Felszólalás adatai

Fontos esemény ez az egész térségünk szempontjából, Közép-Európa szempontjából. Fontos esemény ez Európa újraegyesítésének az útján, amelyet még nem fejeztünk be. Fontos esemény tehát ez az egész európai integrációs folyamat mikénti alakulása szempontjából. De azért, azt hiszem, hogy számunkra igazán fontos az, hogy ez a szerződés tökéletesen szolgálja a magyar külpolitika, a magyar politika legfontosabb célkitűzéseit.

Négyet szeretnék ezek közül felsorolni. Az első az, amire utaltam, hogy ez a szerződés egy nagyon fontos állomás Európa újraegyesítésének az útján. Mi erős nemzetekre épülő, erős Európát akarunk. Ezért választottuk a magyar elnökség jelszavaként is az "erős Európa" jelszavát.

De nekünk meggyőződésünk az, hogy csak akkor lehet erős Európa, csak akkor lehet erős Európáról beszélni, hogyha ez az Európa teljes, nem fél Európa, nem háromnegyed Európa, hanem teljes Európa. És ezért hisszük mi azt, hogy a bővítés igenis Európa erősítését szolgálja, még akkor is, hogyha sokan ezt most nem hiszik, ha sokaknak vannak kétségeik e tekintetben. Sőt sokak, jól tudjuk, minden lehetséges eszközzel inkább talán lassítani akarják ezt a folyamatot. Nem ide tartozik, de vannak olyanok is, akik például makacsul nehezítik, akadályozzák a schengeni egyezmény Romániára és Bulgáriára történő kiterjesztését. Egy ilyen tagállam biztos van. De mi úgy érezzük, hogy a bővítés, az újraegyesítés egy összeurópai érdek, ez szolgálja a békét, a stabilitást, a gazdasági növekedést és prosperitást.

És azért is nagyon fontos ebből a szempontból a horvát csatlakozás, mert pozitív üzenetet közvetít, nemcsak egész Európának, hanem mindenekelőtt azoknak az országoknak, amelyek vagy már tagjelöltek, vagy pedig tagjelöltekké kívánnak válni. Tehát az üzenet lényege az, hogy a bővítés nem áll meg, a bővítés halad, a bővítés előre fog lépni. Ismét csak emlékeztetek arra, hogy a bővítési folyamat továbbvitele volt a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb, kiemelt célkitűzése.

A második nagyon fontos szempont pedig az, hogy ez a csatlakozási szerződés szolgálja Közép-Európa- és szomszédpolitikánkat. Erősíti a térségünket, erősíti Közép-Európát, és erősíti a közép-európai együttműködést. Ez számunkra nagyon fontos.

Az elmúlt napokban, hetekben és hónapokban is megtanulhattuk, hogy bajban az embernek a legnagyobb szüksége a szomszédaira van, a szűkebb és tágabb értelemben vett szomszédaira. És megint megéreztük azt, hogy igenis van Közép-Európa és van közép-európai szolidaritás, és nekünk minden érdekünk amellett szól, hogy ezt a közép-európai szolidaritást és együttműködést erősítsük. Erről is szól a horvát csatlakozási szerződés.

És persze harmadikként külön kiemelem, hogy ez a szerződés, Horvátországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása a horvát-magyar kétoldalú kapcsolatoknak is minden lehetséges területen új minőséget, új lendületet ad, legyen szó politikai kapcsolatokról, gazdasági kapcsolatokról, kereskedelemről, befektetésekről, idegenforgalomról és így tovább.

Tudjuk, hogy gazdasági téren vannak vitáink is. Előfordulhatnak kisebb-nagyobb feszültségek. Ezeket tárgyalások útján, dialóguson keresztül, a kétoldalú kapcsolatok keretén belül rendezni fogjuk. De meggyőződésünk, hogy Horvátország európai uniós tagsága ilyen szempontból is kedvezőbb feltételeket teremt.

És végül negyedikként, nem utolsósorban azt is le kell szögeznünk, hogy ez a csatlakozás a magyar nemzetpolitika szolgálatában is áll. Egyrészt 20 ezernyi határon kívüli magyar csatlakozik most az Európai Unióhoz, de ennél talán még lényegesebb, amiről az előbb már beszéltem, hogy tudniillik ez a csatlakozás nagyon fontos üzenet a többieknek, akik még nincsenek bent.

(18.20)

Nagyon bízunk abban, hogy Szerbia akár néhány héten belül is elnyeri a tagjelölti státust, a magyar kormánynak ez minden körülmények között célja és érdeke. És ha egyszer majd a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások is lezárulnak, akkor egyetlen kivétellel azt mondhatjuk, hogy a Kárpát-medence valamennyi magyar közössége bekerült az európai integrációba, az Európai Unióba.

Elhangzott már, mindenki jól emlékszik, hogy a csatlakozási tárgyalások június 30-án zárultak le; szoktuk mondani, hogy az utolsó napon. Valóban, nemcsak az utolsó napon, hanem az utolsó órákban - ez a magyar elnökségnek kétségkívül egy jelentős eredménye volt -, majd december 9-én a tagállamok és Horvátország aláírták ezt a csatlakozási szerződést, a magyar kormány nevében ezt Orbán Viktor miniszterelnök tette meg. A csatlakozási szerződés 2013. július 1-jén lép hatályba, amennyiben azt valamennyi szerződő fél az alkotmányos követelményeknek megfelelően megerősíti, és a megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság kormányánál legkésőbb 2013. június 30-ig letétbe helyezi.

A csatlakozási szerződés hazai megerősítésére a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény szerint a szerződés kötelező hatályának elismerésével kerül sor. Tekintettel arra, hogy a horvát csatlakozási szerződés Magyarország külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, a kötelező hatály elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást. A kormány ezért javasolja az Országgyűlésnek, hogy a kihirdető törvényjavaslat elfogadásával adjon felhatalmazást a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló Brüsszelben aláírt szerződés kötelező hatályának elismerésére.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezik a csatlakozási szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásról, a csatlakozási szerződés hiteles magyar nyelvű szövegének a kihirdetéséről és a törvény, illetve a csatlakozási szerződés hatálybalépéséről. Az alaptörvény E) cikke (4) bekezdésének alkalmazásával a csatlakozási szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Tisztelt Országgyűlés! Azzal indítottam, hogy Magyarország számára ez egy történelmi nap. A magyar és a horvát nép egy évezrede él egymás mellett jó szomszédként, több mint 800 éven keresztül közös államalakulat keretében. Összeköt minket a múltunk, összeköt a jelenünk, és hogyha önök úgy akarják, akkor 2013. július 1. napjától kezdődően összeköt, összefűz minket a közös uniós jövőnk is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)