Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VITÁLYOS ESZTER ZSUZSANNA, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy hadd tegyek eleget Z. Kárpát képviselő úr kérésének, és beszéljünk a tényekről.

Amikor az uniós fejlesztésekről beszélünk, sok mindenről szót ejthetünk, és azt gondolom, hogy ki-ki a saját politikai érdekének megfelelően teszi ezt, de azt gondolom, hogy a legfontosabbak mégis maguk az adatok: a meghirdetett pályázatok száma, a források összege, a beérkezett, a támogatott és a szerződéssel rendelkező pályázatok száma, a kifizetések összege.

Magyarország számai minden tekintetben impozánsak, akármennyire is nem tetszik ez esetleg az ellenzéki sorokban. (Dr. Staudt Gábor: Mire költitek a pénzt?) Nincs olyan adat, amely ne mutatna jelentős előrehaladást, nincs olyan adat, amely nemzetközi összehasonlításban ne állná meg a helyét.

(18.10)

Sőt, büszkén mondhatom, hogy Magyarország minden fontos pozitív mutató tekintetében az elsők között áll az Európai Unió 28 tagállamának összevetésében. Ezt nemcsak mi mondjuk, mert az nem lenne hiteles, hanem az Európai Bizottság is ezt mondja és gondolja, és ezt erősíti meg minden egyes tanácskozásunk alkalmával. Legutóbb tavasszal adtunk számot önöknek az elvégzett munkánkról, az eredményeinkről. Íme tehát azok az adatok, amelyekre, azt gondolom, joggal lehetünk büszkék, és joggal lehetnének önök is büszkék, ha nem más lenne a politikai érdekük.

Az előző politikai vitanap óta eltelt időszak és ennek eredményeképpen a 2014-2020-as ciklus legfontosabb adatai. 128 darab új felhívás jelent meg, ezzel 418-ról 543-ra nőtt a felhívások száma. Összességében 760 milliárd forinttal nőtt a meghirdetett forráskeret, 8692 milliárdról 9453 milliárdra, 60 ezerrel nőtt a beérkezett projektek, 53 240 darabbal a támogatott projektek, 52 802 darabbal a szerződött projektek száma, és ami a legfontosabb, 83 355 darabbal nőtt a kifizetéssel rendelkező projektek száma. Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy 1558 milliárddal emelkedett a kifizetések összege, összesen 3454 milliárd forintnál tartunk kizárólag a 2014-20-as ciklus forrásait figyelembe véve.

Azt gondolom, ezek az adatok önmagukért beszélnek, de az is igaz, hogy a jó adatok mögött sok munka van, olyan munka, ami nyilván támaszkodik az előző ciklusok rossz tapasztalataira is. Okultunk például az előző, 2007-13-as ciklus MSZP-SZDSZ-kormány által nagyon elrontott tervezéséből és a ciklus kezdéséből. Rohammunka volt visszahozni az előző ciklust, mert 2010-ben a kormányváltáskor azzal szembesültünk, hogy óriási forrásvesztés fenyeget bennünket, több ezer milliárd forint forrásvesztés fenyegette hazánkat. Ennyire rossz volt ugyanis a ciklus előkészítése és elindítása. Hatalmas volt az intézményrendszer, minimális eredményekkel. Ma pont a fordítottja van: a korábbinál sokkal kisebb intézményrendszer sokkal nagyobb eredményekkel működik.

Amit Bana képviselő úr mondott az átalakítások bizonytalanságait tekintve, az egyszerűen nem igaz. Nem volt bizonytalanság, mind az intézményrendszer, mind a kedvezményezettek zökkenőmentesen alkalmazkodtak az új felálláshoz. Fel kell hogy idézzek két nagyon fontos adatot, amely tökéletesen alátámasztja azt, hogy igenis siker az európai uniós források felhasználása. Forrásvesztés nélkül közel 110 százalékon zártuk az előző, ’07-13-as időszakot annak ellenére, hogy ‑ ahogy említettem ‑ közel 25-30 százalékos forrásvesztést prognosztizáltak a ciklus végére. Maga volt a süllyedő hajó, amit átvettünk egyébként. Hiába volt hatalmas intézményrendszer, a sok bába között elveszett a gyermek. Jelentős kiírási és kifizetési lemaradásokkal szembesültünk; még 2015-ben is, amikor már a zárással kellett volna foglalkozni, még akkor is pályázati felhívásokat jelentettünk meg annak érdekében, hogy ne legyen forrásvesztés. Ezt a süllyedő hajót mentettük meg tehát az előző ciklus végére.

Az intézményrendszert jelentősen átalakítottuk, a pályáztatásokat, kifizetéseket felgyorsítottuk, amennyire lehetett, a pályázati programokat az ország érdekeinek megfelelően átalakítottuk, és minden ellenkező állítással szemben kíméletlen harcot folytattunk és folytatunk a korrupció ellen. Megszüntettük a pályázati értékelés kiszervezését, ezzel is harcolunk az úgynevezett „táskás” emberek ellen.

2010 és 2017 között, a két Orbán-kormány közel hét évében mára már meghaladja a 10 000 milliárd forintot a kedvezményezettek számára kifizetett támogatások összege. Mindez annak köszönhető, hogy lényegesen egyszerűsítettük és felgyorsítottuk a pályáztatást. Már harmadával kevesebb adatot kell kitölteni egy-egy pályázat során, és minden elektronikus alapon zajlik. Elértük azt is, hogy nincs szükség költséges pályázatírókra. Amikor az új fejlesztési ciklus operatív programjait összeállítottuk, az elsődleges szempontunk az volt, amit ma már sokszor hallottak és még hallani is fognak, hogy Magyarország versenyképessége növekedjen, ennek érdekében úgy írjuk ki a pályázatokat, hogy a források 60 százaléka közvetve vagy közvetlenül gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést támogasson, és elsősorban a kis- és középvállalkozókhoz kerülhessenek ezek az összegek. Egyébként a szakmai sajtó is folyamatosan megerősíti, hogy ez így történik. Azt gondoljuk, hogy a lehető legjobb befektetés az országunk jövőjébe, ha a hazai kis- és középvállalkozásokat erősítjük. Egyébként széles körű egyeztetést folytattunk az összes pályázati felhívás megjelentetése előtt, hogy valóban azokat a területeket támogassuk, amelyeknek a támogatására valóban szükségünk van.

Bana képviselő úr említést tett arról is, hogy hazánk az OLAF feketelistáján van. Nos, ki kell hogy ábrándítsam önt. Éppen a minap hallgatta meg az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési szakbizottsága az OLAF tisztségviselőit, akik elmondták, hogy semmilyen szempontból sem kirívó az uniós források felhasználása körüli szabálytalanság, sem számát tekintve, sem az eljárásokat tekintve. A magyar politika sajnálatos módon eszközként használja fel az OLAF-ot, a magánbejelentések száma nem véletlenül pont a duplája hazánkban a többi tagállam számaihoz viszonyítva.

Szilágyi képviselő úr aggodalmára szeretném megjegyezni, hogy az Európai Bizottság éppen múlt pénteken utalt át egy költségnyilatkozatunkra 201 milliárd forintot. Idén még fogunk kiküldeni költségnyilatkozatot a Bizottságnak, és azt ígérték, hogy még az idén meg is fogják ezeket téríteni.

Úgyhogy összességében azt gondolom, hogy nem az uniós forrásfelhasználás a siralmas, hanem az, hogy egy sikeres, jól működő területet saját politikai érdekeik miatt rosszul teljesítőnek állítanak be. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)