Felszólalás adatai

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kormánypárti képviselőtársaim hozzászólásaikban nevezték már ezt a jövő évi költségvetést a felelősség vagy mások a kijózanodás költségvetésének. Most nem szeretnék foglalkozni az ellenzéki jelzőkkel, mert azok önmagukat minősítik, tehát én a felelősség költségvetéséről beszélnék, és arról, hogy igaz ez akkor is, amikor az egészségügyre szánt ráfordításokat vesszük szemügyre. Mert lehet azon szomorkodni, tisztelt képviselőtársaim, vagy éppen felháborodni, hogy melyik előirányzat stagnál vagy éppen csökken a megelőző évhez képest; természetesen van olyan, amelyik növekszik.

Lehet drámai színekkel ábrázolni az egészségügy vagy egészségbiztosítás jövőképét, főleg rövid távú politikai érdekek fogságában. Akik ezt teszik, tagadják, hogy az egészségügyi ellátás minőségével és teljesítményével egyaránt elégedetlen beteg, orvos és önkormányzat, tagadják, hogy a magyar egészségügy szerkezete, egyenlőtlenségei és az ebből eredő pazarlás immár nemcsak tűrhetetlen, de fenntarthatatlan, sőt tovább nem finanszírozható. Mindezt régóta tudjuk. Kormányokon átívelő mondatok lehetnek ezek, amelyeket most elmondok, mégis valahogyan mindig hiányzott a bátorság és elszántság a szükséges változásokhoz, vagy éppen a politikai hátszél.

Talán most az adhat erőt, hogy nemcsak lefaragunk, hanem reformálunk, átalakítjuk az ágazat egészét, és egyúttal lehetőséget, fedezetet teremtünk az Európai Uniótól lehívható fejlesztési pénzek fogadására. Mert, tisztelt képviselőtársaim, valóban, az egészségügy megújítására hét év alatt több mint 400 milliárd forint, évente közel 60 milliárd forint juthat az Új Magyarország fejlesztési terv keretében, segítve a szerkezetátalakítást, a kórházi ellátást kiváltó ellátások, a szűrés, a diagnosztikai rendszerek, a sürgősségi és a rákbetegellátás fejlesztését. Ez az invesztíció az eddigi lehetőség legalább öt-hatszorosa.

(12.20)

Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségügyi Minisztérium fejezetében jövőre rendelkezésre álló forrás lényegében megegyezik az idei nagyságrenddel. Számos, a korábbi években megkezdett program folytatására sor kerül, folytatódhat a mentőgépjárművek 1 milliárd forint értékű cseréje és a mentőállomások felújítása is. Örvendetes, hogy az előző kormányzati ciklus több nagy kezdeményezésének kiteljesítésére is lesz fedezet, hiszen a légimentő-bázisok egységes rendszerének kiépítésére és az altatógépek tartós bérletének finanszírozására is jut megfelelő összeg.

Kétségtelen, hogy szolidabb előirányzat szolgálja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat működését, de az is összesen több mint 17 milliárd forint. Ha viszont meggondoljuk, hogy ezzel egyidejűleg a kormány felülvizsgálja az ÁNTSZ több mint 300 jogszabályban szereplő és részben indokolatlan hatósági jogkörét, és emellett új regionális intézményrendszer kialakítása folyik, biztos vagyok abban, hogy fegyelmezett és szigorú gazdálkodás mellett a közegészségügyi és járványügyi biztonság nem fog sérülni. Minden bizonnyal többet is lehetne költeni népegészségügyre és más fontos szakmai programokra, de ezeken a területeken indokolt, ahogy azt korábban elkezdtük, a vállalkozói szféra mozgósítása és újszerű közcélú magánbefektetések ösztönzése. S ne felejtsük el, hogy például egészségmegőrzési programokra európai uniós forrás is rendelkezésre áll.

Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségbiztosítási Alap jövő évi költségvetése tükrözi az egészségügyi reformlépések első hatásait, az elfogadásra váró törvények tartalmát. Négy elemet tartok fontosnak.

1. Az egészségügy társadalombiztosítási jellegének erősítését, azt, hogy a biztosítási elv alapján járó szolgáltatás igénybevételének feltétele a biztosítotti jogviszony vagy más, erre jogosító állapot megléte, illetőleg az esedékes járulék megfizetése, ennek hiányában csak alapszintű szolgáltatás vehető igénybe. Bízom abban, hogy az új intézkedések és a hatékony ellenőrzés eredményeként növekedni fog a nemzeti kockázatközösségbe rendszeresen és törvénytisztelő módon befizető állampolgárok száma.

2. A kereslet korlátozása érdekében az orvos-beteg találkozásokhoz kötődő, szerény mértékű térítési díj, önrész nyer bevezetést, az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó számlaadási kötelezettséggel együtt. Mindez erősítheti az állampolgár felelősségét abban, hogy mikor és milyen szolgáltatásokat vesz igénybe, és reális elvárásokat is táplálhat az egészségügy iránt.

3. A közeljövőben a ma benyújtandó törvénytervezet alapján megkezdődik a magyar kórházszerkezet korszerűsítése, ésszerűsítése, a párhuzamosságok felszámolása, az idült, gondozást és ápolást igénylő betegségben szenvedők számára szolgáló férőhelyek növelésével egyidejűleg. Ez a szerkezetátalakítás segíthet megoldani vagy mérsékelni a magyar egészségügy egyik neuralgikus pontját, az uniós elvárásoknak megfelelő sürgősségi ügyeleti rend kialakítását, hiszen koncentráljuk mind a munkaerő, mind a pénzforrás tekintetében a 24 órás rendelkezésre állást.

4. Zárószavazás előtt áll a hazai gyógyszerpiacot szabályozó új törvény, amely végre lehetővé teszi a mindig túlcsorduló gyógyszerkassza betartását, a felírási és támogatotti jogosultságok követését, a minőségi gyógyszerrendelést ösztönző szabályok bevezetését, és azt is, hogy visszaszoruljon egyes termékek túlzott és etikátlan promóciója.

Tisztelt Országgyűlés! Lehet szeretni vagy nem szeretni azt a tényt, hogy jövőre az Egészségbiztosítási Alapban az úgynevezett természetbeni ellátásokra, tehát a gyógyszertámogatásra, az egészségügyi intézmények működtetésére költhető kiadások a bruttó hazai össztermék körülbelül 4,5 százalékát teszik ki. A kérdés az - és ez a fontosabb kérdés -, hogy hogyan hasznosul ez a több mint 1000 milliárd forint, ez az irdatlan összeg, hogy képesek vagyunk-e meghaladni jó néhány, az egészségügy iránt táplált hamis illúziónkat, hogy az az ingyenes, ami van, ami mindig korlátozás nélkül jár, vagy hogy több gyógyítás automatikusan több egészséget eredményez, és azt is, hogy a gyógyítás igazi színtere a kórház, a többi csupán olcsó szükségmegoldás; képesek leszünk-e arra, hogy felértékeljük az egyéni felelősséget, az egészségtudatos életvezetést és az egészségügyi közszolgáltatás ésszerű igénybevételét.

Úgy ítélem meg, hogy amennyiben a régóta halogatott szerkezetátalakítás felgyorsul, és politikai szempontok alapján a reform nem puhul fel, az egészségbiztosítás pénzéből jövőre is jut majd a legfontosabb feladatokra, lesz pénz a megfelelő minőségű sürgősségi szolgáltatásokra, a népbetegségek gyógyítására, az alapellátásra, a járóbeteg-szakellátásra, az intézményhálózat - nyilván egy kissé karcsúbb, átalakított szerkezetű intézményhálózat - működtetésére, sőt a szükséges innovációkra is.

Tisztelt Országgyűlés! Azzal fejezem be, hogy az egészségügyi reform a jövő évi büdzsé ikertestvére. Az egészségügyi előirányzatok áttekintéséből azt látom, hogy a vágyak és a lehetőségek végre kezdenek egyensúlyba kerülni. Ezért neveztem beszédem kezdetén a költségvetés egészségügyre vonatkozó részére is igaznak azt, hogy a jövő évi költségvetés a felelősség költségvetése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)