Készült: 2024.04.26.06:06:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

248. ülésnap (2001.12.12.), 10. felszólalás
Felszólaló Kuncze Gábor (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 19:46


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országimázs Központról vitatkozunk, arról a szervezetről, amelynek tevékenysége önmagában is példája annak, hogyan folyik az elmúlt három és fél évben Magyarországon a demokrácia csúszóleértékelése. (Derültség és taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országimázs Központ létrehozásának deklarált célja volt felkutatni az ország egyedi értékeit, erősségeit, és más szervezetek bevonásával kommunikálni azokat; vagyis, tisztelt képviselőtársaim, eredeti szándék szerint a tevékenység egyfajta kifelé irányuló munka lenne, amelynek célja vonzó módon bemutatni a külföld előtt az országot. Ezzel a tevékenységgel mi a magunk részéről egyetértenénk. A probléma azonban az, hogy ez az, amit nem nagyon csinált vagy korlátozott mértékben csinált az Országimázs Központ.

Ezzel szemben nézzük meg, hogy mit csinált valójában! És itt Stumpf miniszter úrnak mondanám, hogy én is büszke vagyok azokra a teljesítményekre, amelyeket Magyarország vagy amelyeket honfitársaink korábban elértek, így például a Nobel-díjasainkra is, csak semmilyen összefüggést nem látok e között és az Országimázs Központ tevékenysége között, szeretném mondani, mert én ezzel tisztában voltam, még mielőtt az Országimázs Központot létrehozták volna. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) Ez félrevezetés, ilyen módon bekötni az Országimázs Központ tevékenységét a magyarok és Magyarország tevékenységébe.

Na, nézzük! Három és fél év alatt 13,5 milliárd forintot költ el, tisztelt képviselőtársaim, az Országimázs Központ. Ez az összeg megközelítőleg annyi, mint amennyit idén a zárszámadási törvény kapcsán a nyugdíjasok részére bizonyos céllal biztosított az Országgyűlés. Hatalmas összegről van tehát szó, amelynek nagyon jó felhasználási lehetőségei is lennének a számunkra.

Hogyan költi el, tisztelt képviselőtársaim, ezt a pénzt az Országimázs Központ? Hát először is titkosan. Önök, országgyűlési képviselők, akiknek a feladata lenne, lehetne, ha ezt gyakorolnák persze, a végrehajtó hatalom tevékenységének ellenőrzése, nem juthattak hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyekből kontrollálható, ellenőrizhető az Országimázs Központ tevékenysége, többszöri interpelláció, kérés ellenére sem; végül a korlátozott mértékű betekintést bíróságon keresztül kellett kikényszeríteni.

A miniszter úr hivatkozott az Állami Számvevőszék jelentésére. Valóban, az Állami Számvevőszék foglalkozik az Országimázs Központ ténykedésével, például azt állapítja meg, hogy eljárásai során megsérti a közbeszerzési törvényt. Ez nyilván azért nem tűnt fel a miniszter úrnak, mert önök minden eljárás során megsértik a közbeszerzési törvényt, ezért aztán abban semmi különös nincs (Sasvári Szilárd: Hogyan volt ez az előző ciklusban?), ha még az Országimázs Központ esetében is ez történik.

Azt is megállapította az Állami Számvevőszék, hogy a Központ gazdálkodásában számos hiányosság, pontatlanság figyelhető meg. Ön erről is elfelejtette tájékoztatni a nyilvánosságot. Külön kiemeli az Állami Számvevőszék, hogy az egyik pályázat elbírálásánál a legdrágább változatot sikerült kiválasztani, az Ezüsthajó Kft.-t, ami nem csoda, hiszen az Ezüsthajó Kft., mint tudjuk, a kormány házimozija szerepét tölti be, nincs semmi meglepő abban, hogy sikerült rátalálni és a legdrágább ajánlatot kiválasztani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tudjuk, az Országimázs Központ különböző keretszerződéseket köt különböző cégekkel. Vessünk egy pillantást hát ezekre a keretszerződésekre! 2001-2002-ben keretszerződést kötött a Happy End Kft.-vel 4,5 milliárd forint értékben, 4500 millió forint értékben. Ismerős a név, gondolom, nem a filmek végéről persze, hanem ez az a cég, amelyik a Fidesz kampányát csinálta 1998-ban, és ez az a cég - erre majd még vissza fogok térni -, amelyik nyilván 2002-ben is csinálni fogja a Fidesz kampányát. A keretszerződés természetesen úgy köttetik, hogy nélkülözi a megfelelő eljárásokat.

Keretszerződéssel rendelkezik természetesen a már említett házimozi, az Ezüsthajó Kft., a Gallup, valamint a házi közvélemény-kutató, a Socio-Balance, amely közvélemény-kutatása során az első kérdést mindig a megbízónak teszi fel: milyen eredményt parancsoltok?, utána pedig elvégzi a megfelelő vizsgálatot.

Köt az Országimázs Központ, tisztelt képviselőtársaim, eseti megbízási szerződéseket is, így például a Happy End Kft.-vel - amelyet ugyebár már más módon nagyobb összeggel említettünk -, 2000-ben 2,2 milliárd forint összértékben, 2001 szeptemberéig 840 millió forint értékben.

 

 

(10.10)

 

 

Tudjuk, hogy ezekben az esetekben a Happy End Kft. jutaléka 20 százalékos mértékű, vagyis ezen megbízások után több száz millió forintot vágott zsebre az adófizetők pénzéből, a kormány megbízásából. Az ember megérti Bogár államtitkár úr tegnapi válaszát, amit Szalay Gábor képviselőtársamnak mondott egy interpelláció kapcsán, ami a következőképpen hangzik: "Lássák be, hogy fantomokkal és démonokkal küzdenek, és higgyenek abban, hogy végül mindig minden happy enddel végződik." Valóban, tisztelt képviselőtársaim, bármerre indul el a pénz, végül mindig, minden alkalommal a Happy Endnél köt ki - happy enddel végződik. (Taps az SZDSZ soraiban.)

Eseti megbízással adják ki a Millenniumi Országjáró című kiadványt, ami körülbelül 1000 millió forintjába kerül a választópolgároknak. Ez ráadásul újabb törvénysértésbe szaladt bele az adatvédelmi ombudsman megállapítása szerint, mert törvénytelenül használja fel a Belügyminisztérium adatnyilvántartó hivatalának adatait, amikor terjeszti ezt a kiadványt. 2001 októberében aztán televíziós reklámsorozat kezdődött, "jó kezekben van az ország" szlogennel, és ez, tisztelt képviselőtársaim, újabb 1000 milliárd (Sic!) forintjába kerül az adófizetőknek. (Sasvári Szilárd: Ekkora rizsát!) Összességében...

Sasvári Szilárd képviselőtársam azt mondja, hogy micsoda rizsa. Hadd hívjam fel a figyelmét, hogy nem 1000 millió rizsát mondtam, az nem egy olyan nagy tétel, hanem forintot, képviselőtársam. (Sasvári Szilárd: Ennyi rizsát a kínaiak nem esznek! Hagyd abba!) Ön ezt nem érzékeli. Csak gondoljon bele, hogy 1000 millió forint mennyi egyéb probléma megoldását segíthette volna elő! Rendben van, tudom, az önét elősegítette, de vannak még nagyon sokan ebben az országban. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Világos szerintem a példák alapján is, hogy az Országimázs Központ nem más, mint a kormányzati sikerpropaganda eszköze az adófizető polgárok pénzén, ellenőrizhetetlen módon, ráadásul úgy, hogy az adófizető polgárok pénzén magukat az adófizető polgárokat vezetik félre, merthogy hazudnak nekik.

Nézzünk néhány ilyen hazugságot, tisztelt képviselőtársaim! A 2000. évi költségvetés ismertetője kapcsán egy kiadványt készítettek - a miniszter úr rátüsszentett, egyetért az eddig elmondottakkal, köszönöm szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2000. évi költségvetés kapcsán készített ismertető füzet azt mondja, hogy július 1-jétől a 30 millió forint alatti értékű lakások illetékmentességben részesülnek; ezt a polgárok elolvasták, ennek alapján előrehozták lakásvásárlásaikat. Ez hamis állítás volt, ezzel több száz, több ezer család zsebéből több százezer forintot loptak ki. Tessék szíves lenni leellenőrizni!

A Széchenyi-terv plakátjai mindenféle jókat mondanak nekünk, többek között ismertetnek olyan embereket, akik megköszönik a jóságos adományt, a támogatást, akik semmilyen támogatásban nem részesültek - állítsuk őket példaként az emberek elé. Megjegyzem, ez egy őszinte dolog, mert valóban nagyon sokan semmilyen támogatásban nem részesülnek, dacára a Széchenyi-tervet övező propagandának.

Aztán itt van ez a legújabb hazugság, az a bizonyos hirdetés, amit közszolgálati közleményként szándékoztak eladni; az "Országgyűlési Beszámoló" címet viselő, amelynek már a címe is hazugság, mert az Országgyűlés ilyen beszámolót nem tett, ráadásul a tartalmát illetően további félrevezetések vannak benne, mert olyan kedvezményeket sorol fel, amelyek ma Magyarországon nem léteznek, ezért azokat igénybe venni nem lehet. Vagyis, tisztelt képviselőtársaim, az Országimázs Központon keresztül a kormány hazudozik a polgárainak, és teszi ezt a polgárai pénzéből.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országimázs Központ a Fidesz-pártközpont agitációs és propagandaosztálya. Íme ismét a példa, a jövő elkezdődött, csak sajnos nagyon hasonlít a múltra. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Akkor nézzük, tisztelt képviselőtársaim, illetve foglaljuk össze, hogy melyek az Országimázs Központ tevékenységének fő jellemzői: kormányzati propagandaeszköz akár hazugságok árán is, a Fidesz választási kampányának előkészítése és megvalósítása, és a Fidesz kampányához a szükséges források előteremtése. Az általa festett kép, amire Magyarország polgárait rá akarja beszélni: mindent a jóságos kormánynak köszönhettek, kedves és jámbor polgárok, forduljatok továbbra is hozzánk bizalommal. Mi a célja ennek a propagandának, tisztelt képviselőtársaim? Elfedni azt, hogy valójában a különböző területeken mit tapasztalhatunk Magyarországon, elfedni tehát a valóságot, hamis színben tüntetni fel a saját polgáraink előtt Magyarországot, és ezen keresztül hamis színben tüntetni fel a kormány tevékenységét és a kormány által elért látszateredményeket.

Engedjék meg, hogy néhány területet ezek közül kiemeljek! A Széchenyi-terv nem szól másról, mint hogy a kormány mennyire foglalkozik a gazdasággal, a vállalkozásokkal, mennyire szeretné támogatni, segíteni tevékenységüket. És mit tesz ennek érdekében, tisztelt képviselőtársaim? Elveszi tőlük a pénzt, meg persze az adófizető polgároktól is, hogy aztán valamilyen, többnyire ellenőrizhetetlen technikákkal valakik részére azt visszaossza. Nem lenne, tisztelt képviselőtársaim, ennél egy egyszerűbb megoldás: nem venni el ennyi pénzt; otthagyni a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknál; csökkenteni az adókat ilyen módon? (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Hiszen számtalanszor bebizonyosodott már, hogy maguk a jövedelemtulajdonosok, az emberek, a vállalkozások sokkal jobban tudják elkölteni a pénzt, és sokkal hatékonyabban képesek azt felhasználni, semmint amennyire azt helyettük az állam képes megcsinálni.

Vagy itt vannak a különböző propagandaszövegek a sikeres szociálpolitikával kapcsolatban. Itt lényeges elvi vita van az ellenzék és a kormánypártok között, mert mi azt mondjuk, hogy annyi pénzt kell elvenni a polgároktól, amennyi szükséges ahhoz, hogy az állam az alapvető feladatait képes legyen ellátni, de ezt a pénzt azoknak kell odaadni, akik arra valóban rászorulnak. És ezen a ponton, tisztelt képviselőtársaim, a kormány tevékenysége megbukott. Lehet arról zengeni, hogy a családi pótlékot általánossá tették, de akkor tessék hozzátenni, hogy: valamint az összege négy év alatt semmit sem változott, ezért aztán az értéke négy év alatt jelentős mértékben lecsökkent. A magyar családok jelentős része ezt a támogatást képes igénybe venni, vagyis az ő gyermekeik eleve rosszabb helyzetbe kerültek a támogatási rendszer megváltoztatása következményeként. (Harrach Péter: Hazugság! Színtiszta hazugság!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem ha országimázsról beszélünk, akkor az ország imázsának egyik nagyon fontos eleme, hogy vajon a közélet tisztaságáról hogyan vélekednek a hazai polgárok, és hogyan vélekednek külföldön az országról. Ez az, amivel lényegesen többet kellene foglalkozni, nem az Országimázs Központnak - teszem hozzá -, hanem például a kormányzatnak, neki kellene élére állnia annak, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás mindig ellenőrizhető, világos és átlátható legyen. Ennek az ellenkezője történt, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt három és fél évben. Önök országgyűlési képviselők nem tekinthetnek bele a gazdálkodással, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos dokumentumokba, nem tudhatják, hogy mikor, milyen módon, kik számára fizetnek ki több száz milliárd forintot, és ezen keresztül, tisztelt képviselőtársaim, éppen a közélet tisztaságába vetett hit szenved csorbát, mert az embereknek olyan érzésük van, hogy itt visszaélnek az ő bizalmukkal; hogy itt visszaélnek az ő adóforintjaikkal; hogy itt valami nem stimmel, valami nem tiszta.

 

 

(10.20)

 

Ez az, tisztelt képviselőtársaim, ami jelentősen javíthatná az ország imázsát, ha ezzel foglalkoznának önök, és ha ennek érdekében tennének sokkal hatékonyabb, hathatósabb lépéseket. Ezt önök nem teszik, sőt az egészet megpróbálják elfedni az Országimázs Központ felhasználásával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy említsek egy másik szempontot is, ami szintén jelentős mértékben hat egy ország megítélésére, és ami egyébként hat az ország polgárainak biztonságérzetére is, meg arra, hogy egyáltalán hogy érzi magát az adott országban, hogy érzi magát itthon, Magyarországon. És ez az, tisztelt képviselőtársaim, amire szeretném felhívni a figyelmet, és ami ellen ha önök tettek volna, akkor lényegesen jobb helyzetben lenne ma Magyarország: a gyűlöletbeszéd féktelen engedése Magyarországon. (Sasvári Szilárd: Itt az élő példa!); az, hogy ezen jelenségek ellen önök soha semmit nem tettek (Koltai Ildikó: Elolvasta a 168 Órát!), az, hogy önök soha nem voltak hajlandók kijelölni azokat a határokat (Moraj, közbeszólások a Fidesz padsoraiból. - Az elnök csenget.), amelyeken túl a hivatalos politika nem léphet. Tudom, hogy amikor így szíven találom önöket, akkor nagy kiabálás kezdődik mindig (Sasvári Szilárd: Legalább van szívünk! Nektek nincs!), de mégis kénytelen vagyok önöket ezzel szembesíteni (Bánki Erik: Folyamatosan hazudsz!), és egészen addig meg fogom tenni (Sasvári Szilárd: Csak gyűlölködj nyugodtan!), amíg nem tapasztalok a jelenlegitől gyökeresen eltérő magatartást. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)

A mai felszólalásban is elhangzott ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, mintha itt arról lenne vita ma Magyarországon a politikai közéletünkben, hogy vannak, akik valami szörnyű képet akarnak festeni az országról (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Így van! - Sasvári Szilárd: Magyar Bálint mindig külföldön!), akik el akarják venni az önbizalmát (Sasvári Szilárd: Mit nyilatkoztatok külföldön Magyarországról?!), és vannak, akik meg nem ilyenek, hanem mást akarnak. Sasvári Szilárd képviselőtársam már megint a külföld előtt elhangzottakra hivatkozik, miközben elfelejti, hogy itt vannak a nagykövetségek, hogy itt van az internet, minden, ami Magyarországon történik, egyúttal a világ előtt történik meg. Ettől kezdve nem mindegy, tisztelt képviselőtársaim, hogy mit tesz a hatalom ezekben az ügyekben.

Ezzel szemben viszont önök arra játszanak, hogy az egyik oldal bezzeg szereti a hazáját, a másik oldal bezzeg elárulja, hogy az egyik oldal bezzeg nemzeti, a másik oldal pedig nemzetietlen, és ezt önöknek már sikerült tökélyre fejleszteniük lassan. Én meg ezt a magam részéről kikérem magamnak és visszautasítom (Dr. Gyimesi József: Felesleges!), mert a dolog éppen nem erről szól, hanem arról, hogy mit lehet tenni az ország hosszú távú jövője érdekében, az pedig nem az, hogy visszarepítjük a múltba. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)

Engedjék meg, hogy befejezésül a már ma is sokat szereplő Széchenyi Istvánt idézzem önöknek intelmül. Ő azt mondta: "A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. És hány ilyen külmázas dolgozik a haza meggyilkolásán!"

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Hosszan tartó taps az SZDSZ padsoraiból. - Taps az MSZP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai