Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az MNB-törvény, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkével, rögzíti, hogy az MNB, valamint szerveinek tagjai a törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességük teljesítése során függetlenek. Nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat kormánytól, kormányoktól. Emellett azt is előírja, hogy a kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet, és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során.

Az MNB-t a függetlenség az MNB-törvényben foglalt valamennyi feladatának végrehajtásában megilleti. Az MNB tehát törvény által megszabottan függetlenséget élvez. E függetlenség nyilvánul meg például a jegybanki alapítványok tevékenységében is. Ezt az Alaptörvény 38. cikkének (5) bekezdése is megerősíti, amely rögzíti, hogy az állam tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. A jegybank tehát önállóan, a mindenkori kormányoktól függetlenül gazdálkodik. Olyan nemzeti intézmény, amelynek a gazdálkodásában is megnyilvánuló függetlensége alapján törvényes lehetőség van arra, hogy eredménye terhére a közjót szolgálja, és lehetőségeihez mérten támogatást nyújtson.

Az MNB gazdálkodása nem része a mindenkori költségvetési törvénynek, az államháztartás alrendszerének, így nem része a hagyományosan értelmezett állami elosztásnak sem. Az MNB bevételeit, kiadásait ennek megfelelően nem is a mindenkori költségvetési törvény szabályozza, hanem független intézményként saját éves gazdálkodási tervvel rendelkezik, amiről maga az igazgatóság dönt. Ugyanúgy az igazgatóság hatáskörébe tartozik az osztalék fizetéséről szóló döntés meghozatala is.

A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága a jegybank 2015. évi 95 milliárd forint összegű nyereségéből 50 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött. Ki kell azonban emelni, hogy ez a tétel nem javítja a költségvetés egyenlegét, ha árfolyamnyereségből származik, az adósságot viszont csökkenti.

(11.10)

A kormány fő feladata az MNB részvényeseként az, hogy a jegybanki függetlenség megteremtésével segítse az MNB-t monetáris politikájának megvalósításában. Szeretném megjegyezni, hogy utoljára osztalékfizetés a költségvetés számára 2002-ben történt, tehát nem volt jellemző a Magyar Nemzeti Bank osztalékfizetésének gyakorlata.

Az MNB társadalmi felelősségvállalási szerepe egyebekben nem példa nélküli az európai jegybankok körében sem, hiszen az angol, a német, az olasz vagy az osztrák jegybank is hasonlóan működik, hasonló tevékenységet folytat. Az MNB az általa létrehozott és működtetett alapítványokon keresztül törekszik a közjó szolgálatára, így a pénzügyi kultúra terjesztésével, a kutatói és ösztöndíj-támogatásokkal a hazai közgazdaság-tudomány művelését igyekszik fejleszteni.

Számos nemzetközi példát találunk arra is, hogy a jegybank ingatlanokat vásárol. Az MNB ingatlanvételei döntően az alapítványok működéséhez szükségesek. Fontos kiemelni, hogy ezen vásárlások olyan befektetéseknek tekinthetők, amelyek értékállandóságukkal biztosítják azt, hogy a rájuk költött forrás gazdagítsa a nemzeti vagyont. Így van ez a Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásaival is.

A Magyar Nemzeti Bank az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően az alapítvánnyal kapcsolatos adatait nyilvánosságra hozza. Tehát ugyanúgy, mint a Magyar Nemzeti Banké, az alapítvány adatai is, gazdálkodása is teljesen nyilvános, azt bárki megismerheti, így az a követelmény, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának átláthatósága megvalósuljon, természetesen ezáltal teljesül. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)