Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örülök neki, hogy az ellenzék ilyen élénk. Az a helyzet, képviselőtársaim, hogy én 5 óra 30 perckor keltem. (Dr. Varga-Damm Andrea: Én is!  Közbeszólás az MSZP soraiban: Mi is!) Este 8 órakor nálunk az a szokás, hogy mesét olvasok a kisfiamnak; csak hogy önök sem a tárgyról beszéltek, én is beszéljek másról. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem mi osztottuk be…) El tudtam volna tölteni a mai estémet azzal is, hogy várt a családom  (Dr. Varga-Damm Andrea: Mi is!) én meghallgattam önt tisztességgel , és a vacsora után elolvashattam volna megint a mesét, egy szép magyar népmesét. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiban: Miért tették ide a vitát?) A probléma az, hogy látom én, hogy itt leszünk reggel 9 óráig. (Dr. Lukács László György: Nem is rossz ötlet!) Megmondom őszintén önöknek, hogy ha nem 15 percben lenne korlátozva az idő, akkor én most szót kértem volna, és reggel 9-ig beszéltem volna, hogy én is obstruáljak önöknek. Nem tehetem meg, csak 15 percben. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nyugodtan.  Kunhalmi Ágnes: Sokszor 15 perc.  Közbeszólás az MSZP soraiban: Csomó 15 perc van.) Szomorú vagyok miatta, megmondom őszintén, de az az obstrukció, amit önök most csinálnak, nagyon jó, csak önök is tudják, hogy ennek nem sok értelme van. (Dr. Varga-Damm Andrea: De, az utókor látni fogja!)

Teljes mértékig elbeszélünk egymás mellett. Az az igazság, hogy tanult képviselőtársam nagyon szépen elmondta önöknek, hogy igenis eljutottunk egy olyan pontra a magyar Országgyűlésben, ami után ideje meghúzni a határt. (Dr. Varga-Damm Andrea: Önöknek is!) Amikor én 2010-ben ide bekerültem, akkor Balsai István mellett ültem. Ő azt mondta akkor, hogy hát, sokat romlott a parlament színvonala. (Dr. Vadai Ágnes: Hát még az Alkotmánybíróságé!  Gréczy Zsolt: Tévébalhé az Antall-kormány idején!) Ahhoz képest sajnos még többet. És én azt gondolom, hogy éppen ideje, hogy húzzunk egy határt. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiban: Te mondod?)

A helyzet az, hogy önök nagyon büszkék arra, amit decemberben műveltek. Most elmondom önöknek, mit műveltek decemberben. Önök decemberben itt sípoltak, szirénáztak, ordibáltak  (Dr. Lukács László György: Szelfiztek.  Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) szeretném elmondani , majd amikor én innen hazamentem, három napig nem hallottam az önök szirénázásától, és orvoshoz kellett forduljak. Önöknek nem volt annyi belátásuk, hogy azzal, amit csinálnak, nemcsak obstrukciót hajtanak végre, hanem esetlegesen más embereknek az egészségében tesznek kárt. Tudják, lehet csinálni az obstrukciót, és lehet így éjszaka beszélgetni, mert nincs ezzel baj, én ráérek. Nézzék, nekem mezőgazdasági gépszerelő a becsületes szakmám, de vasútnál dolgoztam évekig, nagyon jól bírom az éjszakázást. Ebben én benne vagyok. (Dr. Varga-Damm Andrea: Mi is!) De abban, amit önök decemberben csináltak, hogy mások egészségének ártottak, abban nem vagyok benne. Önök decemberben gyakorlatilag halláskárosodást okoztak nekem (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.), és mégsem fordultam a bírósághoz, nem rohangáltam máshova, a családom elviseli, hogy néha nem úgy hallok, ahogy előtte hallottam, mert ugye, a szirénázás egy ilyen térben, ne haragudjanak meg, bizony halláskárosodást okoz. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) Szóval, az a helyzet, hogy az obstrukciónak meg az ellenzéki tiltakozásnak is, azt gondolom, hogy megvan a helye.

Azok a szavak, hogy önök nem mondhatják el a véleményüket…  órák óta mást se tesznek, csak elmondják a véleményüket. (Potocskáné Kőrösi Anita: Nem lépett még hatályba a törvény!) Egyébként reggel 9 óra óta minden törvénynél elmondták a véleményüket, és ez ugyanígy lesz, majd ha ezt a törvényt elfogadja esetlegesen a Ház, akkor is elmondhatják.

És tudják, mi a megdöbbentő? Hogy önök féltik a saját jogaikat, miközben ugyanazok a jogok fognak rám is meg az én képviselőtársaimra is vonatkozni, mint önökre. (Dr. Varga-Damm Andrea: Csakhogy nem fogják alkalmazni!) Ja, hogy lehet, hogy én nem fogok büntetést fizetni, mert mondjuk, én nem fogok beordibálni, és nem használok olyan szavakat, amilyet önök. (Arató Gergely: Soha!  Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban: Á!  Te?  Soha!) Azt nem mondtam, hogy nem kiabáltam be eddig. (Derültség és közbeszólások az ellenzék soraiban.), de egyszer sem olyan hangnemben, amilyenben önök.

Az pedig, hogy önöknek probléma az, ha a valóságot valóságnak nevezem, arról nem tehetek. (Dr. Vadai Ágnes: És mi a valóság? Ossza meg velünk!) Az a helyzet, hogy önök nekem ma is bebizonyították azt, amit én mindig is tudtam, és amit egy nagyon híres író leírt. Én most fölolvasnék önöknek egy idézetet, időm van, a 15 percbe belefér, különösen ajánlanám így a mai este hozzászólásaikhoz az utolsó mondatot a figyelmükbe, mert ma ezt csinálták.

Alekszandr Szolzsenyicin: „A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. (Dr. Varga-Damm Andrea: Na ne! Ez már tényleg vicc!) Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! (Dr. Vadai Ágnes: Látjuk!) Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.” (Dr. Varga-Damm Andrea: Micsoda víziója volt Szolzsenyicinnek!)

Na, önök ma pontosan ezt tették itt a parlamentben. Önök folyamatos hazugságokkal próbálták bizonyítani azt, hogy önöknek bármilyen joga csorbul, azon kívül, hogy kulturáltan kell viselkedni a parlamentben. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ahogy Boldog úrnak is!) Vegyék tudomásul, hogy önök folyamatosan arról beszéltek, hogy önöket valamilyen hátrány ér velünk szemben, és ez hazugság. Pontosan ugyanazok a jogok lesznek önökre is érvényesek, mint ránk, és ha mi bekiabálunk, és úgy beszélünk, minket pont úgy meg fog büntetni a házelnök, ahogy önöket. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.)

Tehát én arra szeretném kérni önöket, hogy fogadjuk el ezt a törvényt (Dr. Vadai Ágnes: Nem!), és tartsuk be. Önök se trágárkodjanak, mi se fogunk; önök se kiabáljanak, mi se fogunk. Aki megteszi, az pedig vállalja a büntetését. Ennyi az egész. És akkor a Ház méltósága visszakerül a régi fényébe. Javasolom ezt önöknek, mert az a helyzet, hogy amit felolvastam, azt a hozzászólásom alatt önök folyamatosan bizonyították, hiszen nem hagyták, hogy végigmondjam, hanem ordibáltak.

Javaslom, hogy a következő pár órát még használják ki arra, hogy elmondják a véleményüket, nyugodtan, és utána szavazzák meg a törvényt, és mindnyájan megőrizve a Ház méltóságát, viselkedjünk úgy, hogy senkinek ne kelljen a törvény elfogadása után büntetést fizetni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)