Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is úgy gondolom, hogy hároméves, sőt több mint hároméves, négyéves adósság került most elénk. Hogy jól vagy rosszul, ez majd persze kiderül.

Annyit szeretnék mondani Pócs képviselőtársamnak, hogy ezt a gazdák tömegei nem várják, ugyanis rájuk ez nem fog vonatkozni. Tehát a gazdálkodók döntő többsége abba a körbe esik, aki eleve saját használatra kötelezett földművesként, vagy magánvállalkozó, vagy őstermelő formájában. Tehát őket ez nem érinti. Akiket érint, az két nagyon-nagyon különböző kör, és a probléma igazából ebből számunkra az egyikkel van.

Az első kör, amely miatt ez valóban egy használható javaslat, azok a családi gazdaságok, amelyek termelőszervezet formájában működnek, tehát magyarul kft. vagy betéti társaság vagy egyéb formában működnek, és ott a családtagok tulajdonában van alapvetően maga a vállalkozás. Ott, én azt gondolom, hogy ez a történet működik. Ott nyilván van egy árbevételi határ, amit ha tartalmazna ez a javaslat, akkor nyilván meg kellene nézni, hogy mi az a határ, ameddig ez a kkv-kat segíti. Igaz, hogy kkv-kate­gó­riá­ba soroljuk mi a lényegesen nagyobb cégeket is az általános kkv-határok miatt. Ott viszont, én azt gondolom, hogy következetesnek kellene lenni, és a földtörvény logikája kapcsán nemcsak konkrétan a tulajdonosra, hanem a közvetlen hozzátartozókra is ki kellene terjeszteni, tehát ha egy családon belül többeknek van földtulajdona, de a tulajdonos, mondjuk, egy fő, de a közvetlen hozzátartozónak is van, akkor neki se kelljen illetéket fizetni. Úgy gondolom, ez logikus megfontolás. És egyébként a földtörvény ilyen.

A 25 százalékot ‑ ezt Staudt Gábornak mondanám ‑ az indokolja, hogy maga a céglogika mondja azt, hogy annak van befolyásoló tulajdona, akinek legalább 25 százaléka van. Egyébként tényleg lehetne ez több is, de az általános cégjog szerintem a 25 százalékot mondja, az már befolyásoló tulajdonnak számít.

Amivel nekünk bajunk van ‑ és óhatatlanul a kisördög a fejünkben van a holnapi kamarai választás kapcsán, bár persze szerintem most sem lesz választás, kivétel azokban a megyékben, ahol nem egy listára lehet most választani, most szándékosan mondtam, hogy „választani”, hanem többre, mert ott valóban választás van; ahol meg egy lista van, ott meg szavazás van. Hogy miért csak egy lista van, az bonyolult. Tudom, hogy nagyon kevesen vállalják fel a jelenlegi hatalommal a szembenállást, érthető okokból, mert aki ezt megteszi, annak utána sok babér nem terem ebben az országban. (Pócs János közbeszólása.) De világos, hogy lesz legalább kilenc olyan helyszín, ahol valós választás lehet. Én…

ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr, de nem erről van szó ebben a törvényben.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): De, erről van szó. Tehát arról van szó…

ELNÖK: Semmiféleképpen nem a holnapi kamarai választásról. És amennyiben ezt a témát viszi tovább, akkor kénytelen vagyok a szót megvonni.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Én csak arra akartam kitérni, hogy kiknek jó ez igazán. És most kénytelen vagyok megint nevesíteni a történetet, amit az újságok is nevesítettek: Mészáros Lőrinc 80 millió forintot nyer ezen a törvényjavaslaton. Mert ő a saját földjeit saját magának, saját vállalkozásainak úgy tudja majd bérbe adni, hogy az után nem kell illetéket fizetni. És nemcsak egy ilyen van. Nem túl sok van, hozzáteszem, csak az a kérdés, hogy most kinek az érdekében született ez a javaslat. És én ezért hoztam össze a dolgot, mert nyilván ezzel a holnapi szavazás befolyásolása is érdemben lehetséges.

Tehát én azt javaslom, képviselőtársaim, hogy ha már egyszer ilyen, úgymond koherenciazavart akarunk elhárítani a kétfajta jogszabály között, akkor húzzunk már itt is egy határt, hogy mi az a határ, ahogyan húzott a kormány határt a támogatás-igénybevételnél is, mert ott is például azt mondja, hogy 1200 hektár fölött nem jár alaptámogatás, csak a kiegészítő támogatások. Akkor itt is lehetne egy olyan módosító, hogy egy bizonyos árbevételhatár fölött ne járjon illetékmentesség, mert azokat a vállalkozásokat, amelyek 5 és 10 milliárd meg efölötti árbevétellel rendelkeznek, nem biztos, hogy egy ilyen illetékmentességgel még segíteni kell, hiszen ott azért valóban elég szűk kör, amelyik ezzel élhet, és nem biztos, hogy erre rá vannak szorulva. De a kkv-k valóban jobban járnak ezek után egy ilyen törvényjavaslattal, és koherenciazavar szűnik meg a földtörvény és az illetéktörvény között.

Úgyhogy ezeket mindenképpen én megfontolásra érdemesnek tartanám. Aztán majd a végén mi is eldöntjük, hogy hogyan fogunk ebben a kérdésben szavazni. Köszönöm szépen a figyelmet.