Felszólalás adatai

A nyáron történtek rávilágítottak arra, hogy különösen fontos az árvízvédelem és a belvíz elleni védekezés kérdése, így annak szabályozása is kiemelt jelentőséggel bír országunk érdekében. A jelen törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy a jövőben még nagyobb felkészültséggel és biztonsággal védekezhessünk egy hasonló helyzet kialakulása esetén, hiszen láthatjuk azt, hogy az éghajlatváltozás következtében kialakuló éghajlati változások egyre szélsőségesebb időjárási környezetet teremtenek, amely esetében újabb nagyobb árvizek kialakulására is számíthatunk, ezért fontos, hogy a javaslat elfogadásával a 2013-as dunai árvíz gyakorlati tapasztalatai beépítésre kerüljenek a jogszabályi rendelkezésekbe. A javaslat tükrözi, hogy levontuk a kellő következtetéseket, és tanultunk az esetleges elkövetett hibákból is.

Mint látjuk, az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövőre nézve még hatékonyabban tudja ellátni nemzetünk védelmét. Fontosnak tartom a folyók menti nyílt ártéri települések tekintetében a vízkár-elhárítási tervek vízügyi igazgatóság általi elkészítéséről, illetve felülvizsgálatáról szóló rendelkezéseket, hiszen ez hatalmas segítséget jelent az önkormányzatok számára, amelyek közül több kisebb település nem biztos, hogy ilyen mértékű szakértelemmel rendelkezik. E paragrafus is megmutatja, hogy az állam minden tőle telhető segítséget megad a veszélyeztetett területeken lévő önkormányzatoknak és a települések lakosainak. Az állam elkötelezettségét bizonyítja az is, hogy a továbbiakban az árvíz megelőzéséhez és védekezéséhez közvetlenül kapcsolódó nagyvízi mederkezelési terveket a vízkár elhárításáért felelős miniszter, azaz a belügyminiszter állapíthatja meg. A rendelkezés további garanciája a kellő szakértelemmel történő, árvíz elleni védekezésnek.

Az árvízzel párhuzamosan megjelenő belvíz szintén hatalmas károkat okozott 2013-ban a magyar gazdáknak. A belvíz elleni védekezés a dunai árvíz időszakában több becslés szerint napi 100 millió forintot emésztett fel, közel 216 ezer hektárra volt becsülhető a belvízzel elöntött területek nagysága, amiből mintegy 103 ezer hektár volt vetés- és szántóterület. A belvíz elleni védekezés megerősítése, az öntözővíz-továbbítás eredményességének fokozása tehát szintén sarkalatos pontja a javaslatnak, hiszen a kis vízfolyások, csatornák fenntartását, üzemeltetését felajánlás esetén a vízügyi hatóság átvállalhatja, valamint azon belvizesedést vagy öntözést szolgáló vízfolyások, csatornák fenntartását és üzemeltetését is átvállalhatja az állam, melyeket a vízügyi hatóság kijelöl. Ez a lehetőség hatalmas terhet vesz le a települési önkormányzatok és a gazdák válláról, de egyfelől biztosítja a rendszerszintű működés lehetőségét, hiszen hogyha egy-egy gazda vagy egy-egy település nem látta el megfelelőképpen a feladatát, akkor jóval nagyobb területek vízgazdálkodásában keletkezett probléma, amely megakadályozta a gondos gazdák területéről a belvíz elvezetését. A rendszer, illetve a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy rendszerként lehessen tekinteni a vízgazdálkodásra, és ne csak egy-egy kis terület vonatkozásában, részenként tekintsünk erre.

A belvízkár rendszeresen sújtja országunkat, különösen a csapadékos időszakokban, ezért is jelentős a fent említett rendelkezés, hiszen a rendbe tett csatornák és vízelvezető árkok nagyban hozzájárulhatnak a felesleges csapadékvíz elvezetéséhez, a talaj-előkészítési munkák mielőbbi megkezdéséhez, a károk által érintett gazdaságok helyzetének javításához. E javaslat nagyban segítheti mezőgazdaságunk versenyképességét.

Tisztelt Ház! Véleményem szerint az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló T/13051. számú törvényjavaslat hozzásegíti nemzetünket ahhoz, hogy önérzettel és bizalommal tudjon szembenézni a nehéz időkkel, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)