Felszólalás adatai

A folyamatos német, olasz diplomáciai tárgyalások eredményeképpen 1938. november 2-án megszületett az első bécsi döntés, amely alapján visszakerült Felvidék és Kárpátalja egy sávja, majd ezt követően 1940-ben előtérbe került Erdély kérdése. A második bécsi döntés előzménye, hogy Molotov szovjet külügyi népbiztos Romániától visszakövetelte az 1918-ban elcsatolt Besszarábiát és Észak-Bukovinát. Mivel a németek nem álltak ki a románok mellett, ezért engedtek a követelésnek. Ezek után a magyar kormány is odaállt a terület-visszakövetelők sorába, majd beindultak a román kormánnyal a diplomáciai tárgyalások.

A román külpolitikára már akkor is jellemző volt, hogy mindent megígértek, de semmit sem tartottak be. Teleki Pál küldöttsége további hosszas diplomáciai csatározásokat folytatott a román féllel, közben mindkét oldalon a két hadsereg farkasszemet nézett egymással. Úgy tűnt, hogy a fegyveres konfliktus elkerülhetetlen.

Hitler Bécsbe hívatta a román-magyar diplomáciát, majd végül német és olasz nyomásra 1940. augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés. Magyarország ezeréves történelmi részéből 43 541 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, Észak-Erdélyt és Székelyföldet. A revíziós erőfeszítéseknek köszönhetően az ott élő lakosság örömmámorban úszott. 1940. szeptember 5-én Szatmárnémeti volt az első magyar város, amely az anyaországhoz visszatért. A Magyar Királyi Honvédség Horthy Miklós kormányzó úr vezetésével 1940. szeptember 11-én vonult be Kolozsvárra, ahol sokezres ünneplő tömeg fogadta őket. Történelmi pillanat volt ez a nap. A város magyarzászló-díszbe öltözött. Huszonkét év elnyomás után délelőtt 11 órakor Beck Albert magyar királyi ezredes és segédtisztje, verebélyi Marssó István magyar királyi tartalékos hadnagy megjelent a kolozsvári városházán, hogy a magyar államhatalom részére átvegye a várost.

Aki a korabeli filmhíradó tudósításait megtekinti, láthatja azt az önfeledt boldogságot, amit a lakosság sugároz. Erdély fővárosának történelmi falai közt 22 év után megszólalt a magyar Himnusz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Legyünk büszkék a Teleki Pál által vezetett diplomáciai tárgyalásokra, hogy vér nélkül kaptuk vissza Erdély egy részét s arra a 22 évre, amely alatt határon túli testvéreink mindvégig kitartottak. Magyarország keblére ölelte Erdélyt, de sajnos ez nem tarthatott sokáig. Mintegy három és fél év múlva, 1944. március végén a német csapatok megszállták Kolozsvárt, majd a szövetségesek bombái pusztítottak. Azután jöttek az oroszok, majd a románok, és átvették a közigazgatás irányítását. 1947. február 10-én a párizsi békeszerződés értelmében visszaállították a trianoni határokat.

A második nagy gyalázat 2004. december 5-én következett be, amikor mi, magyarok, felülve az MSZP-SZDSZ propaganda-hadjáratának, megtagadtuk határon túli testvéreinket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Láthatjuk, hogy a történelem sohasem egy lezárt folyamat. Bármikor adódhat egy olyan helyzet, amely a magyarság számára ismét elhozhatja azt a pillanatot, amikor újból magyarzászló-díszbe öltözhetnek igazságtalanul elcsatolt falvaink és városaink.

Emlékezzünk és reménykedjünk!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)