Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem fogom kihasználni a 30 percet, mert egy technikai jellegű megállapodásról van szó, aminek a politikai relevanciája ugyan létezik, de természetesen nem ez a meghatározó eleme ennek a megállapodásnak, hiszen nincs másról szó, mint a múlt oly sok bűne közül az egyik, egyébként kisebb horderejű bűn elvarrásáról. Ahogyan sok más esetben is, a mi generációnknak adatott az a feladat, hogy az ország kommunista-szocialista múltjából fakadó sok negatív és káros következményt megpróbáljuk kijavítani, elhárítani. Örvendetes, hogy itt nem egy érdemi ügyről van szó, hanem egy olyan jogtechnikai hibának az örökségéről, amelyet ezzel a megállapodással mi teljesen megnyugtatóan rendezhetünk.

Tisztelt Ház! Ennek értelmében Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a diplomáciai ingatlanok jogi helyzetének kölcsönös rendezéséről szóló jegyzőkönyv aláírása véleményünk szerint illeszkedik a kormány programjába, amely kiemelt jelentőséget tulajdonít a szom­szé­daival, valamint a visegrádi csoporttal, így Lengyelországgal ápolt kapcsolataink erősítése irányába.

A magyar-lengyel kapcsolatok kétoldalú, regionális, valamint multilaterális nézőpontból is meghatározó szerepet kapnak külpolitikánk alakításában. Célunk, és ebben talán egyetértés van az Országgyűlésben helyet foglaló pártok között, hogy a Lengyelországgal fennálló kapcsolatainkat a jövőben is problémamentesen fejleszthessük. Szorosan ebbe a célrendszerbe illeszkedik a jegyzőkönyv aláírása, amely­nek célja a korábbi szerteágazó és jogvitáktól sem mentes helyzet végleges rendezése úgy, hogy az egyik fél részéről sem igényli pótlólagos költségvetési forrás bevonását.

Miről is van szó, tisztelt Ház, ebben az ügyben? Évtizedekkel ezelőtt született egy megállapodás a Magyar Népköztársaság és Lengyelország között, amely arról szólt, hogy két-két, állami tulajdonban lévő ingatlant átenged egymásnak a két ország diplomáciai használatra, azonban a nagy kommunista barátság jegyében a jogi részletek tisztázását, például annak vonatkozásában, hogy ez a megállapodás milyen időtartamra szól, nem rögzítették, és azóta fennáll egy teljesen bizonytalan jogi helyzet az akkori megállapodás értelmezése körül.

A jelen megállapodás arról szól, amit idén júniusban írt alá Waszczykowski lengyel és Szijjártó magyar külügyminiszter úr, hogy ennek a két-két ingatlannak, tehát összesen négy ingatlannak a jogi státuszát rendezzük, méghozzá olyan, mind a két fél számára veszteséget nem okozó és megnyugtató módon, hogy egyszerűen kicseréljük az ingatlanok tulajdonjogát, magyarán a meg nem határozott időre szóló használati jogot továbbfejlesztjük egy teljes körű tulajdonjoggá.

(9.50)

Így Magyarország két értékes ingatlanhoz jut a lengyel fővárosban. Lengyelország pedig hasonlóképpen itt Budapesten jut hozzá, kerül birtokába két rendkívül értékes ingatlan. Mi úgy látjuk, hogy ez a megállapodás minden fontos tekintetben paritáson alapszik, és egyik fél számára sem okoz veszteséget. Mi több, egy nagyon fontos előrelépés lehet a kétoldalú kapcsolatokban is, hiszen gyakorlatilag ez az egyetlen olyan eleme az egyébként kiváló magyar-lengyel kapcsolatrendszernek és barátságnak, amely­ben, ha nem is vita, de egy értelmezésbeli különbség fennállt az elmúlt években, és ez rendre felszínre is került, és ha nem is érdemben, de mégiscsak terhelte vagy körbevette az egyébként konstruktív és minden szempontból előremutató párbeszédet.

Tisztelt Ház! A kormányzati célokhoz és feladatokhoz történő illeszkedés másik kiemelendő eleme a Külgazdasági és Külügyminisztérium azon törekvése, hogy a fogadó országokban a politikai kapcsolatok szintjéhez és az adott ország ingatlanpiaci viszonyaihoz igazodva a magyar tulajdonú vagy használatú ingatlanokat a lehető leggazdaságosabb módon hasz­nál­juk ki, fejlesszük, vagy szükség szerint reloká­ció­jukról gondoskodjunk, tehát egy ingatlanrendezési tágabb koncepció keretébe is illeszkedik ez a lépés. A jegyzőkönyv rendelkezéseinek értelmében a kölcsönösség jegyében az érintett ingatlanok teljes körű tulajdonjoga a varsói magyar diplomáciai épületek tekintetében a magyar államra, míg a budapesti lengyel diplomáciai épületek értelemszerűen a lengyel államra kerülnek átruházásra.

Az előbb említett ingatlanok tulajdonjogának rendezése révén úgy a magyar, mint pedig a lengyel fél számára egy tiszta jogi helyzet teremtődik, amely a tulajdonjogot illető valamennyi bizonytalansági elem kiküszöbölése által hozzájárulhat a történelmi lengyel-magyar barátság további megszilárdításához. A jegyzőkönyvet aláíró felek a kétoldalú kapcsolatok fenntartásának és gyakorlásának megkönnyítése érdekében kölcsönösen mentesíteni kívánják egymást az ingatlanok használatából eredő minden adó és díj megfizetése alól.

Mindezek alapján tisztelettel kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot, mert az minden tekintetben szolgálja Magyarország érdekeit, és egy fontos jogi, valamint gyakorlati probléma kiküszöbölését eredményezheti egy számunkra oly privilegizált és fontos kapcsolatrendszerben, mint a magyar-lengyel. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget.