Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A miniszter úr az expozéjában nagyjából helyesen és pontosan vázolta föl ennek a törvényjavaslatnak az eddigi történetét, illetve jól idézte azokat az álláspontokat, amelyekre természetesen a miniszter úr meg is próbált válaszolni, azokat az álláspontokat, amelyeket az eddigi bizottsági vitákban már megismerhetett a tárca. Azt azért engedje meg, miniszter úr, hogy természetesen én más következtetést vonok le a javaslat történetéből, illetőleg az eltérő álláspontokat természetesen másként értékelem, de úgy gondolom, hogy egy fontos kiindulási pont volt, amit miniszter úr elmondott. 2001-ben kezdődött ennek a javaslatnak a parlamenti tárgyalása, ahhoz képest tényleg hosszú idő telt el, és azt kell mondjam, hogy viszont az eltelt idő nem a javára szolgált ennek a javaslatnak, hanem megítélésünk szerint rosszabbodott a helyzet.

Előre szeretném bocsátani, hogy egy dologban egyetértünk, hogy szükség van egy lobbitörvényre, de innentől kezdve az előttünk fekvő jogszabálytervezettel, gyakorlatilag annak a leglényegesebb pontjaival nem értünk egyet. Mindjárt meg is kell magyarázzam, hogy szerintünk miért van szükség lobbitörvényre. Azért van szükség lobbitörvényre, hogy a legális lobbitevékenységet meg lehessen különböztetni, el lehessen határolni a befolyással való üzérkedéstől. Tehát azért van szükség lobbitörvényre, hogy világosan kimondjuk, és tisztába tegyük, hogy a befolyás áruba bocsátása, a döntéshozó szervek befolyásolásának áruként való felajánlása és a legális lobbitevékenység nem ugyanaz. Ezért van szükség lobbitörvényre.

Azonban azt is le kell szögeznünk, hogy ma Magyarországon e nélkül a törvény nélkül is van legális lobbitevékenység, tehát ma Magyarországon léteznek lobbiszervezetek, létezik üzleti alapon való érdekkijárás, ez folyik is, és nem tudok arról, hogy emiatt valaki ellen, ha azt legális keretek között tette, akkor büntetőeljárás indult volna. Tehát lényegében van lobbitevékenység, a magyar jogszabályok, a magyar jogrendszer megengedi a lobbitevékenységet.

Úgyhogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását én a magam részéről egy sikeres lobbitevékenység eredményének tartom, a lobbista lobbi a Gyurcsány-kormánynál elérte a célját, ugyanis a törvényjavaslat leglényegesebb eleme magának a lobbitevékenységnek, a lobbitevékenységet végző szervezeteknek a meghatározása, tudniillik hogy ki végezhet lobbitevékenységet. A törvényjavaslat ebben szinte ki is merül, mert a lényege az, hogy ezentúl csak az végezhet üzleti alapon lobbitevékenységet, akit ilyen szervezetként nyilvántartásba vesznek. Az egy komoly kritika a törvényjavaslattal szemben egyébként, hogy ki lesz majd ez a nyilvántartást vezető szervezet, azt egy kormányrendeletre utalja a törvényjavaslat, de nem ez a lényeg.

A lényeg az, hogy a nyilvántartással, a regisztrációval válik a lobbiszervezet a lobbitevékenység alanyává, ezenkívül gyakorlatilag ezt a fajta üzletszerű lobbizást nem folytathatja senki; illetve egy apró kitétel, hogy több ezer ügyvéd ez által a törvény által viszont feljogosításra kerül lobbitevékenységre, a törvényjavaslat egy pontja ugyanis az ügyvédi tevékenységet kibővíti ezzel a tevékenységgel. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy akkor tulajdonképpen mi szükség van lobbiszervezetekre, ha több ezer ügyvéd Magyarországon elvégezheti ezt a tevékenységet.

Amivel nem értünk egyet, alapvető, koncepcionális különbség, azt miniszter úr ismertette, de szeretném megismételni, hogy a mi felfogásunk szerint csak a jogalkotási lobbi a megengedhető, pontosabban az üzletszerű lobbizásnak a jogalkotási lobbira kell korlátozódnia. Szerintünk nem helyes a jogalkalmazásba, azaz egyedi döntések meghozatalába beengedni az üzletszerű lobbitevékenységet. Egyedi döntésekkel döntenek el ma Magyarországon több milliárd forint beruházást, több milliárd forint sorsáról döntenek egyedi döntésekkel. Ezekben az ügyekben üzleti érdekek megjelenése a mi ízlésünk szerint már nem megengedhető. Üzleti érdek alatt azt értem, amikor üzleti érdekből befolyásol valaki egy ilyen döntéshozatalt.

A jogalkotási lobbi azért megengedhető, mert a jogalkotási lobbi legnagyobb része úgyis testületek tevékenységére korlátozódik; Országgyűlés, önkormányzatok: testületi szervek. Igaz, hogy van miniszteri, illetőleg miniszterelnöki jogalkotás is, ezek egyszemélyes jogalkotók, de a testületi jogalkotásban az, hogy az egyes testületi tagok milyen szempontok alapján döntenek, teljesen legális, az ő szemszögükből tényleg az ő ismereteiket bővítheti. Ilyen természetű módosító indítványt természetesen be is fogunk nyújtani. A közhatalmi döntést - amit a törvény széleskörűen határoz meg - mi kizárólag a jogalkotási lobbira szeretnénk engedni.

További kifogásunk a törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy miniszter úr is azt mondta, hogy ennek a törvénynek az a célja, hogy átlátható legyen a jogalkotás. Ha ebben egyetértünk, akkor két probléma van vele. Az egyik, amit én mondtam az előbb, hogy akkor csak a jogalkotásra kellene leszűkíteni a lobbitevékenységet, másrészt pedig, ha a jogalkotásról szól ez a törvény, felmerül, hogy vajon az alkotmányunk szerint kétharmados elfogadásra kötelezett jogalkotási törvény és ez a lobbitörvény milyen viszonyban áll egymással. Megítélésünk szerint a törvényjavaslat több rendelkezése kifejezetten jogalkotási kérdéseket kíván szabályozni, ezért nem ebben a törvényben van a helye, hanem a kétharmados jogalkotási törvényben, ezt majd megint csak módosító indítványokkal igyekszünk korrigálni, bár itt már előzetesen tudom, hogy a tárcának ellentétes a véleménye, kifejtették az alkotmányügyi bizottságban, hogy szerintük ezek a kérdések nem jogalkotási kérdések.

(14.20)

Megint csak a kétharmadosságot érinti - beszélt róla egyébként Kóródi Mária is -, hogy bizonyos kérdések pedig a Házszabályra vonatkoznak, tehát a Ház működésére, az Országgyűlés működésére. Ha az Országgyűlés működésére vonatkoznak bizonyos kérdések, akkor nem ebben a feles lobbitörvényben, hanem például a Házszabályban van a helyük ezeknek a javaslatoknak. Akkor van egy olyan kétharmados rész, amit a kormány is elismert kétharmadosként szabályoz, ez a bizonyos képviselői jogállásról szóló törvény.

Képviselőtársaim! Ha valaki ezt a törvényjavaslatot elolvasta, és megnézte, hogy mi szerepel abban, hogyan kellene az országgyűlési képviselőknek ezek után eljárnia, akkor számos kérdés vetődik fel benne. A javaslat szerint az országgyűlési képviselőknek ezentúl felszólalásuk előtt be kellene jelenteni, ha őket vagy közvetlen hozzátartozójukat személyesen vagy közvetlenül érinti a napirenden lévő ügy tárgya. Szögezzük le, hogy mivel Magyarországon törvény előtti egyenlőség van, ezért természetesen például minden törvényjavaslat tárgyalása - adótörvények, költségvetési törvény, illetéktörvények, családtámogatások s a többi - mind-mind érinti az országgyűlési képviselőket közvetlenül is.

De ezen túlmenően van itt egy kis bökkenő. Azt szeretném megkérdezni önöktől, hogy vajon miért nem azt kell bejelenteni az országgyűlési képviselőknek, hogyha őket megkereste egy lobbista. Miért nem erről kell beszélni? Mielőtt felszólal, mondjuk, a gázszolgáltatásról szóló törvény vitájában vagy a villamos energiáról szóló törvény vitájában, miért nem azt kell bejelenteni a képviselőnek, hogy ő ezzel és ezzel a lobbistával tárgyalt?

Vagy továbbmegyek: miért csak az országgyűlési képviselőknek van ilyen kötelezettsége? Az előbb mondtam el, hogy miniszterek, maga a miniszterelnök, kormánytagok milliárdok felett rendelkeznek. Ők mikor fogják bejelenteni azt, hogyha őket megkeresi egy ilyen lobbista? Hol fogják megtenni ezt a bejelentést? Nem is beszélve arról, hogy az önkormányzatoknál például a polgármester hogy fogja bejelenteni, hogy őt megkeresték ilyen lobbisták. Vagy hol fog ez lezajlani?

Ezen túlmenően miért nem azt kell bejelentenie az országgyűlési képviselőnek - amit egyébként a vagyonnyilatkozata tartalmaz a jövedelemnyilatkozat részében -, hogy őneki az országgyűlési képviselői tiszteletdíján kívül milyen egyéb jövedelmei vannak, és esetleg az, akitől kapja ezt az egyéb jövedelmet, magyarul, a megbízója, érdekelt egy ilyen törvényjavaslat elfogadásában? Név nélkül, tudom, hogy van az Országgyűlésben olyan képviselő, aki például a MOL Rt.-nél tanácsadási szerződéssel rendelkezik - ennek már több éve utánanéztem -, és rendszeresen az olajiparra, a gázüzletágra és a többire vonatkozó módosító indítványokat terjeszt be. Miért nem ezt kell bejelentenie egy képviselőnek? Miért azt kell bejelenteni, hogy egyébként az adótörvény változása rám is vonatkozik? Hát persze, hogy vonatkozik rám is. Ellenben amikor a megbízómat, ha a képviselőnek van egy megbízása, és az ő megbízóját direktben érintik ezek a törvények, azt meg sehol nem kellene bejelenteni?

Szóval, szerintem az önök által javasolt képviselői jogállási törvénymódosítás teljesen alkalmatlan arra, hogy itt valamifajta átláthatóságot eredményezzen. Ezzel azt is elmondtam, hogy önmagában nem kizárt az, hogy a képviselőket nagyobb átláthatóságra kötelezzük, az ő tevékenységeiket, érdekeiket jobban átláthatóvá tegyük, én nem ellenzem ezt, és a frakcióm sem ellenzi, de azt akkor vegyük végig tényleg, hogy ezekben a döntéshozatalokban mik, milyen érdekek játszanak szerepet, és még kinek kell bejelentést tennie. A kormánytagokhoz ragaszkodom; ragaszkodom ahhoz, hogy a kormánytagok is ugyanúgy bejelentésre legyenek kötelesek, mint az országgyűlési képviselők. Már csak azért is, mert én országgyűlési képviselőként testületi döntésben veszek részt, ezzel szemben a kormánytag egyedi, egyszemélyes döntést hozhat.

Éppen az Állami Számvevőszék mutatott rá arra, hogy több milliárd forint sorsáról döntöttek az elmúlt években kormánytagok. Ez egyébként független volt az eddigi kormányok színezetétől, de hát tudjuk jól, hogy éppen az ilyen döntéseknél lenne értelme annak, hogy bejelentse például a kormánytag, hogy őt ki kereste meg, milyen lobbi kereste meg, vagy esetleg milyen érdekeltsége van neki vagy közvetlen hozzátartozójának.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még arról szeretnék beszélni, amiről Tóbiás József a társadalmi szervezetek bizottságának nevében beszélt. Tudniillik ő azt fogalmazta meg, ha jól emlékszem, nem tudom szó szerint idézni, de a lényeg az, hogy maga a társadalmi szervezetek bizottsága is támogatja ezt a javaslatot - ezt nem vitatom, mert nyilván így van a jegyzőkönyvben -, és azt mondta, hogy a társadalmi szervezetek, a civil szervezetek is támogatják. Erről szó sincsen.

Egy minden országgyűlési képviselőhöz eljuttatott levelet szeretnék röviden ismertetni: nyílt levél a Magyar Köztársaság kormányához, mely szerint nem támogatják az alábbi aláíró civil szervezetek ezt a törvényjavaslatot. Ha megengedik, csak azért, mert nem lényegtelen, felsorolom, hogy kik írták alá: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége, Civil Rádiózásért Alapítvány, Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány, Dél-zalai Civil Fórum Egyesület, Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesülete, Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány, Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, Igazságosság és Esélyegyenlőség a Nemek között Egyesület, Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége, Magyar Helsinki Bizottság - az emberi jogokkal foglalkozó Magyar Helsinki Bizottság -, Magyar Újságírók Országos Szövetsége - a MÚOSZ is aláírta -, Magyarországi Camphill Egyesület, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, Nők a Környezetért és Egészségért mozgalom, Nőtárs Alapítvány, Ökotárs Alapítvány, Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület, Társaság a Szabadságjogokért, Tiszta Élelmiszerért Mozgalom, Zöld Fiatalok, Zöld Nők Csoport. 22 szervezet írta alá, és még számos társadalmi szervezet tiltakozik ez ellen a javaslat ellen.

Hogy mennyiben jogos vagy sem az ő kifogásuk, azt nem tudom, de valószínűleg igazuk lehet abban, hogy ez a törvényjavaslat az üzletszerűen végzett érdekérvényesítést előnyben részesíti, az üzletszerűen érdekkijárással foglalkozó lobbiszervezeteknek többletjogokat ad a civil szervezetekhez képest. A javaslat kimondja, hogy ez a törvény nem érinti az érdek-képviseleti szerveknek és más érdekérvényesítő szervezeteknek a jogait. Ez igaz, de a lobbiszervezeteknek többletjogokat ad. Igaz, hogy ezáltal nem vesznek el jogokat a civil szervezetektől, viszont a pénzért lobbizókat előnyben részesíti. Vannak is rá példák - de azt hiszem, ez inkább már a részletes vitára tartozik -, például bizonyos belépési jogosítványokat kapnak az Országgyűlés épületébe, az önkormányzatok épületeibe a lobbisták, ezáltal bizonyos meghallgatási kötelezettsége van az adott döntéshozó szervnek, ha a törvény ezt előírja. Tehát összefoglalva, a civil szervezetek szerintem joggal tiltakoznak ez ellen a törvény ellen.

Szögezzük le, hogy ha már a lobbitevékenységről van szó, akkor a civil szervezeteknek és más érdek-képviseleti szervezeteknek a véleményét azért érdemes figyelembe venni, mert a lobbizás is ugyanilyen tevékenység. Az a különbség a kettő között, hogy az egyik szervezet önként, a saját akaratából, a saját tagjainak érdekében teszi ezt, a másik szervezet, a lobbiszervezet pedig pénzért teszi ezt, üzletszerűen. Ha ilyen különbségtétel van, akkor valóban igaza van Salamon Lászlónak, hogy ez a törvényjavaslat a pénz hatalmáról szól, arról szól, hogy akinek pénze van, az több információt fog tudni eljuttatni a döntéshozókhoz, akinek meg nincs pénze, az sokkal kevesebb eszközzel rendelkezik. Tisztelt miniszter úr, nyilván önnek ellentétes véleménye van, hiszen kifejtette az expozéban, de azért ezt a javaslatot széles körben ismerik, és a civil szervezetek így ítélik meg ezt a javaslatot.

Összefoglalva, tisztelt Ház, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja örömmel vette volna, ha el tudunk fogadni egy olyan lobbitörvényt, amely valóban különbséget tesz a bűncselekménynek minősülő befolyással üzérkedés és a legális lobbizás között. Ez a javaslat azonban azon túl, hogy alkalmatlan erre a feladatra, számos ponton vitatható, és csak még egyszer hangsúlyozni tudom, hogy ez a javaslat is egy sikeres lobbitevékenység eredménye. Évek óta ismerjük, pontosan tudjuk, személy szerint is meg tudjuk nevezni, kik azok a lobbisták, azok a lobbitevékenységet oktató egyetemi tanárok, akik ezzel foglalkoznak, jól tudjuk, itt vagyunk mindannyian a parlamentben, hányszor találkoztunk velük a folyosón, és idekerült elénk ez a javaslat.

(14.30)

Ha ez a javaslat jó lenne, akkor elfogadható lenne, ez azonban egyoldalúan előnyöket biztosít a lobbiszervezeteknek, ezért nem tudjuk elfogadni. Ebben a formában semmiképpen nem támogatjuk a javaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)