Felszólalás adatai

DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Felszólalásomban a költségvetés európai uniós tagsággal összefüggő előirányzatairól szeretnék véleményt mondani. Az elmúlt évben komoly szakmai munka folyt az Új Magyarország fejlesztési terv megalapozására. A terv a sikeres Magyarország vízióját vázolja fel az operatív programok segítségével. A regionális operatív programok pedig helyben bontják ki a jövőépítés konkrét lehetőségeit.

A programkészítés kezdeti stádiumában hihetetlenül nagyok voltak a várakozások, amik többnyire az irracionálisan magas összegű fejlesztésekben mutatkoztak meg. A sok-sok egyeztetés és a sok-sok vita azonban a realitások felé tolta el a terveket. Rájöttünk, mindent nem lehet fejleszteni, a prioritásokat ki kell választani. A dél-alföldi régióban, amelyet közelebbről ismerek, a projektgyűjtés sikeres volt, a regionális operatív program ezekre a konkrét programokra épül, no meg a helyi konszenzusokra, amelyek, úgy tűnik, túlélték az önkormányzati választásokat is. A program lényeges változására, borulására nem számíthatunk. Ezért elmondhatjuk, hogy a tervek nem a pártok, hanem az ország, a régiók, a megyék, kistérségek, települések tervei, programjai.

Az Új Magyarország fejlesztési tervnek az a célja, hogy a 2007-13 közötti időszakban rendelkezésünkre álló körülbelül 8000 milliárd forint fejlesztési forrást minél sikeresebben fektessük be. A költségvetési törvény tervezete azt is megfogalmazza, hogy mindez az ország versenyképességét, a foglalkoztatási szint növelését és a szükséges reformok végrehajtását kell hogy szolgálja.

A másik nagy program a vidékfejlesztési terv, ugyanerre az időszakra 1300 milliárd forint forrással számol. A regionális operatív programokra körülbelül 1600 milliárd forint áll rendelkezésre. A dél-alföldi régióban mi 207 milliárd forintra számítunk. Ezt a fejlesztési forrást szeretnénk hét évre előre megfogalmazott célokra elkölteni. A költségvetési törvény tervezete megítélésem szerint megalapozza az általam említett fejlesztések végrehajtását, illetőleg elindítását.

A költségvetés prioritásai között ott vannak a fejlesztések. A növekvő fejlesztési források célja a gazdaság egyre erőteljesebb élénkítése. A költségvetés megfogalmazza az alapvető célt: az elérhető európai uniós források teljes körű felhasználását. Ehhez biztosítja a szükséges hazai forrásokat is. Például a strukturális alapokból megvalósuló fejlesztések esetén a teljes bekerülési összeg 85 százalékát az európai uniós, 15 százalékát pedig a hazai források fedezik.

Mi lesz a jellemző a 2007. évi források felhasználására? Egyrészt le kell szögezni, hogy a 2007-es uniós források mértéke nagyobb lesz, mint a 2006-os volt. Ezt egyébként az ÁSZ-jelentés is rögzíti. Másrészt 2007-ben a 2004-2006 közötti keretterv kifizetései fognak dominálni. Harmadrészt beindul a 2007-13 közötti program is. A tervek szerint a hétéves pénzügyi keret 1 százaléka kerül felhasználásra.

A szerződésekkel történő forráslekötés viszont ennél nagyobb is lehet. A forrásfelhasználók nagyobb része az önkormányzatok közül kerül ki, de természetesen a vállalkozások is számolnak az uniós fejlesztési források elnyerésével. A források felhasználásának sikere sok mindenen múlik, múlik például a területfejlesztés intézményrendszerén, amely mostanra kialakult, és amelynek hasznos részei a regionális ügynökségek, a megyék és a kistérségek fejlesztési szakemberei is. Nem lesz könnyű 2007-ben a korábban már említett két pénzügyi keretterv párhuzamos végrehajtása, de a kiépített intézményrendszer képes lesz a feladatok megoldására.

Az európai uniós fejlesztések végrehajtásának sikerét a jó tervezés is megalapozza. A meglévő projektlisták azt vetítik előre, hogy a források teljes egészében kihasználhatók lesznek. Néhány héten belül pont kerül a regionális operatív programok végére is, amelyek a helyi kompromisszumokat, konszenzusokat tükrözik. Reményeim szerint megmaradnak a konszenzusok a végrehajtásban is, például abban, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek esetén a támogatási összeg mértéke a hátrány mértékéhez igazodik.

A költségvetés az európai uniós fejlesztések sikerét azzal is garantálja, hogy 10,1 milliárd forintos pályázati önerő alapot tartalmaz. A szerényebb gazdasági erővel bíró önkormányzatok bizonyára ki is használják majd ezt, például projektek kidolgozására. Bár a projektek kétkörös elbírálása olcsóbbá teszi az eljárást, az első körben a bírálók a projektek bemutatását, rövid leírását kérik, majd a második körben a kiválogatott programoknál lesz szükség a pénzigényesebb tervezési munkára, amelyhez állami segítség is igénybe vehető.

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék uniós fejlesztésekhez fűzött megállapításai túlnyomórészt megalapozottnak tartják a költségvetés idevonatkozó tételeit, csupán a Schengen Alap felhasználásánál jeleznek magas kockázatot. Az ÁSZ mindig is nagy hangsúlyt helyez a közpénzek felhasználásának társadalmi hasznosságára. Megítélésem szerint a társadalmi hasznosság a széles körű viták után elfogadott operatív programoknál fennáll. A programok átláthatóságát szolgálják például a vitákban kiérlelt és a régiók szakmai nyilvánossága elé tárt projektlisták. Az elszámoltathatóság garanciája az az eljárásrend, amely a támogatások megszerzésénél és a megvalósítás, az ellenőrzés során érvényesült.

A költségvetési törvény tervezetének az uniós források és az azokhoz kapcsolódó hazai pénzek felhasználását garantáló rendelkezései megfelelnek a fenti kívánalmaknak. A költségvetés megalapozza az uniós források sikeres felhasználását.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

(14.50)