Felszólalás adatai

KATONA KÁLMÁN (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Miniszter Úr! Sajnálom, hogy a miniszterelnök úr nem olvasta el az interpellációmat, mert az egész arról szól, hogy ez nem mezőgazdasági kérdés. Tehát az, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó államtitkár úr fog válaszolni, a kérdés súlyának a meg nem értését igazolja. (Közbeszólás az MDF soraiból: Így van!)

"A kormányzás előrelátás" - mondja Kvassay Jenő. Sajnos úgy látom, hogy a Gyurcsány-Kóka-kormánynak ez nem nagyon ment, még egy aszálystratégia elkészítésének erejéig sem. Magam kétszer hoztam szóba a Házban ezt a témát az elmúlt évben, ugyanakkor a nemzeti éghajlat-változási stratégia elfogadásakor, aki elolvasta figyelmesen az anyagot, az észrevehette, hogy az aszály szó szinte minden oldalon szerepel legalább egyszer.

(14.20)

Idézek belőle: "Az éghajlat szárazabbá és melegebbé válásával főként egyre gyakoribb aszályokra lehet számítani, különösen az alföldi területeken. A vízhiány, illetve az aszály nem csak vízgazdálkodási probléma. Közvetlen hatással van az emberekre, a természetes élővilágra, a vizet felhasználó és attól függő olyan gazdasági ágazatokra, mint a mezőgazdaság, a turizmus, az ipar, az energetika és a közlekedés."

Országgyűlési határozat kimondta tehát: az aszály nem földművelésügyi és nem vízügyi kezelést igényel, hanem összkormányzatit, ennek pedig nyoma sincs. Sőt, időnként olyan látszata van, mintha az ellenkezője történne. Még mindig nincs jogszabályban paraméterekkel tisztázva, illetve rögzítve, hogy mikor ér el veszélyes mértéket az aszály, mikor kell rendkívüli intézkedésekkel beavatkoznia az államnak, a gazdálkodónak, az ipari vízhasználónak, vagy mit kell tennie éppen egy magánembernek.

Említhetném azt is, hogy az aszály sok helyütt érintheti a lakosságot, az ivóvízellátást. Erre a helyzetre az önkormányzatoknak úgynevezett vízkorlátozási tervet kellene készíteniük. Vajon tudja-e bárki, hogy mindenütt megvannak-e ezek az anyagok? Vajon elegendő-e egy-egy településnek elkészíteni ezt a tervet, vagy régióban, térségben kellene ez ügyben gondolkodni? Mit kellene tenni? Azt, amit már jó sokan, jó régen mondunk, hogy kell egy aszálystratégia, ami a tennivalókat komplexen fogja át, a törvényi háttértől az állami intézményrendszeren át a térségi vízgazdálkodási rendszerekig, azok üzemeltetéséig. Ez pedig nem külön-külön tárcák ügye, hanem komoly kormányzati szintű előrelátásra lenne szükség ennek megvalósításához.

Kérdezem a miniszterelnök urat, illetve az államtitkár urat: miért késlekedik a kormány az egyre sürgetőbb aszálystratégia elkészítésével? (Taps az MDF soraiban.)