Felszólalás adatai

DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Két héttel ezelőtt már részletesen válaszoltunk a felvetésére, ezért most csak röviden kiemelném a főbb elemeket.

A tiszai hajózási lehetőségek bővítése illeszkedik abba az európai közlekedésfejlesztési irányvonalba, amely a belvízi hajózás előtérbe állítását, jól működő európai belvízi vízi utak és víziútrendszerek kialakítását célozza. Ezt a közlekedéspolitikai törekvést fogalmazta meg a 2001. szeptemberi rotterdami páneurópai közlekedési miniszteri konferencia is.

A Tiszán, illetve egyes mellékfolyóin a turisztikai célú személyhajózás és a folyók adottságait kamatoztató vízi árufuvarozás fejlesztése jelentősen hozzájárulhat a régió gazdaságának és idegenforgalmának élénküléséhez, továbbá a Tiszáról a tengerhez való, a jelenleginél akadálytalanabb kijutáshoz. Látnunk kell azonban, hogy ez olyan jellegű műszaki beruházásokat igényel, amelyekről csak körültekintő környezeti hatásvizsgálatok és gazdaságossági vizsgálatok ismeretében lehet döntést hozni.

A Tisza és egyes mellékfolyóinak a nemzetközi hajózás számára történő megnyitása a nemzetközi kereskedelmet élénkítő hatást gyakorolhat a fuvareszköz-kínálat bővülése, azaz a külföldi lobogó alatt közlekedő hajók megjelenése eredményeként, ami a térség gazdasági szereplőinek új tartalékot nyitna a hajózás szolgáltatásainak igénybevételi lehetősége terén.

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter, illetve az Országos Területfejlesztési Hivatal az érintett tárcákkal közösen dolgozik egy előterjesztésen a Tisza hajózásának fejlesztéséről, mert fontos térségfejlesztési kérdésként kezeljük, de a témában szükséges előzetes környezeti hatástanulmányt, gazdasági elemzést készíteni. A tárca támogatja annak a megvalósíthatósági tanulmánynak az elkészítését, amely a komplex program részeként a Tisza és mellékfolyói hajózhatósága fejlesztésének környezeti, gazdasági, műszaki és egyéb feltételeit vizsgálja, és megalapozhatja a későbbi fejlesztési döntéseket. Egyértelműen megállapítható az, hogy az egykori tervek nem tartalmazták, nem is tartalmazhatták teljeskörűen mindazon szempontokat, amelyekre egy napjainkban meghozandó döntésnél figyelemmel kell lenni.

Az azóta keletkezett új szabályozás, a döntés előtt elvégzendő hatásvizsgálat biztosítja a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítését, valamint a döntéshozatali folyamatba a helyi érdekeltek bevonásának szükségességét. A tervezés, a komplex hatásvizsgálat készítése során fel lehet tárni, lehetőség szerint harmonizálni a különböző igényeket, a más elképzelésekkel való kapcsolódást, és ezek figyelembevételével azonosíthatók a lehetséges megoldások.

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter, illetve az Országos Területfejlesztési Hivatal által elkészített, a Tisza mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja is tartalmazza a tiszai hajózás fejlesztésére vonatkozó javaslatot. Konkrétan a csongrádi vízlépcső nem jelenik meg az anyagban, de a periferikus helyzet leküzdésére irányuló erőfeszítések a hajózás fejlesztését is magukba foglalják.

Jelenleg is vannak olyan konkrét elképzelések a hajózás fejlesztésére, amelyek alkalmasak arra, hogy az európai uniós támogatásban részesülhessenek. Fontos, hogy ezek beépüljenek a II. nemzeti fejlesztési tervbe, hiszen a tervidőszak második felében már feltételezhetően kidolgozásra kerülnek a projektjavaslatok. Ennek megfelelően az NFT II. tervezése során a komplex térségfejlesztési programok között szerepel a Tisza mente és a Körös komplex program is.

2009-2015 között kell hogy megvalósuljanak azok az intézkedési programok, amelyeket az EU-vízkeretirányelv végrehajtásaként készülő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése során meg kell határozni a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérése céljából. Egyetértünk abban, hogy hatásvizsgálat készítése szükséges. Ezt indokolja az, hogy az elmúlt évtizedekben hazánkban nagyon fontos változások következtek be, és ezeken belül kiemelendő a területhasználat és a területfejlesztés kérdése. Az OTH 2005. évi költségvetéséből erre a célra 35 millió forint került elkülönítésre. Az érintett tárcák bevonásával most dolgoznak a feladat részletes megfogalmazásán és a közbeszerzési pályázat kiírásán, hogy a munka legkésőbb a jövő év közepére elkészülhessen.

Köszönöm szépen.