondta ki nyilvánosan, bocsánat, tévedtünk, bocsánat, rosszul számoltunk. Amint arra önök is emlékezhetnek, néhány hete itt, az Országgyűlésben interpellációt intéztem a belügyminiszterhez a személy- és vagyonőrök számára előírt kötelező továbbképzés témájában. Interpellációmban arra hívtam fel a figyelmet, hogy a jelenlegi formájában egyébként erősen kritizálható továbbképzési kötelezettségeket az előírt év végi határidőre képtelenség lesz a mintegy 80 ezer vagyonőrnek teljesítenie úgy, hogy április közepéig még a tananyagot sem hozták nyilvánosságra. Erre tekintettel többek között arra szólítottam fel a belügyminisztert, hogy módosítsák az év végi tarthatatlan határidőt. Természetesen akkor a Belügyminisztérium nem mutatott erre nyitottságot, interpellációmra épp az itt jelen lévő Kontrát Károly államtitkár úr csupán annyit közölt megnyugtatásul, hogy a képzések már elindultak.

Nos, hogy az akkori kormányzati kommunikációval szemben a tervezetthez képest valóban jelentős csúszásban van a továbbképzések megszervezése, éppen az előttünk fekvő törvényjavaslat igazolja.

(19.50)

A törvényjavaslat 46. §-a ugyanis a továbbképzések teljesítésére előírt december végi határidőt öt hónappal, 2014. május 31-éig tolja ki. Ezzel a módosítással legalább annak a veszélye elhárul, hogy év végén vagyonőrök ezreinek kelljen munkahelyük elvesztésétől tartaniuk az átgondolatlan kormányzati intézkedés miatt.

Orbán Viktor dölyfös, arrogáns kormányától már nem várhatjuk, hogy ilyen esetben beismerjék, hogy hibáztak, elszámolták magukat; ehelyett inkább arra bátorítjuk önöket, hogy ha már máshogy nem megy, akkor például a tengeri moszatok életét szabályozó törvényjavaslatba elrejtve, de legyenek kedvesek, korrigálják a vagyonőrök továbbképzését előíró jogszabályok többi anomáliáját is. Biztosítsanak fizetett szabadságot a tanfolyam és a vizsgaidők időtartamára, ne számítsanak fel tanfolyami díjakat azoknak, akik azon részt sem tudnak venni, hanem csak arra kapnak lehetőséget, hogy az interneten közzétett anyagokból készüljenek a vizsgákra.

Persze, ha igazán komolyan gondolnák a magán biztonsági szektor színvonalának emelését, akkor eleve nem ilyen pár órás, az érintett személyek által vegzálásként és pénzbehajtásként megélt továbbképzésről hoznának törvényt. Kormánypárti képviselőtársaim is jól tudják ugyanis, a területet egykori cégtulajdonosként különösen jól ismerő Pintér Sándor belügyminiszter számára pedig bizonyára nem kétséges, hogy valódi eredményeket a személy- és vagyonőrök szakképzési rendszerének megújításával és a tisztességes munkakörülmények megteremtésével lehetne elérni. Elsősorban nem a minimálbérért robotoló vagyonőrökkel szemben, hanem az őket alkalmazó magán biztonsági cégekkel szemben kellene minőségi követelményeket megfogalmazni, és azok betartását kikényszeríteni.

A törvényjavaslat másik figyelemre méltó eleme - aminek szintén semmi köze nincs a körözési nyilvántartásokhoz - a teljes kormány-tisztviselői és kormányzati ügykezelői állomány megbízhatósági vizsgálat alá vonásának megkezdése. Mint emlékezetes, a megbízhatósági vizsgálatról szóló törvénymódosítást még 2010 őszén fogadta el az Országgyűlés fideszes többsége, ami arra adott felhatalmazást a Pintér Sándor által irányított Nemzeti Védelmi Szolgálatnak, hogy a rendészeti dolgozókat eljárásuk során titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék, és az esetleges jogsértésért akár bűncselekmény elkövetésével is provokáljanak.

Sokáig nem kellett várni arra, hogy ismét bebizonyosodjon, hogy minden megszorítás, szigorítás, méltánytalanság, amit az Orbán-kormány a rendészeti dolgozók esetében bevezet, idővel a lakosság széles rétegeit fogja sújtani. Ezt láttuk a korhatár alatti nyugdíjak rendszerének teljes szétverésekor, ami emlékezetes módon a szolgálati nyugdíjrendszer elleni támadással kezdődött. Ez zajlik az egyes szakmák gyakorlóinak korporativista elvek mentén szervezett karokba kényszerítésével, ami a Magyar Rendvédelmi Kar felállításával kezdődött, és mára odáig jutott, hogy a pedagógusokat kényszerítik hasonló szervezetbe.

Ez a helyzet a megbízhatósági vizsgálattal is. Az Orbán-kormány a meglehetősen durva eszköz bevezetését 2010 őszén a rendőri korrupció elleni küzdelem népszerű célkitűzésével igazolta a lakosság előtt, azonban már tavaly nyáron egyértelművé vált, hogy ezt idővel az egész kormány-tisztviselői állományra ki akarják terjeszteni, és erről akkor törvényt is hoztak. Az előttünk fekvő törvényjavaslat megkezdi e szándék gyakorlatba ültetését, amelynek következtében a kormánytisztviselők széles rétege számíthat arra, hogy július 1-jével megbízhatósági vizsgálat és ezzel akár bűncselekménnyel provokálás célpontjává válhat, ráadásul azt sem tudjuk biztosan, hogy hol lesz ennek a folyamatnak a vége. Tegnap a rendészeti dolgozók, ma a kormánytisztviselők kerülnek célpontba; nem tudhatjuk, hogy a jövőben kikkel bővül még a totális ellenőrizhető és provokálható személyek köre.

Ezzel összefüggésben korábban is többször kifejtettük, és most ismételten szeretném leszögezni, hogy a korrupcióval szemben a lehető leghatározottabban fel kell lépni, és a korrupt személyektől mind a rendészeti, mind az államigazgatási szerveknek meg kell válniuk; ez vitán felül áll. Egyetértünk azzal, hogy szükséges a korrupció elleni harc eszköztárának újragondolása és megerősítése, azonban a megbízhatósági vizsgálat jelenlegi formájában történő kiterjesztése teljesen elfogadhatatlan és álszent megoldás. Önök a teljes államigazgatás totális ellenőrzését foglalják törvénybe, kivéve természetesen a milliárdos döntéseket meghozó minisztériumok csúcsán ülő politikai vezetőket, valamint az állami vállalatok fideszes vezetőit.

Múlt év nyarán is elmondtam: képmutató és vérlázító az a javaslat a magyar Közgép társaság időszakában, ahol Orbán Viktor udvaroncai nyerges vontatóval talicskázzák ki a közpénzeket (Derültség a Jobbik padsoraiban. - Mirkóczki Ádám: Ez már költészet.), ahol mára intézményesítették a korrupciót. Döbbenetes, hogy az a Fidesz szorgalmazza a kormánytisztviselők és ügykezelők titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyelését, amely az erre hivatott szervek helyett titkos magánmegbeszéléseken maga dönt arról, hogy ki és hol nyithat trafikot, mint ahogy fideszes képviselőtársuk le is bukott ezzel, amelynek elnöke nyíltan arról beszél, hogy ha akarták volna, akkor egyetlen baloldali pályázó sem lett volna a győztesek között. Olyan országban hangzik el ez a javaslat, amely a földmutyitól és a trafikmutyitól hangos, ahol szinte az összes jelentősebb beruházás mondvacsinált okokból közbeszerzés alóli mentesítéssel zajlik, ahol ha a miniszterelnöknek megtetszik egy épület buszozgatás közben, akkor annak elvételéről egyszerűen törvény hozható.

Önök köntörfalazás nélkül, mindenki szeme láttára élnek vissza az államhatalom eszközeivel, és szervezetten nyúlják le az országot, monopolizálják saját kezükbe gazdasági erőforrásait. Ilyen körülmények között, álszent módon, a már amúgy is rettegésben tartott kormánytisztviselők, ügykezelők fokozott ellenőrzésével, megfélemlítésével akarják azt a látszatot kelteni, mintha harcolnának a korrupció ellen. Szégyelljék magukat!

Csak megismételni tudom a múlt év nyarán megtett javaslatunkat. Ha valóban vissza akarják szorítani a korrupciót, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, akkor ne habozzanak, és ne a kormánytisztviselőket vegzálják, hanem a kormány tagjait, és az őket háttérből irányító oligarchákat, valamint az őket kiszolgáló politikai vezetőket tegyék a törvényjavaslat tárgyává.

Összefoglalva: üdvözöljük a körözési nyilvántartásokra és eljárásra vonatkozó szabályok korszerűsítését, helyes irányba tett lépésnek tartjuk, de keveselljük a törvényjavaslatnak a vagyonőrök továbbképzésére vonatkozó rendelkezését, ugyanakkor álszentnek, képmutatónak és ezért elfogadhatatlannak tartjuk a megbízhatósági vizsgálat kiterjesztésére vonatkozó javaslataikat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Józsa István tapsolva: Bizony! Ki kell adni a körözést.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Következik Mirkóczki Ádám képviselő úr, Jobbik.

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! (Dr. Józsa István: El kell kezdeni körözni. - Tállai András: Harangozó-mutyi!) Államtitkár úr is kifejtette az elején, hogy egy nagyon komplex javaslatról van szó, és az általános indoklásban is a következő mondat van, hogy a körözési eljárás egy komplex eljárás, amely tartalmaz büntetőeljárási, közigazgatási hatósági eljárási, valamint rendészeti elemeket egyaránt. (Dr. Harangozó Tamás kezet fog dr. Józsa Istvánnal, és távozik az ülésteremből. - Tállai András: Ez az MSZP szakpolitikusa: a szakpolitikus befejezte a beszédet, kezet fog, és elmegy.) Én igyekszem ez utóbbira szorítkozni, és próbálok csak a rendészeti kérdésekkel foglalkozni, szeretném azonban előzetesen leszögezni, hogy alapvetően egy nagyon fontos és nagyon támogatandó lépésnek gondoljuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Harangozó képviselőtársammal ellentétben én azzal most nem foglalkoznék, ami nem kifejezetten a körözéssel, illetve a rendészeti kérdésekkel kapcsolatos.

A körözési rendszer korszerűsítése elengedhetetlenül szükséges, elengedhetetlenül fontos. Számtalan sajnálatos példa bizonyítja az elmúlt időszakból - akár a közelmúltból, akár a távolabbi múltból -, hogy mennyire fontos most már érdemi módon hozzányúlni ehhez a területhez. Célszerű és indokolt is, és társadalmilag nagyon elvárható, hogy a rendőrség körözési tevékenysége során egy ténylegesen hatékony, ténylegesen előrelépő és a kor kihívásainak mindenben megfelelő rendszert alkossunk, legalábbis azokat a jogi kereteket megteremtsük, amelyek az érdemi mindennapokban pozitív előrelépést fognak hozni.

A jelenlegi rendszer sajnos - és különösen a személyi körözés része - nem kellően hatékony. Ezt az imént is említettem. Elég csak a híradókra visszaemlékezni, hogy hány olyan eltűnt személlyel kapcsolatban történt hetekig, hónapokig teljesen eredménytelen körözés, ami részben a jelenleg még élő jogszabálynak is köszönhető. Ezért is fontos, hogy ezt megváltoztassuk. Indokoltnak tartjuk, különösen a személyi eltűnés esetén, hogy az államigazgatási eljárás szabályain túl egyéb jogosítványokkal is rendelkezzen a hatóság. Nem maradhat a nyomozó hatóság előtt rejtve egy súlyos, élet elleni bűncselekménynek az elkövetése, csak azért, mert az eltűnésként kezelt eljárásban az államigazgatási eljárás keretei megkötik az eljáró hatóság kezét. Ez teljesen életszerűtlen, és kifejezetten negatív értelemben hat a jelenlegi rendszer szerint, ezért ezt fontosnak tartjuk megváltoztatni.

Mindazonáltal nagyon elfogadhatónak és abszolút támogatandónak tartjuk (Dr. Józsa István Mirkóczki Ádámra mutatva: Szövetséges!), hogy a nemzetközi példák alapján a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek, valamint a már jogerősen elítélt és a hatósági eljárásból magukat önkényesen kivonni igyekvők arcképét és a hozzájuk köthető adatokat a média segítségével a lakosság minél szélesebb részére rendszeresen bemutassák. Nem kell ecsetelni, hogy ez mennyire segíti, segítette a múltban is, és segítheti a jövőben is a hatóságok hatékony munkáját.

(20.00)

Megfontolandónak és a Jobbik mindenképpen támogatandónak, de a kormány részéről megfontolandónak tartunk egy olyan ügyet, olyan lehetőséget, amely számtalan nemzetközi példával alátámasztható. Történetesen, hogy a gyermekkorúak sérelmére elkövetett, szexuális indíttatású bűncselekmény elkövetőinek a fényképét a szabadulásukat követően a lakókörnyezetükben lévő oktatási-nevelési intézmények vezetőinek, illetve dolgozóinak bűnmegelőzési célzattal bemutassuk. Ilyen rengeteg példa van, főleg a tengerentúlon, az Amerikai Egyesült Államokban. És bizony a visszaesők esetében, illetve a leendő bűncselekmények elkerülése végett ez nagyon hatékony. Ugye, nem kell ecsetelni különösebben, hogy a pedofil elkövetők azért igen nagy százalékban visszaesők, bármilyen büntetést is tudnak a hátuk mögött. És történetesen, ha a hatóság, amely egyszer már elfogta és elítélte, tud róla minden adatot, az elkövetés körülményeit, tetteit, minden fontos dolgot, akkor ahová éppen megy, költözik ez az illető, akkor bizony nagyon fontos és szükségszerű, hogy azok az oktatási intézmények és a lakókörnyezet illetékesei tudjanak erről. Ez nem kis mértékben hozzájárulhat a bűnmegelőzéshez, tehát ez kifejezetten egy preventív eleme lenne a javaslatnak. Ezt majd igyekszünk módosító javaslat formájában benyújtani, és bízom abban, hogy a kormány ezt mérlegeli és támogatni fogja.

A törvényjavaslat 3. §-a részletesen szabályozza, hogy a személyi körözések esetén milyen adatokat tartalmazhat a körözési nyilvántartás. Itt is a hatékonyságra szeretnénk fölhívni a figyelmet. A Jobbik már többször utalt rá, többször beszéltünk már arról, hogy milyen szabályozás lehetne a hatékonyság szempontjából fontos. És itt megint szeretném fölhívni a figyelmet, hogy számos nemzetközi példa van arra az elemre, amit most mondani fogok. Korábban Magyarországon is volt. Én kifejezetten az FBI módszerét és bevett gyakorlatát szeretném hangsúlyozni. Mi azt szeretnénk, ha Magyarországon, vagy azt ajánljuk a kormány számára megfontolásra, hogy ha Magyarországon etnikai és szociokulturális hovatartozás alapján is vezetnének úgymond adatokat az elkövetők részéről. (Dr. Józsa István közbeszól.) Józsa képviselőtársam szeretne olyat is belelátni, amiről nincs szó, de én maradnék a példánál.

Ugye, az FBI-nál rasszjegyek alapján tartják nyilván a bűnözőket (Dr. Józsa István: Magyarországon ez megengedhetetlen.), és a különböző körözések esetében ez nem kis mértékben hozzájárul a hatékonysághoz és az időintervallum rövidítéséhez, amely idő alatt el tudják fogni adott esetben az elkövetőket. Magyarországon is, azért legyünk őszinték, ha létezne törvényi keretek közé szorítva, megfelelő törvényi garanciákkal a hatóságok kezében olyan jogosítvány, amely akár etnikai, akár szociokulturális értelemben a bűnelkövetőket nyilvántartaná (Dr. Józsa István: Felháborító! Felháborító!), az nem kis mértékben hozzájárulna a bűnüldöző hatóságok sikeréhez. Lehet ezt felháborítónak nevezni, lehet nem felháborítónak nevezni, nézzük meg a hatékonyságát! Ha egy bűnelkövetőt a hatóság köröz, mondjuk, egy, a társadalomra kifejezetten veszélyes személy esetében, azért nagyon nem mindegy, hogy a társadalmat úgymond a sajtóorgánumokon keresztül milyen módon tájékoztatja.

Ugye, amikor személyleírást adnak, ugyanerről van szó. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem listákról van szó, itt súlyos bűncselekményt elkövető bűnözőkről beszélünk. És nagyon nem mindegy, hogy annyit adunk meg egy bűnelkövetőről, hogy 40 éves vagy 20 és 30 év körüli, nem tudom, férfi, nagyjából 150, vagy részletesen, akár etnikai, akár szociokulturális értelemben a szokásairól, s a többi. Számtalan dolgot föl lehetne hozni, mindenki tudja, hogy miről beszélünk. Itt a többségi társadalom védelme kell hogy elsődleges szerepet játsszon, nem pedig az, hogy a bűnözőknek, főleg a súlyos, életellenes bűncselekményt elkövető bűnözőknek milyen emberi jogaik vannak. (Dr. Józsa István: Hagyja ezt abba! Ez nem méltó a Házhoz.) Úgy gondolom, hogy nem kérdés, miről beszélünk, és nem kell olyan dolgokat belelátni, amik nincsenek benne.

Ki kell emelni ugyanakkor, hogy támogatjuk azt a változtatást, hogy az eltűnt személyek körözése esetén ne kelljen megvárni az eltűnés észlelését követő 24 órát a nyomozó hatóságoknak a körözés elrendelésével, ahogy eddig. Ez teljesen egyértelmű, ahogy államtitkár úr is mondta, hogy mindenképpen a hatékonyságot és reményeink szerint az időintervallum rövidségét fogja eredményezni.

A hatálybalépéssel kapcsolatban pedig csak azt szeretnénk javasolni, hogy akkor lépjen hatályba ez a javaslat, amikor minden technikai feltétel adott, minden rendszer készen áll az átállásra. Mert addig hiába léptetjük hatályba, ha a mindennapi gyakorlatban nem fogja érdemben követni a célokat a munkavégzés a hatóságok részéről.

Nagyjából ennyit szerettem volna mondani, csak arra koncentrálva, ami nem szerepel a javaslatban, és amit próbálunk majd módosító indítványok formájában jobbítani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Józsa István: Ez botrány. Magyarország lejáratása.) Úgy van.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Zakó László képviselő úr.

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Két rövid észrevételt szeretnék az előterjesztéshez tenni. Az egyik. Egy kicsit csodálkozom azon, hogy a bűnözők adatai csak most válnak nyilvános adattá. Szerintem elég sok emberélet látja ennek kárát, hogy ilyen hosszú késedelembe estünk a törvényalkotás során.

A másik a 112-es segélyhívó számmal kapcsolatos. Tizenévvel ezelőtt itt az ülésteremben már szóvá tettem, hogy elég életképtelen a 112-es rendszer. Még most is elég sokat kell rajta reszelni. Gyakorlati tapasztalatom is van ezzel kapcsolatban, és közeli ismerőseim is megerősíthetik azt, amit most mondok. Ha valaki komoly bajba kerül, most elsősorban mentőkre van szüksége, és közvetlenül a régi jó 104-es számot hívja, érezhetően, érzékelhetően hamarabb érnek ki a segítséggel a mentősök, mintha a 112-n keresztül teszi meg mindezt. Ahogy olvasom az előterjesztésben, a 112-es telefonos érkeztetés mindenféle szoftverekkel meg kikérdezéssel, az előterjesztés szerint optimális gyorsaságú reakciók megtétele, még elolvasva is bonyolultabbnak gondolja az ember a rendszert, mint a közvetlenül az érintett szervek telefonon történő hívása.

Tehát 2013-ban, csak meg tudom erősíteni, a 104-es, mentők, vagy a 105-ös, tűzoltók vagy katasztrófavédelmi hívás érzékelhetően gyorsabb reakciót vált ki, mint a 112-n történő bejelentkezés. Ezen el kellene gondolkodni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Józsa István képviselő úr kétperces hozzászólása.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A kétperces az elhangzottakra történő reagálás. Én szeretnék tiltakozni a Mirkóczki képviselő úr által elmondottak miatt. Ugyanis véleményem szerint nem szabad ilyen rasszista megközelítésben szólni a magyar parlamentben. Ez egyszerűen felháborító. Úgyhogy kérem, hogy ezeket az alkalmakat kerülje el, még ha külföldi példákra hivatkozik, akkor is, mert ez sérti a Ház tekintélyét. Nem méltó a magyar parlamenthez, amiket mondott.

Köszönöm. (Egy fideszes képviselő tapsol.)

ELNÖK: Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Józsa képviselőtársamat biztosan megrónák, ha rögtön nem határolódna el bármitől, amit nem ért, és bármiféle lista szó elhangzik benne. Itt is erről van szó. Mirkóczki képviselőtársam arról beszélt, hogy például Amerikában, ahonnan önök az ukázokat kapják, ahová egyeztetésekre járnak az amerikai nagykövethez, ugye, a WikiLeaks kiszivárogatása alapján tökéletesen tudjuk, hogy mik és hogyan hangzottak el, az önök szellemi és anyagi mentorai, ott, Amerikában bizony vezetnek ilyen nyilvántartásokat.

(20.10)

Vezetnek a halálraítélteknek és akiken már végrehajtották a halálos ítéletet, a különböző, akár faji hovatartozásáról is listákat, elérhetőek az interneten. Ezeken persze lehet vitatkozni, de azt nem lehet mondani, hogy egy demokratikus országban erre ne lehetne lehetőség.

Amit Mirkóczki képviselőtársam elmondott, az tulajdonképpen azt a társadalmi igényt erősíti, hogy ha tisztában vagyunk azzal, hogy egyfajta bűnelkövetés esetében vagy a bűncselekmények bizonyos esetében kik azok, akik gyakrabban elkövetik ezt, akkor a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mondjuk, a pirézek követnek el egy bizonyos bűncselekményt nagy számban, akkor bizony megfelelő pirézellenes stratégiát kell felállítani.

Nyilván direkt sarkítottam ki ezt a kérdést, de azzal takarózni, hogy ez nem demokratikus, amikor a világon a legtöbb helyen ez alkalmazott módszer, hiszen a társadalmat ez védi meg, és egyébként azokat a közösségeket is, akik esetleg a különböző társadalmi csoportokból kerülnek ki, ezeket végre a magyar jogrendben is be kellene vezetni, és ezáltal megvédeni a magyar társadalmat az ilyen atrocitásoktól, és nem rögtön elhatárolódni, hanem meg kell hallgatni, hogy mi hangzott el.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nagyon-nagyon vékony mezsgyén mozgunk, nem javaslom, hogy ezt a vitát folytassuk, mert szóról szóra mérlegelnem kell, hogy mikor kérek meg egy képviselőt, hogy gondolatmenetét fejezze be; az én ízlésembe nem biztos, hogy minden belefér. Én mint piréz, kikérem magamnak az ilyen kétperces hozzászólásokat. Úgyhogy az a kérésem, előre figyelmeztetem Mirkóczki Ádámot, hogy óvatosan bánjon ezzel a témával.

Nagyon cinikusan közelítik meg, mert pontosan olyan mondatokat használnak, amire az elnöklő még azt a mondatot kiragadva nem mondhatja azt, hogy rendre utasítom önöket, de egyébként a szöveg egésze pedig pontosan tudjuk, hogy miről szól, súlyosan sért egyes társadalmi csoportokat, az én ízlésembe ez nem fér bele.

Mirkóczki Ádám képviselő úr kétpercese következik, Jobbik.

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Én nem érzem cinikusnak sem, itt egy nagyon fontos kérdésről beszélünk, és ha már megszólíttattam, akkor szeretnék két percben reagálni Józsa képviselőtársamnak.

Én egy költői kérdéssel indítanék. Ön itt elkezdett azonnal rasszista, sértő, kirekesztő meg nem tudom, milyen jelzőkkel illetni engem vagy minket vagy a felszólalásomat. Meg szeretném kérdezni, ha gondolja, vagy én szeretném, ha válaszolna rá, a következőkben felsorolt három ország bármelyike közül melyiket tartja rasszistának, kirekesztőnek, antiszemitának, akárminek: az Amerikai Egyesült Államokat, Izraelt vagy éppen Nagy-Britanniát? Ott ugyanis pontosan ilyen szabályozás működik.

És még egyszer mondom: nem tudom, mit látott bele vagy mit gondolt bele, nem neveztem meg sem társadalmi csoportot, sem etnikumot, sem nemzetet, sem vallást, sem semmit. Én súlyos, életellenes bűncselekményeket elkövető bűnözőkről beszéltem, azzal a kitétellel, hogy ez a javaslat nem nyilvános, ez a hatóságok számára pontosan, jól körülhatárolható, egyértelmű jogi keretek között szabályozandó adatkezelésről van szó. Tehát ebbe nem kell semmi olyat belelátni, amit nem mondtam. Értem én, hogy önnek vagy önöknek ez egy picit lételemük, hogy mindenhol farkast kell kiáltani, ott is, ahol nincsenek, de itt nem erről van szó.

Itt arról van szó, hogy hogyan tudjuk hatékonyabbá tenni a hatóságok, a bűnüldöző szervek munkáját. Azt gondolom, és ha valaki körbenéz a nagy magyar valóságban, a mindennapokban, akkor teljesen egyértelmű, hogy hogyan. És ne legyen senki álszent, tegye mindenki a szívére a kezét, elég, amikor egy szalagcímet elolvas akár egy újságban, akár egy híradóban, pontosan tudja mindenki, hogy kikről vagy éppen miről beszélünk egy-egy bűncselekménytípus esetén.

Én azt gondolom, hogy a hatóságok munkáját (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) akkor érdemes törvényi keretek közé szorítani, úgy, hogy az hatékony legyen. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Staudt Gábor képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Anélkül, hogy természetesen a levezető elnököt kritizálnám, mert ilyet soha nem tennék, azért...

ELNÖK: Ebben a pillanatban jelzem képviselő úrnak, hogy a Házszabály 49. §-a értelmében felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonom öntől a szót. Menjünk tovább! (Dr. Staudt Gábor: Még nem is mondtam semmit!) Staudt Gábor képviselő úr van bejelentkezve. Már önmagában ez a mondat elég ahhoz egyébként, a Házszabály értelmében a levezető elnök nem kell hogy végighallgassa egyébként, hogy milyen kritikai megjegyzést szeretne hozzáfűzni a levezető elnök működéséhez.

Zakó László képviselő úr következik, kétperces.

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm. Igen rövid leszek, csak hogy egyértelművé tegyem, hogy Mirkóczki Ádám képviselőtársam két felszólalással ezelőtt mit mondott. Ha egy faluban egy veszett kutya megharap valakit, és keresni kezdik a kutyát, segíti a kutya előkerülését vagy megtalálását, ha mondják, hogy fehér volt, komondor, vagy fekete puli volt.

Ennyi volt a mondanivalójának a lényege. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Staudt Gábor képviselő úr be van jelentkezve normál hozzászólóként. Az új Házszabály értelmében ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra képviselő úr a 49. § értelmében. Nézek igazgatóhelyettes úrra, hogy jól értelmezem az új Házszabályt, ugye? (Dr. Staudt Gábor: Meg se szólaltam! - Mirkóczki Ádám: Melyik mondata volt sértő?) Képviselő úr, abban a pillanatban, hogy elkezd az ülésvezető... (Dr. Staudt Gábor: Nem kritizálom, azt mondtam, hogy nem kritizálom! Azt mondtam, hogy anélkül, hogy kritizálnám a levezető elnököt!) És utána hogy folytatódott volna? Ezért kellett nekem közbevágnom. (Zaj, közbeszólások. - Dr. Staudt Gábor: Ez a demokrácia!) Ezért kellett közbevágnom.

Előre bejelentett felszólalóként be van jelentkezve Staudt Gábor. Megadom neki a szót, azzal a megjegyzéssel, hogy nagyon kérem, hogy ne feszegessék a tűréshatárát ebben a témában az ülésvezető elnöknek.

Staudt Gábor képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm. Akkor a normál hozzászólásomat szeretném megtenni.

Egy nagyon fontos téma kimaradt, és az elhangzottaktól teljesen különálló, és egy jogi problémát feszeget, viszont kérem államtitkár urat, hogy gondoljuk át közösen, és ez a holttá nyilvánításnak az eljárása. Ez a 34. §-ban kerül kifejtésre. Először logikusnak tűnt, amikor elolvastam, megmondom őszintén, hogy ha már egy rendszert felállítunk a körözésre és határozat születik az eltűntté nyilvánításról, abban az esetben a holttá nyilvánítás bírósági eljárása során kössük ehhez az ötéves időpontot, mert erről van szó, hogy egy eltűntté nyilvánító határozatnak meg kell születnie, és a jogerőre emelkedése után, ha eltelt öt év, akkor van lehetőség a bíróságon a halottá nyilvánításra.

Ez eddig - csak aki esetleg a jelenlegi szabályozást nem ismerné - úgy volt, hogy a Ptk. alapján a bíróság abban az esetben, hogy ha valaki legalább öt évig nem adott életjelet magáról, semmiféle információ nem merült fel azzal kapcsolatosan, hogy ő hol lenne és mit csinál, akkor a bíróság mérlegelhetett és halottá nyilváníthatta.

Úgy gondolom, hogy lehetnek olyan esetek, mert elsőre, ahogy mondtam, logikusnak tűnhet, hogy akkor megszületik ez a közigazgatási határozat, és utána öt évvel a bíróság meg tudja tenni a holttá nyilvánítást, de lehetnek olyan esetek, én is akár a sajtóhírekből, akár ismerősök elbeszélése alapján számtalan olyan esetet tudok, amikor nem történt meg az eltűntté nyilvánító határozat meghozatala, egészen egyszerűen azért, mert mondjuk, nem volt tudomása senkinek arról, hogy az az adott személy eltűnt. Csúnya dolog ezt mondani, de nem hiányzott senkinek, mert mondjuk, nem voltak közeli rokonai, és az, hogy ő eltűnt és nem fellelhető, senkinek nem tűnt fel.

Ebben az esetben, mondjuk, egy egyszerű példával élve, valakinek a rokonai külföldön élnek, ő egyedül él, nem tart kapcsolatot ismerősökkel, barátokkal, eltűnik, elhalálozik, nem fellelhető, és később ez kiderül, de nem indult meg az a közigazgatási eljárás és eltűntté nyilvánító határozat nem született, akkor ez alapján a bíróság akkor se fogja tudni holttá nyilvánítani, ha mondjuk, már hat éve eltűnt, de a közigazgatási határozat az eltűntté nyilvánításról nem született meg, és ezután még öt évet kell várni, hogy hivatalosan holttá nyilváníthassák, és ennek az összes polgári jogi következménye beállhasson. Tehát itt akár az öröklésről beszélhetünk, mint talán az egyik legfontosabb következményről, hiszen ha valaki nincs holttá nyilvánítva, akkor nem lehet kimondani - hogy ha egyébként nincs meg - a halálát, tehát ha a halál tényének bírósági megállapítása nem áll fenn vagy nincs halotti anyakönyvi kivonat.

(20.20)

Egy olyan csapdába kerülhetünk ezáltal, hogy valaki, akiről biztosan lehet tudni, hogy évek óta nem fellelhető és eltűnt, csak, ahogy mondtam, az eltűntté nyilvánító határozat nem született meg, még öt évig élőnek tekintendő, és minden egyéb jogviszony szempontjából élőnek tekintendő, csupán azért, mert a Ptk.-ba bekerül ez a módosítás, és a bíróságnak nem adjuk meg azt a lehetőséget, hogy bizonyos körben egyedi elbírálásban mérlegelhesse, hogy ezt az öt évet honnantól számítja. Erre terjesztettem be módosító javaslatot. Úgy gondolom, hogy bár az is érdekes dolog, hogy ez a régi Ptk.-t módosítja, a most hatályos 1959. évi IV. törvényt, de arra kérem az államtitkár urat, hogy vagy abban a formában támogassák, hogy így ne kerüljön be a Ptk.ba, vagy esetleg más módon próbálják, például kapcsolódó módosítóval vagy saját indítványokkal, bizottsági indítványi kérelemmel élve a kormánypárti képviselőtársaink megoldani ezt a helyzetet. Ne állhasson elő az, amit itt kifejtettem, hogy bizonyos esetekben, bár a bíróság megtehetné és a bizonyítékok rendelkezésére állnak ahhoz, hogy valakit holttá nyilvánítsanak, de amiatt, hogy a Ptk.-ban ezt kötelezően az eltűntté nyilvánító határozathoz kötik, és attól fogva várják el az öt év elteltét, ezután nem megállapítható, ennek ugyanis komoly polgári jogi következményei lesznek vagy lehetnek. Kérem, ezt a hibát korrigálják, mert higgyék el, hogy jobb lesz tőle a javaslat, és a valódi életben a valódi tapasztalatoknak sokkal jobban meg fog felelni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Nem látok több jelentkező képviselőt.

Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, hogy kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra. (Dr. Kontrát Károly: Igen.) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a honvédelmi és rendészeti bizottság támogatását, amelynek eredményeként általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Szeretném megköszönni Kulcsár József képviselő úr támogatását. Hozzászólásában értékelte a javaslat erényeit, céljait, eszközeit. Köszönöm a támogatását, és kérem, hogy a szavazások során is támogassa a Fidesz-KDNP-frakció a benyújtott törvényjavaslatot.

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője politikai lózungokkal tarkított, valótlanságokat tartalmazó, gyalázkodó hozzászólását visszautasítom. Sajnálatosnak tartom egyébként és jellemző az ő hozzáállására, hogy miután eldarálta a hozzászólását, nevetve elhagyta az üléstermet, és nem volt kíváncsi arra, hogy a parlament az általános vita során milyen következtetésekre jut, illetve a többi képviselőtársa milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben.

Ami a menekültekkel kapcsolatos hozzászólását illeti, ő az előző törvényjavaslathoz kanyarodott vissza a körözési törvényjavaslat tárgyalása során is. Azoknak, akikről ő beszélt, nincs idejük utcára kerülni, de nem is akarnak itt maradni Magyarországon, mert nem ez volt a fő úti céljuk. Ezt világosan látni kell.

Ami a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos véleményét illeti, az is teljesen megalapozatlan. A megbízhatósági vizsgálat rendszere jelenleg is működik. A mostani benyújtott szabályozás csak pontosítást tartalmaz az első körben azon munkakörök vizsgálatára, ahol a leginkább előfordulhat a korrupció. A megbízhatósági vizsgálat felügyeletét az ügyészség látja el. A rendőrségi törvény jelenleg hatályos 7. §-a is tartalmazza a megbízhatósági vizsgálat szabályait. Mondom, szomorú volt hallani Harangozó képviselő úr megalapozatlan és teljesen politikai lózungokat tartalmazó hozzászólását. Ha az ember arra gondol, hogy ő 2006 és 2010 között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban a miniszter politikai tanácsadója volt, és a 2008-as Portik-Laborc-találkozókra gondolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy ők szégyellhetik magukat, akik a maffiával szövetkeztek a választások törvénytelen befolyásolása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Mirkóczki Ádám képviselő úr hozzászólásával kapcsolatban a következőket szeretném elmondani. A pedofil elkövetőkre vonatkozó javaslata nem szabályozható a körözési törvényjavaslaton belül. A rendőrségi törvény alapján a körözött személy faji eredetére, vallási hovatartozására vagy szexuális magatartására vonatkozó adatokat csak akkor lehet kezelni, ha az összefügg a bűncselekménnyel, ebből fakadóan a körözési nyilvántartás a körözött személyek tekintetében tartalmaz ilyen adattartalmat, de ezt kizárólag csak akkor lehet felhasználni, ha relevanciája van a bűncselekmény feltárása során.

Zakó László képviselő úr hozzászólását köszönöm. Úgy gondolom, hogy minden feltétel adott lesz annak érdekében, hogy a 112-es rendszer teljes mértékű üzembe helyezése után ez a rendszer hatékonyan, eredményesen működjön, és gyorsan az őket felkereső segélykérők rendelkezésére tudjon állni az a megfelelő szervezet, akinek a segítségét kérik. Úgy gondolom, a kormány minden feltételt biztosít annak érdekében. De köszönöm a hozzászólását, korrektnek tartom.

Staudt Gábor képviselő úr a holtnak nyilvánítási eljárás szabályaival, illetőleg az eltűntté nyilvánítás szabályaival kapcsolatos álláspontját fejtette ki. Nagyon röviden azt szeretném elmondani, hogy a képviselő úr módosító javaslatát meg fogjuk vizsgálni.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm az Országgyűlésnek az általános vita során elhangzott véleményeket, különösen azokat a véleményeket, amelyek a törvényjavaslatot támogatták, és kérem, hogy a részletes vita során, illetőleg a szavazások során is támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Ahogy az előző napirendnél, itt is jelzem, hogy a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében az ülésnap végéig elnapolom az általános vitát, és akkor fogjuk majd lezárni.

Soron következik az egyes állami ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. T/11211. számon ismerhették meg a javaslatot.

Az előterjesztői expozé következik. Ha jól látom, államtitkári helycsere, Tállai András államtitkár úr képviseli a minisztériumot ebben az ügyben. Expozéra átadom a lehetőséget. Kontrát Károly államtitkár úrtól pedig búcsúzunk. Viszlát! (Dr. Kontrát Károly: Köszönöm szépen. - Elhagyja az üléstermet.)

Felszólalások:   249-277   277-307   307-321      Ülésnap adatai