Felszólalás adatai

A cél az volt valóban, hogy hatékonyabb, gyorsabb, egyszerűbb legyen Magyarországon az ügyintézés, és az állam a jobbik oldalát mutathassa az ügyfelek számára; a "jó állam" program keretében azt a bizalmi hiányt, ami az elmúlt évtizedekben sajnos az állampolgár és az állam között kialakult, pótolja.

Ez a törvényjavaslat már készül arra a lépésre, ami végül ezt megmutatja az ügyfeleknek: ez a kormányablakok országos rendszere lesz, ahol egyablakos ügyintézés keretében lehet majd intézni az állammal kapcsolatos hatósági ügyeket. Ennek érdekében készült ez a törvényjavaslat, amely összesen 21 törvény módosítását tartalmazza, és éppen a kormányablakok kialakítása kapcsán fogalmaz meg rendelkezéseket.

A jövő évtől várhatóan tovább bővül a kormányablakok hálózata és azoknak az ügytípusoknak a köre, amelyeknek kapcsán az ügyfelek a kormányablakokhoz fordulhatnak. Emellett a törvényjavaslat egyéb fontos módosításokat is tartalmaz, és a módosító javaslatok, amelyek a törvényhez érkeztek, inkább ezen területeket próbálják megváltoztatni.

(13.20)

Az egyik ilyen módosítás, hogy a személyazonosító igazolvány és a lakcímkártya bűncselekmény vagy szabálysértés miatti elvesztése esetén ezen iratokat illetékmentesen lehessen majd pótolni.

Az anyakönyvi kivonat átvehető lesz és kézbesítése intézhető lesz akár az ügyfélhez legközelebbi anyakönyvvezetőnél is. Most el kell utazni ahhoz az anyakönyvvezetőhöz, aki a bejegyzést tette, akinél az eredeti anyakönyv van.

A helyi önkormányzatok által kiszabható közigazgatási bírságok összege maximálásra kerül, 200 ezer, illetve 2 millió forintban. A járási hivatalvezetővel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatása a hivatalvesztés kivételével a kormánymegbízott hatásköre lesz, ez most minisztériumi szintű, természetes, hogy lejjebb kerüljön.

Végül a hatósági bizonyítványok kiadása a jogbiztonság érdekében ezentúl csak jogszabályban egyértelműen meghatározott esetekben történhet majd.

A módosító indítványokra térve Lamperth Mónika és Varga Zoltán képviselő hölgy és úr adott be módosító javaslatot a 3. pontban, ahol a kormányablakokban a csekkes fizetés helyett az illetékbélyeggel való fizetést tenné általánossá. Az a fő cél, bár nincsenek itt a képviselők, de remélem, utólag olvasni fogják, hogy ne kelljen illetékbélyeggel fizetni lehetőség szerint már semmilyen ügyben, hiszen ez a papír alapú ügyindítást tenné kötelezővé, pedig valóban az a cél, hogy áttérjünk az elektronikus ügyintézésre. Úgyhogy ezt mindenképpen szeretnénk kivezetni a rendszerből.

Szintén a kormányablaknál való fizetéshez kapcsolódóan Kovács Zoltán képviselő úr is beadott módosító indítványt. A házipénztáras fizetéssel kapcsolatos aggályait fogalmazza meg. A kérdés azonban nem okoz érdemi problémát, mivel ez csak egy lehetőség lesz, és majd akkor, ha a kormányablakokban ehhez a feltételek ki lesznek alakítva. Mint említettem, a törvényi keretek megalkotása zajlik most, a tényleges kialakítás később várható.

Lamperth Mónika és Varga Zoltán közös javaslata szintén az, hogy a községi önkormányzatok létrehozhassanak úgy közös hivatalt, hogy ne csak egy, hanem akár két település közigazgatási területe választja el őket egymástól. Itt az volt az alapvető cél a szabályozásnál a kormány és a minisztérium részéről, hogy az egymáshoz közel lévő települések hozhassanak létre közös önkormányzati hivatalt. Az ügyfelek könnyebben tudnak így eljutni a közös önkormányzati hivatalba, és a közlekedési szempontokat is figyelembe kell venni, amikor közös hivatal létrehozására kerül sor.

Szintén az említett MSZP-s képviselők javaslata volt a helyi önkormányzat által kiszabható közigazgatási bírság felső határára vonatkozó rendelkezés elhagyása. A közigazgatási bírságolás keretszabályait azonban jelenleg a hatósági eljárások kódexe, a Ket. határozza meg, ezért a bírság maximumát megállapító rendelkezés is ehhez igazodik.

Szintén ehhez a témakörhöz kapcsolódik Staudt Gábor képviselő úr módosító javaslata. Itt a felső határt a szabálysértési törvény mértékéhez szeretné igazítani. Fontos hangsúlyozni az ön módosító javaslatánál, képviselő úr, hogy itt nincs hierarchia, kötelezően követendő viszonyítás a szabálysértési bírságok és a közigazgatási bírság rendszere között. Másrészt a szabálysértési törvény 150 ezer és elzárással is fenyegetett cselekmény esetén 300 ezer forint összegű maximális bírságot is megenged. Emiatt viszont a 200 ezer forint összegű közigazgatási bírsághatár megfelelő összegnek tekinthető.

Lamperth Mónika és Varga Zoltán képviselők következő közös javaslata a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatásával összefüggő személyes költségmentességre jogosultak körét érintő rendelkezés elhagyására irányul. A jogalkalmazási gyakorlatban azonban számos esetben előfordult, hogy az ügyintézés során költségmentességi kérelmet nyújtottak be egyes ügyfelek a földhivataloknál, és közben olyan személyek javára kérték ki a tulajdonilap-másolatot, akiket nem illetett volna meg a személyes költségmentesség. A cél pontosan az, hogy a hiteles tulajdonilap-másolat kikérése ne lehessen visszaélésszerű.

Kiss Sándor és Staudt Gábor képviselő urak módosító javaslata: az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében fennálló tartozás a kötelezett halála esetén a hagyatékból érvényesíthető legyen, ez a lényege a javaslatuknak. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kiemelni, hogy a megelőlegezett tartásdíj egyrészt nem része a hagyatéknak. Másrészt, amennyiben a módosító javaslat szerint az állam érvényesíteni kívánná a tartozást, akkor éppen azzal szemben kellene ezt megtenni, akinek érdekében a gyermektartásdíjat megelőlegezte. Így a javasolt módosítás épp a jogintézmény céljával lenne ellentétes.

A gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódik Talabér Márta képviselő asszony módosító javaslata az úgynevezett tény szerinti örökbefogadást illetően. A módosító javaslat többek között az örökbe fogadott gyermek életkorához mérten differenciált formában biztosítana lehetőséget az érintetteknek annak kezdeményezésére, hogy a vér szerinti szülők neve is szerepeljen az anyakönyvben. E kérdések részletesebb törvényi szabályozása valóban indokolt, ezért szükséges az erre vonatkozó alapvető szabályokat a gyermekvédelmi törvényben elhelyezni, a módosító indítvány tehát támogatott.

Az anyakönyvi eljárás szabályozására vonatkozóan, amit most Göndör István képviselő úr képviselt, a módosító indítvány arról szól, hogy javasolja elhagyni ezen szabályozást, amely szerint az anyakönyvi eljárásról szóló törvény kiegészülne a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben foglaltak alkalmazásának kizárására vonatkozó rendelkezéssel. Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat e rendelkezésének kizárólag az egyértelmű jogalkalmazás biztosítása a célja és technikai jellegű.

Az anyakönyvi eljárást érinti az a javaslat is, amely az eljárási határidők megnövelése ellen irányul. Az ügyintézési határidők felülvizsgálata és lehetőség szerinti csökkentése általános kormányzati célkitűzés. Jelen esetben azonban az érintett eljárási határidők kivétel nélkül olyan cselekményekre vonatkoznak, amelyeket az anyakönyvvezető valamely anyakönyvi cselekményhez, bejegyzéshez kapcsolódóan utólagosan köteles elvégezni. Mindezt az elektronikus anyakönyvi rendszer bevezetésének kezdeti ügyterhe indokolja. E cselekmények elvégzése az adott anyakönyvi eljárást időben elkülönülten követi, annak lefolytatása semmilyen hatással nincs, azaz a tényleges ügyintézés idejét egyáltalán nem hosszabbítja meg.

Végezetül külön említést érdemes az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság módosító javaslata is, amelyet támogatunk. A módosító javaslat értelmében például a kormányablakok közreműködő hatósági működése kapcsán az ügyféli beadványok benyújtásához fűződő jogi következmények már a kormányablaknál történő benyújtással beállnának, ha nincs ettől eltérő jogszabályi rendelkezés. Hasonlóan kiemelendő az a cél, hogy ugyanebben az esetben az ügyintézési határidő csak akkor kezdődne el a kérelem kormányablakhoz való megérkezését követő napon, ha a kérelem már elektronikusan rendelkezésre áll, vagy hiteles másolatként elektronikus formában továbbítható.

A módosító javaslat emellett a hontalanság előfordulásának csökkenése érdekében lehetővé tenné, hogy a hontalan személyek a jelenleginél kedvezményesebben, öt év helyett már három év folyamatos Magyarországon tartózkodás esetén váljanak magyar állampolgárrá.

(13.30)

A módosító javaslat emellett pontosítja a közös önkormányzati hivatalok létrehozásával kapcsolatos szabályozást is. Ez alapján a közös hivatalok kialakításával kapcsolatos egyes bírósági eljárásokra vonatkozó szabályozás egységesítésre kerül. A bíróságnak jogában áll majd pótolni a közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodást is annak elmaradása esetén. Most ez a gyakorlatban rengeteg problémát okoz azon esetekben, amikor erre szükség lenne, szerencsére azért nem túl sok esetben. Rögzítésre kerül továbbá a megállapodás megtagadásával összefüggő bírósági felülvizsgálat kezdeményezésével kapcsolatos eljárási határidő is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közigazgatás rendszerének most zajló átalakítása hosszú távon mindenképp pótolhatatlan előnyökkel jár az egész társadalom és a gazdaság javára is. A mostani átalakítás legfőbb célja, hogy az állam és a szervei jobb minőségben, hatékonyabban működjenek. Ez különösen igaz a kormányablakokra és más hatósági ügyfélszolgálatokra is, hiszen az ügyfelek tipikusan ezen keresztül találkoznak az állammal, és ezek alapján alkotnak véleményt az államról.

Szeretném megköszönni önöknek a szakmai együttműködésüket, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)