Felszólalás adatai

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban én is a természeti értékek védelméről szeretnék beszélni, és annak fontosságáról, ahogy ez az alkotmányban megjelenik. Négy témakört szeretnék érinteni: a földet, a vizet, a biológiai sokféleséget és a kulturális értékeket. Nehéz fontossági sorrendet felállítani, de mivel tegnap volt a víz világnapja, azt gondolnám, talán stílszerű azzal kezdeni.

Meggyőződésem szerint a víz nem is a távoli jövőben stratégiai kinccsé fog előrelépni, tehát az, hogy beemeljük az alaptörvénybe, kiemelkedően fontos. Fontos védenünk ezt a természeti értéket, de fogalmazhatok így is, hogy természeti kincset, amiből ugyan a Kárpát-medencében annyi van, hogy belátható időn belül talán mennyiségi problémáink nem lesznek, de felmerül a kérdés, hogy miért kell akkor ezt védenünk. Egyrészről azért, mert védeni azt lehet, ami még megvan, másrészről nyilván a mennyiségi dimenzió csak az egyik, a másik a minőség. Láthattuk a XX. században, hogy a vízbázisok megmérgezése milyen dinamikával zajlott, és ez óvó példaként kell hogy előttünk lebegjen. A koncepció szövege nagyon helyesen teszi ezt nemcsak az állam, de mindannyiunk kötelességévé.

A víz kezelése önmagában nem értelmezhető, hisz felhasználása olyan sokrétű és olyan jelentős, hogy a védelmen túl erről is szót kell majd ejtenünk. Nagyon nem mindegy, hogy felszíni vizeink tekintetében árvíz-belvízként eltűrjük jelenlétüket, vagy sokkal inkább hasznosítjuk, mondjuk, öntözésre, de utalhatunk a vizek tekintetében a gyógyvizekre, a geotermikus energiára vagy a termálvízre.

A víz kapcsán említettem a termőfölddel való kapcsolatát, és országunk adottságai igazából determinálják azt, hogy a termőföld védelme és társadalmilag, gazdaságilag indokolt használata létezésünk egyik tartóoszlopa. Európa éléskamrájaként emlegettek bennünket, nyilván nem ok nélkül, mára ez a helyzet sajnos megváltozott, de semmiképpen nem azért, mert természeti adottságaink romlottak volna. A kitörési pont, a felemelkedés lehetősége tehát megvan, közös felelősségünk, hogy ezt az esélyt megtartsuk és lehetőség szerint kihasználjuk. Erre irányul az a felelős gondolkodás, ami a termőföldet is mint védett értéket nevesíti az alaptörvényben.

Szakmai körökben ismeretes az a sajnálatos tény, hogy a világ termőföldvagyona folyamatosan csökken, a helytelen, a földet kizsákmányoló gazdálkodás visszaüt. Ma még talán nem érezzük ennek fontosságát, de a termőképességet nagy gonddal kell óvnunk, ahogy óvnunk kell ezt a kincset egyébként a tulajdonjog tekintetében is, de nyilván ez egy másik vita lesz.

Találunk utalást a koncepcióban a biológiai sokféleségre is, ami szükségszerű, de a magam részéről ezt kiegészíteném, a biológiai sokféleséget természetes biológiai sokféleségre. Mi a különbség? Annyi, tisztelt Országgyűlés, hogy a GMO-s növények meggyőződésem szerint nem részei ennek, ezek mesterséges organizmusok, és a hallható szirénhangokkal ellentétben nekünk ezen a pályán nem lehetőségeink vannak, hanem veszítenivalónk.

(17.40)

Elképesztő tőkeerővel bíró lobbicsoportok dolgoznak azon, hogy a mi környezetünket is megfertőzzék. A sajátjukkal már megtették, tehát számukra már nincs visszaút, egy esélyük van, hogy kiegyenlítsék ezt a hátrányt, ha bennünket is megmérgeznek. Fontos kérdés lesz, hogy mi ezt hagyjuk-e vajon.

Nekem a magyar vidék az életterem, a szívem csücske, így csak üdvözölni tudom, hogy a kulturális értékek védelme ebben a kontextusban került be az alaptörvénybe. Büszkén vallom, hogy a nemzeti kultúra bölcsője a magyar vidék, ahogy ezt felismerte egyébként Bartók vagy Petőfi. Sok kincset hoztunk innét a felszínre, és meggyőződésem, hogy van még mit keresnünk itt a továbbiakban is.

Itt élünk tehát ebben az országban mindannyian, ismerjük a helyzetet, ugyanakkor kötelességünk minden alkalommal felhívni a figyelmet arra, hogy mi a feladatunk és mi a felelősségünk. Ha valóban társadalmasítani akarjuk a természeti erőforrások védelmét, akkor a mai gyerekeknek úgy kell felnőniük, hogy számokra meg nem kérdőjelezhető, ösztönös viselkedési forma legyen a környezettudatosság. Ebben segíthet az alaptörvény, ami egy olyan sarokpont, ahonnét kiindulva meg tudjuk különböztetni és el tudjuk választani a búzát az ocsútól és a sarat a víztől.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)