Felszólalás adatai

Ez az alkalmazkodás és ez a tanulságlevonási folyamat tette szükségessé az úgynevezett abak-irányelv elfogadását, amely ezt a szabályrendszert foglalja egységes keretbe. A magyar jogrendbe való alkalmazkodást némileg árnyalja, illetve pontosabbá teszi, és fontosabbá is teszi az, hogy 2013. október 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank látja el a befektetési alapok és alapkezelők felügyeletét is immár. Ezért a magyar nemzeti banki törvény módosítása is szükségessé vált ennek a törvényjavaslatnak a keretében, és még néhány apróbb szabály rendezése és módosítása, illetve egyes társtörvények módosítása is szükségessé vált ennek a törvényjavaslatnak a keretében. De a legfontosabb gerince a törvényjavaslatnak az abak-irányelv átültetése a magyar jogrendbe. Az abak-rendelet megszövegezésében kiderült számunkra, illetve az abak-irányelv rendezi azt, hogy a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében hoz rendelkezéseket.

A másik fontos eleme ennek a törvényjavaslatnak, hogy ugyanakkor a letétkezelőket is szabályozza, az értékpapírok letéti őrzését, az ügyletek elszámolását, a nettó eszközérték-számítást, az alapkezelők ellenőrzését, és mindezt a két területet a befektetési alapok tekintetében azonos módon kezeli, és a befektetési alapok biztonságát szolgálja mindez a szabályrendszer. Illetve rendelkezik továbbá a befektetési jegyek forgalmazóiról is. Rögzíti a főbb befektetési piacokat, úgymint pénzpiaci eszközöket, kötvényeket, részvényeket, ingatlanokat, vegyes és úgynevezett speciális alapokat, valamint a felügyeleti szerveket is rögzíti, a könyvvizsgálót, a belső ellenőrzést és egyéb felügyeleti intézkedéseket. Jelesül a legfontosabb eszköz ebben a felügyeleti tevékenységben a Pénzügyi Stabilitási Tanács mint egy új testület, egy új intézmény megalkotása.

Rögzíti ugyanakkor a rendelet, illetve a törvényjavaslat a főbb befektetési alaptípusokat, a pénzpiaci eszközöket, például bankbetéteket, kötvényeket, részvényeket és a már említett speciális alapokat, illetve ingatlanbefektetési alapokat is. A befektetési alapok fajtáit rendezi a javaslat a visszaválthatóság alapján, nyílt, illetve zárt alapokat állapít meg, a befektetés védelme alapján pedig garantált, illetve védett alapokat különböztet meg. A garantált alapok a befektetésialap-kezelő és a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalhatnak garanciát. Az alapkezelő vállalását bankgarancia támasztja alá. A védett alap a befektetésialap-kezelő, a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan tehet ígéretet.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács mint új szabályozó szerv, illetve felügyeleti szerv megalakításáról rendelkezik a javaslat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank összevonásával a pénzügyi stabilitás fenntartása és erősítése is a jegybank feladatkörébe került az elmúlt év végén, mint ahogy az a Ház előtt is ismert.

(21.40)

A pénzügyi stabilitás három nagy feladatcsoportot jelent, ugyanakkor a jegybankhoz tartozik ezentúl a mikroprudenciális felügyelet is, amely az egyes intézmények stabilitásáért felel, és így biztosítja, hogy a háztartások megtakarításai és betétei biztonságban legyenek, valamint a Magyar Nemzeti Bank látja el ezentúl az úgynevezett makroprudenciális felügyeletet, amely a pénzügyi rendszer stabilitásáért és a gazdasági növekedésben játszott szerepéért felel. Továbbá fontos feladata a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak, az összevonással a pénzügyi fogyasztóvédelem is a Magyar Nemzeti Bankhoz került, ennek elsődleges célja az ügyfelek érdekeinek szem előtt tartása, hogy a pénzügyi céljaik megvalósítására a legmegfelelőbb pénzügyi szolgáltatást vagy terméket választhassák.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács feladata lesz a későbbiekben a közvetítőrendszer stabilitásának biztosítása, a kockázati tényezők, mint már említettem, lehetőség szerinti minél szigorúbb kiszűrése mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi piacok vonatkozásában, a rendszerkockázatok értékelése és a döntés ezen kockázati tényezők beengedéséről a rendszerbe, illetve a szükséges korlátok felállítása, valamint az európai rendszerkockázati testület és az európai felügyeleti hatóságok ajánlásainak, állásfoglalásainak nyomon követése, valamint a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési tevékenysége célterületeinek meghatározása.

Néhány számot engedjenek meg még arról, hogy milyen összegek kezeléséről van szó, mennyiben érinti ez a magyar pénzügyi rendszert. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége 27 tagja összesen több mint 6800 milliárd vagyont kezel, ezen belül mintegy 4500 milliárd forintot befektetési alapokban a múlt év végi adatok szerint. Tehát egy nagyon lényeges és fontos, a lakosság, illetve az egyéb pénzügyi befektetők életét, pénzügyi befektetéseit szabályozó eszközrendszer magyar jogrendszerbe történő átültetéséről, jogharmonizációjáról van szó alapvetően, egy olyan pénzügyi és jogi szabályozási eszközről, amely reflektál a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság hatásaira, igyekszik ezeket a kockázatokat kiszűrni a befektetési alapok világából, ezért mindenféleképpen támogatásra érdemes, és a KDNP frakciója támogatja a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen.