Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. "Három csapással a bűnözők ellen" címmel ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes úr, a Fidesz részéről. Öné a szó, képviselő úr.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt nyolc évben azt kellett Magyarország polgárainak megtapasztalniuk, hogy a közbiztonság és a közbiztonsággal kapcsolatos társadalmi érzet hihetetlen mértékben romlott. Ennek a következménye volt az, hogy az állam polgárai elvesztették bizalmukat az állam iránt; ennek a következménye volt az, amit a statisztikák nem is képesek kimutatni, hogy számtalan esetben már súlyosabb bűncselekmények esetén sem születtek feljelentések. Magyarországon a kisebb vagyoni értékű lopások esetén vidéken már értelmetlenné vált a feljelentések megtétele, a rendőrség ezekben az esetekben nem folytatott érdemi eljárásokat. De az utolsó négy évben már azt is növekvő számban kellett megtapasztalni, hogy a személy elleni súlyosabb bűncselekmények esetén sincs mód, lehetőség és esély az elkövető megtalálására, a rendőrség nincs olyan állapotban, hogy megtegye az ehhez szükséges intézkedéseket, és a nyomozást szakszerűen lefolytassa.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség már a választási kampányt megelőzően világossá tetté, és több százezer választópolgár aláírásával is erősítette azt a véleményét, hogy nem az egyetlen, de az egyik lehetőség a szigorúbb büntetőpolitika ezen nemkívánatos társadalmi jelenségek elleni küzdelemben. Úgy gondoljuk, hogy a statisztikáknak - éppen az előbb említettek miatt - az elmúlt években semmilyen jelentősége a bűncselekmények számának növekedése tekintetében nincsen. Winston Churchill mondta, hogy csak azoknak a statisztikáknak hiszek, amiket magam hamisítottam, az előző kormány is így állt a büntetőstatisztikákkal kapcsolatosan.

Éppen ezért nyújtotta be a Fidesz a három csapásként elhíresült vagy három csapásként ismert büntetőtörvénykönyv-módosítást, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetében, a személy elleni bűncselekmények esetében vagy vagyon elleni erőszakos bűncselekmények esetében a harmadik elkövetés esetén kizárja a feltételes szabadságra bocsátást, és életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását teszi indokolttá. Úgy gondoljuk, hogy itt nem arról van szó, hogy kis, csekély súlyú bűncselekmények elkövetőinek kell ezzel számolnia, hanem aki harmadszor is olyan súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, amely alapján rá nézve a törvényi rendelkezés vonatkozik, ott nincs ok arra, hogy a speciális prevenció, a generális prevenció, az általános megelőzés a társadalom védelmével szemben előtérbe kerüljön. Úgy gondoljuk, hogy a társadalom védelme ezekben az esetekben megköveteli a legszigorúbb büntetés kiszabását.

Szintén fontos eleme ennek a módosításnak, hogy a büntetőbíráknak általánosságban a középmérték szerinti büntetéskiszabást teszi irányadóvá, enged ettől eltérést, de ebben az esetben indokolási kötelezettség jár ezzel együtt.

Úgy gondoljuk, hogy a szigorúbb büntetőpolitikára szükség van. Kétségkívül igazak azok az érvek, ha ezek önmagukban álló intézkedések, ha ezekkel nem jár együtt a közbiztonság lényeges javulása és a rendőrség megerősítése, a rendőrség tekintélyének a helyreállítása, akkor ezek az intézkedések önmagukban nem lesznek sikeresek, de egy ilyen akciócsomag részeként viszont eredményt érhetünk el velük.

Végül fontos szólni ebben a témakörben a börtönellátásról és a börtönök helyzetéről. Tudjuk azt, hogy Magyarországon nagyon kevés büntetés-végrehajtási intézet van, ezek is túlterheltek. Úgy gondoljuk, hogy itt részben megoldás lehet a kormány által tervezett új börtönök megnyitása, illetve a PPP-konstrukcióknak a leállításával új börtönök létesítése. Azonban nagyon fontos, hogy bízzunk abban, hogy visszatartó ereje van ezeknek az intézkedéseknek, és - főleg hosszú távon - nem a bűnelkövetők számát fogja növelni, hanem éppen a visszatartó ereje folytán alkalmas lesz arra, hogy a bűnelkövetéseket csökkentse.

Végül fontosnak tartjuk azt, hogy az államnak ez ne kerüljön nagyon sok pénzbe, ezért meg kell találni azokat a pozitív ösztönzőket, amelyek a büntetés-végrehajtási intézetben az elítéltek számára a munkát részesítik előnyben, és lehetővé teszik azt, hogy munkavégzés keretében hozzá tudjon járulni az elítélt azokhoz a költségekhez, amelyek az ő büntetés-végrehajtási intézetben való tartózkodásával együtt járnak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár úr kíván felszólalni.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Engedjék meg, hogy idézzek a kormány programjából, amely A nemzeti együttműködés programja címet viseli, és amely a választásokon győztes pártszövetség választási programján alapul. A rész címe, amit idézek: "Erős, tiszteletreméltó törvények. Ahhoz, hogy Magyarországon rend legyen, szigorú, következetes törvényekre van szükség. A beteg állam legfőbb tünete a gyenge, következmények nélküli törvény. Az emberek a szocialisták idején úgy érezték, a törvények nem védik meg a jogkövető állampolgárokat, nem tartják vissza a bűnök elkövetésétől a bűnösöket, nem az áldozatok, hanem az elkövetők pártján állnak. A szocialisták törvényei miatt 2002 után egyre kevesebben kerültek börtönbe, és egyre többen garázdálkodhattak következmények nélkül. Joggal háborítja fel a magyar társadalmat, hogy milliárdos bűncselekmények elkövetéséért csupán pénzbüntetés jár, mint ahogy az is, ha a bűnt elkövetők rendszeresen elkerülhetik a büntetéseket, és megismételhetik bűneiket.

Magyarországon az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a tulajdon elleni szabálysértések és a tisztességes emberek vagyona elleni bűncselekmények száma. A becsülettel megszerzett, szerény munkajövedelemből származó tulajdont senki sem védi.

(8.50)

A Gyurcsány-korszak törvényei nem visszatartják a bűncselekmények elkövetőit, hanem sokkal inkább bátorítják őket. A választások utáni első lépések egyikeként szigorítani fogjuk a büntető törvénykönyvet. A ma Magyarországon tomboló erőszak tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Az emberi élet és a tulajdon elleni bűncselekmények ismételt elkövetőit szigorúan fogjuk büntetni. Sokkal több esetben kell alkalmazni az életfogytig tartó börtönbüntetés intézményét. Különös gonddal kell védeni a gyermekeket és az időskorúakat, akiket a szocialista kormány idején egyre több támadás ért.

Magyarország nem tűrheti el, hogy rendőrökre vagy pedagógusokra következmények nélkül lehessen támadni. A több országban már bevezetett három csapás törvény maga lesz a visszatartó erő. A jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit, és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma. Erős Magyarország csak akkor születhet, ha az ország házában olyan törvények születnek, amelyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára."

Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Tisztelt Ház! Azért idéztem a kormányprogramot, mert a kormányprogram és az annak alapját képező választási program már előrevetítette ennek a törvénynek az elfogadását, az úgynevezett három csapás törvény bevezetését Magyarországon. Szeretném továbbfolytatni és kiegészíteni azt az ismertetést, amelyet ön tartott a törvényről. A törvény, amelyet az Országgyűlés a június 8-ai ülésnapján fogadott el, úgy rendelkezik, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő, személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételeinek felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik, ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a 20 évet meghaladja vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.

A közvéleményben ezzel kapcsolatban meglehetősen sok véleményt jelent meg. Szeretném ismertetni, hogy melyek azok a bűncselekmények - példálózó jelleggel ismertetném -, ahol valóban életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni a harmadik elkövetés esetén. Ilyen például a 15 évi szabadságvesztéssel vagy annál súlyosabban büntetendő bűncselekmények sora. Ilyen például a többek által gyermekkorú sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés. Vagy ilyen a fegyveres rablás.

Nos, képviselőtársaim, gondoljanak abba bele, hogy ha egy bűnelkövető, egy visszaeső bűnöző harmadik alkalommal viszonylag rövid időn belül ilyen súlyú bűncselekményt követ el, akkor teljes joggal állapíthatja meg az Országgyűlés azt, hogy ilyen bűncselekmények esetén életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Tehát nem eltúlzott, nem aránytalan ez a három csapás büntetés. Azt gondolom, hogy valóban visszatartó erőt jelenthet, és nagyon sajnálom, hogy az ellenzéki képviselőcsoportok nem szavazták meg ezt a törvényt (Balczó Zoltán: Mert saláta!), és köszönöm a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőinek, hogy támogatták az egyébként a választásokon a választópolgárok által is támogatott törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban. - Balczó Zoltán: Nem kellett volna háromról egyszerre szavazni!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendben Szűcs Erika képviselő asszony jelentkezett.