Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. Több bejelentkezett felszólaló nevét nem látom a monitoromon.

Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, Becsey Zsoltot, hogy kíván-e a minisztérium nevében reagálni. (Dr. Becsey Zsolt: Nem kívánok.) Nem kíván reagálni.

Ebben az esetben, miután a benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk, így mehetünk tovább a következő, utolsó napirendi pontunkra. Közben annyit hadd kérjek a Jobbik frakciójától, hogy Balczó alelnök urat értesítsék már, hogy szerintem nem kell berohanjon a Házba, mert ahogy elnézem, most már végig tudom én ülni az időszakot, hogy feleslegesen ne jöjjön el egyéb programjáról, ha van.

Megyünk tovább. Soron következik a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Selmeczi Gabriella és Mátrai Márta fideszes képviselő asszonyok önálló indítványát T/2250. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/2250/3. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen 11, tartalmában összetartozó és a bizottságok által együttesen tárgyalt ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket az összefüggésekre figyelemmel egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Ez látható többség, az Országgyűlés az indítványt elfogadta, így ezek szerint tárgyalunk.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-11. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Nem látok bejelentkező képviselőt.

Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem a képviselő asszonyt, Mátrai Mártát, hogy kíván-e felszólalni. (Dr. Mátrai Márta: Köszönöm szépen, nem.) A vitában elhangzottakra reagálni azt gondolom, szinte lehetetlen, hiszen vita nem volt.

A benyújtott módosító javaslatokról a következő ülésünkön döntünk, így ezt a napirendi pontot is le tudjuk zárni.

Ezzel a mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Most a napirendi utáni felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Farkas Gergely képviselő úrnak, Jobbik, "Emlékezés a méltatlanul elfeledett íróinkra" címmel. Ötperces időkeret áll a rendelkezésére.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző ülésszakban elkezdett, a méltatlanul elfeledett írókról és költőkről szóló felszólalássorozatomat még nem tekinthetem befejezettnek. Ennek egyik oka, hogy még semmilyen előrelépés nem történt a kormány vagy az illetékes minisztérium részéről, pedig a kormány rendelkezésére állnának azok az eszközök, amelyekkel megtehetné ezt, hogy végre méltó helyükre kerüljenek a magyar közéletben az általam bemutatott emberek és az ő műveik. A másik ok, hogy sajnos nem kevés költőről és íróról van szó, így még vannak olyanok, akikről nem tudtam szólni. Ezt szeretném megtenni az előttünk álló néhány hétben.

A mai alkalommal egy olyan emberre szeretném felhívni a figyelmet, akiről Petrik Béla a népi mozgalommal foglalkozó írásai egyikében így vélekedett: "Kevés e századi jelentős költőt lehetne említeni, akit hozzá hasonlatos látványossággal töröltek volna ki az irodalomból." Nem más ő, mint a népi írók egyik kiemelkedő alakja, Erdélyi József.

A millennium évében a Bihar megyei Feketebátorban született Erdélyi József tanulmányait az I. világháború törte ketté. Háromévi frontszolgálat után 1918-ban Budapestre utazott, mert az írói ambíciói inkább a főváros felé hajtották. Közben járta az országot, és már alakult benne a végső elhatározás, az öntudatlan szerepvállalás: a parasztság képviselőjeként fegyvertelen, magányos katonának lenni. A Nyugatban 1921-ben egyszerre jelent meg öt verse, a neve ekkor vált széles körben ismertté. Szabó Dezső mellett titkárként dolgozott, aki Erdélyi első verseskötetéhez, az Ibolyalevélhez írt előszavában méltatta a költőt.

Erdélyi József Petőfi nyomdokaiba lépve lírájában a népköltészetből táplálkozott. Közérthetően, népi nyelven fogalmazta meg gondolatait, miközben a legegyszerűbb strófákat választotta formául. Édesanyja vallásos asszony volt, ennek hatásaként versei az egyházi énekek, zsoltárok hangulatát is éppúgy tükrözik, mint a népdalok egyszerű ritmusát, amelyet a modern ember érzékenységével ötvözött.

(15.20)

A második kötete, a Világ végén komoly siker lett. A kortárs Tóth Aladár Erdélyit, a népköltészettel megújított magas kultúra képviselőjét, a magyarság örök értékeihez való visszatérőjét így üdvözölte: "Örököse a nagy magyar szellem költői tradíciójának, amely megújította lelkünkben Magyarországnak a sivár jelent önmagába felszívó örök panorámáját."

Erdélyi József az 1930-as évek elején pályája csúcsára érkezett, az időszak egyik legnagyobb költője lett, aki háromszor is megkapta a Baumgarten-díjat. Verselése formailag teljesen kiforrottá vált, tartalmilag pedig a legprogresszívebb népi gondolatokat fogalmazta meg. Műveiben nemcsak a szegény sorsú néprétegek, az egyszerű emberek mindennapjainak ábrázolására, hanem a szociális problémák köztudatba emelésére és megoldásának elősegítésére is törekedett.

Sikerei ellenére Erdélyi József a későbbi években egyre inkább kiszorult az irodalmi közéletből, egyre rosszabb anyagi körülmények között élt. E körülmények között érkezett el mind költői, mind közéleti pályafutásának kritikus éveihez, melyre később személyes hangvételű bűnbánatverseiben tévedésként tekint vissza.

A háború után Erdélyit három év börtönbüntetésre ítélték, majd ezután is teljes magányosságban és számkivetettségben élt, verseiben azonban ilyen helyzetben is emberszeretetéről beszél, mely alapját a hitbeli meggyőződése adja: Szeresd az embert. Ne legyen tenéked ember a Földön ellenséged. Szeresd az embert, ki vagy, magadat. Nézd el hibáit, mint hibáidat. Szeresd az Istent. Igazság, út, élet. Az Isten nem más, halhatatlan lélek. Te vagy magad, ki voltál, vagy leszel, egy, kettő, száz és ezerszer ezer. Tűnjön el minden fogolytábor, börtön, épüljön Isten országa a Földön, s egyesítse az embereket igazság és szabadságszeretet.

A közéletbe való visszatérés lehetőségét sosem kapta meg Erdélyi József, egyedül a költői elhivatottságába vetett hite, meggyőződése vigasztalta: De veled van, veled jár a vágy még, veled jár egy tündér. Költő vagy, öreg, nem hágy el a múzsád, amíg élsz és eszmélsz, szíved amíg emlékektől meleg.

És bár kiábrándult, mégis megtalálta életének értelmét ezekben az években is: Minek muzsikáljak az egész világnak? Ki örül már az én cirokhegedűm szavának? Akárki, egy gyermek, az is elég nékem, s azzal végzem a zenét, hogy nemhiába éltem.

Erdélyi József nemhiába élt, és bár élete nem volt makulátlan, de kimagasló értéket közvetítő versei mellett a hibáját elismerő ember magatartása követendő példa lehet minden embertársam számára. Véleményem szerint helye van a magyar irodalom nagyjai között, hiszen máig eleven hatású dalai, balladái, meséi és kisepikai alkotásai (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) maradandó értéket képviselnek. Remélem, nem várat magára sokat értékes műveinek közéletbe emelése.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)