Felszólalás adatai

DR. KÓRÓDI MÁRIA, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Valóban, a mentelmi bizottság ülésén az adottságokból adódóan nem nyerte el a többségi támogatást, hiszen 5:5 arányban szavaztunk mellette és ellene. A kormánypárti oldal, a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója és a szocialista képviselőtársaim támogatjuk a törvényjavaslatot, támogatjuk az általános vitára bocsátást. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a törvényjavaslat hosszú évek eredménytelen kísérletezései után végső soron végre itt van, és végre beszélhetünk róla.

Alapvetően egyetértünk a törvényjavaslat koncepciójával, tehát egyetértünk azzal, hogy ez a törvényjavaslat nem mindenféle típusú érdekérvényesítésre, nem mindenféle típusú, a döntéshozást megelőzően befolyást gyakorló tevékenységre vonatkozik, hiszen épp ezt a problémát láttuk akkor, amikor az előző ciklusban a Fidesz, illetve az akkori igazságügy-miniszter, Dávid Ibolya benyújtott egy törvényjavaslatot. Azzal éppen az volt a problémánk, hogy túl széles körben próbálta meg felvállalni az érdekérvényesítés szabályozását, ebből következően sehol nem teremtett tiszta helyzetet. Ezért az egy nagyon jó és nagyon határozott irányvonal, ami egyetlen területre, azaz az üzletszerű érdekérvényesítésre koncentrál, és ezen a területen mutatja meg, hogy hogyan kell legálisan, átláthatóan, a nyilvánosság számára nyomon követhetően ezt a tevékenységet folytatni.

Éppen ezért én nem tudom elfogadni azt az álláspontot, amit Salamon képviselő úr mondott, hogy itt most a pénz hatalma kerül előtérbe. Nem, sokkal inkább amit Tóbiás képviselő úr mondott, a nyilvánosság hatalma, ami ennek a törvénynek az erejét adja, hiszen ez a regisztrációs rendszer alapvetően egy nyilvános áttekintési lehetőséget ad arról, hogy ki milyen ügyben, mikor, hol, kinél lobbizott, és ez a nyilvánosság számára ellenőrizhető.

Mindezzel együtt a mentelmi bizottság ülésén néhány kérdésben magunk is azt szeretnénk javasolni, hogy néhány területet tekintsünk át, és esetleg módosító javaslatok formájában néhány dolgot pontosítsunk. Ilyen kérdés az, hogy valóban a törvényjavaslatban érdemes határozottabban, karakteresebben tisztázni, hogy milyen szerveknél nem jöhet szóba a lobbizási tevékenység, és milyen típusú ügyek azok, ahol egyáltalán szó sem lehet lobbizásról. Ennek a pontosítása, azt gondolom, módosító indítványokkal megoldható.

A bizottságban vitát folytattunk a kétharmados szabályról a képviselők ügyében, mint ahogy ezt Rubovszky képviselőtársam elmondta. Való igaz, hogy ez egy olyan kérdés, hogy a képviselőkre vonatkozóan lehet-e olyan törvényi megállapítást hozni a jogállásuk vonatkozásában, ami nem kétharmaddal történik meg, de az is igaz, hogy az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben még a kilencvenes évek elején állást foglalt, és valójában az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a jelenlegi rendelkezések szerint összeférhetetlenségi ügyet egy kétharmados törvény és azon túlmenően bármely törvény megállapíthat, azaz feles törvény is megállapíthat.

Amivel kapcsolatosan szintén vita folyt, de itt azért nagyon közel voltak egymáshoz az álláspontok a mentelmi bizottságban, ez a képviselők felszólalásai során követendő magatartás, és nem az volt a vita tárgya, ahogy miniszter úr megfogalmazta, hogy szükségesnek tartjuk-e azt, hogy a képviselő nyilvánosságra hozza, hogy ő milyen érdekeltségek alapján tesz meg egy-egy felszólalást, mert ezzel egyetértünk. Valójában itt az a kérdés, hogy lehet-e olyan rendelkezést, ami a Ház konkrét és gyakorlati működésére vonatkozik… - hiszen az az Országgyűlés működésére vonatkozik, ha a képviselő feláll, akkor mit köteles a beszéde során megtenni vagy meg nem tenni, azaz a felszólalás során a szabályokat a Házszabály rögzíti.

Éppen ezért az Európai Parlament házszabályából való kiemelésnek a valódi helye nálunk a Házszabály. Ez akkor is így van, ha tudom, hogy kétharmados törvény miatt a Házszabály módosítására nem igazán egyszerű a helyzet, de valójában az Országgyűlés működésénél mindig nagyon kell arra vigyázni, hogy semmi olyan törvény ne tegyen kötelező rendelkezést az Országgyűlés működésére, ami egyébként nem az Országgyűlés működésére vonatkozó szabályokat határoz meg alapvetően, mert ez valójában egy kicsit összemossa a hatalmi ágak közötti működést. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért mi inkább azt javasoljuk - elnézést kérek -, hogy ezt a kérdést is javasoljuk fölül. Elnézést az időből való kicsúszásért.

A mentelmi bizottság szabad demokrata és szocialista frakciójának ajánlása azt tartalmazza, hogy a Ház tárgyalja meg és fogadja el.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)