Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretnék elnézést kérni önöktől a rekedt hangom miatt, amit nem sikerült az eddigiekben kikúrálni, de talán ez az elcsukló hang megfelelő lesz a mondanivalómhoz. (Dr. Rétvári Bence: De nyert a csapat!  Nacsa Lőrinc: Legalább nyertünk!)A mondanivalóm lényege pedig a következő. Ma kerül az Országgyűlés elé a tudomány és a Magyar Tudományos Akadémia sorsát döntően befolyásoló törvénytervezet. Ez a törvénytervezet alkotmányellenes, antidemokratikus és elhibázott  fogalmazta meg nyilatkozatában a Stádium 28 csoport, melynek tagjai akadémikusok, akadémiai doktorok és egyetemi tanárok. Alkotmányellenes, mert a tudomány és az MTA szabadságával szembemegy, és mert a tulajdonjog gyakorlásának korlátozásával sérti a tulajdonhoz való jogot. Antidemokratikus, mert az érintettek szokatlanul egyértelmű akaratnyilvánítását semmibe véve, azzal ellentétes döntést készít elő, anélkül, hogy azt észszerű érvekkel alátámasztaná. Itt arról van szó, hogy a kutatóintézeteket a minisztérium alá fogja helyezni. Elhibázott, mert egy akarnok, szűk látókörű, voluntarista politika alá akarja rendelni a tudományt.  Eddig a Stádium nyilatkozata.

Ehhez fogható brutális támadást a magyar tudomány és a Magyar Tudományos Akadémia ellen utoljára 1949-ben intézett a politikai hatalom. Nem nehéz észrevenni a hasonlóságot az 1949-ben felállított Magyar Tudományos Tanács és a mostani törvénytervezetben szereplő Nemzeti Tudománypolitikai Bizottság között. A ’49-es tanács azt a szerepet kapta, hogy, idézem: „Tervszerűen irányítja legfelső fokon az elméleti és az alkalmazott tudományok művelését.” Ha a „tervszerűen”-t kicseréljük a ma divatos „innováció érdekében”-re, akkor azt kapjuk, hogy az innováció érdekében irányítja legfelső fokon az elméleti és alkalmazott tudományok művelését, már meg is érkeztünk 2019-hez.

Tisztelt kormánypárti Képviselők! Önöké lesz a történelmi felelősség, ha megszavazzák ezt a törvényt. Gyermekeiknek és unokáiknak majd számot kell adniuk arról, hogy miként járultak hozzá Széchenyi István, a legnagyobb magyar által majd’ kétszáz esztendeje létrehozott Magyar Tudományos Akadémia szétveréséhez. Nem irigylem önöket.

És nem hivatkozhatnak arra, hogy az innovációs versenyképesség javítása miatt van szükség a kutatóintézetek minisztérium alá rendelésére, mert ez tényszerűen nem igaz. Az akadémiai intézetek ma is igen jól működnek, ezt több felmérés és átvilágítás is megmutatta. Ráadásul a kutatóintézeteknek nem az innováció a feladata, hanem, ahogy a nevükből is következik, a kutatás. Miért nem tetszenek az innovációt számonkérni az üzleti életen és azon a nagyvállalkozói körön, amelyik óriási profitokat realizál évről évre?

És a minisztériumnak nincs olyan új koncepciója, amely azt mutatná, hogy a kisajátítás után a kutatóhálózat jobban tudna majd működni, és nem hivatkozhatnak arra sem, hogy több pénz jut kutatásra, mert bár igaz, hogy a 2020-as költségvetésben több pénz van előirányozva, de mivel az intézetek, a kutatóintézetek elveszítik függetlenségüket, ez azt jelenti, hogy a vállalkozói szféra, a kedvenc vállalkozások rájárhatnak erre a forrásra, és ahogy az egyetemeknél ezt lehet látni, ezekből a forrásokból jelentős mennyiséget tudnak kiszivattyúzni, hiszen épp ez a cél, hogy mind az állami, mind az európai uniós forrásokra továbbra is rá tudjanak járni ezek a vállalkozások.

A Lendület kutatócsoport tagjai a következőt írták ezzel a törvénytervezettel kapcsolatosan: „A tervezett átalakítás a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget.” Tetszenek tudni, a Lendület-kutatóprogramban részt vevők azok a fiatal, tehetséges, Nyugaton dolgozó kutatók voltak, akiket az elmúlt években sikeresen vissza tudtak hívni, ez a Pálinkás-féle programnak az eredménye volt (Németh Szilárd István: Nem, ez a kormány-féle program!), annak érdekében, hogy magasabb színvonalú legyen a magyar kutatás. Most, ha ők így fogalmaznak, akkor azt gondolom, hogy bizony van okunk arra, hogy magunkba szálljunk.

Kedves fideszes Honatyák! Az Orbán-rendszer a végéhez közeleg, és hamarosan számot kell adniuk tetteikről. (Dr. Rétvári Bence: Kilenc éve a végéhez közeleg!) Ezt ne felejtsék! Szavazzanak nemmel a törvénytervezetre, akkor talán megbocsát önöknek az utókor. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)