Felszólalás adatai

FARKAS GERGELY (Jobbik): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szó. Tisztelt Ház! "Minden magyar felelős minden magyarért!" Ismerjük mindannyian ezt az idézetet, mely számunkra, jobbikosok számára nem csupán egy szépen hangzó jelmondat, hanem a magánéleti és közéleti munkánkat vezérlő alapigazság, axióma. Míg az idézetet olykor-olykor halljuk is különböző emberektől, azt már sokkal ritkábban, hogy kitől is származik, és mit kell tudni ennek a figyelmeztetésnek a megfogalmazójáról, pedig véleményem szerint, ha ezen idézet helyett a szóban forgó író életművét ismernék meg az emberek, akkor lehet, hogy feleslegessé válna ismételgetni a híressé vált mondatot, mert akkor annak tartalma minden ember számára egy belülről fakadó érzés lenne.

Akitől az idézet származik, és aki ezt a nemzetünk szempontjából értékes életművet megalkotta, pedig nem más, mint Szabó Dezső. Róla kívánok megemlékezni mai, elfeledett íróinkról szóló felszólalássorozatom negyedik részében.

Az 1879-ben Kolozsváron született Szabó Dezső tanulmányai folyamán hamar kitűnt tehetségével diáktársai közül. Ennek köszönhető, hogy a Budapesten folytatott egyetemi évei alatt bekerült a híres Eötvös Kollégiumba, majd pedig több alkalommal nyugat-európai országokban, főként Párizsban gyűjtött a későbbi életére oly meghatározó élményeket. Hazatérve tanárként helyezkedett el, de eközben már írásai is sorra jelentek meg: a 10-es években a Nyugat és a Huszadik Század munkatársa volt, és az itt megjelent esszéi, novellái alapozták meg a hírnevét.

1919 májusában jelent meg főműve, Az elsodort falu, amely annak a történelmi helyzetnek a leghatásosabb könyve volt. Újszerű gondolatainak és nyelvi erejének köszönhetően, amely párosult a magyarság sorsát elemző lényeglátással, egy csapásra híressé vált Szabó Dezső. Így ír erről a könyvről az egyik kortársa: "Eddig sohasem hallott formában és így soha fel nem lángoló fanatizmussal érezteti meg Szabó Dezső e könyvben a magyarság problémáját. Szabó Dezsőben őserővel szólalt meg az évszázadokon át és idegen érdekek bilincseivel fojtogatott nemzet életösztöne."

Szabó Dezső a 20-as években többek között a Virradat című folyóirat publicistája, ahol megjelent vezércikkeit sokan a nemzeti radikalizmus eszmei forrásának tekintik. Ebben az időszakban regényein, publicisztikáján és előadásain szocializálódott az egyetemek ifjúsága is. Nagy hatású előadásai mellett olyan művek jelentek meg ezekben az években, mint a Segítség! című regény vagy épp a politikai pamflet mintapéldánya, a Feltámadás Makucskán, illetve a tanulmányait összefoglaló háromkötetes Az egész látóhatár gyűjtemény.

(18.50)

A kimagasló műveltséggel, tájékozottsággal és nyolc nyelv ismeretével megáldott Szabó Dezső a harmincas évek végén kezdte el írni önéletrajzi művét Életeim címmel, amely lebilincselő, élvezetes és tanulságos olvasmány, ezúton is jó szívvel ajánlom mindenkinek. A több kötetesre tervezett könyvet azonban nem tudta befejezni, mert a második világháború végére a német megszállást elítélő író már teljesen mellőzötté és kiszolgáltatottá vált, és méltatlan körülmények között, Budapest ostromakor, 1945 januárjában Rákóczi téri lakásának óvóhelyén megdöbbentő módon fejezte be életét: éhen halt.

Halála után a szocializmus éveiben, mint szinte minden hasonló értéket közvetítő és nemzeti érzést erősítő írót, így Szabó Dezsőt is teljesen elhallgatták. A rendszerváltás után minimális előrelépések történtek, de még mindig rengeteg teendő áll előttünk, tisztelői előtt abban a munkában, amely eredményeként remélhetőleg a XX. század első felének egyik legnagyobb formátumú írója el tudja foglalni méltó helyét a mai köztudatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy végezetül egy Szabó Dezsőről szóló méltatást idézzek fel, a róla elnevezett emléktársaság elnökének, Szőcs Zoltánnak a szavait: "Széles e hazában hatalmas tömegek tudták, mit jelent a neve, hogy jelent nemzeti önbecsülést, kiapadhatatlan nemzetféltést, alku nélküli, ellentmondást nem ismerő szolidaritást minden emberi szenvedéssel, hogy jelenti a magyarság sorskérdéseinek legtisztább hangját. Mert minden mondata sikoly volt a hátba döfött nemzet ajkán. Vegyész nem láthatja oly tisztán a kémcsőben lezajló folyamatot, zenész nem hallhat oly tisztán egy akkordot, ahogyan ő érzékelte minden sejtjével és mozdulatával, hogy magyarnak lenni mit jelent."

Mi, kedves képviselőtársaim, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, amelyet ki is kell használnunk, hogy az átlagembernél több lehetőségünk van az ilyen értékes emberek megismertetésére a szellemi iránytűben szűkölködő magyar társadalom felé, és nagy felelősségünk van abban is, hogy politikai döntéseinkkel a mindennapokban is megmutatkozzon a "minden magyar felelős minden magyarért" Szabó Dezső-i elv.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ferenczi Gábor képviselő úr, Jobbik, "'56 emlékezete" címmel. Öné a szó.