Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Kúriai Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Igyekszem a beszámoló keretei között maradni, hiszen meghatározott témakörben, a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében tárgyaljuk a kúriai beszámolót, nehogy elnök asszony feddésben részesítsen, hogy eltérek a tárgytól.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bizottság elnöke már ismertette, hogy novemberi ülésen tárgyaltuk az Igazságügyi Bizottságban a beszámolót, és ezt a bizottság elfogadásra is javasolta. Ahogy a Kúria elnöke írja a beszámolóban, nekem ez nagyon megtetszett: a ’21-es év feltehetően a jogegység éveként vonul be a Kúria történetébe. Ez valóban így is van, hiszen a szóbeli kiegészítés is plasztikusan mutatta be, hogy mi történt, és azóta milyen fejlődés jelentkezett ebben az ágazatban a Kúrián. Hiszen a Kúria történetében a hatáskört, működést, munkaterhet számos jogszabályi változás alakította, és volt egy járványügy, ami különösen nehezítette a munkát a Kúrián, illetve az összes többi bíróságon is, és ezen körben kellett biztosítani a jogalkalmazás egységét és betölteni a sajátos közvetítő és kiegyensúlyozó szerepét is a Kúriának.

Magyarország Alaptörvénye, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, már említett CLXI. törvény 2011-ből, továbbá az eljárási törvények rendelkezései értelmében a Kúria elbírálja a törvényben meghatározott ügyekben a törvényszék, az ítélőtábla határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatokat, valamint felülvizsgálati kérelmeket; de ezen túl többek között a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, dönt az önkormányzati rendelet Alaptörvényen kívüli más, magasabb szintű jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

2021-ben, tehát a beszámolási időszakban a Kúria ítélkezési és jogegységi feladatainak ellátását több jogszabályi változás is érintette, mint ahogy említettem. Kiemelendő ezek közül: ’21. január 1-jével módosultak a Bszi. jogegységi panaszeljárást szabályozó rendelkezései, erről beszélt az elnök úr is itt a szóbeli kiegészítésben. A módosítás több szempontból is egyértelművé teszi a jogegységi panasz szabályozását, így például rögzíti, hogy a tanács a jogegységi panasz esetén érdemben határozattal, minden más kérdésben pedig végzéssel határoz. A támadható határozatok köréről a módosított Bszi. úgy rendelkezik, hogy a pervezető végzések kivételével jogegységi panasznak van helye a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható határozata ellen. Ezzel általánossá teszi a panasz benyújtásának a lehetőségét.

A törvény egyértelművé teszi azt, hogy a jogegységi panasznak a Kúria 2012. január 1-je után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre hivatkozással van helye. A jogegység biztosításának feladata, amely a Kúriát a bírósági szervezeten belül egyedüliként terheli, szükségessé teszi, hogy a Kúria ítélkező tanácsainak leterheltsége észszerű keretek között maradjon. Ezt megvitattuk a tavalyi beszámoló alkalmával, elnök úr is több alkalommal utalt erre, mégis a ’19. december 17-én elfogadott, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvény április 1-jei hatállyal, ekkor lépett 2020-ban hatályba, több változást is hozott, ami kihatott a ’21. évben a Kúria feladataira és a működésre.

Elnök úr is említette, ezek közül kiemelendő a közigazgatási bíráskodás rendszerének átalakítása, a közigazgatási és közszolgálati ügyekben megszűnt törvényszékek és az ítélőtáblák másodfokú hatásköre, és a Kúria vált általános másodfokú bírósággá, egész Magyarországra kiterjedő illetékességgel. A bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a Kúria ügyterhe a változtatás miatt aránytalanul megnőtt, ’20-21-ről beszélek, és az ügyérkezés, szintén elhangzott már, mintegy kétszeresére emelkedett. Ezen a szabályozáson változtatott aztán az Országgyűlés, ami aztán normális mederbe terelte ezt az ítélkezési gyakorlatot.

A Velencei Bizottságról volt szó, ’21 októberében hozta nyilvánosságra a CDL-AD(2021)036. számú véleményét, és ez több ponton is pozitívan értékelte a Kúria működését. A 2020-ban bevezetett jogegységi panasz intézményét illetően a vélemény hangsúlyozza, hogy a joggyakorlat egységesítése a legfelsőbb bíróságok rendkívül gyakori hatásköre, a meghozott döntések a jogbiztonságot szolgálják, és összhangban vannak a bírói függetlenség követelményeivel. Ami aztán az imént elhangzott, és majd a következő évek beszámolóiban tárgyalni fogjuk, hogy ez azóta tovább fejlődött, szélesedett, még inkább cizellálttá vált ennek az elbírálása.

Szükséges kiemelni, hogy a jogegység biztosítása elsősorban a felülvizsgálati eljárásokban történik. Az eljárási törvényekben a Kúria közzétett határozataitól való eltérés a felülvizsgálat alapjaként szerepel, ezek a szabályok meghatározzák, hogy a Kúria közzétett határozatai ellen jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a jogosult. A jogegységi panasz ehhez képest kivételes jogegységi és jogorvoslati eljárás, amely a peres felek indítványára, rájuk kiható módon járul hozzá, erről beszélt az elnök úr a szóbeli kiegészítésében, és nem elvi szinten, hanem konkrét egyedi ügyben vizsgálja a jogegység kérdését. Ugyanakkor nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog- és érdeksérelmének a kiküszöbölésére szolgál, hanem a közzétett határozattól eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza. Ez egy nagyon fontos kritérium a jogegységipanasz-ügyben.

2021-ben 38 jogegységi panasz érkezett, elnök úr elmondta, hogy milyen tárgykörökben, én ezt megismételni nem kívánom. ’21-ben 26 ügyet fejezett be a Jogegységi Panasz Tanácsa, és 22 ügyet vissza is utasított még ’21-ben. Mielőtt nagy dologra gondolnánk, a szokásos illeték meg nem fizetéséről vagy adott esetben az illeték hiányos fizetéséről, esetlegesen képviselő hiányában benyújtott panaszról beszélhetünk, tehát tulajdonképpen az ügyfél, mondhatnánk azt is, slendriánságából adódik.

A Kúria Önkormányzati Tanácsával kapcsolatban szeretnék néhány dolgot felemlíteni az önkormányzati normakontroll kapcsán. Ma az önkormányzati jogok védelmét a bírói út, bizonyos esetekben az alkotmányjogi panasz biztosítja, a Kúria pedig 2012-től kezdődően sajátos hatáskörként az önkormányzati rendeletek magasabb szintű, de alaptörvényi szintet el nem érő jogszabályoknak való megfelelését, illetve az önkormányzatok jogalkotási kötelezettségének teljesítését vizsgálják, azaz normatív aktus intézményes jogalkalmazói kontrollját végzi. Bár a szervezeti és hatásköri keretek az elmúlt időszakban sokat változtak, a közigazgatási normakontroll egy olyan magyar sajátosság és egy olyan magyar alkotmányos jog, amely  az elnök úr is beszélt az elmúlt hosszú időszak eredményeiről  mindenképpen megbecsülendő.

2021-ben a Kúriára önkormányzati normakontroll-eljárás keretében 55 ügy érkezett, elnök úr ismertette, hogy mik voltak ezek.

(9.40)

’17-től kezdve viszonyulnék egy kicsit korábbra. Van egy statisztika, amely azt mutatja, és az elnök úr is említette ezt, hogy általában kétharmad-70 százalék bírói indítványra indult, és ez megfordult ’21-re. Itt a kormányhivataloké volt a fő szerep, ha jól emlékszem, 67 százalék volt a kormányhivatali eljárásindítás. Ez több mindennek betudható, egyrészt a sajátos jogalkotási helyzetnek a Covid-járvány miatt. Példaként tudok egyet mondani, hogy volt olyan település, ahol a bányatulajdonos polgármesternek addig nem sikerült átvinnie a bányatelekké nyilvánítást, mivel egyedül döntött erről ebben az eljárásban, azonnal HÉSZ-t, helyi építési szabályzatot módosított, úgyhogy voltak ilyen ügyei is, de nem ez a jellemző. Ebből adódóan aztán a kormányhivataloknak megdőlt a feladata, hogy így mondjam. 2021-ben 35 ügyet fejezett be, úgyhogy ez is mutatja a tevékenységét. A megoszlásáról beszélt az elnök úr, én ezt most nem kívánom megismételni.

Összességében az ügyek eloszlása kiegyenlítettebb, mint az elmúlt évben. Ott mindig  talán én magam is megemlítettem akkori vezérszónokként  általában az adóügyek voltak azok, amelyek a legnagyobb tárgykörként szerepeltek, telekadó, települési adó, és volt egy paradigmaváltás a jogalkotás, illetve az Alkotmánybíróság döntése alapján, ’20-ban 13 adózási tárgyú 29 befejezett ügyből.

Az utóbbi évek joggyakorlatában a helyi adóval kapcsolatos ügyeket érintően lényeges változást jelentett a helyi adókról szóló C. törvény, a ’90. évi C. törvény 6. § c) pontjának módosítása, aminek következtében a Kúria önkormányzati tanácsának a 2017. és az azt követő adóévek vonatkozásában újra kellett értelmezni a vagyoni típusú adók arányosságára vonatkozó korábbi döntéseiben kimunkált elveket, hiszen ez megváltozott, és ’17. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a törvény azon hármas követelményt, mely szerint az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzati gazdálkodás követelményeihez és az adóalanyok  ez a legfontosabb  teherviselő képességéhez igazodóan kellett megállapítani.

Az új gyakorlathoz képest minden adóalany esetében teherbíró képességet kell vizsgálni, és köteles az adófizetés mértékét megállapítani. A súlyosan aránytalan adómérték a korábbi gyakorlatban 60-70 százalékát tette ki. Ezt újradefiniálja, és ennek révén az adó fajtája, az adó mértéke, a rendeleti adómenetesség és az adókedvezmény úgy állapítható meg, hogy összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének. Tehát változott, eltolódott a súly a teherviselő képességről az arányosság világa felé, talán így kiegyenlítettebb lett maga a rendszer.

A közteherviselés arányossága elvének megfelelően differenciált adóztatás annak kifejezését jelenti, hogy az önkormányzat figyelembe veszi az illetékességi területe alá tartozó ingatlanok, építmények rendeltetését, a földrajzi elhelyezkedést, a településre jellemző forgalmi értékeket és általában az itt történő eltéréseket is. Az önkormányzati tanács több döntése megerősítette, illetve pontosította a helyi adóztatás differenciált jellegének megállapítására vonatkozó korábbi joggyakorlatban kialakított elveket.

A koronavírus-járványról többen szóltunk már. Két olyan kormányrendelet született, amely jelentős mértékben korlátozta az önkormányzati jogalkotást. Az egyik, hogy nem lehetett adót emelni, és nem lehetett adókedvezményt megszüntetni, a másik pedig, hogy a szolgáltatásért nyújtott díjakat nem lehetett megemelni, és ezen keretek között kellett a jogalkotást elvégezni, aztán ennek meglett a következménye, most pedig helyi jogalkotási dömping van.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az elhangzottak alapján a szóbeli kiegészítés, a bizottság elnökének elmondása alapján láthatjuk, hogy a Kúria magas szakmai színvonalon és a törvényben előírt módon látta el feladatait. Az elhangzottakra tekintettel kérem a képviselőtársakat, hogy a Kúria elnökének beszámolóját fogadják el, támogassák. A Fidesz képviselőcsoportja ezt fogja tenni, támogatjuk a beszámoló elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)