Felszólalás adatai

A kárpótlási rendszer okozta károkat a magyar mezőgazdaság csak nagyon nehezen heverte ki. Most pedig rossz szabályozással egy már működő rendszert rombol le az Orbán-kormány.

(11.10)

Az új szabályozással valóban beteljesül Fazekas Sándor miniszter úrnak az az ígérete, hogy a magyar mezőgazdasági termelés eléri a kilencvenes évek szintjét, csak éppen ez az év a '92-es történelmi mélypont lesz.

Az vitathatatlan, tisztelt államtitkár úr, hogy a 2014. május 1-jén lejáró moratórium miatt szükséges az új termőföldforgalmi törvény megalkotása. Sőt üdvözlendő az a szándék, hogy a termőföldtulajdon és -használat alapvetően a hazai gazdálkodók kezében maradjon. Az is helyes, hogy vissza akarja szorítani a törvény és a törvényhozó a föld körüli hazai és külföldi spekulációs törekvéseket. De a mi megítélésünk szerint sajnos ez a javaslat nem felel meg ezen elvárásoknak, hiszen a törvényjavaslat egy húsz-harminc évvel ezelőtti európai modellt tekint mintának, és nem veszi figyelembe a világ mezőgazdaságában zajló alapvető változásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2014. május 1-jétől kétmillió földtulajdonos tulajdona kerül veszélybe és értékelődik le ez alapján a szabályozás alapján. Számításaink szerint ugyanis a földszerzésre jogosultak száma rendkívül alacsony lesz, hozzávetőlegesen tízezer fő, ami rendkívüli módon leértékeli a termőföldvagyont, és súlyos érdeksérelmet okoz a kétmillió földtulajdonosnak. A mostani tulajdonosok könnyen elveszíthetik eddigi birtokaikat, és a kormányzati kommunikációval szemben így a külföldiek sokkal olcsóbban és könnyebben juthatnak a jó minőségű magyar földhöz. Csak a tények kedvéért: a törvény bevezeti a földműves és a mezőgazdasági termelő fogalmát. Ebből a fogalommeghatározásból pedig az látszik, hogy a miniszterelnöki, illetve a miniszteri kommunikációval szemben a már Magyarországon gazdálkodó külföldi állampolgárokat a földszerzésben gyakorlatilag nem korlátozza. Viszont nem szerezhetnek földet a társasági formában működő, családi tulajdonban lévő vállalkozások helyben lakó tulajdonosai és tagjai, illetve a társas vállalkozások helyben lakó tulajdonosai, alkalmazottai még akkor sem, ha a törvény egyéb személyi előírásainak pedig megfelelnek. Sőt, az is érthetetlen, hogy miközben egy ezüstkalászos papírral rendelkező, magyar vagy európai agrárvégzettséggel rendelkező külföldi személy 500 hektár termőföld tulajdonát is megszerezheti, egy agráregyetemi végzettséggel rendelkező fiatalt kizárnak az önálló gazdálkodásból, csak azért, mert a társas vállalkozásban munkavállalóként kezdte el a pályáját. (Jakab István: Nem igaz!)

Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a törvényjavaslat ebben a formában nem más, mint az éhes fideszes klientúra számára történő kedvezményes földosztás. (Moraj a kormánypárti padsorokban.) A földosztást új hivatal fogja végezni, gumiszabályok mentén, ezért az eredmény sem lesz más, tisztelt képviselőtársaim, mint a földbérleti pályázatoknál megtapasztalt, azaz megint műkörmösök, tetőfedők és Orbán Viktor barátai juthatnak majd földhöz. (Kontur Pál: Orvost!) Sőt mi több, tisztelt hölgyeim és uraim, a miniszterelnök a régi barátokról sem feledkezik meg, hiszen az új szabályok a 2001-ben privatizált és ötvenéves földbérlettel ellátott, a Fidesz érdekkörébe átjátszott egykori állami gazdaságokra, az úgynevezett elhíresült piszkos tizenkettőre még negyven évig nem vonatkoznak. (Jakab István: És hol a száz? - Kontur Pál: Beteg vagy!) Az már csak hab a tortán, hogy még azt is a hivatal dönti el, hogy ha egy faluban több jogos földszerző is van, a föld tulajdonosa kinek adhatja el a földet. Aki ezt kitalálta, az soha nem élt falun (Dr. Vitányi István: Mint te!), és nem tudja, hogy egy ilyen mikroközösségbe ilyen formában nem szabad beavatkozni.

Egyébként a hivatal tevékenysége és döntési szabályrendszere kísértetiesen hasonlít az NFA bírálati rendszerére. Itt is van néhány kötött szempont és egy mindent felülíró szubjektív elem, amit gazdasági indokoltságnak neveznek. És ez a fajta hatósági túlhatalom pedig mindig a korrupció melegágya.

Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a javaslattal veszélybe kerülnek a vidéki munkahelyek is. A méretkorlátozások miatt rengeteg mezőgazdasággal foglalkozó kis- és közepes vállalkozás kerülhet veszélybe és szűnhet meg. Ez több tízezer ember elbocsátásával fog járni, 30-40 ezer ember veszítheti el a munkahelyét egyik napról a másikra. Ennyi család mindennapi megélhetése kerül veszélybe.

A törvény 12. §-a írja le a tulajdonszerzés és a haszonélvezetijog-szerzés megengedett mértékét. A magát a kistermelők megsegítőjének kikiáltó kormány talán a legnagyobbat ezzel a paragrafussal rúgja a szektorba. A javaslat ugyanis teljesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a mezőgazdaság nem csak szántóföldi művelési ágakból áll. A javaslat szerint nem idegeníthető el az egyéni vállalkozó által birtokolt föld, ha az általa használt terület tíz hektár alá csökken. Ebben két óriási hiba van. Az első, hogy így nem korlátozható magánvagyon, mert ez sérti az alkotmányos jogokat, a második pedig, hogy a gazdálkodás szabadságát is súlyosan sérti. (Font Sándor: Lépjen vissza őstermelőnek! - Gőgös Zoltán Font Sándorhoz: De miért?)

Ugyanebbe a körbe tartozik az is, hogy a családi gazdaság mérete nem csökkenhet 25 hektár alá. Magyarországon rengeteg olyan család van, amelyik szőlő- vagy gyümölcstermeléssel foglalkozik, illetve melegházi intenzív zöldségtermesztést végez, és ezekhez a tevékenységekhez a 25 hektárnál lényegesen kisebb terület is elég. A 33. § pedig csak a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozásokra ír elő foglalkoztatási kényszert. Azt kell mondanom, hogy ezek a foglalkoztatási paraméterek egyszerűen komolytalanok, semmi szakmai alapjuk nincsen, egyszerűen egy ellenségnek kikiáltott kör megbüntetéséről szólnak.

A foglalkoztatás előírása lehet ugyan cél - ahogy erre már volt is példa a zöldség, gyümölcs vagy éppen a dohány szerkezetátalakítási támogatások ügyében -, az viszont védhetetlen, hogy miközben egy család akár 500 hektárt is tulajdonolhat vagy akár 1200 hektárt használhat mindenféle kötöttség, kötelezettség nélkül, ugyanezt egy magyar kis- és középvállalkozó csak száz fő foglalkoztatása esetén teheti meg, ráadásul ezt három évre visszamenőleg kell igazolnia.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény a használható területek megállapításánál egyáltalán nem veszi figyelembe az állattartás uniós szabályait sem; és az a megközelítés is hibás, hogy sehol sem jelenik meg az aranykorona-érték, amely a gyengébb adottságú területeken gazdálkodókat érinti negatívan, miközben korábban ez minden törvénynek része volt.

Az is probléma, hogy a törvényjavaslat csak látszólag segíti a fiatal gazdálkodókat. Azért csak látszólag, mert az uniós fiatal gazda külön támogatás feltétele, hogy pályakezdőknek kell lenniük. Ebben a javaslatban pedig előírnának legalább hároméves kötelező üzemi gyakorlatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zavart látunk a kommunikációban is, hiszen sokszor halljuk, hogy a javaslat 200 ezerrel növeli az ágazatban tevékenykedők számát, de ennek ellent mondanak azok a kormánypárti kijelentések, hogy legalább 150 hektár kell egy család boldogulásához. Ez a teljes magyar termőföldterületet figyelembe véve összesen 40 ezer szereplőt jelent a mai 180 ezer regisztrált termelővel szemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Összefoglalóan megállapítható, hogy ez a törvényjavaslat jelenlegi formájában és tartalmában úgy rossz, ahogy van, veszélybe sodor kétmillió földtulajdonost, több ezer kis és közepes magyar vállalkozást, több tízezer vidéki munkahelyet, és könnyebben juttatja termőföldhöz a külföldieket. Ezenkívül pedig súlyos helyzetbe hozza a magyar mezőgazdaságot, valamint az élelmiszer- és feldolgozóipart.

Azonban a felsorolt hibák jelentős része módosító javaslatokkal orvosolható. Az országnak pedig elemi érdeke, hogy ebben az ügyben konszenzusos törvény kerüljön elfogadásra, mert a termőföld kérdése valóban nemzeti ügy. Ezeket a módosító javaslatokat mi elkészítjük, és ezekről akarunk érdemi vitát folytatni. Az elfogadásukkal pedig a Fidesz bizonyíthatja, hogy a saját klientúrájának érdekei helyett a magyar gazdálkodók, a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék érdekeit nézi. De ez a mostani törvénytervezet ebben a formában ezeknek a követelményeknek nem felel meg, ezért a Szocialista Párt így nem tudja támogatni azt. És azt is szeretném önöknek jelezni, hogy amennyiben a javaslat változatlan formában kerül elfogadásra, akkor az MSZP, amint kormányra kerül, meg fogja változtatni ezt a szabályozást. (Dr. Vitányi István: Soha! Negyven év múlva!)

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)