Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A részletes vitában szerettem volna elmondani a mostani felszólalásomat, de a Wiener György képviselőtársam által elmondottak arra késztettek, hogy a mai általános vitában elmondjam, természetesen az általános vita szabályait betartva, hiszen én, vele ellentétben úgy gondolom, hogy igenis tenni kell a civil szervezetek érdekében, mert Magyarországon a jogalkotásról szóló törvény és a Házszabály több rendelkezése is biztosítja, hogy a jogalkotó megismerje az országos lefedettségű társadalmi érdek-képviseleti szervezetek véleményét.

A jelenlegi rendszer azonban nem biztosít megfelelő teret a kevésbé formalizált, érdek-képviseleti rendszeren kívül működő, valójában az egyéni akciókra épülő és az úgynevezett civil szférából kiinduló érdekérvényesítésre. Indokolt tehát lehetővé tenni, hogy bizonyos törvényi feltételek mellett bármely természetes és jogi személy vagy civil szervezet is felléphessen a jogalkotási folyamat során saját közvetlen érdekének érvényesítése érdekében, esetleg megbízottja útján.

A mostani törvényjavaslatnak éppen ez a legsúlyosabb hiányossága, hogy teljességgel kizárja a civileket az érdekérvényesítésből. A tervezet egyáltalán nem foglalkozik a társadalmi érdek-képviseleti és a civil szervezetek ilyen irányú érdekérvényesítő tevékenységével. Itt egy pillanatra megállnék, hiszen például az Országgyűlés több mint 500 civil szervezettel áll kapcsolatban, van egy hivatalos lobbilista is.

A törvényjavaslat helytelen módon kizárólag az üzletszerű, megbízás alapján, ellenérték fejében végzett lobbitevékenységre terjed ki. Ennek az a következménye, hogy a társadalmi érdekérvényesítés, civil szféra e fontos részének ilyen irányú tevékenységét továbbra is bizonytalan, szabályozatlan keretek között, egyfajta kialakult szokásjog alapján kénytelen végezni, vagy nem kis anyagi teher vállalásával arra kényszerül, hogy lobbicéget bízzon meg a célkitűzés képviseletével.

Köztestületek esetében pedig a tervezet kifejezetten tilalmazza az ilyen irányú tevékenységet. A korábbi, mint ahogy előbbi felszólalásomban mondtam, 2001-es javaslat ezzel szemben megengedte a jogalkotással összefüggő érdekérvényesítést a magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek, köztestületek számára is. Sőt, az érdekérvényesítést a jogosultak számára lehetővé tette saját célra, megbízás alapján, harmadik személy javára, ellenérték fejében, vagy akár ingyenesen is.

A tervezet tehát teljesen egyoldalú, az kizárólag a lobbitevékenységet üzleti alapon folytató érdekeit szolgálja. Ezt több szakmai, civil szervezet is sérelmezte, az elmúlt 2-3 hétben jó néhány tucat ilyen levelet kaptam én magam is az MDF országgyűlési képviselőjeként.

A lobbitörvény jelenthetett volna elmozdulást a civil szervezetek érdekében, de a kormány ezt nem kívánja biztosítani, csupán az üzleti alapon megbízással végzett lobbizást szabályozza a törvényjavaslatban. A civilek ebből a törvényjavaslatból kimaradtak, ami a következők miatt probléma. A Házszabály alapján jelenleg csak a parlament előtt folytathatnak érdekérvényesítést, a minisztériumok, önkormányzatok előtt nem; a hivatásos lobbista viszont igen. Meghallgatásuk nem kötelező, a hivatásos lobbistáé igen, legalább egyszer. Lobbitevékenységüknek nincsenek szabályai, a hivatásos lobbistáknak viszont van.

Két megoldás lehet. A kormány felülvizsgálja álláspontját, és visszatér a 2001-es törvényjavaslat elveihez, beveszi a civil szférát is ebbe a törvényjavaslatba, pontosan ezért javasoltam én a négypárti kezdeményezést, hiszen ahogy mondtam, több mint 50 módosítási javaslat érkezett ebben a pillanatban, és még nincs a törvényjavaslat vitája lezárva. A jelenlegi tervezett lobbitörvény mellett alkot egy külön törvényt a társadalmi szervezetek, érdek-képviseleti szervezetek, köztestületek érdekérvényesítő tevékenységére, ahol ezeknek a szervezeteknek a hivatásos lobbistákhoz képest akár többletjogosítványokat is biztosítani kellene a Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint. A kormány erre nézve nem közölt semmiféle elképzelést, a mostani vitában ezen a héten és két héttel ezelőtt sem hallottunk erről semmit sem.

A jelenlegi informális lehetőségek helyett elsősorban jogi megoldást kellene találni. Informális csatornák, egyeztetések, a civil szervezetekkel közös médiakampányok léteznek. A civilek azonban hosszú ideje éppen garanciákat, jogszabályban rögzített eljárásokat hiányolnak, ezért a jogszabályi rendezés nem megkerülhető. Én ezt így látom. Ez érdeke a politikának, a döntéshozóknak és a civil társadalomnak is.

Összegezve a törvényjavaslatról alkotott véleményünket, elmondható, hogy a lobbizás szabályainak törvényi rögzítése azt a célt szolgálná, hogy ez a társadalmilag egyértelműen hasznos, de jelenleg csak kevesek által ismert és gyakorolt tevékenység jelentőségének megfelelő hangsúlyt, és ezen keresztül a jogalkotás folyamata kellő nyilvánosságot kapjon. Nem hagyható figyelmen kívül a civil szféra jogos igénye, melynek a korábbi törvényjavaslat megfelelt - a 2001-esről van szó -, a jelenlegi viszont kizárja a civileket ebből az érdekérvényesítésből. Valamint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a jogalkotó nem határolta el egyértelműen a lobbitevékenységet az eseti, egyedi döntések körétől.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.