Készült: 2024.09.23.10:17:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

6. ülésnap (2006.06.20.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Petrétei József
Beosztás igazságügyi és rendészeti miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek elnök asszonnyal abban, hogy a korrupció egy rendkívül veszélyes dolog, mert bomlasztja az emberi együttélés alapszabályait, az emberi, társadalmi együttélés alapértékeit kérdőjelezi meg. Azt gondolom, hogy a korrupció elleni küzdelem mindannyiunknak rendkívül fontos feladata, természetesen ebben a kormánynak kiemelkedő szerepe van.

Azzal viszont már nem értenék egyet, hogy a korrupció elleni küzdelmet egy új hivatal felállításával kellene elkezdeni, mert nem pusztán a hivatalnak mint szervezeti egységnek a létrehozásáról van szó, hanem arról is, hogy ennek a hivatalnak meg kellene teremteni azokat a hatásköreit, jogosítványait, amelyek ma viszonylag nehezen illeszthetők össze a jogállami berendezkedéssel. Hiszen a korrupció elleni küzdelemnek egyrészt a büntetőjogi vonatkozásaira megvannak a nyomozó hatóságok és az ügyészségek által gyakorolható jogkörök, ugyanakkor természetesen a korrupció elleni küzdelemben szükség van jogalkotási és jogalkalmazási feladatokra is.

Azt hiszem, hogy a korrupció elleni küzdelem legfontosabb eszköze az, hogy átlátható viszonyokat kell teremteni; átlátható viszonyokat mind a közbeszerzések területén, mind a versenyjog területén, és ez az átláthatóság biztosíthatja azt, hogy ha korrupciógyanús cselekmények merülnek fel, akkor a meghatározott jogi eszközök igénybevételével fel lehet ezek ellen lépni.

Ugyanakkor a kormányprogram foglalkozik a korrupció elleni küzdelemmel, természetesen feltehető a kérdés, hogy miért csak akkora mértékben, ahogy ez a kormányprogramban szerepel. Én két elemét emelném ki a korrupció elleni küzdelemnek, ami a kormányprogramban megtalálható. Az egyik a pártfinanszírozási törvény módosítása.

A pártfinanszírozás 16 éve szinte változatlannak tekinthető, és a párttörvénynek a finanszírozásra vonatkozó mai szabályai nem teszik lehetővé, hogy a korrupciós helyzetek elkerülhetők legyenek. Már az Orbán-kormány alatt, 2001-ben megfogalmazódott egy olyan kormányhatározat, amely tartalmazta a párttörvénynek, a korrupció elleni küzdelem szempontjából a finanszírozási részének a felülvizsgálatát. Nagyon remélem, hogy a kormány által beterjesztett pártfinanszírozási törvényjavaslat támogatásánál ez továbbra is meglesz az ellenzéki pártok részéről, lévén, hogy kétharmados törvényről van szó.

Soha ilyen mélységben törvényjavaslat még nem avatkozott be a pártfinanszírozás körébe, és természetesnek tartom azt is, hogy az elképzelését az átláthatóság irányába mozdítja el a mai szabályozás mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, és különös tekintettel a kampányfinanszírozás szabályaira.

A másik ilyen, amit elnök asszony figyelmébe szeretnék ajánlani, az összeférhetetlenségi törvényjavaslat, amely a maihoz képest jelentős mértékben szigorítaná az országgyűlési képviselők és - egy távolabbi időpontot, 2010-et megjelölve - a közeli hozzátartozók esetében azokat a rendelkezéseket, amelyek a mai, meglehetősen kusza viszonyok között egy sokkal tisztább, rendezettebb képet kívánnak megteremteni.

(9.20)

Én azt vallom, hogy a korrupció elleni küzdelemnél az elsődleges és legfontosabb feladat a korrupciós helyzetek, szituációk felszámolása. Ebben pedig elsősorban a jogi szabályozás segíthet. Ahhoz, hogy a jogi szabályozásban meglévő és ma megtalálható kiskapukat és alulszabályozási kérdéseket feltárhassuk, minőségi jogalkotásra van szükség. A minőségi jogalkotáson belül az úgynevezett jogszabály felülvizsgálata, a jogegyszerűsítési eljárások segíthetik azt, hogy a jogi szabályozás a korrupciós szituációk elkerülését is biztosíthassa.

Azt gondolom, ahhoz, hogy ma Magyarországon minőségi jogalkotásról beszélhessünk, ahhoz, hogy a jogalkotás esetében működhessen az utólagos hatásvizsgálat, elsősorban egy korszerű, a mai kor igényeinek megfelelő, új jogalkotási törvényre van szükség, amely, szintén kétharmados szabály lévén, a parlament elé fog kerülni a közeljövőben, és biztosíthatja a korrupciós helyzetek felszámolását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai