Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a tipikus példája, amikor előkészítetlen és nem egyeztetett törvényjavaslatok kerülnek a parlament elé. A gyakorlat bebizonyítja, hogy hiába a Törvényalkotási bizottság sokszor több tíz oldalas utolsó simításai egy-egy javaslatnál, így is a gyakorlatban egy-egy rendelkezése az előkészítetlen és egyeztetésre nem kerülő törvényjavaslatoknak megbukik.

A másik észrevétel: itt képviselőtársam vezérszónoklatában utalt arra, hogy ez a kormány volt az első, amely szembenézett a devizahitelezés problémájával, és ezt megoldotta. Szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét és a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy négy évig nem tettek semmit. És nem az önök érdeme, hanem több száz, több ezer devizahiteles érdeme, akik bírósági eljárásokat kezdeményeztek, amelynek végén a Kúria kimondta, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el. Önök pedig négy évig a magas árfolyam miatt magas nyereséget elkönyvelő bankoktól bankadó formájában ezt a pénzt beszedték, és a költségvetésben a presztízsberuházásaikat finanszírozták. Négy év telt el, négy évig fizettek a devizahitelesek a magas árfolyam miatt akár 70 százalékkal több törlesztőrészletet, mint ami korábban számukra teher volt.

És itt az árfolyamra szeretném ismét felhívni a figyelmet. Meg kell nézni a kormányváltáskori akár euró-, akár svájcifrank-árfolyamot meg az átváltási ‑ nem kedvezményesen, hanem piaci árfolyamon történő ‑ forintosítást, és ennek különbözetét meg kell nézni, amit a devizahiteleseknek most is majd fizetniük kell.

(13.50)

A családi csődvédelemmel kapcsolatban pedig szeretném emlékeztetni önöket, hogy a Magyar Szocialista Párt nem egyszer, nem kétszer, többször az elmúlt években a magáncsőd intézményének bevezetését kezdeményezte. Önök még tárgysorozatba se vették ezt a törvényjavaslatot, nem kerülhetett a parlament elé. Most pedig a Kereszténydemokrata Néppárt mint saját ötletét hozza ide a vasárnapi zárva tartás után, ami látjuk, hogy igencsak sikeres kezdeményezés, de ezt a kezdeményezést most mint saját kezdeményezést hozza be a parlament elé, holott mi évről évre mindig javasoltuk és kértük, hogy az Országgyűlés foglalkozzon ezzel, és alkossa meg azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a magáncsőd intézménye bevezetésre kerüljön.

Maga a törvényjavaslat célja egyrészt az, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek a pénzügyi intézmények részéről a korábban meghozott elszámolási törvény rendelkezéseinek nem felelnek meg, és a fogyasztókat nagy számban érinthetik, így megalapozzák a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési eljárását. Emellett a törvény célja, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok álljanak rendelkezésre.

A törvényjavaslat számos ponton módosítja az elszámolási törvényt. Ha olyan pénzügyi intézmény köteles az elszámolásra, amelynek valamely okból nem áll rendelkezésére elegendő adat az elszámolás elvégzéséhez, akkor a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott egyedi módszertan alkalmazására jogosítja fel azokat a törvény, azonban ekkor a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a becslési módszertan alkalmazási feltételeinek meglétét.

Rendezésre kerül a követendő eljárás arra az esetre, ha az elszámolást többen vitatják. Az egyik eset az, amikor az elszámolást ugyanazon okból vitatják, amelyet a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság már jogerősen elbírált, ebben az esetben nem kell újra elbírálni. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, amikor az elszámolást egy másik okból vitatják. Ebben az esetben azt el kell bírálni.

A békéltető testület előtti eljárásban csak akkor kerüljön sor meghallgatás tartására, ha azt a testület indokoltnak tartja. Ha állított tények írásos formában állnak rendelkezésre, ahhoz a javaslat szerint érdemben nem tudnak szóbeli kiegészítéseket tenni.

A törvényben rögzítésre kerül, hogy a pénzügyi intézmény ne tehessen bármeddig egyezségi ajánlatot, hanem csak a békéltető testületnek az eljárás megindításáról szóló értesítésében meghatározott határidőig.

Kizárja, hogy a bíróság állapíthassa meg a helyes elszámolást; kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a békéltető testület határozata megfelel-e a jogszabályoknak. Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása megfelel a jogszabályoknak, akkor a kérelmet elutasítja. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az elszámolás nem felel meg a jogszabálynak, a békéltető testület jogszabálysértő határozatát hatályon kívül helyezi, és a pénzügyi intézményt kötelezi új elszámolás készítésére.

A törvényjavaslat az elszámolási törvény hatálybalépését követő gyakorlati tapasztalatok alapján külön is nevesít néhány olyan magatartási formát, amely a Magyar Nemzeti Bank mint felügyelet ellenőrzési eljárásának alapjául szolgálhat az elszámolási törvény végrehajtása során. Ilyen magatartás különösen a pénzügyi intézmény által a fogyasztók nagy számát érintően folytatott olyan gyakorlat, amely a kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés fogyasztói jellegének el nem ismerésével, azok eltérő minősítésével vagy ilyen jellegére vonatkozó megváltozott álláspontjának kinyilvánításával az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának megakadályozására irányul.

A javaslat a megakasztott végrehajtási eljárások folytatásának lehetséges időpontját módosítja. Ennek oka, hogy folyamatban van a családi csődvédelem szabályainak előkészítése, amelyet említettem már, amely szabályozás várhatóan ugyanazt a személyi kört érinti, akiket az elszámolási törvény is.

A javaslat kiterjesztené a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi jogosítványait az elszámolással összefüggésben kiadott valamennyi jogszabály végrehajtásának vizsgálatára.

Ahogy itt elmondtam, a javaslat alapvetően technikai jellegű módosításokat tartalmaz, amelyek segítik a fogyasztókat, a devizahiteleseket abban, hogy minél hamarabb elszámolásra kerüljön a bankok tisztességtelen eljárásából okozott kár mértéke.

A gyakorlati tapasztalatok alapulvételével kezdeményezett változások alapvetően támogathatók, de joggal merül fel a kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogosítványai további ellenőrzésére miért csak most kerül sor, ha arra valós igény van; helytelen bírósági ítéletek születtek-e akkor, amikor a bíróságok jogosultak voltak az elszámolások megváltoztatására; miért veszik el ezt a jogot a bíróságoktól, a bírók kezéből miért veszik el ezt a lehetőséget? Ezek kérdésként felmerülnek.

A Magyar Nemzeti Bankra kitérve, ott pedig jogkörbővítésre kerül sor ebben a törvényben, ami természetesen helyes. Viszont ha megnézzük a Magyar Nemzeti Bank elmúlt időszakban, elmúlt években nyújtott felügyeleti tevékenységét, azt gondolom, hogy az botrányos, hiszen ennek a felügyeleti tevékenységnek a nem megfelelő ellátása, az a rengeteg mulasztás, ami az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank felügyeleténél tapasztalható volt, vezetett ahhoz, hogy sok tízezren elveszítették a befektetésüket. Azt gondolom, ez a felelősség nem kerülhető el.

A másik megjegyzésem, hogy ki őrzi az őrzőket. Ugye, a Magyar Nemzeti Bank újabb jogosítványokat kap, miközben felügyelőbizottság nélkül működik. Itt e törvényjavaslat tárgyalása során is szeretném felhívni fideszes képviselőtársaim figyelmét, hogy ez egy áldatlan állapot. Azt gondolom, elfogadhatatlan, hogy egy állami tulajdonban lévő Nemzeti Banknak, ami természetesen függetlenül működik a kormánytól, felügyelőbizottsága nincs. Ezt a problémát minél előbb meg kell oldani, ezt bizonyítja az elmúlt időszakok brókerbotránya is. A Magyar Nemzeti Bankot felügyelnie kell a parlament által megválasztott felügyelőbizottságnak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)