Készült: 2024.09.23.10:10:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

139. ülésnap (2000.05.04.), 42. felszólalás
Felszólaló Németh Zsolt (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:16


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH ZSOLT (MDF): Elnök Urak! Tisztelt Ház! A most tárgyalt ÁSZ-jelentés bemutatja azt a munkát, amelyet az Országgyűlés ellenőrző szervezete 1999-ben végzett. A jelentésből tájékoztatást kapunk az elmúlt évben folytatott ellenőrzésekről, a közpénzek felhasználásáról, a tapasztalt hibákról, hiányosságokról. Fontos megállapításokat találunk benne a tennivalókról, a hatékonyabb gazdálkodás érdekében megoldásra váró feladatokról.

A jelentés bemutatja, hogy az érintettek hogyan hasznosították munkájukban a korábbi ellenőrzések megállapításait, és végül: információkat kapunk az ÁSZ fejlődését, belső munkafeltételeit érintő kérdésekről. Mindezeket a jelentés célratörő, rövid és kulturált formában foglalja össze. Meg kell állapítanom, hogy az ÁSZ 1999. évi munkaterve jó volt. Az évenkénti kötelező ellenőrzési feladatokon túl olyan témákra koncentrált, amelyek fontosak, a lakosság széles körét érintették, illetve jelentős pénzügyi nagyságrendet képviselt. Ezek között szerepelnek az egészségügyi ellátásra, a vagyongazdálkodásra és vagyonnyilvántartásra, a csatornázási feladatokra, a főváros és kerületei közti forrásmegosztásra, a környezetvédelemre és annak hatékonyságára vonatkozó ellenőrzések.

Tisztelt Képviselőtársaim! Milyen tapasztalatok vonhatók le az ellenőrzésekből? Mit célszerű, ha minél hamarabb hasznosítana belőlük a kormány, az Országgyűlés? A pénzügyi rendszer és az államháztartás nagyobb mértékű reformja nélkül az ÁSZ-jelentésekben rendszeresen visszatérő hiányosságok nem oldhatók meg. Ennek következtében az ÁSZ-megállapításokkal kapcsolatban csak tüneti kezelésre van mód, a problémák újratermelődnek. Az államháztartási reform valójában leállt. Ezt a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek ismételten erőteljesen kézbe kellene vennie. Az MDF ugyanis a tb-alapok betagozódását a Pénzügyminisztérium alá nem tekinti annak, sőt ezt továbbra is ellenzi. A közpénzek felhasználásának ellenőrzését, az államháztartás hatékonyságát akkor lehetne igazán értékelni, ha egyértelműek lennének a szerepvállalások, illetve a feladatok az állam, az önkormányzatok, a civil szféra, a különböző tulajdonformájú üzleti és versenycégek között, beleértve ebbe az állami vagyon kezelését és a közhasznú társaságok működtetését is.

Régi probléma, de ez a feladatmegosztás ma nem áttekinthető. Továbbra is hiányoznak a központi költségvetésből nyújtott támogatásokhoz és egyéb bevételekhez kapcsolódó teljesítménykövetelmények - állapítja meg az ÁSZ, ami nagyon megnehezíti a számonkérést, és könnyen nemkívánatos jelenségekhez vezethet a közpénzek felhasználásában. Évek óta tapasztaljuk, hogy a költségvetés előirányzati oldalának a tervezési rendszere megújításra szorul. Már tavaly is szó volt arról, hogy a 2000. évi költségvetésben vissza kell térni a nullbázisú tervezéshez, ami sajnos nem történt meg. Ez a közpénzekkel való hatékony gazdálkodást nagymértékben korlátozza. Az MDF reméli, hogy a 2001. évi költségvetés során ebben már előrelépés történik.

A társadalombiztosítási alrendszereknél a finanszírozási gondok nem csökkentek, és a folyószámla-nyilvántartás s a többi miatt mindkét alap beszámolóját csak korlátozó záradékkal lehetett elfogadni. Ezek a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó nagyságrendű pénzügyi alapok gondos szabályozást igényelnének. Ma még nem látjuk át, hogy mit jelent ebből a szempontból e rendszerek adóigazgatás alá kerülése.

A következő évi költségvetésnél figyelembe kell venni, hogy a járulékrendszer - különösen az Egészségbiztosítási Alap - nem kiegyensúlyozott, így valójában ezek fenntartása más adókból történik. Az egészségbiztosítás helyzete az MDF véleménye szerint kritikus, és ebben megegyezik a véleménye az ÁSZ-jelentés szellemével. Ennek a rendszernek a finanszírozási gondjait ugyanis nem lehet megoldani anélkül, hogy ne lenne egy ésszerű, megfelelően egyeztetett és megtárgyalt egészségügyi reformkoncepció. Az egészségügyi reformot az is sürgeti, hogy az ellátórendszer fejlesztési céljainak meghatározásában részben a tulajdonosi megosztottság és a többcsatornás finanszírozási kényszerpályák miatt nem érvényesül egységes szakmai irányítás. A beruházások előkészítése általában nem megfelelő, a ráfordítások több milliárdos nagyságrendben meghaladják a tervezettet. Az egészségügyben nem képződik amortizáció az egyre drágább gépek és műszerek pótlására, ami ugyancsak sürgeti az egészségügy reformjának kialakítását és végrehajtását.

Az ÁSZ-jelentésből kiderül, hogy az önkormányzatok helyzete az állami támogatások folyamatosan csökkenő tendenciája következtében egyre kedvezőtlenebbül alakul. Átgondolást igényel az állami támogatási politika, ugyanakkor érdemes lenne megvizsgálni, hogy a helyi adóbevételek növekedési üteme miért lassú. Az a pótlólagos forrás, amit az önkormányzatok számára az önkormányzati vagyon értékesítése jelentett, lassan bedugul, tekintettel arra, hogy ezek a vagyonelemek elfogyóban vannak.

Az önkormányzatok szakember-ellátottsága és szakembermegtartó képessége erősen differenciált, különösen a kistelepüléseken korlátozott. Az MDF úgy véli, hogy ez súlyos problémát okoz az önkormányzatok irányításában és ennek következtében a magyar lakosság életében. Tehát részben erőteljes tanfolyami oktatást kellene nyújtani az önkormányzati dolgozóknak és talán a képviselőknek a számukra hiányzó tudásanyag megszerzésére, másrészt biztosítani kellene azokat a jövedelmeket és esetleg ehhez kapcsolódó anyagi jellegű előnyöket, amelyek a polgárok számára vonzóbbá teszik a munkavállalást az önkormányzatoknál, illetve ami nagyobb hűséget idézne elő az önkormányzati dolgozóknál.

Úgy véljük, hogy az önkormányzati stabil köztisztviselői kar kialakulását gátolja az is, hogy minden választás után végiggyűrűzik a szervezeten a politika, és ennek a folyamatnak sok felesleges áldozata is van. A szakmai problémák leküzdésének segítésére intézkedéseket kellene tennünk az önkormányzatok közötti együttműködési készség további javítására, ami hatékonyabb költséggazdálkodást is eredményezhet.

Sajátos, hogy az önkormányzatok vagyonáról nem adnak hiteles tájékoztatást az önkormányzati mérlegek és költségvetési beszámolók. Nyilvánvaló, hogy ez az állapot elfogadhatatlan. Aligha térne napirendre, mondjuk, az APEH afelett, ha hasonló megállapításokat kellene tennie a hazai vállalkozások vagyonával kapcsolatban.

 

(12.20)

 

A közvagyonnal kapcsolatos megállapítás az ÁPV Rt.-t érinti. Szigorú ellenőrzési megállapítást találunk a jelentésben, nevezetesen hogy az ÁPV Rt. működésének, saját vagyonnal való gazdálkodásának tervszerűsége nem, illetve csak korlátozottan volt megítélhető, míg az ÁPV Rt. finanszírozása a központi költségvetés folyamatos feszültségei mellett bőkezűen megtörtént. Tudomásom szerint ez a helyzet érdemben ma sem változott. Ismét el kell mondanom, hogy tíz évvel a rendszerváltozás után ez a helyzet elfogadhatatlan.

Végül: nagyon figyelemre méltó az a megállapítás, amit a közalapítványokkal kapcsolatban mond el a jelentés, nevezetesen azt, hogy ezek gyakorlatilag sajátos államigazgatási elosztási funkciót töltenek be, költségvetési támogatáson kívül más forráshoz, vagyonhozadékhoz csak jelentéktelen mértékben tudnak jutni.

Önmagában véve ez a megállapítás sem örvendetes, de ha hozzátesszük azt, hogy a pénzügyi tervezés gyakran formális, annak teljesülését csak ritkán elemzik, a közalapítványok nem rendelkeznek megfelelő szabályzatokkal, és a felügyelőbizottságok munkája sem érdemi, akkor meg kell állapítsuk, hogy ennek a kérdéskörnek is időszerű lenne a kormányzati áttekintése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Örvendetes megállapítása a jelentésnek, hogy a kormányzati szervezetek a jelentés szerint komolyan veszik az ÁSZ javaslatait, ajánlásait. Nagyon biztató, hogy az anyag tanúsága szerint az ÁSZ-javaslatoknak mintegy kétharmada hasznosult.

Mindezek ellenére úgy véljük, hogy a problémák, amiket a jelentés tartalmaz és amiket érintettem, súlyosak. A jelentést még komolyabban kellene venni, és a szükséges lépéseket, elsősorban az államháztartás rendszerének reformja, az egészségbiztosítás, illetve az önkormányzatok működése terén meg kell tenni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

 




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai