Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Aggodalommal figyeljük valamennyien a munkapiaci folyamatok alakulását. Tapasztalhattuk, hogy rövid fellendülés után 2001-ben megállt a foglalkoztatás növekedése. Ez volt az új kormánykoalíció öröksége. 2002 végén és 2003-ban sikerült bővíteni a foglalkoztatást, többek között azzal, hogy a közszférát jelentős béremelésekkel vonzóvá tettük az emberek számára, de a költségvetés nem bírt el további terheket, a közszférában nem növelhető a létszám. Ezért ahhoz kell segítséget nyújtanunk, hogy a versenyszférában jöjjenek létre a stabil, és ami nagyon fontos, látható, bejelentett foglalkoztatás növelésének feltételei. Ebben komoly feladatai vannak a gazdaságpolitikának és a foglalkoztatáspolitikának is.

A most benyújtott törvénymódosító javaslatok foglalkoztatáspolitikai lépéseinket kívánják megalapozni. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy a kormány száz lépés programjából az első lépések célja éppen az álláskeresés, a munkapiaci igényekhez igazított képzések, a munkapiacon veszélyeztetettebb rétegek támogatása. Olyan szabályokra is javaslatot teszünk, amelyek segítségével láthatóvá tehetők, védhetők a nem hagyományos formában végzett munkák. Ezt szolgálják az önök előtt lévő törvényjavaslatok. Engedjék meg, hogy azokat egyidejűleg ajánljam a tisztelt Ház figyelmébe.

Elsőként említeném a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását tartalmazó, T/16297. számú törvényjavaslatot. Meggyőződésem, hogy a munkapiacon elsősorban az számíthat stabil, sikeres beilleszkedésre, aki maga is kész és képes minden tőle telhető erőfeszítésre ennek érdekében, aki aktívan keres állást. Erre az elvre épül az új rendszer, ezt segíti az állami foglalkoztatási szolgálat szolgáltatási modellje, ezt kívánja támogatni egy új, hatékony együttműködési rendszer és a munkanélküli-ellátások átalakítása álláskeresési támogatássá.

A foglalkoztatás bővítése csak munkavállalásra ösztönző ellátórendszer mellett lehet eredményes. Ezért határoztuk el, hogy felülvizsgáljuk az ellátásra való jogosultságok és a munkavégzés kapcsolatát, és olyan szabályok megalkotására kérjük az Országgyűlést, amelyek erősítik a munkapiaci aktivitás megőrzését, az intenzív álláskeresést. E célokat szolgálja a munkanélküli-ellátás helyébe lépő álláskeresési támogatás, amely változatlanul vegyes típusú, biztosítási és szociális elemeket is tartalmaz. Az állástalanság első hónapjaiban biztosít a mainál érzékelhetően magasabb, keresetarányos jövedelmet, akkor, amikor a legnagyobb az esély az új munkahely megtalálására. Az ellátás mértéke az idő előrehaladtával fokozatosan csökken, ezzel is ösztönözve az állások felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására. Álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapítására lesz lehetőség. A támogatás összege elszakad a jelenlegi nyugdíjminimumtól, és a minimálbérhez fog kötődni.

A módosító javaslat szerint álláskeresési járadékra az az álláskereső jogosult, aki elvesztette munkáját, és a megelőző négy éven belül legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkezik. Járadékot továbbra is legfeljebb 270 napig kaphat az álláskereső, a legrövidebb időtartama 73 nap lesz. A rendszer kétszakaszos, az elsőben az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de legalább a minimálbér 60 és legfeljebb a minimálbér 120 százaléka; ez 50 százalékkal több, mint a jelenlegi alsó és felső határ. Pénzben kifejezve: a járadék alsó határa a jelenlegi 22 ezer forintról 34 ezer forintra, felső határa pedig a jelenlegi 44 ezer forintról 68 ezer forintra nőhet még ebben az esztendőben.

(9.40)

A folyósítás második szakaszában a járadék összege alacsonyabb, egységesen a minimálbér 60 százaléka lenne. Bár a helyettesítési ráta 65 százalékról 60 százalékra csökken, a járadékfolyósítás első három hónapjában a felső határ emelése miatt évente közel 30 ezer fő kap magasabb ellátást a jövőben. Meggyőződésünk, hogy ez a változás arra ösztönzi az álláskeresőket, hogy még az első szakaszban, három hónap után lépjenek ki a rendszerből, találjanak munkahelyet.

Ugyancsak a mielőbbi elhelyezkedésre motivál az a módosító javaslat is, hogy aki a járadékfolyósítási idő kimerítését megelőzően munkaviszonyt létesít, az utólag egy összegben megkaphatja a folyósítási idő még hátralévő részére jutó járadék felét. A kifizetésre a megállapított folyósítási idő leteltét követően kerülhet sor.

Tisztelt Ház! Nem kerülnek hátrányos helyzetbe azok az álláskeresők sem, akik az álláskeresési járadékra a jogszerző idő emelése miatt nem szereznek jogosultságot, de legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkeznek. Részükre 90 nap álláskeresési segély megállapítására lesz lehetőség. Álláskeresési segélyt kaphatnak azok is, akik hosszabb, legalább 180 napos járadékos idejük alatt nem találtak munkát 90, 50 évesnél idősebb korban 180 napig. A nyugdíjhoz közel álló állástalanok is kaphatnak álláskeresési segélyt mindaddig, amíg nyugdíjjogosultságot nem szereznek, de legfeljebb öt évig, hasonló feltételekkel, mint a jelenlegi nyugdíj előtti munkanélküli-segély. Az álláskeresési segély összege egységesen a minimálbér 40 százaléka, amely 2005-ben 22 800 forint. Az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama a társadalombiztosítási ellátásra jogosító időnek számít.

Az álláskeresési támogatásokban részesülők a támogatás folyósítási ideje alatt kereső tevékenységet nem folytathatnak, de alkalmi munkavállalói kék könyvvel vállalhatnak munkát a jövőben. Az álláskereső rendszeresen találkozik majd az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkatársával, beszámol arról, hogy milyen feltételekkel tud munkát vállalni, milyen lépéseket tett és fog megtenni elhelyezkedése érdekében, milyen segítségre van szüksége. Mindezt az álláskereső és a munkaügyi kirendeltség megállapodása rögzíti majd. Álláskeresési támogatásban csak álláskereső részesülhet, vagyis az, aki vállalja ezt a rendszeres együttműködést, az aktív álláskeresést, kész és képes a munkavállalásra.

Jóllehet az új támogatási rendszer az eddigieknél jobban számol az egyén aktív részvételével, az álláskeresőt nem hagyja magára. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak lehetősége szerint segítséget kell nyújtania mindenkinek, aki hozzá fordul. A munkaügyi központ munkatársaitól elvárjuk, hogy több foglalkoztatási lehetőséget tárjanak fel, javítsák, fűzzék szorosabbra kapcsolataikat a munkáltatókkal. Ebben természetesen számítunk a munkáltatók és szervezeteik támogatására is.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-közvetítéssel, tanácsadással, a munkapiaci információk széles körével, országosan egységes álláshely- és álláskereső adatbank működtetésével, a munkapiaci információk önkiszolgáló rendszerben történő biztosításával segíti az önálló és intenzív álláskeresést. Ennek fejlesztése szintén része a kormány száz lépés programjának.

Tisztelt Országgyűlés! Az álláshoz jutás fontos követelménye, hogy a munkavállaló szakmai felkészültsége megfeleljen a munkapiac igényeinek. A képzéstámogatás rendszerének is ez az egyik legfontosabb eleme. Tanulás közben természetesen nem várható el az intenzív munkakeresés, ezért az álláskeresési támogatást javaslatunk szerint szüneteltetni kell, és keresetpótló juttatást kell folyósítani a képzésben részt vevőnek. A támogatás összege a minimálbér 60 százaléka, a jelenleginél mintegy 10 ezer forinttal magasabb. Keresetpótló juttatást kaphat az az álláskereső is a javaslatunk szerint, aki már nem részesül álláskeresési támogatásban.

A jövőben jobban kívánunk támaszkodni a regionális képző központokra a munkapiacon hátrányos helyzetben lévők képzésében. E cél teljesítését szolgálja a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül létrehozandó képzési keret. A módosítási javaslat számos átmeneti rendelkezést állapít meg annak érdekében, hogy a megszerzett jogosultságok ne vesszenek el, és az új támogatási rendszer bevezetése zökkenőmentes legyen. A törvénymódosítás, összhangban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel, 2005. november 1-jén lépne hatályba.

Tisztelt Országgyűlés! Változtatásokat javasolunk az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás tekintetében is. E foglalkoztatási forma beváltotta a hozzá fűzött reményeket, évről évre szélesebb körben alkalmazzák. Csak az utóbbi két évet tekintve, hiszen 2002. szeptember 1-jétől módosítottuk az erre jutó közteher szabályait és csökkentettük azt, 2003-ban 80 ezer alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki, és közel 500 millió forint értékű közteherjegyet vásároltak, 2004-ben a kiváltott könyvek száma 130 ezer volt, a közteher-befizetés közel 800 millió forint. Ez kedvező az arányosabb közteherviselés és a munkát végző biztosítottsága szempontjából is.

A tapasztalatok szerint az alkalmi foglalkoztatás részben a munkanélkülieknek, részben a diákoknak, illetve a jövedelemmel nem rendelkező inaktívaknak nyújt legális munkavégzési lehetőséget. A javaslatok a már kibontakozott kedvező tendenciák megerősítését célozzák, további lehetőségeket kívánnak teremteni az alkalmi munkát végzők és a végeztetők számára, ugyanakkor mindig szem előtt kívánjuk tartani azt, hogy a lehetőségek ne váltsanak ki, ne helyettesítsenek valódi munkaviszonyt.

A magánháztartásokban alkalmi munkát vállaló személyek, takarítók, gyermekre vigyázók, kertészek, szerelők és más hasonló munkakört betöltők több munkaadó esetében jelenleg 120 napot dolgozhatnak. Alkalmi munkavállalói könyvvel, vagyis a jövőben kék könyvvel a javaslat a mértéket 200 napra emeli, ami tovább bővíti a legális foglalkoztatás kereteit, és lényegében egész éves biztonságot teremthet a munkavállaló számára.

Ezt a foglalkoztatási lehetőséget ki kívánjuk terjeszteni a magánháztartásokon túl a civil szervezetek körére is, első lépésként az új 200 napos szabállyal, ami kiemelkedően közhasznú szervezeteknél alkalmi munkát végző személyekre terjedne ki; a későbbiekben a foglalkoztatóképesség erősítésében, a civil szervezetek számára egyéb területeken is az alkalmazási tapasztalatok ismeretében lépnénk tovább.

A további változtatások a mezőgazdasági idénymunkák legalizálására irányulnak. A mezőgazdasági tevékenységet végző munkáltató a jövőben 90 napig foglalkoztathat pihenőidő biztosításával, de egybefüggően munkavállalót alkalmi munkavállalási könyvvel, azaz a havi 15 napos korlát az esetükben a jövőben nem érvényesülne.

A tervezet szerint harmadik országbeli külföldi is végezhet mezőgazdasági szezonális munkát Magyarországon alkalmi munkavállalói könyvvel egy éven belül 60 napig. Ezt a 60 napot egy vagy több munkáltatónál is ledolgozhatja, azaz egy munkáltató esetében itt sem érvényesülne a havi 15 napos korlát.

Úgy gondolom, hogy ezek a változások jelentősen bővítik a szabályos, törvényes munkavégzés kereteit, és a ma be nem jelentett munkavégzés fokozatos kifehérítését eredményezik. Itt jegyzem meg, hogy a magánháztartások érdekeltségének erősítésére adókedvezményt kívánunk érvényesíteni oly módon, hogy a közteherjegy értékének a háromnegyede leírhatóvá váljon az adóból. Emellett a jövő évtől az ez évinél kedvezőbb közteher-mértékekre teszünk javaslatot a törvénymódosítási indítványban.

Tisztelt Ház! A kormány kiemelt célja a tudásalapú, versenyképes gazdaság megteremtése, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkapiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkavállalót igényel. A felnőttképzés jelenlegi finanszírozási rendszerének alapvető szabályait tartalmazó felnőttképzési törvény módosításával a gazdaság és a munkáltatók igényeihez igazodó, az elhelyezkedést, továbbfoglalkoztatást perspektivikusan szolgáló képzések elsődleges támogatásának biztosítását kívánjuk megteremteni.

A javasolt módosítás szerint a felnőttképzési normatív támogatás, illetve a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül elkülönített felnőttképzési célú keretből nyújtott támogatások tekintetében biztosítjuk, hogy a támogatott képzésekben részt vevő, a munkapiacon leghátrányosabb helyzetben lévő, az államilag elismert szakképzettséggel nem rendelkező és a fogyatékkal élő felnőttek piacképes szakképesítést szerezhessenek, és az egyéni boldogulásukat a leginkább biztosító kompetencia birtokába juthassanak.

(9.50)

Az első, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés, a fogyatékkal élő felnőttek általános nyelvi és szakmai képzése, valamint az 50 év feletti felnőttek esetében a második, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzése részben vagy teljesen díjmentes legyen a jövőben.

A törvénymódosítás egyik új eleme, hogy felnőttképzési normatív támogatásban az az intézmény részesüljön, amely biztosítja, hogy a képzés befejezését követően a munkanélküli álláshoz juthat, illetve foglalkoztatott esetében további foglalkoztatás biztosított. Ezzel érvényesíteni kívánjuk a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmények felelősségét, szerepvállalását arra vonatkozóan, hogy képzési kínálatukat a gazdaság érdekeinek megfelelően, a piaci elvárásokkal összhangban alakítsák ki.

A törvénymódosításnak az is célja, hogy a munkapiacon olyan felnőttek legyenek jelen, akiknek igazolható szakképesítésük van, ezért a támogatás nyújtásának az is feltétele, hogy az érintett sikeresen vizsgázzon. A módosítással a támogatás felhasználását oly módon kívánjuk szigorítani, hogy amennyiben a támogatott képzésben részt vevő felnőttek a külön jogszabályban meghatározott arányban nem tesznek sikeres vizsgát, a képző intézmény köteles legyen a támogatást visszafizetni.

A támogatás lehetőségét kiterjesztjük olyan nem magyar állampolgár számára is, aki Magyarországon letelepedési engedéllyel, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgáraként tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

A törvénymódosítás azt is szolgálja, hogy a határon túli magyarság képzését hazai forrásból támogatni lehessen. Azaz meg kívánjuk teremteni a szomszédos államokban élő nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló felnőttek számára a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül elkülönített felnőttképzési célú keretből, hogy képzésükhöz ők is támogatáshoz jussanak.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány száz lépés programjában a munka értékének, becsületének, biztonságának megteremtésére irányuló lépések között szerepel a prémiumévek program kibővítése is a versenyszférára. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél nagyobb struktúraváltást hajtanak végre, létszámukat bővítik, ha a nyugdíj előtt álló munkavállalók vállalják a részmunkaidős foglalkoztatást és ezzel az alacsonyabb fizetést, a járulékaikat állami támogatásként kiegészítjük, hogy az ne jelentsen hátrányt a nyugdíjuk megállapításakor.

A kormány tehát a közszféra után a versenyszféra idősebb, nyugdíj előtt álló munkavállalói számára is lehetőséget kíván biztosítani a munkapiacról történő fokozatos kivonulásra. Ha az érintettek vállalják a nyugdíjjogosultság eléréséig a részmunkaidős foglalkoztatást, akkor az állam kompenzálja azt a nyugdíjjárulék-különbözetet, ami a részmunkaidős bér miatt keletkezne. Ebben az esetben tehát - a közszférában idén januártól bevezetett prémiumévek programtól eltérően - nem bértámogatást adunk, a bérfizetés forrása a munkáltató bérkerete, éppen ezért a programban való részvételt a munkáltató saját döntése jogkörében ajánlja fel a munkavállalók részére.

A javaslat megkíméli a nyugdíj előtt álló munkavállalókat a munkaviszonyuk felmondással való megszüntetésétől, emellett oly módon is támogatja a foglalkoztatást, hogy csatlakozik a munkáltató által egyébként végrehajtott létszámbővítéshez, szerkezetváltáshoz, hiszen ebben az esetben nyílik lehetőség a járulékkiegészítés megállapítására. Ez a megoldás lehetővé teszi például, hogy a korábban teljes munkaidőben dolgozó, prémiumévek programban részt vevő munkavállalók mellett szintén részmunkaidőben olyan személyeket alkalmazzanak, akik a bevezetendő új technológiákkal könnyebben lépést tudnak tartani. A létszámbővítés, szerkezetváltás feltételrendszerének részletes szabályait a törvénymódosításban adott felhatalmazó rendelkezés alapján külön jogszabály fogja tartalmazni.

A rendszer terveink szerint október 1-jétől indul, és a versenyszférára vonatkozó prémiumévek programba való belépésre - hasonlóképpen a közszférára vonatkozó előírásokhoz - 2006. december 31-éig kerülhet sor. Mivel ez a lehetőség a nyugdíj előtt legfeljebb három évvel állókat illeti meg, a program végső lezárulta 2009-ben várható.

Kérem, a törvényjavaslat megtárgyalása során véleményük, javaslataik kifejtésével járuljanak hozzá, hogy a nyugdíj előtt állók méltányosan, fokozatosan távozhassanak a munka világából, és hogy számukra a nyugdíjas éveik megkezdése zökkenőmentes legyen.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatok előkészítése során széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést folytatott a kormány. Az Országos Érdekegyeztető Tanács illetékes albizottságai, valamint a plenáris ülés is megvitatta a javaslatokat. A tervezetek koncepcióját az Országos Érdekegyeztető Tanács május 13-i, magukat a javaslatokat pedig a május 27-i plenáris ülésén tárgyalta meg. A szociális partnerek a bizottsági üléseken alapvetően támogatásukról biztosították a tervezeteket.

A törvénymódosítások május 27-én az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is megvitatásra kerültek. A szociális partnerek a módosításokban lefektetett kormányzati szándékot alapjaiban támogatták, néhány kérdésben nem tudtuk azonban figyelembe venni az oldalak javaslatait.

A munkavállalói oldal a munkanélküli-ellátó rendszer átalakításával kapcsolatban a biztosítási elv további erősítését, az álláskeresési járadék felső határának jelentősebb emelését, az alacsonyabb keresetű állástalanok magasabb ellátását szorgalmazta. A szándékkal egyetértünk, de a mostani lehetőségek, a források szűkössége miatt az álláskeresési támogatások mértékének a jelenleginél nagyobb emelésére nem látunk lehetőséget.

Nem tudjuk figyelembe venni a munkáltatói oldalnak azt a felvetését sem, amely kifogásolta a regionális képző központoknak a munkapiaci képzésekbe való fokozottabb bevonását. A képző központok az Állami Foglalkoztatási Szolgálat részei, hozzá tartozó intézmények, ezért úgy gondoljuk, jogos az a törekvés, hogy a jövőben nagyobb részt vállaljanak főleg a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci képzésében. Ezeknek a kötelezően ellátandó feladatoknak a finanszírozási hátterét a törvényben is biztosítani kell.

Az alkalmi munkavállalás kiterjesztésével kapcsolatban a munkáltatói oldal bátortalannak minősítette a kormány javaslatait, a munkáltatók szerint a gazdasági élet más szereplőinek, például a gazdasági társaságoknak is biztosítani kellene az alkalmi munkavállalásból adódó kedvezőbb lehetőségeket. Úgy gondoljuk, hogy a kék könyvvel történő munkavállalás ilyen mértékű kiterjesztése már túlmegy a törvényi szabályozás célján. Nem hiszem, hogy helyes lenne engedni, hogy szabályos, folyamatos foglalkoztatás alkalmi munkává minősülhessen át.

Támogatjuk ugyanakkor a szociális partnerek azon felvetéseit, amelyek az álláskeresési megállapodások körültekintő szabályozására, a megállapodások tartalmának megállapítására irányultak. A szakmai előkészítésbe a szociális partnereket be fogjuk vonni. Egyetértünk és támogatjuk azokat a javaslatokat is, amelyek a törvényi változások gyakorlati alkalmazásának figyelemmel kísérését, monitoringját kezdeményezték.

Minden új intézkedés bizonyos kifutási idővel jár, ezért ígéretet tettünk arra, hogy a törvényjavaslatokban lefektetett változások hatásairól a jövő évben tájékoztatjuk az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. Őszintén remélem, hogy kedvező tapasztalatokról tudok majd beszámolni.

Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatokat vitassa meg, és fogadja el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)