Készült: 2024.05.12.20:30:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

215. ülésnap (2005.04.19.), 28. felszólalás
Felszólaló Tasó László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Szociális bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:26


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TASÓ LÁSZLÓ a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Érdeklődők! A szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményét szeretném röviden tolmácsolni az 1997. évi LXXXIII. törvénnyel és más, az egészségüggyel összefüggő törvényekkel kapcsolatban, és megjegyzem én is, hogy néhány dologban hasonlítani fog az előttem szóló Bartha László képviselő által tolmácsolt véleményhez is.

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy szerettünk volna időt kapni arra, hogy jobban áttekinthessük az előterjesztés anyagát, s megmondom őszintén, egy kicsit ez bosszantó volt. Azért is szerettünk volna időt kérni erre, mert azonnal kitűnt, hogy a javaslatnak vannak olyan elemei, amelyeket minden fenntartás nélkül tudnak támogatni képviselőtársaim. Ilyenek a termékek és a szolgáltatások, valamint az egyes ellátások támogatása, azok elszámolási rendjének módosítása, az érintettség szabályozása, a szakellátási kötelezettségről szóló módosítások. Előzőekre véleményem szerint is szükség volt, és a rövid tájékozódás után is támogatni tudták.

Ellenben, amikor a javaslat előterjesztőjének képviselője felhívta a figyelmünket, hogy a javaslatban újraszabályozott elemek érintik az előző évhez képest - ő úgy mondta - 2 milliárd forintról 45 milliárd forintra, vagyis 22,5-szeresére emelkedő úgymond piacot, akkor derült ki, hogy bizony az aggályaink nem hiábavalóak. A nagyon is piacorientált kormány, úgy tűnik, már a korábbiakban is közpénzpiacnak tekintette a költségvetés egyes tételeit, ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni az előterjesztés első részét. Aggályos az is, hogy első olvasatra úgy tűnik, az egészségügyi szolgáltatók köre változik, akár jelentősen bővülhet is, de azt később furmányos módon egy másik rendelkezéssel szűkítik. Ezenkívül úgy tűnik, hogy minden más, fontos információt külön jogszabályokból tudunk majd meg, s a tisztelt Országgyűlésnek a jövőben nem lesz hozzá semmi köze. A kormány vagy a tárca minisztere jogosult az érdemi meghatározásokra, ami azért is tűnik aggályosnak, mert korábban a szabályozások előkészítését láthatta a tisztelt Ház is, most kiveszik a látóköréből.

Számos alkalommal tapasztaltuk a ciklus eddig eltelt időszakában, hogy a költségvetés tételeinek összessége különösen a jelenlegi kormány esetében kvázi közpénzpiacot jelent, ezért nagyon fontos rá odafigyelni. Az említett 2 milliárdról 45 milliárdra felszökő piaci lehetőség pedig a gyógyászati segédeszközök állami támogatásából, gyógyászati ellátások támogatásából, egyes, újonnan bevezetésre kerülő többlettámogatásokból, forgalmazási, javítási és kölcsönzési támogatásokból is áll. Ezért félő, hogy a nagy hatalmú gyógyszergyártók és a forgalmazó lobbi esetleg megzavarja a döntéshozók éleslátását. Ezért a rövid felkészülési idő miatt tovább erősödtek aggályaink, amelyeket eloszlathattak volna akkor, ha támogatják kérésünket, és adnak lehetőséget arra, hogy az előterjesztést áttanulmányozhassuk.

Tovább növelte a kételyeinket az általános indokolásban, hogy az árak és a díjak egységesítésével kapcsolatos érvelés, amely az első hallásra támogatható is lenne, egy picit sántít. Ez ugyanis az Országgyűlés látóköréből először kivonja a támogatásokkal igénybe vehető szolgáltatások további szabályozását, és nem tartja szükségesnek törvényi szinten szabályozni, hogy a szakrendelések, a gyógyászati segédeszközök milyen feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatóknál szolgáltathatók ki egészségügyi ellátás keretében.

A kisebbségi véleményt és annak szükségességét - amelyet elsősorban az előterjesztés megismerésére kapott, indokolatlanul kevés idő váltott ki - megerősítette, amikor a kormánypárti oldalról a sürgősség és az azonnali beavatkozás fontosságáról érveltek. Megjegyzem, ugyan volt hasonló vélemény, de mégiscsak akadt az adatvédelmi biztosnak olyan aggálya, amelyet ki kellett volna jobban bontani.

Összegezve: a törvényjavaslatot legalább két részre kellett volna osztani, és azt gondolom, hogy érezhető változtatási szándék mentén erre lett volna lehetőség. Mint ahogy említettem: a több éve esedékes pontosításokat, a kiterjesztést pedig feltétel nélkül támogatta volna a bizottságunk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai