Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (Arató Gergely Nacsa Lőrinccel egyeztet.  Az elnök csenget.) Egyértelmű, hogy az államtitkár úr által említett stratégiai célokkal mindenkinek egyet kell értenie, mi is egyetértünk velük. A világban sajnos az elmúlt években olyan események történtek, amelyek a magyar egészségügy számára is próbatételt jelentettek, és részben ennek következtében fogalmazódott meg a kormányzati változtatási szándék a rendszer kapcsán.

Úgy gondolom, hogy amikor az egészségügyben a változtatásokba belekezdünk, először azt érdemes megnézni, hogy a beteg érdeke, a betegbiztonság hogyan érvényesül e változtatásokban. Egészségesebben szeretnénk élni, és tovább éljünk, ez a fő cél. A magyar egészségügy rendszerét jogszabályok százai szabályozzák, nem lehet egyetlen törvényen számonkérni az egészségügy megújítását. A kormányzat itt és most, e törvényjavaslat elkészítésekor jól azonosította be a számos kihívást, és úgy gondolom, ezekre megfelelő válaszokat is ad.

Az egészségügyi alapellátás az elmúlt évtizedben finanszírozás szempontjából jelentősen megerősödött. Az alapellátás költségvetése 2010-ben még 120 milliárd forint volt, idén már 354 milliárd, tehát háromszorosára emelkedett. Egy háziorvosi praxis átlagos bevétele 2010-ben 857 ezer forint, 2021-re már 2 millió 626 ezer forint, mostanra pedig már közel 3 millió forint. A zárszámadási törvény kapcsán hallhattuk a mai napon is, hogy az alapellátás 100 milliárddal gyarapodott az előző évben. Szükség van arra, hogy minél kevesebb betöltetlen praxis legyen az országban minél egyenletesebb elosztású körzetekkel. Ez szolgálja a betegek érdekeit, és ez jelenik meg ebben a törvényjavaslatban is, az állam pedig a korábbinál nagyobb szerepet és segítséget fog vállalni, természetesen az önkormányzatokkal együttműködésben. Ebben kulcsszerepe lesz az Országos Kórházi Főigazgatóságnak mint praxiskezelőnek. Az OKFŐ már bizonyított a koronavírus-járvány hullámainak időszaka alatt is, helytállt, és bizonyította, hogy a komplex feladatokat is hatékonyan tudja ellátni. Úgy gondolom, hogy a praxisjognál és a körzethatárok kijelölésénél sem lesz ez másként.

Fontosnak tartom, hogy az alapellátási rendeleti szintű szabályozásnál erősíteni kell a szakdolgozói, egyéb diplomás  APM, BSc  kompetenciákat, fontos lenne, hogy a krónikus betegellátásban a szokványos receptfelírás, vérnyomásmérés, vércukor-ellenőrző vizsgálatok nagyobb szerepet kapjanak, csökkenthető lenne ezzel az indokolatlan orvos-beteg találkozás. Az otthonápolási szolgáltatások megerősítését is rendeleti szintű szabályozásban kívánatos erősíteni. Fontos az, hogy az alapellátás feladata tovább erősödjön. Erősödjön a kapuőri szerepe úgy, ahogy államtitkár úr ezt jelezte. Erősödjön az, hogy a háziorvos egy betegútmenedzser. Erősödjön az, hogy sokkal több kompetencia sokkal jobban erősödjön az alapellátásban, mint az eddigi helyzetben, mert ezzel is tudjuk a járóbeteg-szakellátás és a kórházi ellátás szintjéről a betegek mielőbbi ellátását elvégezni.

Fontosnak tartom alapellátási szinten, hogy a gyermekellátás, a házi gyermekorvosi ellátás ne sérüljön. Olyan történelmi múltja van, bő évszázados, a házi gyermekorvosi ellátásnak, aminek ez az átalakítás a megerősödését kell hogy eredményezze. Elvitathatatlan eredményei vannak a magyarországi házi gyermekorvosi ellátásnak. (A DK képviselői beszélgetnek.  Dr. Molnár Ágnes szünetet tart.) Ha ilyennel… (Az elnök csenget.  Nacsa Lőrinc: Ez nem az Apró-villa!)

ELNÖK: Ha nem zavarja a képviselő urakat, engedjék meg, hogy a képviselő asszony elmondja!

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm. Az alapellátásban tovább tudja erősíteni a háziorvosi munkát az a jogszabályi változtatás, amely az informatikai rendszerre vonatkozik. Tehát a feladatainak az ellátásához olyan szoftver szükséges, amely az állami informatikai rendszerekkel megfelelően kommunikál, és az adatokat az elvárások szerint rögzíti. Ha ilyennel a háziorvos nem rendelkezik, a rendszert az állam biztosítja.

Az alapellátási ügyelet. Örömteli volt olvasni a Magyar Orvosi Kamara véleményét, amelyben kinyilvánítja, hogy az alapellátási ügyelet alapelve logikus, tehát támogatólag szóltak hozzá. Az is ebben az anyagban szerepelt, hogy az önkormányzatok eszköz nélküli kötelezettsége volt ez az ügyeleti ellátás. Ezek miatt mind megérett a változtatás igénye. Az alapellátási ügyelet átszervezésében szakmai viták vannak most, de a kormány itt is következetes, amikor az egységes irányítást szem előtt tartva, a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet biztosítását, Budapest kivételével az Országos Mentőszolgálatra bízza.

A fokozatosság elve ebben az esetben is nagyon fontos. Kezdődött az átalakítás Hajdú-Bihar megyében, és a fokozatosság elvének további érvényesítésével terjesztjük ki az ügyeleti ellátás átalakítását. Ennek az új rendszernek egyértelmű előnye, hogy a Mentőszolgálat segítségével egy hatékonyabb ellátásszervezés valósul meg, szakorvosi konzultáció folyamatos lehetőségét biztosítjuk, és az egységes szakmai irányelvek alkalmazásával magas színvonalú ellátás valósul meg. Egyszerűbb lesz a hozzáférés, egykapus, az országos mentésirányítási rendszerhez hasonlóan működik. Lesz egy telefonos tanácsadási szolgálat, a központi telefonos triázs úgy, ahogy államtitkár úrtól az expozéjában hallottuk, és a mentőtisztek hatáskörének kiterjesztését is bevezetjük az ügyeleti rendszer átalakításához.

A pilot sikeres bevezetése már jó alapot jelent ezzel együtt arra, hogy fontos a további fokozatosság, és ezt érvényesíteni kell abban is, hogy a háziorvosok pontosan értsék a szerepüket és feladatukat. Ebben az ügyeleti ellátórendszerben az egész egészségügyi ellátórendszer a háttérben részt vesz, 81 település, 102 telephely, 256 mentőállomás, 60 kórház és sürgősségi osztály és akutellátó egységek. Tehát mi egy ilyen ügyeleti ellátórendszert építünk fel a jövőben ezzel az egészségügyi ellátóháttérrel.

A magyar védőnői rendszer esetében is hasonló a megfontolás, amikor az ellátás színvonalának egységesítése céljából megfogalmazódik a védőnői ellátás állami átvétele. A törvény erre felkészülési időt, hat hónapos átmenetet biztosít. Én általában véve is fontosnak tartom a változtatások esetében a fokozatosságot és a felkészülési időt. Az önkormányzatokkal való együttműködés természetesen nem szűnik meg ezután sem, ezt a törvény is rögzíti.

(19.50)

A védőnők munkáltatója mindenhol az illetékes vármegyei kórház lesz, az Eszjtv. hatálya alá kerülnek. Ezzel a bérkülönbségek problémája is megoldódik. Az előző években egyébként a védőnők bérét rendeztük a szakdolgozói bértábla szerint. A védőnői szolgálat is a jövőben a praxisokkal területi összerendezésre fog kerülni.

Ezzel tulajdonképpen el is érkeztünk a kórházakat érintő változásokhoz. Itt is igaz az, hogy a törvény rögzít néhány alapvetést és fogalmat, de sok múlik majd a későbbi részleteken a vármegyei és a városi kórházi ellátásszervezés új rendszerében. Először is, a legfontosabb szempontunk az, amit rögzíteni kell, hogy egyetlen kórházat sem zárunk be, pontosabban, nem mi voltunk azok, akik bezártuk a kórházakat. Láttuk sajnálatos módon az OPNI, a Schöpf-Merei Kórház vagy a svábhegyi gyermekkórház bezárását. Ezek a mai napig nagyon élénken élnek az emberek emlékeiben. Tehát egyetlen kórház sem szűnik meg, a betegellátás biztonsága is ezt kívánja.

Ellenben az előterjesztő szerint is szükséges az ellátási struktúra, a szakmai tartalom újragondolása, egy hatékony, az ellátásbiztonságot szem előtt tartó, minél inkább lakosságközeli rendszer érdekében. Nagyon fontos kitétele a törvényjavaslatnak, hogy a különböző területi szinten működő kórházak szakmai összetételét és feladatait majd a jövőben a miniszteri rendelet fogja meghatározni, amit egyeztetések fognak megelőzni. Érdemes ezért az egyeztetéseken részt venni.

A megjelölt célok támogatandók, emellett kiemelten relevánsak lesznek a cél felé vezető szakmai egyeztetések, részletszabályok. Meg kell találni az egyensúlyt a szükségleteknek megfelelő lakosságközeli ellátás és a magasabb szintű ellátások között.

A betegbiztonság része a törődés is, ezért is támogatható, hogy kérésre mostantól egy segítő személy lehet a hosszú távú segítségre szoruló kórházi betegek mellett, akik látogatási időn túl is jelen tudnak lenni. Természetesen az egészségügyi ellátórendszerben az egészségügyi feladatok elvégzésére nem a segítő személyeket vesszük igénybe. Napjainkban is látjuk, hogy milyen támogató az, amikor egy demens beteg mellett egy gondoskodó családtag segítséget tud nyújtani a jelenlétével, vagy a gyermekellátás tapasztalatai kapcsán a szülő jelenlétét is lehet látni nap mint nap a gyógyítás során.

És bár többen szeretik ezt félreérteni: nem végeznek egészségügyi tevékenységet az önkéntesek  még egyszer szeretném ezt leszögezni , tehát egyáltalán nem az ápolók helyett, hanem pluszban, az ápolók mellett segítenek a betegnek.

Tartós ápolási osztályok. A tartós ápolási osztályok létrehozása  a bővülő szakápolási központok kialakításával  egyértelműen a betegek érdekeit szolgálja. Ez egy régóta érlelt gondolat, hogy a betegeket az állapotuknak legmegfelelőbb helyeken ápolják. Így van ez az ellátási szinteknél és az ellátás formájánál is. Az ápolási ágyakon fekvők nagy része rendszeres egészségügyi ellátást nem igényel, viszont szociális ellátás formájában nemcsak egészségügyi, hanem a korábbinál komplexebb ellátást kap a rendszerben. Ez úgy jelenne meg, hogy azok az ágyak, amelyek kapcsán az állami fenntartású kórházak tartós ápolást, gondozást végeznek, a szociális rendszer részei lesznek.

A betegbiztonságot szem előtt tartó egészségügyi ellátórendszeren kívül a legfontosabb a benne dolgozók megbecsülése. Nem vitatható, hogy az orvosok és a szakdolgozók soha nem részesültek olyan mértékű béremelésben, mint az elmúlt 12 évben. (Dr. Brenner Koloman: Tisztelettel jelzem, hogy a 15 perc letelt…) Ha az orvosokra gondolunk, csak az új orvosi bértáblának a 2021-2023 közötti háromütemű bevezetésével az alapilletmények átlagosan a 2,5-szeresükre emelkednek 2023-ig, és akkor még nem beszéltünk a korábbi, 2016-os, ’17-es és a 207 ezer forintos emelésről.

A szakdolgozók 2016-’18 között 53 százalékos emelésben részesültek, majd a bérük egy újabb program keretében 2019-’22 között további 72 százalékkal emelkedett. Hatalmas eredmény, hogy a költségvetésben 2010-hez képest (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az egészségügyi bérekre fordított források összege már több mint a négyszeresére nő jövőre. (Dr. Brenner Koloman: Ez nagyon hosszú vezérszónoki!)

Ez egy más eljárásrend, tisztelt képviselőtársaim (Az elnök újból csenget.), mint amit 2002-2010 között megtapasztaltunk. Köszönöm a szót. A jogszabályt és a törvényt támogatásra javaslom képviselőtársaimnak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)