Felszólalás adatai

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hoffmann Rózsa államtitkár asszony két hete sikerjelentést adott arról, hogy lezárult a felvételi, de önmagában akkor csak a technikai részéről beszélt, ami valahol örömteli, de tulajdonképpen nem ez a lényeg, hanem a hallgatói létszám. Itt viszont azóta nem hallottunk semmit, pontosabban hallottunk magyarázkodásokat, hogy minek is köszönhető az, hogy 22 százalékos csökkenés volt várható, ami mindenféle várakozást alulmúlt, és a tavalyi közel 140 ezres jelentkezési létszám helyett idén csak 109 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe.

Ez a szám azért is elgondolkoztató, mert az államtitkár asszony végig azt mondta, hogy időarányosan ugyanannyian jelentkeztek a felsőoktatásba. Na már most, tíz nappal meghosszabbították a határidőt; hogyha úgy számoljuk, hogy a tíz nap alatt senki nem jelentkezett, akkor is időarányosan folyamatosan legalább 22 százalékkal kevesebben jelentkeztek. Tehát az államtitkár asszony már többször elvesztette a hitelességét; ez a kijelentés is sajnos idesorolható, főleg annak tekintetében, hogy valószínűleg sokan a meghosszabbított határidő után jelentkeztek, így drasztikus lehetett már akkor is, a határidő előtt, a jelentkezések visszaesése.

De nézzük először az önök magyarázatát! Önök azt mondják, hogy ez a demográfiának köszönhető, hogy kevesebben jelentkeztek. Ha megnézzük, tavaly a 18 évesek, akik 1993-ban születtek, 117 ezren voltak; a '94-ben születettek, akik idén 18 évesek, 115 600-an; 1400 gyerek a különbség, ez tehát nem lehet magyarázat a visszaesésre. Azt is mondják, hogy kevesebben érettségiztek, de ezt is mindenki megnézheti a KSH honlapján, ez az adat sem helytálló, 2011-ben ugyanannyian érettségiztek, mint idén tavasszal fognak. Azt is mondják, hogy a 32 ezres visszaesést az okozta, hogy míg tavaly 200, addig most 240 pontos alsó határt húztunk meg. Ez sem igaz, államtitkár úr, ugyanis nem tudhatják az érettségizők azt, hogy hogy fog sikerülni az érettségijük. Na már most, nem hiszem, hogy valaki, aki szeretne felsőoktatási intézménybe jelentkezni, nem nézi ki magából azt, hogy a 480 pontból 240-et ne tudna elérni. Ez sem lehetett visszatartó erő.

Mi lehet tehát a valós indok? A valós indok egyértelműen a tandíj, pont a napokban volt a tandíjról szóló népszavazás négyéves évfordulója. Csak így emlékeztetőképpen Hoffmann Rózsa egy régebbi idézetéből szeretnék felolvasni egy-két sort: "A sokgyerekes családok gyermekei kétségbe voltak esve a 105 ezer forintos tandíj miatt. Egy gyereknek a család valahogy ki tudja szenvedni, de többeknek már nem. Amíg az országunk állapota ilyen, addig nincs mese, az ifjúságnak meg kell adni a továbbtanulás lehetőségét, addig mindenképpen az államilag finanszírozott képzést kell favorizálni." Ezt akkor mondta Hoffmann Rózsa, amikor arról volt szó, hogy 105 ezer forintot egy évre fognak bevezetni. Na már most, önök ennél jóval magasabb összeget vezettek be, akár csak félévekre bontva. Érdekes módon az államtitkár asszony akkor még szociálisan érzékeny volt, most valahogy elfelejtette ezeket az indokokat.

Tehát mit látunk most? Mindennapossá váltak a 150-250 ezer forint per féléves költségtérítések, vagy akár ennek a fele, az önköltség is komoly összeget tesz ki. De akár a BME gépészmérnök szakán 325 ezer forint per félév, nem is beszélve az orvosokról, ahol egymillió forint per félév. És önök azt mondják, hogy azért kell ezeket ilyen szinten megfizettetni a tanulókkal, mert ez egy befektetés. De kérdem én, hogy kinek van pénze arra, hogy például egy ötéves képzést véve 3-4 millió forintot kifizessen tandíjra, az orvosi hatéves képzésnél ez 12 millió forint. Nincs ma a jelenlegi társadalomban a családok többségének ebben a gazdasági helyzetben pénze arra, hogy ezt meg tudja finanszírozni, ehelyett inkább nem is fognak jelentkezni. Ez a tandíj tehát arra volt jó, hogy a szegény diákokat elriassza a jelentkezéstől.

De ugyanígy elriasztotta a keretszámok változása, amit ráadásul önök az utolsó pillanatokban hoztak meg: 4900 közgazdász helyett 250, 800 jogász helyett 100 képzését fizeti az állam. Sokan voltak, akik egész életükben erre készültek, ennek alapján választottak faktot, amikor kellett nekik két évvel ezelőtt, vagy éppen így jártak különórára. Önök most egy tollvonással ezeknek az embereknek, ezeknek a fiataloknak az életét kettétörték, és nagyon sok valós történetet lehet olvasni az interneten, hogy emiatt nem jelentkeztek bizony a felsőoktatási intézményekbe.

Tehát önmagában önök káoszt okoztak a tandíj, a keretszámok változása miatt. A káosz miatt rengeteg fiatal azt mondta, hogy inkább külföldön fogja folytatni a tanulmányait, mert rengeteg közeli, illetve távoli országban is vagy egyáltalán nincs tandíj, vagy pedig jelképes. Így ezek az emberek oda mentek, önök ezt tudták elérni a felsőoktatási változásokkal, hogy ezeket az embereket, ezeket a fiatalokat már most külföldre üldözték. Nagyon sokan pedig nem is jelentkeztek, főképp a szegényebb rétegekből kerültek ki ezek a fiatalok.

Önök tehát káoszt tudtak elérni a felsőoktatásban, és ennek első jele (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), de félünk, hogy nem az utolsó itt a jelentkezések drasztikus visszaesése.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik, az MSZP és a függetlenek padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Halász János államtitkár úrnak, aki a kormány nevében válaszol az elhangzottakra.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy néhány tényre felhívjam szíves figyelmét, amelyek hitelesen cáfolják az ön állításait.

Először is, tisztelt képviselő úr, tény, amelyet ön vélhetően szándékosan figyelmen kívül hagy, hogy az idei évben beadott felsőoktatási jelentkezésekkel kapcsolatban napvilágot látott számok egyelőre csak részadatoknak tekinthetők, előttünk áll még a pótfelvételi időszak, amely iránt várhatóan a korábbi évek tapasztalatai szerint nagy lesz az érdeklődés. Végleges számok tehát legkorábban a pótfelvételt követően, nyár végén várhatók.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a jelentkezési számok alakulását számos külső tényező befolyásolja. Ilyen például az érintett korosztály demográfiai alakulása. Sajnálatos tény, amelyet számos kimutatás és kutatás is igazol, hogy az érettségiző korosztály létszáma évről évre folyamatos csökkenést mutat, ezt ön is említette.

Ami pedig a konkrét jelentkezési számokat illeti, míg 2007-ben 108 928-an, 2008-ban 96 991-en jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, addig az idei évben a jelentkezők száma elérte a 109 ezret. Kérdezem én, hol látja ön a hazai felsőoktatás elsorvasztásának első jeleit. (Farkas Gergely: A tavalyival!) Csak a rosszindulat láttathatja ezt önnel, képviselő úr.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az eddig beadott jelentkezések száma már így is meghaladja a hazai felsőoktatás maximális kapacitását. Érti? Meghaladja! Vagyis: ahogy a korábbi években, évtizedekben, úgy az idei évben is túljelentkezés lesz a hazai egyetemeken és főiskolákon. Képviselő Úr! Túljelentkezés lesz a hazai egyetemeken és főiskolákon. Meglátásom szerint ez is ékes bizonyítéka annak, hogy a diákok továbbra is vonzónak találják a hazai egyetemeken és főiskolákon folyó képzéseket, ami mindenképpen örömteli hír.

Idekívánkozó tény az is, hogy a korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy sokan épp anyagi nehézségek miatt hiába nyertek felvételt egy adott felsőoktatási intézménybe, mégsem iratkoztak be az első évfolyamra. Ennek hátterében az áll, az állt sokszor, hogy a diákok részére nem állt rendelkezésre egy olyan finanszírozási modell, mint amit a mostani kormány, amit mi meghirdettünk. A Diákhitel 2 program ugyanis mindenki számára lehetővé teszi, hogy a felvétel évében elkezdhesse tanulmányait, függetlenül épp aktuális anyagi helyzetétől. E tekintetben a Diákhitel 2 program növelni fogja a társadalmi mobilitást is, hiszen a program elindításával nagy terhet vesz le minden tanulni vágyó fiatal hallgató válláról.

Tisztelt Képviselő Úr! A jelentkezők száma ugyan fontos adat, ám nem csupán ez az egyetlen mércéje a felsőoktatásnak. A magyar kormány, a kormányunk az új felsőoktatási törvény hatályba léptetésével letette voksát a minőségi felsőoktatási rendszer megteremtése, illetve a feltétel nélküli ingyenes képzés helyett a felelősségelvű ösztöndíjrendszer bevezetése mellett. A tavalyi 200 pont helyett 2012-ben legalább 240 pontra lesz szüksége a hallgatóknak a hazai felsőoktatási rendszerbe való bekerüléshez.

(9.30)

Biztos vagyok abban, hogy mindezek biztosítékai a minőségi felsőoktatás felé történő elmozdulásnak. Egyúttal szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy az idei évtől kezdve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 100 milliárd forint uniós forrást biztosít a hazai felsőoktatási intézmények számára, mindamellett, hogy az intézményekkel közösen megkezdjük a felsőoktatás középtávú fejlesztési stratégiájának kidolgozását is. Az uniós alapok által biztosított források elsősorban az egyetemek és főiskolák oktatási minőségének fejlesztését célozzák. A pályázatokat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium hamarosan közzéteszi. Úgy vélem, képviselő úr, hogy a 100 milliárd forintnyi forrás óriási lehetőség a hazai egyetemek és főiskolák számára, hiszen általa új alapokra helyezhető az egész felsőoktatási ágazat.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt állította, hogy a kormány elsorvasztja a hazai felsőoktatást, én azonban épp az ellenkezőjét állítom, vissza kell utasítanom a vádaskodásait, hiszen a 100 milliárd forintnyi intézményfejlesztési forrás, a sikeres felvételhez szükséges megemelt minimális pontszám, a Diákhitel 2 program nemhogy elsorvasztja a hazai felsőoktatást, hanem új életre kelti azt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-14      Ülésnap adatai