Készült: 2024.04.29.11:58:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

269. ülésnap (2005.11.22.), 75. felszólalás
Felszólaló Domokos László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:16


Felszólalások:  Előző  75  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Valóban a költségvetési pénzügyi bizottságban a Fidesz, MDF kisebbségben maradt, tartózkodásával fejezte ki, hogy még általános vitára sem tartja alkalmasnak ezt a koncepciót. Már csak azért sem, mert alapvetően egy koncepciónak jövőkép meghatározására lenne szükség, és ez a jövőkép teljesen hiányzik belőle. Mondhatnánk azt is, hogy egy zavaros helyzetet ír körül, rengeteg olyan fogalommal dolgozik, amelyet sem a magyar alkotmány, sem a magyar jogrendszer nem fogalmaz meg, nem definiál. Viszont próbál olyan időtávban fogalmazni, amellyel összhangban kellene lenni az országos fejlesztési koncepciónak, az előbb elhangzott, viszont még időtávjában sem egyezik meg, hiszen itt 2013-ig terjedő időszakról beszél.

Külön problémaként érzékeltük azt, hogy az Európai Unió eddigi térségfejlesztési tapasztalatainak nincsen meg gyakorlatilag a figyelembevétele, ezért nyugodtan mondhatjuk azt, hogy már koncepcionális szinten is vitatott, hogy kellően körültekintő koncepció vagy jövőkép fogalmazódna meg. Külön gondként jelent meg az, hogy minden ilyen terv megvalósításának a hitelessége hogyan történhet meg. Bizony az elmúlt 15 év tapasztalata azt mutatta, hogy bizony nagyon kontraproduktív volt a térségfejlesztésnek az a célkitűzése, hogy az elmaradott térségek felzárkózását szolgáló programok legyenek. A kormányzat azzal, hogy most az elmúlt három évben a kistérségek programját helyezte előtérbe, a bizottsági ülésen világossá vált, hogy bizony pont ha a 2006-os költségvetésre tekintünk, akkor alapvetően ezzel ellentétes pénzügyi folyamatokat gerjeszt, magyarul eszközrendszert nem rendel ahhoz, hogy pont ezen térségfejlesztési céloknak megfelelő feltételek alakuljanak ki. Magyarul, szépeket szól, szépeket beszél a kormány, de hozzá feltételrendszert nem tudott, nem akart vagy nem állt módjában rendelni. Ezért mondták is sokan, a szép szándékok nyilatkozatát lehet egy halomban találni, amelynek keretében a kistérségi megfogalmazások rendkívül vitathatóak, tulajdonképpen ennek a feltételrendszeréhez nem tudott ez az anyag sem hozzátenni.

Egy biztos viszont, hogy a települési szint megfogalmazása a legfixebb pontja ennek a koncepciónak, hiszen mind a kistérség, mind a régió nem választott térség, valamiféle víziókról beszél, hogy majd egyszer az lesz. Azt gondolom, a parlament komolyságát megőrizve nem ártana az alkotmányosság alapján egy koncepcióban fogalmazni, márpedig ekkor egyértelműen rá lehet világítani, hogy egy pénzügyi hatékonyságot számon kérő, mérce nélküli koncepciót hogyan lehet megfogalmazni, hogyan lehet egyáltalán ezzel irritálni a mai parlamenti ülést, amikor gyakorlatilag minden szakmai, közgazdasági hatékonysági mércének ellentmondó, abból teljes mértékben hiányzó programot tett elénk a kormányzat.

A régiókat megfogalmazza úgy, mint valamiféle új szubszidiaritási elv, amely nagyon közel van a problémákhoz. Aki mondjuk csak a Dél-Alföldön megnézi, hogy Baja és Füzesgyarmat között mik a közös pontok, akkor azon kívül, hogy az Alföldön vannak, elég nehéz lenne bármilyen más hozzákapcsolódó pontot megjelölni. Nincs is egyébként ilyen identitástudat, amire olyan előszeretettel a kormány szeret hivatkozni az európai uniós elvekre, amely többek között közös identitású és közös hagyományokon alapuló térségeket fogalmaz meg. Ilyen értelemben Magyarországon, nyugodtan mondhatjuk, ez a 7 régió, amelyet itt most törvényben vagy határozatban is kíván, ha úgy tetszik, rögzíteni, erre építve nincsen meg az a szerkezeti háttere, amelyre azt gondolom, hogy joggal az Európai Unió azt fogja mondani, hogy rá lehet bízni erre az intézményrendszerre, erre a szervezeti háttérre a pénzeket. Ez volt a 2004-2006 közötti nemzeti fejlesztési tervnek is a legkritikusabb pontja. Tehát szervezeti intézményrendszere rendkívül vitatható.

Talán érdemes külön szólni arról, hogy többen az Alföld Körös-völgyi részének a fejlesztési kérdését is felvetették, amely gyakorlatilag kihagy egy közel egyharmadnyi alföldi területet minden fejlesztési célból és irányból. Joggal Hajdú-Bihar, Szolnok, Csongrád vagy Békés megyéből ezt a kérdéskört többen felvetettük, erre megnyugtató választ nem kaptunk.

Valóban a kistelepülések és a tanyás térségek maradtak ki még alapvetően a koncepcióból, tehát alapvetően tárgyalásra alkalmatlannak minősíti a költségvetési bizottság kisebbségi véleménye. Köszönöm a figyelmet, elnök asszony. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  75  Következő    Ülésnap adatai