Felszólalás adatai

ALEXA GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Engedje meg, hogy azt mondjam, hogy picit - végigülve itt a délutánt - új divatnak látom, hogy ragaszkodni kell a módosító javaslatok számának mondásához. Úgy látom, hogy korábban ellenzéki képviselőtársaimat hasonló kényszer nem feszélyezte. Például érdeklődve hallgattam László Tamás képviselőtársamat, aki hosszas beszédet intézett, és teljesen érdemtelenül Hajdu László képviselőtársamat sározta. Nem emlékszem, hogy ez egyébként melyik módosítóval állt például közvetlen összefüggésben.

De én azért fegyelmezetten azt szeretném mondani, hogy a 745., 717. és a 109. módosítókkal kapcsolatban kívánok alapvetően szólni, de e három módosító kapcsán is el kell mondani egy-két dolgot általában ezzel a vitával, a módosítókkal kapcsolatban. Szóval, egyébként azért azt a bosszúságot megértem, amit a fideszes képviselőtársaim éreznek azért, mert rosszul gazdálkodtak a tévéidejükkel, de emlékeztetném őket két dologra. Az egyik egy nagy mondás volt a vezérüktől, aki azt mondta, hogy a parlament ellenzék nélkül is működik. Én nem értek ezzel egyet egyébként, úgyhogy örömmel várom, hogy a tévéidő után újra legyen önöknek vitaidejük. A másik a háromhetes parlamenti ülésezés, ami szintén inkább arról szólt, hogy az ellenzéki képviselőknek ne nagyon legyen lehetőségük megszólalni.

Itt egy demokratikus helyzetben pedig önök rosszul gazdálkodtak az idejükkel, ezért most egy picit némaságra vannak kárhoztatva, nem tudják megvédeni ezeket a zseniális módosító javaslatokat, amelyekkel kapcsolatban engedtessék meg nekem, hogy sem azzal nem számolnak ezek a módosító javaslatok - az említett három sem -, hogy egyébként egy gazdasági világválság idején próbál költségvetést elfogadni ez a Ház, ez a parlament, sem azzal nem számolnak, hogy ez valamifajta koncepciót sugalljon az önök részéről.

Én például azt eléggé borzalmasnak tartanám, ha az önök módosítóiból állna össze az ország költségvetése. Igazából valaki azt mondta ebben a vitában - biztos egy konkrét módosítóval kapcsolatban -, hogy mi nem tudunk kormányozni. Őszintén szólva, én önöket nem nagyon látom kormányképesnek, amikor olyan típusú módosító javaslatokat tesznek, ami mondjuk, válság idején turistaházak felújításáról szól, vagy éppen a ma már sokat emlegetett, Meggyes Tamás úr előtt elhelyezkedő vízterület helyreállításáról; ami persze borzasztó fontos, hogy egy fideszes kormány vagy polgármester háza előtt rendbe legyenek rakva a vízterületek. Nekem mindjárt eszembe is jutott, hogy talán még egypár módosítót be lehetne adni, és lehetne egy "minden fideszes polgármester háza elé tavat akarunk" című mozgalmat elindítani. Nem kerülne ez sokba - 500 millióba talán - Meggyes képviselőtársunk módosító indítványa.

Azt mondta Harrach képviselőtársam órákkal ezelőtt, hogy lesöpörjük a módosító javaslatokat, úgyis lesöpörjük őket. Azt gondolom, hogy nem kellene nekünk ezeket lesöpörni. Nem kellene nekünk lesöpörni akkor, ha például nem olyan képtelen logikán kerülnének benyújtásra, aminek következtében, mondjuk, a Miniszterelnöki Hivatal megszűnne létezni, ha egyébként azok a módosítók befogadásra kerülnének.

Azzal talán egyetértünk - lehet, hogy önök ezt a Miniszterelnöki Hivatalt nem szeretik, a sajátjukat annak idején eléggé szerették, elég tekintélyes hivatal volt, ezt én elfogadom -, azt talán mégiscsak el kell hogy ismerjék, hogy általában véve kormányzati szervekre egy országnak szüksége van abban az esetben is, amikor egyébként nem önök adják a kormányt. Picit úgy csinálnak ezekkel a módosító javaslatokkal, hogy ha mi nem kormányozhatunk éppen, akkor igazából semmi sem számít. Akkor nem érdekes a válság, nem érdekes az, hogy egyébként, mondjuk, munkahelyteremtő programokat lehet-e finanszírozni, nem érdekes, hogy tehetséggondozást lehet-e finanszírozni, próbáljuk az egészet szétverni.

(16.40)

Na most persze ezt nyilvánvalóan nem hagyhatjuk, és ezért valóban az fog történni - gondolom én, nem megelőlegezve azért a történéseket -, hogy kénytelenek leszünk ezeknek a javaslatoknak a jelentős részét leszavazni.

A másik: nyilvánvalóan volt itt egy kommunikációs cél, az a cél, hogy önök egyébként persze annyira kormányképesek, hogy több száz milliárd forint mértékben meg tudják mozdítani módosító javaslatok által ezt a költségvetést. Azt szeretném mondani, hogy ezekről a módosító javaslatokról, a jelentős részükről lehet külön-külön beszélni, jó sajtótájékoztatókat tartani, sőt szívszaggató hozzászólásokat is. Egyébként nyilvánvalóan kormánypárti képviselők is tudnának szívszaggató hozzászólásokat tenni a saját körzetük kapcsán, ott is vannak ugyanis problémák, és egyébként a kormánypárti képviselőnek is fájnak azok a problémák, csak esetleg, mondjuk, fegyelmezetten tudomásul veszi, hogy az ország teherbíró képessége az adott problémát, az adott helyi ügyet ebben a pillanatban megoldani nem tudja. Ez a fajta felelősség nyilvánvalóan önöket nem jellemzi.

Ugyanakkor, ha valaki venné a fáradságot - mint ahogy egyébként a Költségvetési Tanács vette a fáradságot -, és átnézné az önök módosító javaslatait, akkor látná, hogy bizony jelentős mértékű szakszerűtlenséget tükröznek ezek, mind a meghatározott forrásokban, mind igazából a megjelölt célrendszerekben. Egy dolog közös ezekben, én ezt ma már idéztem: napról napra újabb és újabb tények bizonyítják, hogy a kormány az elmúlt húsz év legveszélyesebb költségvetését nyújtotta be az Országgyűlésnek - ez minden módosító javaslatukon ott van. Azt gondolom, hogy egyébként a központi PR-es elégedett lehet önökkel.

Ennél csak egy veszélyesebb szituáció lenne, kedves képviselőtársaim, ha fognánk magunkat, és mondjuk, talán azért, mert tudatmódosító szereket szedtünk egész nap, befogadnánk az önök módosító javaslatait. Na, az jelentene, azt mondanám, igazán veszélyt! Azt szeretném kérdezni: akkor mi történne ezzel az országgal? Tehát mennyire gondolják önök komolyan ezt az egészet?

Visszautasították, mérgesek voltak akkor, amikor itt több képviselő leleplezte azt, hogy önök ezt az egész vitát válság idején, egyébként valóban egy ciklus végét lezáró költségvetés idején igazából félvállról veszik, nem veszik komolyan, PR- és kommunikációs célra használják ki. Igazából semmit nem csinálnak, csak beszélnek róla (Varga Mihály: Ellentétben veled.), és ezek a beszédek, amiket tesznek - gondolom, Varga úrnak is lesz majd felszólalási ideje (Varga Mihály: Nincsen.) -, egyébként nemigen összeilleszthetők egymással (A képviselő mikrofonja gerjed. - Varga Mihály: A telefont kapcsoltassa ki, elnök asszony!), mert beszélnek adócsökkentésről, beszélnek egyébként kiadáscsökkentésről, és olyan bődületes kiadásnövelést eredményezne az önök javaslatcsomagja, ami egyébként tarthatatlan.

Varga úr nyilvánvalóan majd akkor is bekiabál, ha valamelyik képviselőtársa tér el az adott módosító javaslattól. De velem ez nem fordulhat elő, hiszen én említettem, hogy a 745., 717. és 109. számú módosító javaslat kapcsán mondtam el a véleményemet.

Nagyon szépen köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)