Készült: 2024.09.24.18:56:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2011.03.23.), 104. felszólalás
Felszólaló Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:38


Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán a véletlen hozta, hogy éppen Vigh László képviselőtársam után, de önkormányzati témában szeretnék én is hozzászólni.

Azt gondolom, ő elég szemléletesen mutatta meg, hogy milyen jövőképet gondol arról a településről. Én is egy kis jövőképről meg egy kis múltidézésről fogok beszélni önöknek.

A múltidézéshez sajnos hozzátartozik az is, az a három szó, hogy válság, adósság, felelősség. Válság abban az értelemben, hogy az elmúlt 50 évben, 60 évben, de az elmúlt 20 évben mindenképpen komoly válságba került az önkormányzatok világa.

(15.00)

Ezt a válságot pedig sokszor a hozzá nem értés és sokszor az is tetézte, hogy kormányok, mondjuk, itt az elmúlt 8 évre nyugodtan gondolhatunk, egyszerűen ellenségnek tekintették az önkormányzati világot. Csak gondoljanak és emlékezzenek vissza arra, mit mondott Lamperth Mónika ebben a tárgykörben, és nagyon sajnálom, hogy nem tudjuk őket itt, a parlament falain belül is szembesíteni ezekkel a kijelentéseikkel, ezekkel a tetteikkel.

Mindenképpen fontos, amit itt már hallottunk képviselőtársainktól, hogy a felelősség, a feladatvállalás, a finanszírozás és a hatáskörök végre rendeződjenek. Az alaptörvény koncepciója mindenképpen segítheti ezt a munkát, és azt gondolom, ebben a sarkalatos törvények megalkotásával a parlamentnek az idén még nagyon sok feladata lesz. Valóban, lehet azt mondani, hogy ez egy olyan keretjellegű alaptörvény, amelyik megpróbálja kijelölni az utat. Kedves Képviselőtársaim! Ez a helyes, jelölje ki az utat, utána a sarkalatos törvényekben pedig rendezzük el ezeket a viszonyokat.

A megyerendszerről, mielőtt felolvasnék egy dokumentumot, annyit szeretnék önöknek mondani, hogy négy megye 2009-ben ünnepelte ezeréves fennállását: Fejér, Veszprém, Zala és Pest megye. Persze, akkor még nem Zala, hanem Kolon megyének hívták, és nem Pest megyének, hanem Visegrád vármegyének. A hely szelleméhez, az emelkedett vitához szeretnék azzal hozzákapcsolódni, hogy bizony ez a megyerendszer, amit Szent István alapított, volt az alapja a mai korszerű európai közigazgatásnak. Szent István ezeréves hagyatéka, ezeréves szellemisége van a megyerendszerben. És hogy ez mennyire élő, egy latin nyelvű, 1009-ben, a Veszprém megyei Sóly településen kelt adománylevelet szeretnék itt önöknek felolvasni.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

"A szent és oszthatatlan Szentháromság nevében. István, Isten kegyelméből a pannóniaiaknak királya. Ha kegyességünk nagyságából nemcsak legkedveltebbjeinknek, hanem jövevény híveinknek méltányos kéréseit is teljesítjük, különösképpen illő, hogy lelkünk teljéből a mennyeieknek igyekezvén szolgálni, szentegyházaink kérése iránt hajlandósággal legyünk, és azokat javakkal és birtokokkal ellátva felmagasztalni sürgős kötelességünknek ismerjük. Tudatjuk tehát Isten szent egyházának, valamint mimagunk minden élő és eljövendő hívével, hogy lelkünk üdvéért négy várat, név szerint Veszprémet, ahol a püspökség székhelye van, Fehér várat, Kolon és Visegrád várait minden egyházukkal, kápolnájukkal és oltáraikkal, nemkülönben összes határaikkal és területükkel Szent Mihály veszprémi egyházának rendeljük alá.

Továbbá átengedjük, adjuk és adományozzuk királyi beleegyezésünkkel és hatalmunkkal az említett veszprémi egyháznak Kér nevű falut Veszprém megyében, ahol - mint mondottuk - a püspökség székhelye van és a Fehér vár megyéjében fekvő három falut, név szerint Ősit, Kért és Berényt, ugyanígy Kolon vár területén egy falut, Marcalfőt, Visegrád vármegyéjében a Duna fölött fekvő falut, amelynek jobb felén az Apurig nevű patak folyik; hasonlóképpen a Füle nevű falut, amely Úrhida vár kerületében fekszik, minden törvényes haszonvételükkel és tartozékaikkal, úgymint szolgáikkal és szolgálóikkal, rétjeikkel, szőlőikkel, szérűkkel, épületekkel, mezőkkel, földekkel, megművelt és meg nem művelt szántóföldjeikkel, halászattal, vadászattal, vizeikkel és vízmedreikkel.... És joga legyen Szent Mihály említett veszprémi egyházának, melyet a nagyon szent István püspök kormányoz, a mondott váraknak és falvaknak birtoklásához úgy, amint ezt előrebocsátottuk, valamint ahhoz, hogy ezeket nevezett István püspöknek, aki ezt az egyházat kormányozza és az ő utódainak örök időkre alárendelje, félretéve bárkinek is ellentmondását.

Végezetül királyi hatalmunknál fogva parancsoljuk, hogy semmiféle herceg, határgróf, ispán, püspök, érsek, alispán, falunagy, bíró vagy adószedő, sem bárki más nagy vagy kis személyisége országunknak ne merészelje Szent Mihály veszprémi egyházát a fent mondottaktól megfosztani..."

Még folytatódik az adománylevél, de ezekből a felsorolásokból is lehetett látni, hogy az a szellemiség, amit a mostani alaptörvény megfogalmaz, Szent István szellemiségét folytatja. Éppen ezért bátran javaslom mindenkinek elfogadásra, és azt a büszkeséget, amit én is megyei elnökként 2009-ben éreztem, hoztam ide a Ház falai közé. Reméljük, ez az Alaptörvény mindenki üdvére és annak szellemiségével fogja kormányozni Magyarországot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai