Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/6461. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/6461/109. számon kapták meg.

Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita nem nyílik meg az ajánlás 2., 7., 9., 14., 15., 41., 42., 43., 68., 71., 83., 84., 85., 100., 105. és 118. pontjairól, mert azokat visszavonták.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vita három szakaszból álljon. Megkérem Nagy Nóra jegyző asszonyt, hogy ismertesse a javasolt vitaszerkezetet.

NAGY NÓRA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A vita javasolt szerkezete a következő. Az első vitaszakaszban az általános rendelkezésekhez érkezett módosító javaslatok vitájára kerül sor, az ajánlás 1-34. pontjai szerint, valamint az ezekkel összefüggő 35., 39., 40., 112., 119. és 120. pontok szerint.

A második vitaszakaszban az egyes jövedéki termékekre vonatkozó, különös szabályokat érintő indítványokat vitatja meg az Országgyűlés, az ajánlás 36-95. pontjai alapján, továbbá a 99. és 102. pontok szerint.

Az utolsó vitaszakaszban kerül sor a jövedéki termékek forgalmazásának szabályait, valamint az ellenőrzést és szankciót tartalmazó rendelkezéseket és a zárórendelkezéseket érintő módosító javaslatok vitájára, a 96-117. pontok alapján.

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Ezt kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványt elfogadta.

Mielőtt megnyitnám a részletes vitát, felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a felszólalások kezdetén jelezzék, hogy mely vitaszakaszokhoz, illetőleg mely módosító javaslathoz kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-34. pontjai, valamint az ezekkel összefüggő 35., 39., 40., 112., 119., és 120. pontok szerint. Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, MDF, ötperces időkeretben.

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első vitaszakaszban - majd az időkeret még megmutatja, hogy elégséges lesz-e - a 25., a 26. és a 33. módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni.

Kezdem a 25-össel. A törvénytervezet 37. §-a szabályozza, hogy az adóraktári engedélyek iránti kérelemben milyen feltételeket kell teljesíteni az illető kérelmezőnek. Ebben az indítványban azt javaslom, hogy vegyék figyelembe, hogy a szeszfőzdék rendelkeznek egy olyan szakképesítéssel, amelyet egyébként az ott felsorolt pontokban, a j) pontban követelnének meg. Ez az úgynevezett jövedéki ügyintéző szakképesítés.

(20.40)

Tudni kell, hogy aki bérfőzdét üzemeltet, bérfőzde tulajdonosa, az jelen pillanatban két típusú érvényes okirat birtokában teheti ezt meg és végezheti a szakmáját. Az egyik ilyen okirat az úgynevezett szeszfőzdefelelős üzemvezető, a másik pedig a gyümölcspálinka-gyártó szakmunkás-bizonyítvány. Ez a két okirat időben eltérő kiadvány, ezért ezek két néven, jelenleg is érvényes hatállyal futnak.

A vita alatt a kormány képviselője jelezte, hogy az indítvány gondolatával egyetért, és abban kérte, hogy esetleg pontosítsunk, hogy a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdék esetére korlátozzuk le, hogy nekik elégséges a szeszfőzdefelelős üzemvezetői, illetve gyümölcspálinka-gyártó szakmunkás-bizonyítvány. Ezt a felvetést elfogadom, és a kapcsolódó módosító indítványok keretében így korrigálva fogom módosítani ezt az eredeti indítványt. Ugyanis ismert, hogy szeszfőzdék nemcsak bérfőzést végezhetnek, hanem kereskedelmi forgalmú főzést is végezhetnek, és az uniós szabályok változása következtében, akik forgalomba hoznak bármilyen típusú szeszt, nekik egy új ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványt kell majd még megszerezniük a jövedéki területre. Tehát úgy tűnik, hogy az itt benyújtott indítványom alapgondolata helyénvaló, és azt egy kapcsolódó módosító indítvánnyal a kormány képviselőjének az igénye szerint már benyújtottam.

A 26. pontban a jövedéki biztosíték fedezetét és annak kiterjesztését próbálom újra definiálni és bővíteni, és ezzel a kérdéssel foglalkozik több szocialista képviselőtársam, majdhogynem azt kell mondanom, hogy még pontosabban definiálják ezt a kérdést. Jauernik István és Podolák György több helyen tér vissza és végigvezetik a törvénytervezetben, hogy hogyan lehet úgynevezett pénzügyi biztosítékot felmutatni a törvény által javasolt bankgarancia helyett.

Az indítványukkal teljesen egyetértek, magam is a 26-os indítványban egy újabb pénzügyi biztosítékot, a kötvényt javaslom felvenni a garanciák közé. A kormány ezzel nem értett egyet, én viszont nem értek egyet a kormánnyal. Változatlanul állítom, hogy Jauernik István és Podolák György felvetése életszerű, nem veszélyezteti az államot, hogy fedezet nélküli, bármilyen pénzügyi alapot képező okiratot nyújtanának be fedezetként, hiszen a törvény pontosan megfogalmazza, hogy ezt a fedezetet előzőleg a vámhatóság jóváhagyásához köti, tehát akár az, hogy felajánlja bankgaranciaként, akár annak a visszavonását.

Tehát a hatóságnak van elégséges ideje, lehetősége és eszköze, hogy megvizsgálja, hogy az általunk szélesebb körben értelmezett jövedéki biztosítékokat vajon elfogadja-e vagy sem, és azt javasoltam, hogy az életszerű jelenlegi helyzet miatt bizony a kötvényt is fedezetként el kellene fogadni. Ugyanezt a kérdéskört feszegeti Jauernik István és Podolák György, akik már nemcsak a kötvényre, hanem az úgynevezett pénzügyi biztosítékokra általánosan kiterjesztik a jövedéki biztosíték nyújtásának a lehetőségét. Tehát én mind a két indítványt javaslom megfontolásra a kormánynak és a képviselőtársaimnak is.

Elnök Úr! Elnézést kérek, öt perc a felszólalási idő? - kérdezem.

ELNÖK: Igen.

FONT SÁNDOR (MDF): Akkor itt befejezem, és majd további felszólalásokkal folytatom. Köszönöm.

ELNÖK: Képviselő úr, tudja, hogy ez természetesen kizárólag az elnök engedélyétől függ, hogy ismételt hozzászólásra adok-e szót, de majd ha ezt kéri, akkor el fogom bírálni. (Derültség.)

Jauernik István képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Font képviselő úr már felvezette a módosító indítványt, amely mellett én most szeretnék érvelni. Szám szerint ez tulajdonképpen a 27. sorszámú, az ajánlás 27. pontjában szereplő módosító indítvány, amely tulajdonképpen sok pontot érint, mert a 19., 22., 30. és 112. számú ajánlási pontokat is magában foglalja, tulajdonképpen annak az átvezetése az egész törvényen, hogy mi lehet jövedéki biztosíték.

A beterjesztett törvényjavaslat szerint jövedéki biztosíték a készpénz, ez teljesen helyénvaló dolog, vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia, ez is természetes, hogy helyénvaló, így is működik, vagy az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által adott garancia. Ez már nem ennyire EU-konform, de szerintem Magyarországon ez egy működőképes rendszer, és akkor azt javasoljuk Podolák képviselő úrral egyetértésben, hogy legyen még jövedéki biztosíték továbbá, tehát a törvény ismerje el a kezesi biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvényt.

Ez Magyarországon jelenleg nem gyakorlat, viszont hozzáértő szakemberek állítása szerint Európában ez gyakorlat. Tehát az Európai Unióban ez egy bevett gyakorlat. Miért tartjuk mi felvállalhatónak ezt a megkeresést? Ugyanis megkerestek bennünket a gazdasági élet szereplői, hogy terjesszük ki a jövedéki biztosíték intézményi körét.

Azért tartjuk ezt felvállalhatónak, mert ha Európában így működik, akkor semmi nem indokolja, hogy Magyarországon ne működjön. Ha ezt a törvényjavaslatban elfogadjuk és a törvénybe belekerül, akkor az érintett szereplők pozíciója változik. Egyértelműen romlik a bankok pozíciója, mert egy olyan piacon megjelenik egy konkurencia, a biztosítóintézetek, amely a bankok érdekét csorbítja. De azt gondolom, hogy ez nem baj. Az, hogy ha a verseny bővül és nagyobb lesz a verseny, ez jó mindenkinek. Ha ezt elfogadjuk, akkor azt gondolom, hogy a jövedéki biztosíték költsége, amely a termelésnél, a kereskedelemnél megjelenik egy költségként, csökken. Ha ez csökken, akkor még végső soron az ár is csökkenhet. Azt gondolom, hogy ez egy elég logikus felépítés és egy elég logikus magyarázat, hogy ezt a kormány támogassa.

A bizottsági ülésen mégsem támogatta ezt a kormány jelen lévő képviselője. Az érvek - ha jól tudom - pontosan arra vonatkoztak, hogy a biztosítási szerződés vagy a kezesi biztosítási szerződések nem elég megalapozottak, hogy a magyar biztosítási törvény nem elég részletes ezen a területen. Ha az úgy van és az a magyarázat, akkor azon kell változtatni, nem pedig innen kell kihagyni. Azt gondolom, hogy ha ezt államtitkár úr is végiggondolja, akkor egyet kell hogy értsen azzal, hogy a hibát ott kell megszüntetni, ahol az van, és nem ott kell elutasítani a módosító indítványt, ahol az egy jó célt szolgál és egy megfelelő szabályozást biztosít.

Nem tudom, mennyire megalapozottak, de nálam vannak ilyen papírok, például a Gazdasági Versenyhivatal által kiadott papír. Egyértelműen azt mondja, hogy a jelenlegi szabályozás versenykorlátozó, ezért nem elfogadható, az, hogy a biztosítók és a bankok közötti versenyt egyoldalúan a bankok javára korlátozza ez az eddigi szabályozás is, és szomorúan kell megállapítanunk, hogy ha benne marad ebben a törvényben, akkor a továbbiakban is.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is van egy papírja itt a kezemben. Most nem tudom, hogy mennyire lehet ezt kritizálni, de azért ezen a papíron ez a fejléc van és ez az aláírás van. Ez is azt mondja, hogy a jövedéki biztosíték és majd a következő törvénynél, a vámbiztosítéknál is a kezesi biztosítási szerződés jogszerű, el kell hogy fogadjuk, tehát hogy ez a versenyt és a pénzügyi politikát... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Letelt az időm. Tehát egyértelműen támogatja a PSZÁF is ezt a módosító javaslatot, ezért kérem a kormányt, hogy fontolja meg a javaslatunk elfogadását és támogatását.

Köszönöm szépen.

(20.50)

ELNÖK: Köszönöm. Ismételt hozzászólásra megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, MDF.

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A 33. sorszámú indítványhoz szeretnék hozzászólni. Remélem, elnök úr figyelmét is fel tudom ezzel kelteni, hogy ne váljak méltatlanná ehhez a második megszólaláshoz.

A történet régebbre nyúlik vissza, amikor is a Szeszipari Szövetség egy jelentős, egyik legbefolyásosabb szeszgyártó cége összeütközésbe került a vám- és pénzügyőrséggel, és önkényes, de téves vámtarifaszám-besorolás következtében több milliárd forintos adóhátraléka kerekedett. Akkor még Arnold Mihály úr volt a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka, aki az eljárásnak zöld utat adott, hogy ezt végig kell vinni. Azonban történt egy kormányváltás, és az illető szeszipari cég, amelynek tulajdonosa a kormány mindkét pártjához igen közel álló személyiség hírében áll, nem tűrte, hogy a vámhatóság ilyen felfedezést tegyen, és netán adófizetésre kötelezze, ezért a kormányköröket kereste meg, hogy hogyan lehetne törvénymódosítási elképzeléssel megváltoztatni az ő adóbefizetési kötelezettségét. A kormány fogékony volt erre; a Pénzügyminisztériumban tárgyalás kezdődött ez év elején, és ott megfogalmazódott az összegzésben és egy feljegyzésben, hogy törvényt kell módosítani ahhoz, hogy ezt a számára nagyon kellemetlen helyzetet elkerülje, hogy azt a néhány milliárd forintnyi hátralékot befizesse. Hozzáteszem, hogy azért is kellett, mert a vám- és pénzügyőrség laborjának, a vegyvizsgáló intézetnek a határozata is helyben hagyta a vám- és pénzügyőrség állítását, hogy téves volt a besorolás a termék esetében, és ennek következtében logikus, hogy a vám- és pénzügyőrség által kivetett és feltárt összeget be kell fizetni.

Nos, eljutottunk arra a szintre, hogy vannak, akik megtehetik ma Magyarországon, hogy ha egy hatóság megbünteti őket, ha éppen egy olyan barátjuk van kormányon, akivel el tudják intézni, hogy módosítsanak már törvényt annak érdekében, hogy ne kelljen befizetni ezt a büntetést, akkor ezt megtehetik. Ez a törvénytervezet is részben erről szól.

Az említett indítvánnyal a 48. § (21) bekezdésének az elhagyását azért javaslom, mert hihetetlen, de ide azt írja le az előterjesztő, hogy ha egy bizonyos tényhelyzet előállt, akkor visszamenőleges hatállyal az illető cég, személy adókötelezettség és jogkövetkezmények nélkül minden alól felelősségmenetesen kibújhat. Szerintem nem sok ilyen törvényt módosított még a bármelyik, eddig kormányzó többség. Úgy néz ki, hogy eljutottunk eddig a szintig. Ez az illető cég megússza ezt a 3-4 milliárd forintos befizetést - ez egy becsült szám -, miközben az eljárást az azóta már új parancsnok és a beosztott illetékes regionális parancsnokság leállította. Nem találta szabályellenesnek azt, amit az elődök szabályellenesnek találtak, pedig nem változott semmilyen törvény, és nem is értjük, hogy mi volt a felhatalmazás arra, hogy megállítsák ezt az eljárást, de megtették. Sőt, ezzel a módosító indítvánnyal, amit behoztak a 48. § alá, azt is elérik, hogy még öt évre visszamenőlegesen se lehessen vizsgálni, mert egyébként joga a vám- és pénzügyőrségnek visszamenőleges ötévi időtartamra is bármilyen vélelmezett adóhátralék esetében eljárást indítani.

Nos, érthető módon az indítványom azt javasolja, hogy hagyjuk ki azt a lehetőséget, hogy akik törvénytelenül, szabálytalanul eljárva jövedékiadó-hátralékot halmoztak fel, mentesüljenek a későbbi adókötelezettség és jogkövetkezmény alól. Ezek a szavak szó szerint leírásra kerültek a törvénytervezetben. Mondom: hasonló mértékű pimaszsággal szerintem a parlament még nem találkozott.

Ennek azonban nemcsak az a következménye, hogy az illető cég mentesül a 3-4 milliárd forintos befizetéstől, hanem mindazoknak, akik önkényes és téves vámtarifaszám-besorolást hajtottak végre jövedéki termék esetében, összességében ezeknek a cégeknek is elengedik ezt a nagy adóhátralékot, tehát becsülhetően 35-40 milliárd forintot fognak elengedni, ugyanakkor 700-800 milliárd forint adónövekmény-teherrel sújtják jövőre a magyar lakosság egészét. Remélem, érhető, hogy én ezt nem találom helyesnek, s az indítványom azt, hogy töröljük el ezt az elengedő paragrafust.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e még további hozzászóló. (Nincs jelzés.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát a 36-95. pontok alapján, továbbá a 99. és a 102. pontok szerint, amelyek az egyes jövedéki termékek különös szabályai.

Megadom a szót ötperces időkeretben Kékkői képviselő úrnak, Fidesz.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is a 79., 80. és 86. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. A 79. és a 80. számú módosító javaslattal a törvényjavaslat 80. § (2) bekezdésének módosítását javasoljuk, a 86-ossal pedig a törvényjavaslat 81. §-ának (2) bekezdése módosul. Ezzel a módosítással összefüggött a 85. számon beadott módosító javaslatunk is, ami visszavonásra került, mivel bizottsági ülésen egy olyan határozatot fogadtunk el, hogy a 80. § (3) bekezdését bizottsági módosító javaslattal fogjuk módosítani.

Nézzük a 79. és a 80. számú módosító javaslatokat! A 79. szerint a 80. § (2) bekezdése a megemelt boradó egy részének hegyközséghez történő visszajuttatásáról szól. Idézem: “Az adó mértéke hektoliterenként 800 forint, amelyből hektoliterenként 500 forint állami felhasználásra kerül, 300 forintot pedig vissza kell forgatni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsán keresztül a hegyközségekhez.ö A hazai borágazatot és a termelőket egyaránt hátrányosan érinti a bor után fizetett jövedéki adó mértékének emelése. Az Európai Unió bortermelő tagállamaiban a kivetett adó mértéke többnyire minimális vagy nulla, de a nem bortermelő országokban is kisebb mértékű, mint hazánkban. Sorra buknak meg az emelésre irányuló törekvések. Érdekes módon nálunk ez nem így van. Ezen kívül a bor általános forgalmi adójának mértéke sem csökken. Ez a két tényező együtt elegendő ahhoz, hogy az ágazat teljesítménye csökkenjen.

Ezért azt javasoljuk, hogy az adóból befolyó tervezett többlet jusson vissza a hegyközségekhez, ezzel is növelve a csatlakozás utáni versenyképességüket. Meg kell jegyezni, hogy ez a visszaforgatás Franciaországban az adó összegének 80 százalékát teszi ki, amely a mi esetünkben 640 forint lenne. Ez több mint duplája a módosító javaslatban szereplő 300 forintnak. Erre a 640 forintra egy kapcsolódó módosító javaslat benyújtásával még van lehetőség akár a kormányoldalról is. Bízom abban, hogy a kormánypárti képviselőtársaim ezt ki is használják.

A 80. módosító javaslat a 80. § (2) bekezdésében szereplő megemelt boradót nulla forintra módosítaná. Eredetileg is ezt javasolta a Fidesz frakciója, mivel - ahogy azt már többször említettük - az Európai Unió bortermelő tagállamaiban a kivetett adó mértéke többnyire minimális vagy nulla. A bor adójának emelését a HNT is kifogásolta, én pedig úgy látom, hiába idézem az Európai füzetek 21. számában található állásfoglalást. Megjegyzem, hogy ezeket a füzeteket a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központja és a Külügyminisztérium közösen adja ki. Az általam sokszor említett állásfoglalást lassan idézem, hogy mindenki számára érthető legyen. “Az EU bortermelő tagállamaiban az ágazat termékeire kivetett jövedéki és forgalmi adó jóval alacsonyabb a nálunk alkalmazottnál. A borok átlagos áfaterhelése 15-16 százalék. A jövedéki adó mértéke ezekben az országokban a boron vagy nulla, vagy minimális. Annak érdekében, hogy a csatlakozás után versenyhelyzetünk ne legyen rosszabb, hosszú távon szükséges volna az ágazat termékeire kivetett adó számottevő mérséklése.ö

Köszönöm szépen a figyelmet. Majd folytatom én is, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

(21.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez természetesen az elnöktől függ. Jauernik István képviselő úrnak adom meg a szót öt percben.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 51. és a 47. pontjában szereplő indítványok mellett szeretnék érvelni. A szeszfőzdében bérfőzés keretében végzett pálinka előállításával kapcsolatos módosító indítványokat tartalmazza ez.

Azt elfogadom, bár nem értek vele egyet, hogy az uniós csatlakozási szerződésben rögzítésre kerültek olyan dolgok, amelyek jelentősen szűkítik az eddigi magyar gyakorlat szerint kialakult kedvezményeket. Eszerint az adó mértéke növekedni fog május 1-jétől, nem tudunk mit tenni, elfogadjuk. Az, hogy egy családon belül össze kell vonni, az európai uniós szokásnak megfelelő. Nem tudunk mit tenni, elfogadjuk; bár jelezni kell, hogy ezzel jelentősen csökkent az a kedvezményes mennyiség, amelyre eddig a magyar jogszabály lehetőséget adott.

De azt, hogy az eddig engedélyezett 50 hektoliterfok pálinkamennyiség is csökkenjen, úgy gondolom, nem kell elfogadnunk. Már csak azért sem, mert ezt nem írja elő taxatíve a csatlakozási szerződésünk, illetve az európai uniós megállapodás. Az uniós megállapodás csak azt mondja, szakmailag lehet kifogásolni, de azt mondja, hogy 50 liter kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt lehet ezzel a kedvezményes adótétellel előállítani évente, meg háztartásonként. Akkor azt javaslom, tisztelt Ház, hogy akkor a magyar parlament se térjen el ettől a szabályozástól, és ez szerepeljen a magyar jövedéki adóról szóló törvényben, és ne írjuk bele azt, hogy milyen pálinka, hanem ezt a szabályozást vegyük át. Azt gondolom, hogy ez egy korrekt, elfogadható megoldást ad, és a jelentős többszörös szűkítés után sem lesz háromszoros szűkítés, csak két és félszeres.

A másik módosító indítvány, amely mellett szeretnék érvelni, megint a megállapodással összhangban van. A megállapodás azt mondja, hogy ezt a kedvezményes adókulccsal főzetett pálinkát alkalmazhatja az a gyümölcstermesztő, aki átadja a gyümölcsöt vagy az alapanyagot. Farkas Imre képviselőtársammal nyújtottuk be ezt az indítványt, és ha kell, akkor még kapcsolódó módosító indítványt is csinálunk, amely azt fogja mondani, hogy bérfőzető a magyar jövedéki törvény szerint a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő - merthogy a megállapodás ezt a kifejezést használja, és ez nálunk is egyértelmű, tehát aki gyümölcstermesztő -, és aki saját termésű gyümölcsből - ahogy a törvényjavaslatban is benne van - vagy gyümölcsből származó alapanyagból állíttat elő bérfőzött pálinkát.

Tehát ne tegyünk olyan korlátozást, ami nem következik a megállapodásból, ne tegyünk bele olyan korlátozást, hogy csak írjuk bele, hogy saját termesztésű gyümölcs. Nem írja a megállapodás. Akkor miért tesszük bele? Miért szűkítjük azt a kört, amely eddig volt? Nagyon nehéz lesz megmagyarázni a vidéken élő embernek, akinek van gyümölcse, és a gyümölcsből pálinkát akar saját felhasználásra készíteni, hogy neked ezt mi nem engedjük. És amikor azt mondjuk, hogy azért nem, mert az Unió, akkor nem mondunk igazat, mert az uniós megállapodásban csak az van, hogy gyümölcstermesztő lehet, és nincs benne, hogy saját termesztésű. Ha nincs benne, akkor mi se tegyük bele!

Ezt kérem az államtitkár úrtól is, ennek megfontolását (Dr. Veres János közbeszól.), hogy alakítsuk át úgy ezt a szabályozást, hogy amit megenged az uniós megállapodás, azt a legnagyobb kört engedjük meg mi is, mert így is nagyon-nagyon jelentős szigorítások lesznek május 1-jétől, amelyet - az uniós csatlakozásunknak, reméljük, sokkal több előnye lesz - elfogadunk, de többet egy centivel se fogadjunk el, mint amennyi ebből következik. Úgyhogy kérem az ilyen módosító javaslatok támogatását majd.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Font Sándor képviselő úrnak adom meg a szót, MDF.

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Már csak azt nem tudom, hogy Jauernik István szakszerű felszólalását követően a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Veres János az egyező bólogatást a szavazásra is értette-e, amikor ezekről a módosító indítványokról kell majd szavazni, és akaratát át tudja-e vinni a szocialista frakció, netán ezt megelőzően a kormány akaratán is, mert akkor egyszerű dolgunk van.

Teljesen egyetértek az előttem felszólaló Jauernik István MSZP-s képviselőtársammal, aki azt mondja, hogy miért akarjuk szűkíteni azt, ami már igen szűk így is, magyarul: az uniós csatlakozási szerződésben foglaltak már drámaian szűkítik a bérfőzött pálinka előállításának a körülményét, tehát hogy nem magánszemélyre vonatkozik az előállítás, a lefőzetés lehetősége, hanem családra vonatkozik. Egy általam máig vitatott és el nem fogadott mértéket használnak, nevesítetten, hogy liter, ezzel nem tudok megbékélni, mert az alkoholnak ez nem mértékegysége. Ez az egyetlenegy probléma. Az alkoholnak, kérem szépen, a hektoliterfok a mértékegysége, ezt már többször kifejtettük, de bárki kérdezzen meg szakmai körökben jobban jártas szakembert, ő ezt rögtön elmondja. A liter nem lehet mérőszáma egy magasabb alkoholfokú szesznek. Ezért érthető az indítványomban - itt sokat tudnék felsorolni, akár a 46., 47., 49., 50., 52., 53. pontot, csak azért, hogy a Házszabálynak is eleget tegyek -, hogy az 50 liter mérőszámot egészítsük ki azzal a mérőszámmal, amely igazából hitelesíti az alkoholt, mégpedig a térfogatszázalékban kifejezett mértékegységgel, és ezzel egyértelművé tesszük, hogy akkor mit is főzethetnek le majd, mondom, most már a szűkített körülmények között a magyar gyümölcstermelők.

Az pedig, hogy ki számít gyümölcstermelőnek, szerintem egy borzalmas vitába fogja sodorni a vámhatóságot, a gyümölcs tulajdonosát és a bérfőző pálinkafőzdét, mert nekik kell majd ezekkel a jogi kérdésekkel megküzdeni. Éppen ezért, egyetértve Jauernik Istvánnal, amit nem tilt az Unió Magyarországgal közösen elfogadott, aláírt szövege, azt miért akarjuk tovább szűkíteni olyan feltételekkel, hogy saját termesztésű gyümölcsből. Ilyet nem ír le az Unió és Magyarország között megkötött szerződés.

A módosító indítványomban, történetesen a 47. sorszámúban azt javaslom, hogy a saját termesztésű részt hagyjuk el, és aki saját tulajdonú gyümölcsből és bogyóból... - merthogy kihagyták sajnálatos módon a szabadon szedhető bogyókat a teljes gondolati körből. Tehát saját tulajdonú gyümölcsből és bogyóból állíttathasson elő az eddig megszokott körülmények között bérfőzött pálinkát. A szűkítés másik része, amelyre utalást tettem, hogy bevezeti a “háztartásö fogalmát, és sajnálatos módon a jövedéki törvény környezetében nem találunk arra definíciót, hogy mit jelent egy háztartás, kinek kell majd ezt ellenőrizni, ki kit vallhat be egy háztartásban élőnek, és netán még ez lesz a feladata a pálinkafőzdésnek, a mesternek, hogy eldöntse, hogy vajon, aki februárban nála járt, az ugyanabban a háztartásban lakik-e, mint aki októberben jön lefőzetni a mennyiséget, és netán együttesen elérték-e azt az 50 liter amúgy is mérhetetlen, megfoghatatlan mérőszámú mennyiséget, amelyet, mint előbb említettem, vitatunk mindaddig, amíg csak literben adják meg ezt a mennyiséget.

Ezért az 53. sorszámú indítványomban azt javaslom, hogy az utolsó mondatot hagyjuk el, és ezt a “háztartásö fogalmat vegyük ki, és az eredetileg a definícióban meghatározott “bérfőzetőö meghatározást használjuk, hogy az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből és bogyókból, illetve saját tulajdonú szőlőből és szőlőtörkölyből állíttat elő gyümölcspálinkát.

(21.10)

Merthogy megjegyezzem, szőlőtörkölyből és aszútörkölyből sem akarja a beterjesztő, hogy bérfőzött pálinka legyen. Úgy néz ki, hogy a törkölypálinka halálát akarják jelen pillanatban az előterjesztők.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Az 51-52., Jauernik-, illetve Font Sándor-féle javaslathoz szeretnék kapcsolódni. Bizottsági üléseken elhangzott, hogy ez az 50 liter megállapodás kérdése, de nem a szokásos, nálunk, mondjuk, 50 térfogatszázalék körüli pálinkára kell értelmezni, hanem az Unióban elfogadott maximális érték, ami ha jól tudom, 84 százalék. Tény és való egyébként, hogy mindkét előadó, amikor lehozza a 100 százalékot... - természetes úton nem lehet 100 százalékos párlatot előállítani, ez tény. Viszont valahol meg kellene találni azt a közérthető megfogalmazást, ami legalább az uniós elvárásnak is eleget tesz, tehát magyarán, ezt a 84 fokot, ami egy kicsivel több mint az 50 liter, ha visszaszámolunk, viszont nem kényszeríti rá egy pluszenergiát igénylő pluszmunkára a bérfőzetőt, mert itt kétszer kell lefőzetnie a pálinkát a hagyományos főzdékben, vagy pedig speciálisabb berendezéseken lehet csak ezt a töménységi fokot elérni, és nem kényszeríti bele abba, hogy vegyen egy kis desztillált vizet és hígítsa vissza a szokásos pálinkamennyiségre.

Tehát valamiféle egységes mutatószámot kellene kitalálni. Én nem tudom igazából elfogadni jónak sem az 51-est, sem az 52-est, de fölhívom azért a Pénzügyminisztérium képviselőjének a figyelmét arra, hogy próbáljunk vagy próbáljanak meg kitalálni valami értelmezhetőbb megfogalmazást.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces hozzászólásra Font Sándor képviselőnek adom meg a szót.

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Karakas János képviselőtársam indoklásában az a logika kicsit sántít, hogy való igaz, hogy ma pálinkát 36 foktól 88 fokig lehet, azt hiszem, hivatalosan pálinkának nevezni és előállítani. Ezt máshol szabályozza, rendeleti úton szabályozza a törvény, de a jelenlegi szabályok szerint, ha a főzdés, amikor a főzést elvégezte és kiadja a pálinkát... - az úgynevezett származási bizonylatra rá kell neki írni, hogy mennyi liter és hány fokos pálinkát adott ki. Egyébként csak így lehet definiálni, ha fokot nem írunk mellé, akkor értelmetlen. Ezt próbáltam indokolni az előbb is, hogy értelmetlen literben számolni alkoholt, amíg a fokot nem tesszük mellé. Nos, ráírja tehát a kiadott litermennyiséget és hogy hány fokon adta ki, mert kiadhatja az előbb említettől eltérően szűkített keretek között, 35-től 55 fokig adhatja ki. Általában 50 fokon adják ki, csakhogy ezen az okiraton utána a ráírt számokat számon kéri a vám- és pénzügyőrség, amikor ellenőrzi a pálinka mennyiségét és alkoholfokát, mégpedig úgy, hogy a rendelkezés másik része előírja, hogy amennyiben 1 alkoholfokkal eltér a vám- és pénzügyőrség által vizsgált, tehát a lakásnál vizsgált pálinka, mert ott vizsgálják ezek után, azt illegális terméknek minősíti a vám- és pénzügyőrség, azonnal elkobozza, és a szokásos jövedéki bírságot kiveti.

Magyarul, nem járható az az út, hogy magasabb alkoholfokú szinten lefőzetem a pálinkát netán 60-65 fokon, ezt hazaviszem, és otthon desztillált vízzel visszahígítom 50 alkoholfokosra, mert az okiraton, a származási bizonylaton az fog szerepelni, hogy 65 fokon vittem ki onnan a pálinkát, a vám- és pénzügyőrség pedig ezek után joggal azt mondja, hogy itt hamisítás történt, önálló szeszelőállítás, amit tilt a törvény. Tehát nem ilyen egyszerű a kérdés sajnos.

Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismételt hozzászólásra adom meg a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Fidesz.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A vita e szakaszában még a 86. számú módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni. Ezzel a módosító javaslattal a törvényjavaslat 81. §-ának (2) bekezdése módosul. A módosítással, mint már előző felszólalásomban említettem, összefüggött a 85. számon beadott módosító javaslatunk is, ami visszavonásra került, mivel bizottsági ülésen egy olyan határozatot fogadtunk el, hogy a 80. § (3) bekezdését bizottsági módosító javaslattal fogjuk majd módosítani.

A törvényjavaslat 80. §-ának (3) bekezdésében a következő olvasható: adómentes a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a természetes személy által előállított, gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb ezer liter saját fogyasztásra szánt szőlőbor.

Ezt az adómentességet a 85. számú módosító javaslatunkkal 500 kilogramm vásárolt szőlőre szerettük volna kiterjeszteni, összhangban a HNT korábbi véleményével, amelyet idézek: “Az évszázados hagyományok alapján lehetővé kellene tenni legfeljebb 500 kilogrammos mennyiségben magánszemély számára a szőlőfelvásárlást és ebből saját tárolóhelyen saját fogyasztásra a borkészítést.ö Ezen véleményüket ugyan időközben megváltoztatták, de most mégis úgy tűnik, ahogy hallottam Karakas képviselőtársamtól, sikerült őket meggyőzni annak helyességéről. Most már csak a kormányt kellene képviselőtársamnak rábeszélni arra, hogy 500 kilogrammig engedélyezzék az adómentes szőlővásárlást. Amennyiben a megígért bizottsági módosító javaslat elmaradna, a 86. számú módosító javaslatunk önmagában nem érné el azt a célt, amit annak idején még a HNT is megfogalmazott.

A 86. számú módosító javaslatunk a törvényjavaslat 81. §-ának (2) bekezdésében szabályzott adóraktári engedélykötelezettségét módosítja. Az adóraktári engedélykötelezettsége olyan helyzetbe hozhatja az 500 kilogramm alatti mennyiséget vásárlókat is, ugyanis adót ugyan nem kellene fizetniük a megvásárolt szőlő után, feltéve, hogy elfogadják a bizottsági módosító javaslatot, viszont adóraktári engedélyt kötelesek kiváltani. A törvényjavaslat említett 81. § (2) bekezdésében ez áll, idézem: “Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a természetes személynek, aki a saját szőlőjéből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a 80. § (3) bekezdésében meghatározott mennyiségben állít elő szőlőbort.ö A módosítás elfogadása esetén pedig így szólna: “Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a természetes személynek, aki saját szőlőjéből vagy legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből a 80. § (3) bekezdésében meghatározott mennyiségben állít elő szőlőbort.ö

Ezzel a módosító javaslattal összhangba kerülne ez a bekezdés is a bizottság által benyújtani kívánt, az adómentességre vonatkozó módosító javaslattal. Ez a javaslat az aszály- vagy fagykárt szenvedett gazdák helyzetét is megkönnyítené, ugyanis nem kellene adóraktári engedélyt kiváltaniuk, ha azt akarnák, hogy ne álljanak üresen a borospincék. Ugyanígy mentesülnének azok is a kötelezettség alól, akik újratelepítik a régi szőlőültetvényeiket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Nos, bár nem indokolhatom visszavont javaslatunkat, de kapcsolódom Kékkői úr 86. javaslatának az egyik részéhez és szellemiségéhez, amelyik lehetővé kívánja tenni, hogy jelenleg ne kelljen mintegy 10-15 ezer embernek vagy akár többnek is adót csalnia azzal, hogy vásárolt szőlőből állít elő saját célra néhány hektoliter bort.

Kékkői úrnak ezen utóbbi megfogalmazásával és érvelésével teljes mértékben egyet tudok én is érteni, és nagyon kérem Veres János urat, hogy a holnapi napra elkészült és készülőben levő mezőgazdasági bizottsági javaslatunkat... - mely úgy szólna, hogy mindazon pincével rendelkező személy, aki saját célra akar előállítani bort, maximum 500 kiló mennyiségig vásárolhasson szőlőt.

(21.20)

A magam részéről elfogadásra javasolom az ellenzék részére is azt a feltételt, amit megszabtak, hogy annak az illetőnek, aki vásárolt szőlőből készíti saját célra a borát, kötelező legyen a hegyközségi tagság. Magyarán: lehetőség nyíljon arra, hogy a VPOP betekinthessen a pincéjébe, és természetesen származási bizonyítvánnyal tudja majdan igazolni ezt a jogosultságát. Rábólintott Veres János, remélem, így is lesz.

A másik érveléssel viszont azért nem tudok egyetérteni Kékkői Zoltán érvelésében, mert ő a szőlőtermelőnek a 10 hektós kereten belül akarja plusz 500 kilogramm vásárlását is lehetővé tenni, ami pedig, úgy érzem, elég tág kereteket adott eddig is, hiszen a 10 hektóról mindannyian tudjuk, hogy elég komoly fogyasztást tesz lehetővé önfogyasztásban.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismételt hozzászólásra megadom a szót Font Sándor képviselõ úrnak, MDF.

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az 56., illetve 57. sorszámú módosító indítványomhoz szeretnék hozzászólni ezekkel kapcsolatosan.

Az 56. számúban szerintem egy nagyon tisztázatlan kérdést szeretnék tisztázni, amely mindenki által érthető; úgy tűnik, egyelőre csak a kormány részére érthetetlen, merthogy nem támogatja. Arról van szó, hogy az önök által benyújtott tervben jövőre az egy háztartásban élők korlátozott mennyiségben főzethetnek le kedvezményes tarifával pálinkát. Ugyanakkor a bérfőzetőnek nyilatkoznia kell, hogy abban az adott évben vajon mennyi pálinkát főzetett már le, azaz túllépi-e vagy nem lépi túl a majdan kialakuló végleges határt. De arról is nyilatkoznia kell, hogy a háztartásában élő főzetett-e már le annyit, hogy esetleg együttesen túllépik a nevesített határt. De a nyilatkozati kötelezettség nem terjed ki arra a szeszfőzdére, amelyikbe érkezik, mert csak a más szeszfőzdékben lefőzetett mennyiségről szól a törvény.

Kérem szépen, ez azt a problémát vetíti előre, hogy aki januárban főzetett le pálinkát, az úgynevezett egy háztartásban élő valaki, októberben megérkezik az egy háztartásban élő másvalaki, de nem kell neki arról nyilatkoznia, hogy abban a pálinkafőzdében már régen túllépték vagy elérték az ötven litert, csak arról nyilatkoztatják önök a törvény szerint, hogy más főzdében főzetett-e le pálinkát. Az illető fog is nyilatkozni, hogy másikban nem főzetett le sem a családtagja, sem ő, de abban már igen. A probléma az, hogy ezt semmilyen okiratból nem tudja kideríteni a főzdés.

Önök először azt hitték, hogy van olyan okirat, amelyből ez kideríthető; nem deríthető ki, a jelenlegi szabályok szerint sem deríthető ki, mert azok a bérfőzési lapok, amelyekre személyi adatokkal rávezetésre kerül a lefőzött mennyiség, azt havonta elviszi a vám- és pénzügyőrség, arról adatvédelmi okok miatt jelenleg is tilos másolatot készíteni, tehát nem tudnak éves göngyöleget nemhogy egy családra, vagyis háztartásra, amire önök itt gondolnak, hanem egy személyre sem vonatkoztatva kimutatni. Így azután érthetően az indítványom az, hogy az érkező bérfőzetőnek bárhol lefőzetett, tehát abban a főzdében és más főzdében lefőzetett mennyiségről a háztartására vonatkoztatva kelljen nyilatkoznia. Ezzel tisztázódik, hogy egyszemélyi felelős a nyilatkozó, tisztázódik a VPOP előtt, hogy kit kell számon kérni, ha netán mégis túllépésre kerül sor, vagy a törvény által behatárolt részeket túllépi az illető személy, és nem terheli fölöslegesen, értelmetlenül felelősség a szeszfőzdést, akinek fogalma sincs, kik tartoznak egy háztartásba.

Az 57. indítványomban pedig azt javasolom, ami régi kérése a pálinkafőzdéseknek, a tulajdonosoknak, hogy az úgynevezett kísérőokmány - amely véleményünk szerint egyben a terméket igazoló okmány, jelenleg is így van - ne két évig legyen érvényes, hanem tizenöt évig. A pálinkákat ugyanis érlelik. Lehetetlen, hogy kétévente mindig fel kelljen nyitni az érlelőedényt csak azért, mert lejárt a származási bizonylat, és jön a vámos, azonosítani akarja a terméket, azaz mintát akar belőle venni és megnézi, vajon tényleg ugyanaz az alkoholfokú és minőségű pálinka van-e benne, mint ami a származási bizonylaton.

Hozzáteszem: ez az intézkedés, hogy jelenleg kétéves ennek az okiratnak az élettartama, nem pedig tizenöt év, ahogyan az indítványomban javasolom, azt eredményezi, hogy akik ellen igazából irányult volna az önök elképzelése, tehát az illegálisan előállító pálinkásokra, azokat totálisan nem érinti ez az önök által elképzelt javaslat, merthogy az illegálisan előállított pálinka nemhogy két évet, nemhogy egy évet, hanem egy hónapot sem ér meg, merthogy azonnal forgalomba hozzák, és rövid úton el is adják, ráadásul úgy, hogy arra papírfedezetet mindig tudnak nyújtani, bármilyen áron. Tehát akár hamisítványt, hamisított okiratot állítanak elő, azaz származási bizonylatot, vagy egy másik, eredeti származási bizonylatot használnak fel a hamisított pálinka fedezetéül. Magyarul: ez az indítvány egyedül csak azokat sújtja, akik legális úton főzetnek ki pálinkát, és hogy értéket, új változatot adjanak a pálinkának, ezért hosszabb ideig érlelik. Az érlelési idő általában a tizenöt évet nem szokta elérni, ezért javasoltam az indítványomban a szakmai szövetségek által javasolt tizenöt év időtartamot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Karakas János képviselõ úrnak, MSZP.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Már megint a képviselőtársam érveléséhez próbálnék magam is kicsit kapcsolódni, bár azt hittem, Font Sándor először az ágyaspálinkáról akar beszélni, mert olyan paprikás hangulatban kezdte, és úgy mondta a mondanivalóját.

Ez pedig tényleg az 57. javaslat, amelyiket három bizottság is támogat, egyedül a gazdasági bizottságban nincs támogatás. Ez tényleg a való élethez kapcsolódik, és tényleg abszolút reális, úgyhogy megítélésem szerint ezt a pontot mindenféleképpen támogatni kell, hiszen ilyen formában nem lehet akár azt sem megtenni, ha valaki, mondjuk, gondolva a gyermeke esetleges házasságára, és a születésekor félretesz öt vagy tíz liter pálinkát, akkor kétévente állandóan vizsgáltatnia kell. Arról nem is beszélve, hogy ha hordóban érleli, akkor idővel csökken az alkoholtartalma, tehát már nem lehet az eredeti állapotot számon kérni rajta, mert a természetes érés során változik maga az ital is.

Tehát ezt a javaslatot olyan befogadandó javaslatnak tartom a kormány részéről, amit meg kell fontolni. Az a kérésem, ha a kormány nem tesz eleget, akkor akár kikéréses formában is, de szavazzon róla a parlament, mert ez a valóság, ez a realitás.

ELNÖK: Köszönöm. Két percben megadom a szót Font Sándor képviselõ úrnak, MDF.

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A 66. módosító indítványomhoz szeretnék hozzászólni, amelyben az előterjesztő definiálja az adóraktár-engedélyek típusát, ezen belül a szeszfőzdét, és leírja, hogy a gyümölcspálinka alapanyagául milyen termékeket, alapanyagokat lehet felhasználni.

Nos, itt számunkra elfogadhatatlan módon a gyümölcspálinka alapanyagául felsorolja a sört és a gabonából erjesztett alkoholokat is. Ez nyilvánvaló szakmai tévedés, mert a gyümölcspálinkának csak gyümölcs lehet az alapanyaga. Reméljük, ezt az előterjesztő is így gondolja. Ezért az ehhez kapcsolódó módosító indítvánnyal a javaslatomban azt is tisztázom, hogy ha kikerülnek a gyümölcspálinka kategóriából a sör- és a gabonaerjesztésből származó alkoholok lepárlása útján keletkezett alkoholok, ezek önálló kategóriában, a párlat kategóriában jelenjenek meg.

Azt gondolom, nagyon hosszú ideig küzdöttünk azért az Unióval, hogy megértessük velük, mi az, hogy pálinka, mi az a bérfőzetési rendszer, és végre talán sikerült náluk definiálni. Magyarországon épp most van definiálás alatt az új pálinkatörvény, ahol egyébként a Karakas János által felvetett ágyaspálinka is a definiált kategóriába kerül, tehát a legalizált termékek közé kerül a múlt heti, az FVM-ben tartott szövetségi és szakmai tanácskozás következtében. Reméljük, a kormány a szakmai vélekedést elfogadja, és törvénytervezetet is jónak lát ezzel kapcsolatosan benyújtani.

(21.30)

Nagyon kérném szépen, hogy a gyümölcspálinkát, amelyet fel szeretnénk emelni egy piedesztálra, ne alacsonyítsuk le, hogy sörből is és gabonából, gabonaszármazékokból is lehessen előállítani. Remélem, ez csak egy elírási hiba, és a szakma és mindenki által ismert alapanyagokból gondoljuk, hogy azokból gyümölcspálinka is előállítható.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még további hozzászóló? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A részletes vita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom a harmadik szakaszt, amely a 96-117. pontra vonatkozik. Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Fidesz, öt percben.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita e szakaszában a 116. és a 117. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. Mindkét módosító javaslat a törvényjavaslat 129. §-ának (1) bekezdését módosítja.

A 116. számú módosító javaslatban a szántóművelési ágban a 95 liter/hektár/év helyett 100 liter/hektár/év, mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítést javasolunk. A sertés-, a baromfiágazatra és az öntözésre a gázolaj jövedéki adójának 80 százalékos visszaigénylési lehetőségét javasoljuk meghatározott mennyiségig, a már felsorolt egyéb ágazatok mellett.

A talaj-előkészítésnek nagyon fontos része kell hogy legyen az altalajlazítás. Javasoljuk, hogy a rendelet módosításakor kapjon külön soron visszaigényelhető mennyiséget az altalajlazítás. Talán nem kell magyaráznom ennek szükségességét az itt lévő mezőgazdasági szakembereknek. Gondoljanak csak az eke talpa által keletkezett zárórétegre, ami gátolja a csapadék befogadását, megőrzését és a tápanyag felvételét. Az idei aszály is indokolttá teszi, hogy altalajlazításra is biztosítsunk támogatást.

Ugyanakkor a mezőgazdasági termelők támogatását sokkal nagyobb mértékben kell növelni az európai uniós csatlakozás küszöbén. Az ágazat versenyképességének fokozása érdekében ki kell terjeszteni a támogatottak körét. A kiegészítést az indokolja, hogy a sertés- és a baromfiágazatban is szükséges az állatok, a takarmány, a trágya szállítása. Az öntőzőberendezések mozgatása, áttelepítése szintén gépi munkálatokat igényel. Ez szerepel az indoklásban is.

A 117. számú módosító javaslat szerint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat 129. §-a a következőképpen módosulna, az (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lépne: “Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy rendeletben határozza meg a mezőgazdasági termékek előállításához, a külterületek, szántó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdőművelési ágakban a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági felhasználó részére hektáronként a szarvasmarha-tenyésztéshez a tehén által átlaglétszámra vetítve a gázolaj jövedéki adója 80 helyett 100 százalékának az igény benyújtásának napjától számított 30 napon belüli visszatérítését, és ez a rendelet visszamenőleg 2003. január 1-jétől szabályozza annak feltételeit.ö Ezt azzal indokoltuk, hogy az idei rendkívüli fagy- és aszálykárok, valamint a mezőgazdasági termelők folyamatosan romló jövedelempozíciója miatt indokoltnak tartjuk a gázolaj jövedéki adója 100 százalékának visszatérítését január 1-jétől visszamenőleg.

A visszatérítés mértékének növelését az is indokolja, hogy az adó útalaptartalmának nagy része zömmel autópálya-építésre fordítódik, amelyet a mezőgazdasági gépek nem használhatnak. Ezért mindenképpen indokolt lenne az adó 100 százalékának visszatérítése, aminek meglenne az az előnye is, hogy a nemzeti támogatásként még a csatlakozás után is három évig alkalmazhatnánk. Ez egy olyan támogatás lenne a mezőgazdaságban dolgozóknak, amit nemcsak év végén, hanem bármikor, év közben is igénybe lehetne venni. Mindezt már másodszor mondom el, hiszen az elmondottakat az adótörvény módosításának tárgyalásakor is kifejtettem; remélem, előbb-utóbb a kormány részéről is megkapja valamelyik módosító javaslat a szükséges támogatást. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak. Biztatásként veszem, hogy csak két percre jelentkezett.

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Én ugyancsak a Kékkői Zoltán képviselőtársam által benyújtott indítványhoz, a 116-oshoz és a 117-eshez szeretnék hozzászólni, mégpedig a tekintetben, hogy Magyarországon a gazdasági ágazatok közül - ez már nyilvánvaló, miniszterelnök úr, Medgyessy Péter is erről beszélt - a legnagyobb kihívás elé a mezőgazdaság néz. Nos, tudjuk, hogy közösségi szabályozás alá kerül a teljes mezőgazdaság, azt lehet csak tenni, amit az Unió megenged, illetve - nagyon lényeges, itt az indítvány lényege - amit nem tilt.

Magyarországon a polgári kormány alatt különösen nagy mértékben emelkedett a gázolaj-visszatérítés mértéke. Ez egy olyan támogatási forma, amelyet az Unió nem tilt. Tudjuk, hogy a magyar mezőgazdaságból élők nagyon nagy versenyhátránnyal indulnak neki a csatlakozásnak. Sajnálatos módon a tőkehátrányukat is tudjuk. Ezért teljesen érthető és egyetértek azzal az indítvánnyal, amely azt javasolja, hogy amit nem tilt az Unió a támogatási formák közül, márpedig a gázolaj jövedéki adójának visszatérítését nem tiltja, akkor ne csak az eddig alkalmazott mértéket, hanem a 100 százalék adótartalmat térítsük vissza, sőt a különböző ágakban, a különböző litermennyiséget is emeljük fel egy normál, elfogadható támogatási mértékig, és esetleg bővítsük ki a támogatható ágazatok körét is. Ez, nyugodtan mondhatjuk, eurokonform, és ekkor majd elválik, hogy az MSZP és a kormány komolyan gondolja-e vagy csak szóban, hogy a mezőgazdaságból élőket támogatni szeretné, hogy az uniós csatlakozás veszteseinek a száma minél kevesebb legyen. Ezért javaslom elfogadásra az előbb említett két indítványt.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Karakas János következik hozzászólásra, MSZP.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én a 104. indítványunk mellett szeretnék szólni, amit két bizottság támogatott, kettő nem, és az előterjesztő sem.

El tudom fogadni, sőt elfogadom azt az érvelést, hogy kicsit szűk az a kör, akire mi ki akarjuk terjeszteni az ellenőrzést. Konkrétan a borkimérők napi zárásáról van szó. Elfogadva az előterjesztő indoklását, mely szerint célszerűbb lenne kiterjeszteni minden alkoholos termékre és az összes vendéglátóhelyre a napi zárás témakörét, éppen ezért tárgyalásokat folytattunk, egyeztetést folytattunk itt, a patkón belül, és megszületett egy módosító indítvány, amit Szalay Gábor, Font Sándor, Kékkői Zoltán és jómagam írtunk alá és nyújtottunk be kapcsolódó indítványként.

Kérem a kormány képviselőjét, hogy így, már egy kicsit befogalmazva az ő szellemiségüket, elvárásukat is, támogassák ezt a kapcsolódó módosító indítványt. Ezzel a feltétellel el tudom fogadni azt, hogy ez az indítvány nem méltó a támogatásra.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még további hozzászóló? (Senki sem jelentkezik.) Mivel több felszólaló nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom, és egyidejűleg az egész részletes vitát.

Megkérdezem Veres János államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra, vagy majd később.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: A szavazás előtt.