Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZOLGA JÓZSEF nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Elnök Úr! Poštovani Dome! Tisztelt Ház! A T/8044. számon nyilvántartott, az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a H/8042. számon nyilvántartásba vett, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat benyújtását követően, tekintettel arra, hogy a javaslatok jelentősen érintik a nemzetiségi képviselő, a szószólók, a bizottságunk joggyakorlását, a nemzetiségeket képviselő bizottság kezdeményezte nemzetiségi napirendi pont keretében való tárgyalását. A Házbizottság 2019. november 14-ei döntését követően a Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2019. november 18-ai ülésén megtárgyalta mindkét tervezetet, és felkért a bizottsági vélemény előterjesztésére.

A sorrendben hatodik demokratikusan megválasztott Országgyűlés az Alaptörvény kihirdetését követően fontosnak tartotta, hogy a legfőbb népképviseleti szerv működési rendjét meghatározó egyes rendelkezéseket törvényi szintre emelje az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény elfogadásával. A törvény keretében biztosításra kerültek a nemzetiségek részvételével kapcsolatos jogosítványok is. Önálló jogintézményként jelent meg a nemzetiségeket képviselő bizottság, a nemzetiségi szószólók és a nemzetiségi képviselők, valamint a tevékenységükre vonatkozó szabályozás.

Az időszaki felülvizsgálatot az új országgyűlési ciklus indulása óta történt események és a jogalkalmazási tapasztalatok hozták napirendre. Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról elmondható, hogy további szabályokat emel törvényi szintre és mélyíti a részletrendelkezéseket. A tervezet csak kisebb hányadában tartalmaz új elemeket, egyes részletszabályok kerülnek pontosításra, illetve az Országgyűlés tagjaira vonatkozó egyes eljárások házbizottsági hatáskörből országgyűlési szintre kerülnek.

A módosítás újratárgyalja a jelképekre vonatkozó rendelkezéseket, egyértelművé teszi a jelkép fogalmát, annak felhasználási módját, a szabad, illetve hozzájáruláson alapuló használatot, eljárási szabályokat határoz meg, rögzíti a jogorvoslat lehetőségét a jogosulatlan használat során.

A javaslat további két fő terület szabályozási pontjait érinti, így az Országgyűlés működését, illetve a képviselők jogállásának kérdéseit. A nemzetiségi képviselő és szószóló feladatellátását, valamint joggyakorlását egyértelműen az eskütétel és az esküokmány aláírásának időpontjához köti. Megjegyezzük, hogy a nemzetiségi képviselő anyanyelven történő eskütételének, az alakuló ülésen való megjelenítésének nincs kialakult gyakorlata.

A 2018. évi országgyűlési választások eredménye kapcsán országos nemzetiségi önkormányzati listáról nemzetiségi képviselőként mandátumszerzésre került sor, amelyre tekintettel a Házbizottság 2018. június 1jén meghozott állásfoglalásában meghonosította a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció jogintézményét, kimondva, hogy a nemzetiségi képviselő rendes ülésszakonként egy ilyen interpelláció elmondására jogosult. Bizottságunk részéről támogatandó a javaslat azon szakasza, amely a speciális tárgyú interpellációt immár törvényi szinten nevesítené.

A javaslat nagy hangsúlyt fektet a tárgyalási rend fenntartására és a fegyelmi jogkörökre vonatkozó szabályokra, célként fogalmazza meg a bizottságok ülésein való jelenlét garantálását. A távollét szabályozása érinti a tiszteletdíj csökkentését. Tekintettel arra, hogy a képviselői, szószólói megbízatás időtartama munkaviszonyban töltött időnek minősül, fontos, hogy a díjazás elvonásával kapcsolatos rendelkezések is törvényi szabályokon alapuljanak; a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyekben a szószólókra is alkalmazni szükséges.

A bizottsági ülésen a tagok személyesen, illetve helyettesítés alapján vesznek részt. A módosítás alapján egyértelmű, hogy a helyettesítés útján történő részvételnek kizárólag az az esete minősül távolmaradásnak, amikor a bizottsági tag az ülés egészén nem vesz részt. A bizottsági tisztségre és tagságra tekintettel emelt összegű díjazás jár, az igazolatlan távolmaradás esetében a csökkentésnél kizárólag a bizottsági tagság után járó, emelt összeget kell alapul venni.

A javaslatban megfogalmazott, a nemzetiségi képviselői, szószólói tevékenységet segítő alkalmazottak határozott idejű alkalmazása időkorlátjának feloldása újraválasztásuk esetén biztosítja a jogos igényt a továbbfoglalkoztatásra.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága részéről már korábban is megfogalmazódott, hogy az állandó bizottságokra vonatkozó joggyakorláshoz hasonlóan az Országgyűlés több alelnököt is válasszon a nemzetiségeket képviselő bizottságba. A javaslat módosító és kiegészítő pontjaiban megfogalmazott szövegrész feloldja az eddig indokolatlanul fenntartott különbségtételt a bizottságokon belüli szervezeti struktúrára vonatkozóan, így bizottságunk esetében is lehetővé teszi több alelnök megválasztását.

(Földi Lászlót a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.)

A nemzetiségi anyanyelven történő felszólalások lehetősége eddig is biztosított volt. A javaslatban megfogalmazott pontosítás az ezzel kapcsolatos többletteendők ellátására biztosít több időt. A felszólalás elhangzásához tolmácsolás szükséges, amelyhez fel kell készülni.

A törvényjavaslatban megfogalmazott, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő többletjogosítványok bevezetését  amelyek segítik a Magyarországi nemzetiségek bizottságának működését, a nemzetiségi képviselő, valamint a szószólók jogainak gyakorlását  bizottságunk részéről támogatjuk.

Tisztelt Országgyűlés! Megítélésünk szerint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása kötelezően magával vonzza az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat felülvizsgálatát is.

(14.20)

A szabályok összhangba hozását, illetve a részletekbe menő, új eljárási rendelkezéseket a beterjesztők a H/8042. számú határozati javaslat benyújtásával kívánják megvalósítani. A törvénytervezet és a határozati javaslat együttes általános vita keretében történő megtárgyalása mindenképpen indokolt.

Megjegyezzük, hogy a 2014. évi országgyűlési választásokat megelőzően az új szervezeti rendhez igazodó, tartalmában és szerkezeti rendjében is teljeskörűen újrafogalmazott házszabályt fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályok adta lehetőségeken keresztül a nemzetiségek bekapcsolódhattak a törvényalkotás munkájába: az őshonos nemzetiségek képviseletét ellátó nemzetiségi képviselő, szószóló, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság számára biztosításra kerültek azok a jogosítványok, amelyek tevékenységük ellátásához szükségesek, emellett egyszerűsödött a költségvetési eljárás és a beszámolók tárgyalásának rendje is.

A házszabály a hatálybalépése óta három esetben kisebb módosításokon esett át. A jelenlegi javaslat jelentős módosításokat és kiegészítéseket tartalmaz. A tervezet házszabályi szintű, részletes rendelkezéseket javasol az ülésekről való képviselői távollét szabályozására, a képviselői tiszteletdíj csökkentésére, a végrehajtási szabályokra.

A javaslat több ponton is érinti a nemzetiségi képviselő és a szószóló felszólalásának szabályait, így: csak egyetlen napirend utáni felszólalásra van lehetőség; egyperces időtartamban van mód ügyrendi javaslatot tenni; kétperces hozzászólási lehetőséget kérhetnek; ha az Országgyűlés a vitát lezárta, öt-öt perces időtartamban felszólalhatnak; a bizottsági felszólalásokat követően legkevesebb öt percben felszólalhatnak; a zárószavazás előtt ötperces időtartamban szólalhatnak fel. A javaslat a nemzetiségi napirendi pontok vitájában kvázi vezérszónoknak tekinti a bizottság által felkért felszólalót, és mellette a többi nemzetiségi képviselőnek, szószólónak is felszólalási lehetőséget biztosít. A határozattervezet rendezi a kialakult gyakorlatot, vagyis vitához kapcsolódó bizottságnak minősíti a nemzetiségeket képviselő bizottságot a költségvetésitörvény- és a zárszámadásitörvény-javaslat tárgyalása során.

A javaslatban jelentős hangsúlyt kapnak az ülésekre vonatkozó távolmaradás igazolásának szabályai. Az új melléklet elfogadásával beiktatásra kerül az ülésekről való távolmaradás bejelentésének, igazolásának eljárási rendje.

Fontos megjegyezni, hogy a javaslatokban megfogalmazott új szabályok lépcsőzetesen lépnek hatályba, így a nemzetiségek bizottsága, a nemzetiségi képviselő és a szószóló az elfogadást követően felkészülhetnek a gyakorlati alkalmazásra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslatok egyes rendelkezéseire vonatkozó módosítási javaslatokat a Magyarországi nemzetiségek bizottsága meg fogja tárgyalni. Az új szabályozás egyes szakaszaira kialakított bizottsági vélemény a részletes vita során kerül ismertetésre.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti! (Taps.)