Felszólalás adatai

TASÓ LÁSZLÓ, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményét szeretném ismertetni a T/15887. számú törvényjavaslattal kapcsolatban. Először a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvénnyel kapcsolatban fejtem ki a véleményünket.

A törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésében átmeneti mentességekről van szó, melyek azért is érdekesek, mert alaphelyzetben a pályázatok első lépése mindig az, hogy meghatározzák a beruházások helyszínét, és ez mindig konkrét szokott lenni. E paragrafus (3) bekezdésében az előterjesztő megadja a támogatást egy olyan esetben, amikor a vízjogi létesítési engedély nincs összhangban az igénybejelentésben szereplő műszaki tartalommal. Nos, korábban ilyen esetekben szó nélkül kiszórták a pályázatokat, és nem kaptunk a bizottsági ülésen választ arra, hogy mi okozta a különleges elbírálást. Úgy néz ki, hogy mégiscsak vannak magasabb szempontok.

A 4. § 6. számú mellékletének 1/4. pontja esetében javasoltuk a jövőre nézve, hogy az igen jelentős nagyságrendű közpénzek felhasználásának hatékonysága miatt a szennyvízberuházásoknál legyen lehetőség pályázni a lakások bekötésére is. Ezáltal a rácsatlakozás kívánt százaléka is biztosítva lenne, ezenkívül minden más lényeges elvárás is teljesülne. Az említett pont alatt az előterjesztő támogatni kívánja plusz 10 százalékkal a 15 ezer fő lélekszámú településeket. Ez azért aggályos, mert korábban a közös beruházásokat, az értelmes összefogást és a társulásokat támogatták, nem kerültek hátrányba a nagyközségek és a kisvárosok.

Aggályosnak tartjuk a támogatások jelenlegi mértékét is, mert a korábbi kiegészítő támogatások jelentős részét megszüntették. Ezzel talán burkoltan az a cél, hogy csak azok az önkormányzatok tudjanak pályázni, amelyek rendelkeznek komolyabb saját erővel, esetleg az lehet még a cél, hogy a hitelnyújtásra ugrásra készen álló bankok újra és újra helyzetbe kerüljenek. Úgy néz ki, hogy minden egyes lépés testre van szabva.

A törvényjavaslat 1. számú mellékletében az önkormányzatok címzett támogatásait tartalmazó lista egyszerre több dolgot is elárul. Közhelynek tűnik, és többen elmondták már, hogy minden várakozást alulmúl a 4,6 milliárd forintos támogatás, amely címzett támogatásként ebben az évben az új indulókra érvényes.

A címzett támogatással megvalósuló beruházások ágazati megoszlását is aránytalannak tartjuk. A kulturális ágazat beruházásainak támogatása 6,5 milliárd forint, amiből mindössze 502 millió forint a tárgyévi. Fenntartással fogadjuk, hogy az egészségügyi célú beruházásokra alig több mint félmilliárd forinttal többet, 7 milliárdot szán az előterjesztő. Ebből a tárgyévi mindössze 621 millió forint. Természetesen nem a kulturális ágazatra szánt beruházások támogatását tartjuk soknak, hanem az egészségügyiekre esőt nagyon kevésnek. Nagyon furcsálljuk, hogy éppen most, amikor az egészségügy reformjáról szól az aktuális duma, történik ilyen rossz megosztás. Az a véleményünk, hogy a valahány lépések világában talán az új múzeumok és a könyvtárak építése egy kicsit várhatna, sokkal inkább kellene koncentrálni az egészségügyi intézmények, a kórházak bővítésére.

Külön megjegyzést érdemel, és szóltak már róla, hogy 393 pályázatból mindössze 76 plusz 2 részesült a kegyelemből, mert nyilvánvaló, hogy az előterjesztők újra az ismert rendezőelvük szerint válogatják ki a pályázókat. Azonban az meglehetősen furcsa, hogy a 78 beruházásból 11 beruházás valamelyik megyei önkormányzaté, ami közel 14 százalékos arányt jelent. Nehezményezzük, hogy a törvényjavaslat jobban preferálja a virtuális önkormányzatokat, mint a valóságos területtel rendelkező települési önkormányzatokat.

Ellenben minden olyan beruházási támogatással egyetértünk, amelyeket települési önkormányzatok valósítanak meg, mert kivétel nélkül minden önkormányzatnak és minden település lakosságának szüksége van azokra a fejlesztésekre, amelyek életkörülményeiket és esélyeiket javítják. A szövetség tagjai és a polgári kormány sohasem azt vizsgálták, hogy a településeken milyen választási eredményeket értek el, milyen színű az önkormányzat vagy a polgármestere, egyetlen rendezőelv létezik számunkra, mégpedig az, hogy minél több magyar ember éljen a XXI. századnak megfelelő körülmények között.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)