Felszólalás adatai

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is Szabó képviselő úrnak szeretném megjegyezni, ugyan most nincs itt, de gondoltam, hogy ha még itt lett volna, elmondtam volna az ő szemébe is, hogy nagyon jól megjegyzett bizonyos kifejezéseket, amelyeket úgy lehetne összefoglalóan elmondani, hogy tapasztalatlan, érzéketlen, luxuskormány által kapkodva összehozott, kártyavárként összeomló költségvetésről van szó, amit most tárgyal a parlament.

Ezt azért is lehet jól megfogalmazni, mert ha az ÁSZ-jelentésnek bizonyos lényeges mondatait kiragadjuk, ami a költségvetés kockázatáról szól és a hiánycél megjelöléséről, akkor el kell fogadnunk, hogy az ÁSZ eléggé tapasztalt és jártas a véleménynyilvánításában, hiszen ezeket leírta az elmúlt években többször is. (Kovács Tibor: Főleg a Fidesz-kormány idején!) És ha visszaemlékszünk arra, hogy azok a hiánycélok, amelyeket a Medgyessy-kormány, amelyik szakértő kormánynak nevezte magát, összeállított, vagy akár ha a tavalyi költségvetés összeállításánál nézzük az idei évet, látjuk, hogy mindig megbukott, mindig annyira alultervezték ezt a hiánycélt, ami egyszerűen tarthatatlan volt, és nem tudta a kormányzat betartani.

Akkor most miért ne mondhatná azt az ellenzék, hogy ez a költségvetés, amelyet önök alkottak, és ilyen állami számvevőszéki vélemény van mögötte - ráadásul mindannyian látjuk, hogy vannak olyan költségvetési sarokszámok, ahol nincsenek is számok, csak pontok vannak, amiből ki tudja, hogy milyen számok fognak kisülni a költségvetés elfogadásának a végére -, hogyan lehet így egyáltalán egy éves költségvetést tervezni.

Én azt gondolom, hogy amikor Szabó Zoltán képviselő úr azt mondta, úgy fogalmazott nagyjából, felírtam, hogy nem kellene az embereket ostobának nézni, vagyis ostobának nézni a választókat, én azt gondolom, hogy ez igazából az önök kormányára és önökre vonatkozik. Beállítani így egy költségvetést...! Ezt lehet látni, hogyha mindenki otthon egy családi költségvetést készít, akkor nagyjából meghatározza azokat a számokat, amiből az éves költségvetését, a bevételeit létre tudja hozni, és ahhoz képest fogja kikalkulálni a kiadásait; szerintem egy ország költségvetése sem más, csak nagyban, kicsit bonyolultabb rendszer, mint egy családi költségvetés. Én úgy gondolom, hogy felelőtlen az a család, az az apa és az az édesanya, aki lényegesen többet költ, mint amennyit egyáltalán bevételként realizálni tud, és úgy tűnik, hogy önök borzasztóan felelőtlenek, borzasztóan felelőtlenek, mert a költségvetésben meghatározott 1533 milliárd forint hiány borzasztó magas, és ezt a hiányt valakinek ki kell fizetni. Kinek kell majd kifizetni ezt a hiányt? (Dr. Wiener György: Elmondom!) Wiener képviselő úr majd biztos el fogja tudni mondani.

Én úgy gondolom, hogy ez az a hiány többek között, amiből az állam adóssága ilyen drasztikusan felugrott, több mint 13 ezer milliárd forintra. (Dr. Wiener György: Tizenkettő!) Nekem van három gyerekem, képviselőtársaim, öten vagyunk a családban, ez azt jelenti, ha lefordítom a családomra, hogy nekem van 6,5 millió forint adósságom, amit részben önök növeltek meg drasztikusan. Én azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, és azért is elfogadhatatlan, mert emögött nem látszik semmiféle kormányzati gazdasági koncepció.

(18.20)

Szeretnék visszautalni még egyszer arra, amit ma már egyszer megtettem, hogy a 2002-es kormányváltásnál - vissza lehet lapozni a parlamenti jegyzőkönyveket, a bizottsági jegyzőkönyveket - mit nyilatkozott Medgyessy miniszterelnök úr és a pénzügyminisztere: hogy a gazdaság jó állapotban van. Vannak tartalékok. Lehet az ígéreteket törleszteni. Ki lehet osztani a száz lépés programokban azt a pénzt, amit az előző kormány takarított meg és forgatott meg. (Dr. Wiener György: 409 milliárd!) Elnézést, Wiener képviselő úr, szót lehet kérni. Addig lapozza vissza a 2002-es jegyzőkönyveket, hogy Medgyessy miniszterelnök úr, László pénzügyminiszter úr miket nyilatkozott ott a pulpituson Kuncze elnök úrral együtt: hogy lehet osztani a pénzt, lám, mert a Fidesz jól gazdálkodott, megy a gazdaság, az emberek, a vállalkozók önbizalommal voltak tele, és van pénz. Képviselő úr, innen indul az alaphelyzet. Önök eltöltöttek kormányon három és fél évet. És hova jutottunk? Szabó képviselő úr tőlünk kéri a megoldást, hogy a Fidesz ne csak költekezzen, hanem mondja meg, hol a bevételi oldal. Olyan szépen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy harmadik osztályban az általános iskolás gyerekek is megtanulják, hogy van a bevétel mínusz kiadás, ott a hiány. De azt a hiányt vissza kell fizetni, mint mondtam.

Igazából ebből a mai beszédemből még az önök szavahihetőségét szeretném kihozni. Az idegenforgalom részben az a szakterület, amivel foglalkozom, és minden évben elmondtuk, csak visszaidéztük az előző minisztereket, hogy mit mondott Kiss Elemér miniszter úr, akit már lehet, hogy önök el is felejtettek, hogy a miniszterük is volt. Azt mondja: tervezzük fenntartani az éves támogatási lehetőségeket legalább az értékállóságig. Tervezzük az adójogszabályok módosításával kedvezőbb adófeltételek megteremtését. Ugyanezt elmondták utána itt az államtitkár urak is. De nézzük, mi is a valóság!

A valóság az, hogy az Orbán-kormány idején 2001-ben és 2002-ben, amit önök nagyon kritizálnak, a kétéves költségvetésben a turisztikai célelőirányzatra volt 59,2 milliárd forint. Ha összeadjuk az önök áldásos négyéves tevékenységét ebben az ágazatban, ha még belerakjuk azt a 6,5 milliárd forintot, amit jövőre EU-forrásként is ideterveztek - tehát legyünk jóindulatúak -, akkor is csak 51,5 milliárd forint. Tehát önök négy év alatt nem fordítanak annyit erre a kiemelt ágazatra! Mert kormánypárti képviselőtársaim helyesen mondják, hogy a turizmus az egyik kiemelt ágazat, mert olyan produktumot termel és olyan hatása van más gazdasági ágazatokra, ami lényegesen növeli a hatékonyságukat, ráadásul minimális importigénye van, ráadásul olyan, külföldön megtermelt jövedelmek realizálódnak Magyarországon, amelyek minket gazdagítanak, magas a foglalkoztatási igénye, tehát egy kiemelt terület - de önök annyira értékelik csak, hogy négy év alatt nem költenek rá annyit, amennyit a Fidesz-kormány költött rá kettő év alatt.

Mi történik? Önök folyamatosan kritizálták a Széchenyi-terv gyógy- és wellnessturisztikai fejlesztéseit. Nem akarok személyeket mondani, de tudnék mondani sokat, és újságcikkeket is. Most mi történik? Önök hároméves vajúdás után elfogadják a turisztikai stratégiát, hurrá, nagyon jó, szükség van rá. És mi történik? Hát a turisztikának az a fő prioritása, a gyógy- és wellnessturizmus, amit önök gyaláztak és szidtak két éven keresztül. (Dr. Wiener György közbeszólására:) Be tudom bizonyítani, Wiener képviselő úr, ha kell, még televízióból is archív felvételeket fogok hozni, hogy miket nyilatkoztak. De nem is ez gond még, hanem az a másik probléma, ami itt elhangzik a parlamentben, a miniszter úrtól, az államtitkár úrtól, hogy önök 100 milliárd forintot költenek a turizmusra, az önök kormánya alatt 100 milliárdot. Erről is jegyzőkönyvek vannak, három hete hangzott itt el.

Szeretnék felolvasni egy levélre adott választ, amelyben azt a kérdést tettem fel a miniszter úrnak, hogy legyen szíves, mondja már meg, hogy 2003. január 1-től - amikor a költségvetést már önök tervezték és önök fizették - 2005. augusztus 1-ig mennyi pályázatot bíráltak el, mekkora összegben és mennyit fizettek ki. Tehát 100 milliárd forintról van szó itt a parlamentben, 100 milliárdról beszélnek a televízióban, 100 milliárdról az újságíróknak, amit le is írnak. Erre mi az igazság? Fölolvasom: a bírálóbizottsági javaslatok alapján meghozott miniszteri döntésekkel támogatásban részesült 1504 darab pályázat 10,8 milliárd forint értékben. Hol van ez a 100 milliárdhoz? És kifizetésre került 5,6 milliárd. Na, tisztelt képviselőtársaim, az önök szavahihetősége ennyit ér! Az ennyit ér. Ezt csinálják a választókkal négy éve.

Nem akarom az önök választási ígéreteit felolvasni, mert az is itt van, nem akarom a kormányprogramot felolvasni, mert az is itt van. Az a gyalázat ebben, hogy önök szemrebbenés nélkül felállnak, és elmondják itt a magyar választópolgároknak, hogy mit csinálnak. Közben a tények, a valóság teljesen más.

Én úgy ítélem meg, hogy ez a mostani költségvetés is úgy meg fog bukni, mint ahogy ez a kártyavár összeomlott, amit itt bemutatott Tállai képviselőtársam, és úgy, ahogy az elmúlt három évükben többször kellett módosítani azt a hiánycélt, amit önök alkottak meg.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)