Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarok visszaélni senkinek a bizalmával, de mindenképpen szeretnék egy viszonválaszt adni. Bányai képviselő úr, én respektálom azt, hogy egy fideszes képviselő vitába száll, és gyorsan adatoknak néz utána. Azt hiszem, ezt mindenképpen meg kell tisztelnem azzal, hogy válaszolok erre. Említette a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését. Azt nem tudom, tudjae képviselő úr, hogy nem sikerült több év alatt sem eljutni odáig, hogy a kormány részéről bárki megtérülési garanciákat mutasson fel. Azt tudja, ugye, hogy kínai hitelből épül meg ez a projekt, de ezt a magyar adófizetők fogják visszafizetni. Jelentős részben kínai vállalatok fognak részt venni, és Mészáros Lőrinc cégei 300 milliárddal fognak részesedni. De ismétlem, nincs megtérülési garancia.

Hogy mi az értelme ennek a fejlesztésnek? Tudjuk azt, hogy a pireuszi kikötő elérését célozta ez a projekt, de közben a kínaiak is és a magyar kormány is egyre inkább Trieszt felé kacsingat. Tehát valószínűleg, hogy Trieszt felől, az ott megvalósuló fejlesztésekkel kívánják kielégíteni a magyar vállalatok igényeit.

És hogy mennyire releváns ez a szállítási útvonal: nem olyan régen olvashattuk azt, hogy a Belgrád-Szkopje-Szaloniki vonalon érdeklődés hiányában megszüntették a vasúti közlekedést. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az ezermilliárdos projekt nem más, mint egy ezermilliárdos lopás, gyakorlatilag ennyi pénzt vesznek ki a magyar adófizetők zsebéből.

Azt, hogy mennyi alsóbbrendű úthálózat fejlesztése történik meg a „Magyar falvak” programban, tessék megnézni, képviselő úr, a költségvetésben, 50 milliárd forint áll rendelkezésre mindössze.

Azt mondta képviselő úr, hogy nem egy-két éves feladat ledolgozni ezt a hátrányt, csak az a baj, képviselő úr, ha most megnézik az alsóbbrendű utakat a közútkezelő statisztikája alapján, akkor a rossz és a nem megfelelő kategóriába tartozó utaknak az aránya 71 százalék most, és amikor önök kormányra kerültek, akkor még csak 63 százalék volt. (Bányai Gábor: Nem igaz.) Tehát önök nem ledolgozzák, hanem rontják, rombolják az utak minőségét. És elérte az 50 százalékot azoknak az utaknak az aránya, amit gyakorlatilag újjá kell építeni. A közútkezelő statisztikájából idézek, képviselő úr, tessék utánanézni.

Még egy kérdésem lenne államtitkár úrhoz, remélem, hogy van lehetősége válaszolni rá. Ugye, tudjuk azt, hogy sajnos  ezt mondom a magunk nevében  egy uniós előírás a piacnyitás vagy a piacosítása a helyközi közösségi közlekedésnek. Úgyhogy az LMP-nek nagyon határozott álláspontja az, hogy stratégiai ágazat a helyi közösségi közlekedésnek a biztosítása, nemzetstratégiai kérdés, ezért mi nagyon-nagyon nem örülünk annak, ha itt megjelennek a magánszolgáltatók, tehát mi úgy gondoljuk, hogy ezt mindenképpen közösségi finanszírozásban kell tartani, és csak akkor elfogadható, és ott érdemes beengedni esetleg magánszolgáltatókat, ahol az végül is az utazóközönség számára jobb minőségű szolgáltatást jelent. Tehát mi nem örülünk annak, de ez egy európai uniós kötelezettség, és a különböző kormányok már nagyon sokszor kértek haladékot a piacnyitás kapcsán. De ez a küszöbön van, ezt pontosan tudjuk.

Viszont föl kell készülnie Magyarországnak arra, hogy megtörténjen ez a piacnyitás  ez nemzeti érdekünk , és fel kell készíteni a magyar állami tulajdonban lévő cégeket is. Láthatjuk, hogy rendkívül rossz állapotban vannak ezek a cégek, rossz állapotban van a járműállomány, évről évre rosszabb állapotban van. És vannak feltételek, hogy majd milyen cégek indulhatnak el ezeken a tendereken.

Tehát hogyan gondolja a magyar kormány felkészíteni a magyar cégeket, ha megtörténik ez a nem kívánt, de kényszerű piacnyitás, akkor egyáltalán el tudjanak indulni ezek a cégek? Milyen módon tudnak segíteni ezeknek a cégeknek és egyáltalán a hazai gazdaságnak, hogy legyenek munkavállalók, legyenek járművezetők? Tehát milyen módon készülnek megváltoztatni a munkafeltételeit, a fizetését azoknak az embereknek, akiknek el kell vezetni ezeket a járműveket? Milyen módon tudnak egy életpályamodellt kínálni nekik?

És milyen garanciákat láthatunk a kormány részéről, milyen garanciákat kívánnak lefektetni, hogy ne történhessen meg az, hogy adott esetben, amikor megtörténik a piacnyitás, akkor nagyon könnyen ellátható, nagyon gazdaságos viszonylatokban esetleg olyan cégek, amelyek a kormányzat holdudvarához jó kapcsolatokkal fűződnek, azok esetleg pozícióba kerülnek egy ilyen tenderen, és megmaradnak a rendkívül nehezen ellátható periférikus térségek közlekedési viszonylatai az amúgy is legatyásodott állami cégeknek. Tehát hogy ez a bizonyos piacnyitás ne okozzon súlyos károkat a magyar társadalom és a magyar gazdaság számára, milyen módon készül erre a magyar kormány?

Köszönöm előre is, ha esetleg ezekre még kaphatunk választ. (Taps az ellenzéki padsorokból.)