Felszólalás adatai

Miért kérjük, a Kereszténydemokrata Néppárt is miért kéri az országgyűlési határozattervezet támogatását? Azért, mert ez a szerződéstervezet, ez a szöveg semmilyen tekintetben a gazdasági szuverenitást nem korlátozza, és az a mozgástér, amit a kormány gazdaságpolitikája számára rendelkezésre bocsát, az kellőképpen elegendő ahhoz, hogy Magyarország a versenyképességét megőrizze. Ennek a bizonyítéka az, ami már a gazdasági bizottság elnökének beszámolójából is elhangzott, hogy Magyarország önként vállalt többet vagy önként vállalt hasonlóakat, mint amelyeket a költségvetési paktum ebben a szerződéstervezetben rögzít a szerződő felek számára.

Hiszen önként vállalt többet azzal, hogy a strukturális hiányt a 2012. évre, ahogy a költségvetés tervezetében is van, és a strukturális átalakítás mértékét 2 százalékkal vitte le, és ez ma már itt a Házban elhangzott. Ha arra a két legfontosabb pontjára koncentrálunk a szerződésnek, amely a költségvetési paktum maga, tehát a 3. cikk b) pontja és majd a 4. cikk, itt az legfontosabb kérdés, hogy az államháztartás éves strukturális egyenlege megfeleljen a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott országspecifikus célkitűzéseknek.

Amikor pedig a stabilitási és növekedési paktumról van szó, akkor itt kétfelé válik a történet, hiszen az eurózóna tagállamai stabilitási programot készítenek, a nem eurózóna-országok pedig ugyebár konvergenciaprogramot készítenek. De ez az országspecifikus középtávú célkitűzés Magyarország tekintetében maga a konvergenciaprogram. Tehát a konvergenciaprogramban vállaltak ebben a pillanatban is - ha ehhez a szerződéshez Magyarország csatlakozna mint eurózóna-tagállam - teljesítve volnának, és teljesítve vannak úgy is, hogy nem vagyunk az eurózóna tagjai.

A második részét megvizsgálva, ami pedig nem a hiány, hanem az államadóssági kritérium, ott úgy fogalmaz a szerződés, hogy amennyiben az államadósság meghaladja az úgynevezett 60 százalékos referenciaértéket, azt a szerződő fél a fő szabály szerint évente átlagosan egyhuszad résszel csökkenti. Ebben a tekintetben is Magyarország vállalása megfelelt 2011-ben ennek a kritériumnak. Tehát itt sem csökken a mozgástér, hiszen ha úgy tekintjük a magyarországi elszámolást, hogy az euróban történt meg, akkor a magánnyudíjpénztárak államkötvényeinek bevonásával csökkentve az államadósságot, körülbelül azon az árfolyamon 4-5 milliárd euró közötti csökkenést ért el Magyarország, ami a durván 80 milliárd eurós államadóssághoz képest az egyhuszadnál is jelentősen erősebb mérték.

Az más kérdés - hozzá kell tenni természetesen a tényszerűség és a számviteli hűség kedvéért -, hogy az euróelszámolás és az euróárfolyam megváltozása miatt mint nem eurót használó ország ez a mutató az év végére másként alakult. De ha Magyarország az eurózóna tagja lenne ezekkel a mutatókkal, akkor a mai gazdasági helyzetben is teljesítené ezt a bizonyos kritériumot.

Azt mutatja tehát mindez bizonyítottan és tényszerűen, hogy Magyarország képes ebben a mozgástérben a gazdaságpolitikai törekvéseit megvalósítani, nem csökkenti a szerződéshez való csatlakozás ezt a bizonyos mozgásteret, az önrendelkezést, a szuverenitást. Nem csökkenti azért sem, mert ezek a bizonyos, a költségvetési paktumban megfogalmazott kritériumok csak az eurózóna tagországaira vonatkozóan lépnek életbe a szerződés életbe lépésével, ami egy külön mechanizmus, 2013. január 1., de ha a 12 eurót használó tagállam már korábban leteszi a maga névjegyét, az hamarabb is lehet.

Ezért kérjük tehát az országgyűlési határozat támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)