Készült: 2024.09.24.18:48:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 138. felszólalás
Felszólaló Kovács Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:56


Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő, szlogenben csak salátatörvénynek mondott törvénymódosítások elsősorban a finomítását, a rugalmassá, az igazságossá, hatékonyabbá, átláthatóbbá tételét jelentik a törvények értelmezésének, és azt gondolom, hogy néhány ellenzéki pontot előrevetítve talán a szülőtartás fogja a legnagyobb vitát generálni közöttünk (Bangóné Borbély Ildikó: Van is már!), alapvetően azt gondoljuk.

A többit is érintve azért el kell hogy mondjuk, hogy azoknál a támogatott lakhatási formáknál, amelyekről államtitkár úr is részletesen beszélt, engedjék meg, hogy egy volt osztálytársammal való személyes találkozásunkról beszéljek, aki a mérki ápoló-gondozó otthon igazgatója. Ököritófülpösön, ami az én választókerületemben van, három támogatott lakhatási intézmény jött létre. Beszélgettünk, akkor már nálam volt a törvény‑előterjesztés, és Bálint barátom is azt fogalmazta meg, hogy valóban egységessé, a szolgáltatási elemek megnevezésével egyértelműbbé válik az a szolgáltatási típus, amely még új, hiszen annak idején, még az én időmben ‑ intézményvezetőként ‑ egy másik szolgáltatási típus, a lakásotthon volt elterjedőben, ez most átalakul támogatott lakhatási formában és fogyatékosok tekintetében.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom, hogy ez a kiváltási program a társadalmi integrálásban, az adott település társadalomba való integrálásával egy nagyon fontos ponthoz érkezett, de ugyanakkor szabályozza azokat a forrásokat, illetve alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, mint például a támogató szolgáltatás és egyéb közösségi alapellátások tekintetében, illetve a térítési díj és a havi ellátmány vonatkozásában azokat a pénzügyi forrásokat is, ami a kliensek és az intézményvezető problémáját egyértelművé teszi.

(19.00)

A házi segítségnyújtásról, azt gondolom, hogy képviselőtársaimmal annak idején a szociális bizottságban is beszélgettünk róla, hogy az a fajta időbeni gondozási idő kiszámítása, ami alapvetően az ellátotti kör létszám-meghatározása ‑ emlékezzünk, hogy 9 főről lett a gondozási szükséglet átalakítására (sic!) ‑, dilemmákat okozott, hogy hány órát is lehet gondozni. Illetve nagyon fontos, hogy ennek a törvénymódosításnak a fonákja is érvényes, hiszen ha egy intézményi elhelyezésnél a rászorultsági vizsgálatot elvégzi az intézményvezető, akkor alapvetően azonnal jogosult lesz a kliens a házi segítségnyújtásra, anélkül, hogy a házi segítségnyújtási vizsgálatot el kellene végezni.

Az államtitkár úr részletesen beszélt a hajléktalan személyek átmeneti szállására vonatkozó szabályozásról. Itt nagyon fontos a külső férőhely és a férőhellyel összefüggő térítési díjak szabályozása, aminél, azt gondolom, megint csak nagyon fontos, hogy a jövedelmének hány százalékát kell fizetnie.

Az átmeneti ellátási formák megszüntetéséről azért azt gondolom, hogy még a 2023. évi határidőt megszabó törvénymódosítás a gondozóházakra a fogyatékos személyeknél, a pszichiátriai betegek átmeneti otthonára, mindenütt rehabilitációs és támogatott lakhatási formát vetít előre, illetve támogatja ezeknek a létrehozását. A szenvedélybetegek átmeneti otthonát is rehabilitációs és támogatott lakhatási formában kívánja a törvény 2023-ig megoldani.

Engedjék meg, hogy a szociális foglalkoztatásba is némi személyes tapasztalatot vigyek, hiszen az említett intézményben is sokan dolgoztak, bentlakásos intézményben a szociális foglalkoztatásra felkészítő és munkarehabilitációs típusú foglalkoztatásokban, és azt gondolom, hogy valóban az egyszerűsítése a fejlesztő foglalkoztatásnak, amikor a kliens egyéni képességeit és készségeit fejlesztjük, ugyanakkor beszélhetünk a megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs foglalkoztatásáról, tehát azt gondolom, hogy a régi szociális foglalkoztatás és az új fejlesztő foglalkoztatás és a munkarehabilitációs foglalkoztatás között egyfajta harmóniát, átjárhatóságot, illetve egyértelműsítést tesz lehetővé, ami a mostani formában pályázati formában kerül ellátásra, és ha jól tudom, a törvény 2017. március 31-éig meg is hosszabbítja ezeket a lehetőségeket.

Szülőtartás. (Bangóné Borbély Ildikó: Na!) Alapvető nézetkülönbség, azt gondolom, a családpolitika és a szociálpolitika, a segélypolitika és a munkapolitika világát hogyha rávetítjük erre a család-, szülőtartási politikára ‑ Korózs képviselőtársam va­kar­ja a fejét ‑, igen, hiszen alapvető a különbség a családpolitika polgári kormány által tett intézkedéseiben és a segélyezési politikában is a Szocialista Párt és a Fidesz között. Azt gondolom, az alkotmányba való beemelésével ennek a fajta családi felelősségnek a hangsúlyozása, az nem összekeverendő avval, hogy a rászorult idős emberek polgári törvénykönyvben is biztosított joguknál, ahogy az államtitkár úr is mondta, az alkotmányból a polgári törvénykönyv kívánja kezelni a rokontartás fogalmát, és a szülő pert indíthat annak érdekében, hogy az ő gazdag gyermeke miért nem tartja el, miért nem segíti az ő életminőségét. Azt gondolom, hogy ha ezt átemeljük az intézményi elhelyezés körébe és az állami szerepvállalásnak a lehetőségével, akkor igenis őszintén beszélni kell arról, hogy jómódú, életvitelében nem veszélyeztető családtagot igenis lehet erre kötelezni, mindamellett, hogy a kliens az intézményi elhelyezésében semmilyen hátrányt nem szenved, az intézményi elhelyezése nem húzódhat ezzel, és addig is az általános szabály, az úgynevezett 80 százalékos szabály kerül megállapításra, amely a jövedelmének maximum 80 százalékáig állapíthatja meg az intézményi jogviszony, az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj közötti különbség tekintetében.

A gyermekvédelmi törvényre átugorva egy kicsit, azt gondolom, hogy a jelzőrendszernek a finomítása a járási szint és az országos szint beemelésével azt a fajta egységes oktatást, képzést fogja az SZGYF, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megkapni, amelyben azt a fajta módszertant, koordináló szerepet tudja létrehozni, amely talán eddig egy országos szintet, egy országos módszertani hiányt fed le.

Az átmeneti otthonok férőhelye, a családok átmeneti otthona által külsős férőhelyek kialakításánál beszéltünk az átmeneti szállások megszüntetéséről. Ez a külső férőhely már jelentkezett a szociális ellátásnál, a hajléktalanellátásban is. Azt gondolom, egy olyan lehetőség ez, amellyel a klasszikus intézményi rendszerben nem, de egyfajta külső férőhelyekkel és szolgáltatás igénybevételével lehetőséget kapnak. Itt is szabályozza a törvény azt az összeget, aminél ha a szociális segítséget nem veszi igénybe, akkor a lakhatási költséget kell a személyi térítési díj alapjának tekinteni.

A gyermekvédelmi gyám helyzetéről azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban a gyám feladatának hiányosságait esetleg egyértelműen kezeli, hangsúlyozva azt, hogy a gyámügyi feladatoknál csak és kizárólag a rendszerben gyámként működők lehetnek helyettesítési feladatra bevonva.

Azt gondolom, hogy lehetne tovább részletezni a törvény‑előterjesztést. A magam részéről és a Fidesz-frakció részéről a minisztériumot a támogatásunkról tudom biztosítani, és kérem az ellenzéket is, hogy támogassa az előterjesztést. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai