Felszólalás adatai

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Visszatérve a szociális törvény általános vitájához, én az általános vita megkezdésekor már elmondtam, hogy mindenképpen a szociális biztonság ellen hat az, ha az egyes szociális tárgyú törvényeket évente módosítja a parlament, márpedig a magyar parlament 2002-től ebben a ciklusban folyamatosan, évről évre foglalkozott az egyes szociális tárgyú törvények módosításával és közte az 1993. évi III. törvény módosításával is.

Biztos, hogy vannak olyan élethelyzetek, amikor szükséges a rászorulók érdekében a törvények módosítása, de átgondoltabb, megfontoltabb munkával és komoly hatástanulmányok elkészítésével talán egy sokkal életképesebb szociális törvényt tudnánk alkotni.

(17.30)

Különösen akkor esik nehezemre egyébként a szociális törvény módosításáról beszélni, amikor a szociális alapellátó intézmények, vagy mondjuk a speciális szakosított intézmények vonatkozásában módosítgatjuk a határidőket. Na, erről hál' istennek, most nincsen szó, ezt már korábban megtettük.

Ha erre a törvényre visszatérünk, tisztelt képviselőtársaim, akkor rendkívül fontos beszélni arról, hogy a munkanélküliek számának a csökkentése rendkívül fontos feladat. Azt gondolom, teljesen mindegy, hogy a parlamenti patkó melyik oldalán ülünk, mindannyian azt valljuk, hogy sok a munkanélküli Magyarországon, és ennek érdekében tenni is kell valamit.

A jelenlegi törvénytervezet 37/E. §-a e tekintetben próbál pozitív lépéseket tenni. Azt gondolom, ezeken talán még lehetne javítani, különösen, ha ennek a paragrafusnak a (3) bekezdését nézzük, ami azt mondja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy abban az esetben, ha keresőtevékenységet folytat, akkor még további három, illetve hat hónapra a rendszeres szociális segély 50, illetve 25 százalékát kaphatja. Itt kivételt tesz a javaslat az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében munkavégzést folytató rendszeres szociális segélyezett, illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés esetén.

Tudom, a törvényalkotónak az a szándéka, hogy az állam tulajdonképpen ne finanszírozza kétszer azt a munkanélkülit, aki…

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Nagyon örülök, hogy itt ül az ülésteremben.

Azt kell mondanom, hogy mindenkinek tisztán kell látnia azt, hogy azok az emberek, akik vagy bizonyos élethelyzet következtében jutottak oda, hogy csak közhasznú foglalkoztatás vagy közcélú foglalkoztatás keretében tudnak munkát vállalni vagy az ország olyan térségében élnek, ahol 15-20 százalékos a munkanélküliségi ráta, azok csak az önkormányzat által szervezett munkavégzés keretében tudnak munkát vállalni. Márpedig ha ezekről a magyar állampolgárokról van szó, akkor higgyük el, részükre ez a támogatás, hogy három hónapig kaphatják a rendszeres szociális segély 50 százalékát, illetve 25 százalékát, nem túlzott támogatás. Én nagy tisztelettel arra kérem a kormánypárti képviselőket és a miniszter asszonyt, fogadják be azt a módosító indítványt, amely ezt a kedvezményt az önkormányzati szervezett munkavégzésben részt vevő személyek részére is megpróbálja kiterjeszteni. Még egyszer mondom, rendkívül fontos ez a dolog, hiszen higgyék el, ezeknek az embereknek szinte ez az utolsó életesélyük.

Azért legyünk nagyon őszinték: gyakorló polgármesterként mondhatom, bizony, ezek a magyar állampolgárok döntő többségükben azért a munkától próbálnak egy picikét távolabb helyezkedni. Ha egy kis biztatást adnánk nekik, akkor valószínűleg kedvezőbb helyzetbe hozhatnánk magunkat és őket is. (Dr. Csáky András: Ha a munkáltató megkülönbözteti, diszkriminatív.) Így van.

A közgyógyellátási igazolványról sokat beszéltünk. Már az általános vita megkezdésekor is azt mondtam, hogy a törvény e tekintetben kedvező változásokat is hoz, hiszen a havi egyéni gyógyszerkeret, amely nem a 700 gyógyszert meghaladó listáról válogathat, hanem ténylegesen azt a gyógyszert kaphatja egyébként a beteg ember, amely a gyógyulást is elhozhatja részére, ez pozitív elmozdulás.

Viszont úgy gondolom, az önkormányzatok rendkívül sok feladatot kapnak, de rendkívül kevés forrást. Feltétlenül módosítani kellene a törvénytervezetnek azt a passzusát, amely azt mondja, hogy abban az esetben, ha az önkormányzat méltányossági alapon állapít meg közgyógyellátási igazolványt, akkor 40 százalékát kell az önkormányzatnak megfizetnie. Teljesen egyértelmű, mindenki láthatja, hogy az önkormányzatok számára ez jelentős többletterhet eredményez, hiszen jelen pillanatban a jogszabály azt mondja, hogy a méltányossági közgyógyellátási igazolvány megítélése esetén az önkormányzatnak a mindenkori öregségi nyugdíjminimum - jelen pillanatban 24 700 forint, ha nem csal az emlékezetem - 75 százalékát kell egyszeri térítési díjként fizetni, ez pedig azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gyakorlatilag havonta 2000 forint alatt marad az az összeg, amit most térítenie kell. Abban az esetben, ha mondjuk… Persze biztos, hogy nem minden esetben 12 000 forintot használ fel egyébként a közgyógyellátási igazolványra jogosult személy, de azért higgyük el azt is, nagyon sok esetben ez lesz a helyzet, itt viszont 5770 forintot kellene térítenie az önkormányzatnak. Azt gondolom, az lenne a korrekt, ha a 15 százalékos térítési díj mellett maradnánk, mert ez az, ami az önkormányzatok számára többletterhet nem eredményezne.

Nem beszélek a törvénytervezet azon további passzusairól, ahol egyébként szintén többletfeladata keletkezik az önkormányzatnak, de többletforrást ehhez egyébként nem kap. Azt gondolom, feltétlenül fontos, hogy ezzel a kérdéskörrel foglalkozzunk, mint ahogyan egyébként azzal is foglalkozni kell, ez már a normatív támogatás kérdésköre, nyilván a jövő évi költségvetés és az azt követő éves költségvetések lesznek itt a puding próbái.

Jelen pillanatban azt mondja a szociális törvény tervezete, hogy jelzőrendszeres házigondozó-szolgálat felállításáról csak a tízezer lélekszámot meghaladó településeknek kell gondoskodniuk, ugyanakkor ebből az is következik, hogy csak ezek a települések részesülhetnek normatív állami támogatásban. A kistérségi szociális programok megvalósítási keretében nagyon sok településen nagyon helyesen a jelzőrendszeres házigondozó-szolgálatot, ezt a rendkívül korszerű ellátási formát a települések már bevezették, alkalmazzák.

Ez egyébként jelentős megtakarítás, mert ebben az esetben nem kell egy bentlakásos otthonban elhelyezni az idős embert, ami nem évi 62 000 forint, illetve jövőre csak 50 000 forintot terveznek ellátottanként, nem ilyen nagyságrendű kiadást eredményez, hanem ettől lényegesen többet. Tehát akkor, amikor a szociális tárca az elkövetkezendő évek költségvetéseinél a jelzőrendszeres házigondozó-szolgálat tényleges finanszírozását fogja majd átgondolni, akkor azt kérjük, hogy azon településeknél, ahol ezt az ellátási formát megszervezték, ott a normatív támogatás ugyanúgy járhasson, mint ahogyan eddig, és ne csak a tízezer lélekszám fölötti településeknél.

Végül, de nem utolsósorban itt a hatályba léptetésről szeretnék szólni, és egy picit visszatérnék a mondandóm elejéhez. Azt mondtam, sokszor változtattunk, és ez bizony nem szerencsés. Nem szerencsés azért sem, mert nemcsak a családok támogatásáról szóló törvénynél bizonyosodott be, hanem itt, a jelenleg tárgyalt törvénytervezetnél, amennyiben a parlament elfogadja, úgyszintén ez lesz a helyzet. A 2004. évi CXXXVI. törvény egy sor paragrafusát, mielőtt még hatályba lépett volna, máris hatályon kívül helyezzük. Ez azért van, mert megalkottunk egy rendelkezést, valahogyan 2006. január 1-jére vagy az azt követő időpontokra időzítettük, itt ugyanezt az analógiát követjük. A rendszeres szociális segély esetében például 2006. április 1-je a hatálybalépés időpontja. Mondjuk azt, hogy az önkormányzatoknak adunk egy meghatározott időtartamot, amíg felülvizsgálhatják és a többi, de mondhatom még tovább.

Higgyük el, az önkormányzatok egyébként a rendkívül sok munkájuk mellett képesek arra, hogy rendkívül gyorsan dolgozzanak, ha az ellátottak, a szociálisan rászorult emberek helyzete ezt igényli. Azt javasolom, a rendszeres szociális segély esetében nyugodtan, bátran és igazságosan (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) 2006. január 1-jétől vezessük be az új rendszert, semmiféle problémát nem fog okozni. A közgyógyellátási igazolvánnyal egyébként ugyanezt a véleményemet fenntartom, és javasolom, hogy fogadjuk be, de legalábbis azért az (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) együttműködés érdekében néhány nagyon jó módosító indítványunkat illene befogadni, mert ez az együttműködésre is bizonyíték lenne, nem úgy, mint a családtámogatási törvénynél, ahol a szociális bizottság konszenzusos döntést hozva nyújtott be módosító indítványokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.), mégsem fogadta be a parlamenti többség.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)