Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én csupán néhány dologra szeretném a figyelmet felhívni, néhány dolgot szeretnék csupán kiemelni. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása az irányadó európai uniós rendeletek hazai átültetése érdekében történik. A módosítás törvényi szabályozási szinten határozza meg az uniós rendeletben előírt, a szükséges, a jármű vizsgálatát, ellenőrzését vagy értékelését végző műszakiszolgálat-kijelölési és a járművekre vonatkozó piacfelügyeleti feladatot, amely feladatokra a javaslat a Közlekedési Hatóságot jelöli ki. A Közlekedési Hatóság ezeket a feladatokat eddig is végezte a két- és háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok, továbbá a mezőgazdasági és erdészeti járművek tekintetében. Azonban ez a feladat most az uniós rendelet megjelenésével kibővült a gépjárművekre és pótkocsijaikra, tehát így már az összes közútijármű-kategóriára kiterjed. A módosítás rendezi, hogy a törvény 20. § (6) bekezdése szerinti bírság megfizetésénél ne a befizetőt terhelje a megfizetéssel kapcsolatos költség, hanem azt az állam viselné.

A javaslat egy másik eleme a vízi közlekedésről szóló 2000. évi  LXII. törvény módosítása, amely megteremti Magyarországon az Európa-szerte népszerű nyaralóhajózás lehetőségét. A nyaralóhajózás a kedvtelési célú belvízi hajózásnak az a turisztikai lehetősége, amely hajóvezetői engedély nélkül végezhető, szállást is nyújtó hajókon teszi lehetővé a nyaralást az erre alkalmas, nyaralóhajózásra kijelölt vízterületen. Biztonsági okokból, illetve a felkutatási és mentési műveletek gyors és eredményes végrehajtásának előmozdítására jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy a nyaralóhajózásban részt vevőkről utaslista készül. A nyaralóhajó utasnyilvántartásában szerepelnie kell a hajón utazó személyek nevének, életkorának, nemének és állampolgárságának. Az utas-nyilvántartást szükség esetén a felkutató és mentőszolgálatok részére a felkutatási és mentési műveletek végrehajtása céljára át kell adni. Az utasnyilvántartásban a személyes adatokat legalább az utazás időtartama alatt, illetve addig kell megőrizni, ameddig a felkutatás és a mentés tart, ezt követően azokat törölni kell.

Jelenleg Magyarországon a nyaralóhajó jogi fogalomként nem létezik. A Nyugat-Európában nyaralás céljára használt hajók a hazai jogszabályok szerint is kedvtelési célú kisgéphajónak minősülnek, vezetésükhöz nemzetközi kedvtelési célú kisgéphajó-vezetői képesítés szükséges. Ahhoz, hogy a nyaralóhajó vezetésére a kisgéphajótól eltérő rendelkezések vonatkozzanak, szükséges a nemzetközi gyakorlatra is figyelemmel meghatározni a nyaralóhajó fogalmát, mely a kisgéphajó kategórián belül egy szűkebb halmazt jelent.

A nyaralóhajó olyan kedvtelési célú kisgéphajó, amelynek hossza nem haladja meg a 15 métert, és a legnagyobb holtvízi sebessége nem nagyobb 15 kilométer/óránál.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításának célja az egységes európai vasúti térség létrehozása. A vasútbiztonsági irányelv a korábbiakhoz képest szélesebb körben határozza meg a vasúti piac szereplőinek jogait és kötelezettségeit, a vasúti közlekedés biztonságának előmozdítása és fenntartása tekintetében.

Az átjárhatósági irányelv alapján a vasúti járművek üzembe helyezését a továbbiakban a vasúti társaság az érintett pályahálózat-működtető bevonásával maga végzi, és a vasúti járművek forgalombahozatali engedélye, valamint a járművek típusengedélye minősül majd műszaki engedélynek.

A vasútbiztonsági irányelv a korábbiakhoz képest szélesebb körben határozza meg a vasúti piac szereplőinek jogait és kötelezettségeit a vasúti közlekedés biztonságának előmozdítása és fenntartása tekintetében, továbbá a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyekre vonatkozó rendelkezéseket is újraszabályozza.

2020. június 16. napjától alapesetben az Európai Unió Vasúti Ügynöksége adja ki  a Közlekedési Hatóság bevonása mellett  az egységes vasútbiztonsági tanúsítványt azon vállalkozó vasúti társaságok számára, amelyek szolgáltatási területe egy vagy több európai uniós tagállamra terjed ki. A Közlekedési Hatóság akkor jár el, ha a vasúti társaság csak Magyarország területén belül kíván működni, illetve, ha a vasúti járműveket vagy járműtípust csak Magyarország területén belül kívánják forgalomba hozni, és a kérelmező nem az Európai Unió Vasúti Ügynökségének eljárása mellett döntött.

A vasútbiztonsági irányelv rendelkezései alapján a fellebbezés lehetőségének biztosítása szükséges az egységes biztonsági tanúsítvánnyal, valamint a jármű forgalombahozatali engedélyezési eljárásával összefüggésben. Ezenkívül szükséges rendelkezni arról is, hogy a fellebbezés lehetősége az ügyfelet az irányelv rendelkezése alapján csak meghatározott esetekben illeti meg.

A törvényjavaslatban foglaltak célja továbbá, hogy a közlekedési infrastruktúra-beruházások esetében biztosítsa az építtető számára azt a lehetőséget, hogy olyan esetben is hatósági vizsgálatot és hatósági határozatba foglalt döntést kérjen, amikor arra egyébként a szakági jogszabályok alapján nem lenne szükség. A javaslat az eljárási kötelezettséget nemcsak az engedélyezési, hanem az engedély módosítására irányuló eljárások esetében is biztosítja.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításával Magyarország teljesíti a negyedik vasúti csomag műszaki pillérei törvényi szintet igénylő rendelkezéseinek átültetését annak érdekében, hogy ezt követően a teljes átültetés érdekében sor kerülhessen a kormány- és miniszteri rendeletek megalkotására is. A módosítás ezenfelül az uniós pénzek jobb felhasználása érdekében a vasúti infrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódó kérdéseket is rendez.

A fentiekre figyelemmel a KDNP-frakció a benyújtott törvényjavaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)