Felszólalás adatai

Hogy mégis miért tudjuk támogatni, annak több indoka van. Nem akarom megismételni a kormánypárti képviselők felszólalásait, mi is a legtöbb módosítással egyet tudunk érteni, akár a Magyary egyszerűsítési program keretében történt módosításokkal, de akár mondhatnám a veszélyes állatokkal kapcsolatos módosítást vagy éppen a Hungarikum Bizottsággal kapcsolatos módosítást. Ezek mind-mind olyan javaslatok, amelyekkel maximálisan egyet tudunk érteni. Már csak azért is támogatnunk kell ezt a javaslatot, hiszen a zsebszerződésekkel kapcsolatban valóban tesz előrelépéseket, és ez a Jobbiknak a kezdetektől egy fontos küldetése, hogy ezekre felhívja a figyelmet, és a lehető legtöbb esetben megpróbálja ezeket megakadályozni, illetve feltárni.

Ez a bizonyos felhatalmazó rendelkezés, amit a miniszter úr fog kapni ezen módosítás után az adatkéréssel kapcsolatban, ezt mindenképpen támogatjuk. Ez valóban egy valós eszköz lehet a mindenkori kormány kezében az ilyen szerződések feltárásával szemben. Ugyanakkor nem értjük, hogy ezt miért nem lehet valamilyen intézményesített formában végezni, vagy ha ez így lesz, akkor erről miért nem kaptunk tájékoztatást. Ez egy nagyon hatékony eszköz lehetne. Az idő nagyon kevés rá, és jobb lett volna, ha előbb bejön. Ott voltam az államtitkár úr által vezetett bizottsági ülésen, ahol ez felmerült, és már akkor is tetszett az ötlet. Remélem, hogy a kevés idő ellenére hatékony végrehajtással ezt sikerrel végig tudják vinni.

A haszonélvezeti joggal kapcsolatban szintén támogató az álláspontunk. Nekünk is volt már korábban ezzel kapcsolatban egy javaslatunk, amit ugyan akkor lesöpörtek, de most örömmel látom, hogy ezt bevették végül önök is a javaslataik közé.

A húszéves lejárati időt alapesetben elfogadhatónak és normálisnak tartom, hiszen a jogbiztonságot bizonyos szempontból figyelembe kell vennünk, de vannak olyan kirívó esetek, amikor ezt is sokallom, és akár egy ilyen rendkívüli eljárás keretében lehetőséget kellene teremtenie a kormánynak arra, hogy ezekben az esetekben előbb is eljárjon, vizsgálódjon és meg tudja szüntetni a haszonélvezeti jogot. Itt a Házban már többször elmondtam a történetet, amivel most is példálózni fogok. Szándékosan nem egy szántóról hozom a példát, hogy érzékeltessem azt is, hogy más esetekben is előfordulnak ilyen visszaélések. Itt a Fertő tó kapcsán már többször elmondtam, hogy a komplett Fertő tavon a volt szocialista kormányok asszisztálásával kijátszották a teljes nádasterületet, és örökös ingyenes használati jogot kapott rá egy SZDSZ közeli vállalkozó, és önök a mai napig - most a jelenlegi kormányra utalok - nem tettek komoly lépéseket. Tudom, hogy vannak tárgyalások, hogy kerülhetne ez vissza az államhoz, de úgy gondolom, ha már itt van ez a salátatörvény előttünk, akkor egy egyszerű mondattal megoldható lenne, hogy az ilyen látványos visszaélések megszüntetésére ne kelljen húsz évet várnunk, mert közben az egész tó ránk rohad, és ezt most a szó szoros értelmében mondom.

A haszonkölcsön szabályozatlansága nekem is feltűnt, erre vonatkozóan szeretnék még a mai nap folyamán módosító indítvánnyal élni, de ha a kormányoldal ezt megoldja, akkor az még jobb, hiszen az nagyobb valószínűséggel fog átmenni.

A nemzeti öntözési hivatallal kapcsolatban, ha már felmerült, szintén mondanék pár gondolatot. Ezt is biztosan üdvözölni fogjuk; még nem tudom előre, nyilván nem láttuk még a javaslatot, ahogy önök sem, de jó lenne, ha az nem ilyen módon kerülne elénk, ahogy ez a salátatörvény, úgy gondolom, hogy rengeteg építő kritikánk, javaslatunk lenne nekünk is. Úgyhogy ezúton csak szeretném kérni a kormányt, hogy annak a parlamenti vitáját vegye majd egy kicsit komolyabban és próbáljon meg minket is bevonni ebbe.

Néhány apróbb észrevételt még kénytelen vagyok elmondani. A törvényről egyébként úgy általánosságban el tudom mondani, hogy nem sok mindent árul el a részletekről. Ez sok törvényre igaz, de itt talán még jobban. Gyakorlatilag minden a végrehajtási rendeleteken fog múlni, ami persze még lehet pozitív is, csak ezen tulajdonsága miatt sok esetben nem tudok még véleményt mondani egy-egy paragrafusról, majd a gyakorlat, a végrehajtási rendelet fogja megmutatni, hogy ez mennyire fog működni.

Érdekelne például, hogy mikor hozzák létre a törvényben emlegetett termőföldszerzést ellenőrző hatóságot, és adnak-e neki pénzt, paripát, fegyvert, vagy csupán egy látszatintézmény lesz, és ugyanolyan siralmas helyzetbe kerül, mint amilyenben jelenleg az NFA van. Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen nagyon nem mindegy, hogy ez a termőföldszerzést ellenőrző hatóság mennyire tud hatékonyan működni. Ugyanis, ha kevés lesz az ember, kevés a pénz, és az intézmény egész szellemiségét ugyanúgy a passzivitás fogja átitatni, és a konkrét kérelmekre reagálás fogja csak jellemezni, és háttérbe fog szorulni az állam birtokpolitikai céljainak az érvényesítése, akkor egy rendkívül bürokratikus, aktatologató, túlterhelt szervezetet fogunk csak kapni, ami nem fogja azokat a célokat végrehajtani, amelyekre önök létrehozták.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény egy egész friss törvény, még a nagy része egyébként hatályba sem lépett, és máris jelentős számú rendelkezést módosítani kell. Talán ennek kapcsán is érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy körültekintőbben kellene kodifikálni és komolyabban venni az egyeztetetéseket, mert akkor talán ezek a problémák is elkerülhetők lettek volna.

A javaslatban egyébként több helyen előjön a Magyary-programra úgymond ráhúzás, több olyan dolgot is találni benne, amit nem emiatt kell módosítani, csak gondolom, így jobban hangzik, de mivel ezek egy részét tudjuk támogatni, itt most nem is térek ki rájuk részletesen.

Fontosnak tartanám például a honlapokon való megjelenítését azoknak a "szúrópróbaszerű" ellenőrzéseknek, amelyekről szól a javaslat. Nyilván adatvédelmi aggályokat figyelembe kell venni, és nem lehet részletes adatközlést elvárni egy nyilvános honlapon, de jó lenne, ha láthatnánk kívülről azt, hogy működik-e ez a jogintézmény, vagy csak esetleg a kedélyek lecsillapítására hozták létre.

A következő téma: a most tárgyalt polgári törvénykönyvben jogi személy számára 50 évet engednek haszonbérleti szerződésnél. Én ott egyébként benyújtottam, hogy 25 év legyen, és örömmel látom, hogy ez a 20 év megjelenik önöknél. De ahogy már mondtam, jó lenne bizonyos esetekben ezt még rövidebb időre csökkenteni.

A 6. §-ról egy mondat: itt azt szabályozza, hogy ki lehet díjmentes a földhivatalokkal összefüggésben. Érdekel, hogy például az NFA direkt maradt-e ki, hiszen nekik is szükségük lehet információra. De egyébként lehet, hogy ez máshol szabályozva van, ha így van, kérem, tekintsék semmisnek az észrevételemet.

(15.00)

A 6. § (5) bekezdésében szerintem félreérthető a megfogalmazás, ugyanis azt mondja, hogy a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek. De szerintem az adatokat pont azért kell kikérni, pont azért van rájuk szükség, hogy meg tudjuk állapítani a jogügyletről, hogy egyáltalán jogellenes-e. Gondolom, ez lenne a cél, és nem az, hogy csak akkor lehessen kikérni az adatot, ha már eleve kimondták a jogügyletről, hogy jogellenes. Kétlem, hogy ez lett volna a jogalkotói szándék. Helyette például jobb lenne egy ilyen megfogalmazás, hogy a jogügylet jogellenességének, a részt vevő felek személyének s a többi, s a többi megállapítására.

A 6. § (7) bekezdésében a megfogalmazás szerint az ingatlanügyi hatóság az adatokat kizárólag a termőföld használatának jogellenes átengedésével kapcsolatban használhatja fel. Remélem, hogy véletlenül maradt ki, nem szándékos az, hogy a jogellenes megszerzésről nem rendelkezik ez a paragrafus. Nem tudom, direkt maradt-e ki, de tényleg remélem, hogy nem. Hiszen az ingatlanügyi hatóságnak foglalkoznia kell a jogellenes megszerzéssel is.

A 13. §-t, akármilyen jól hangzik, az egyszerűsítés jelszavát követve, teljesen feleslegesnek érzem, hiszen a vázrajzok záradékoltatását nem az ügyfél, hanem az ügyfél által megbízott földmérő végzi. Az ügyfél nem is találkozik a földhivatallal. A módosítás szerint a földmérőnek kellene tehát az igazgatási szolgáltatási díjat megfizetnie. Viszont akkor az igazgatási szolgáltatási díj a földmérőnek járó vállalkozási díj része lenne, vagy azzal mi történne? Az új rendelkezés, úgy gondolom, inkább bonyolítani fogja az ügyintézést, annak ellenére, hogy az indokolásban pont az egyszerűsítést nevezték meg célnak, ugyanis számlázási problémákat vet fel. Nem is beszélve arról az esetről, amikor a pénzt vissza kell utalni. Ugye, ha állami szerv a kérelmező, vagy ha az elszámolás európai uniós forrásból történik, ez az új rendelkezés a számlázási gondok miatt rengeteg fejtörést fog okozni az ügyfeleknek. Egyáltalán nem egyszerűsítés tehát.

Egyébként, amit a 6. § betesz a termőföldről szóló törvénybe, ugyanaz kerül bele a 25. §-ban az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénybe. Itt sem tudom, hogy ez valamiféle szerkesztési hiba-e, de ez a párhuzamosság egészen elképesztő, ha így marad. Mi indokolhatja azt, hogy két törvénybe pontosan ugyanaz kerül be, de tényleg szó szerint ugyanaz? Nem hiszem, hogy ez a Magyary-program szellemisége lenne. Itt jegyezném meg, hogy az előbb általam említett 25. §-ban is ugyanaz a probléma, mint a 6. §-ban, tehát hogy a jogellenesség megfogalmazása véleményem szerint rossz, hiszen az ingatlanügyi hatóságnál csak a használatról beszél, a tulajdonról nem. Ezt nem mondom el még egyszer, de ugyanaz a probléma.

Talán néhány szót a 61. §-ról is. Itt az NFA kérdéskörét szeretném feszegetni, ugyanis egy olyan szervezetről van szó, mint tudjuk, amely még a 2011-ben lejárt szerződésekkel sem kezdett semmit. Tehát elég komoly hatékonysági problémák vannak. Ennek ellenére a mostani salátatörvényben sem adunk az NFA-nak határidőket. Ezt elfogadhatatlannak tartom. Ugye, 2012. március 31-ig kellett volna átvenni az MNV Zrt.-től a honvédelmi területeket. Mondtam egy példát, hogy hogyan lehetne ezt orvosolni; mondjuk, a megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül az NFA nyújtsa be a földhivatalba, és a megkötéstől számított 90 napon belül pedig végezze el a mentesítést. Tehát tegyünk bele valamilyen határidőket, mert ha az NFA-nak továbbra is szabadon hagyjuk a kezét ilyen téren, akkor ugyanúgy nem történik semmi ebben, ahogy sok más egyéb ügyben sem. Itt a honvédelmi területeknél az esetlegesen felmerülő problémákat már elmondták mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselőtársaim, azokat nem ismételném meg. Számunkra is kérdéses, hogy ez a megoldás a gyakorlatban mennyire lesz alkalmazható.

Ezek voltak azok az észrevételek, amelyeket így hirtelen el szerettem volna mondani. Mindazon pozitívumok mellett, hangsúlyozom, amelyeket már kormánypárti képviselőtársaim elmondtak a felszólalásaikban, összességében fogjuk tudni támogatni a javaslatot. Legfőképpen a zsebszerződéses részek miatt, amelyek messze nem elegendőek, és nagyon sok további kérdést vetnek fel a szűk határidők miatt, amelyek keretein belül teljesülniük kellene ezeknek a pozitív változásoknak. Illetve a Magyary egyszerűsítési programnak is jó néhány elemét tudjuk támogatni. Tehát még egyszer, összességében a Jobbik frakciója ezt támogatni fogja, és a kritikáink mellett is fogjuk tudni talán a módosítóinkkal olyan irányba javítani ezt a törvényt, ha önök is konstruktívan állnak hozzá, hogy egy még jobb és még hatékonyabb javaslat szülessen meg.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A kérésem pedig ugyanaz, amivel kezdtem, hogy ezt a fajta jogalkotási menetrendet és hozzáállást mellőzzék a jövőben, és vegyék komolyabban az ellenzéki képviselőket is ebben a folyamatban. Úgy gondolom, hogy az általam elmondottal és más képviselőtársaim által elmondottak is azt bizonyítják, hogy tudunk mi konstruktívan hozzáállni egy ilyen kormánypárti javaslathoz, csak adják meg hozzá az esélyt, és ne erőből próbálják meg áttolni minden esetben.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)